https://doi.org/10.59851/gj.34.7-8.6
A tanulmány a fenntartható és független ellátásbiztonság kérdése mentén vizsgálja a Paks II. projekt hatásait, különös tekintettel az atomenergia megítélésének változására és az Európai Unió jogi keretrendszerére. Az elmúlt évtizedben az atomenergia globális megítélése jelentős fordulaton ment keresztül: míg korábban a nukleáris ipar visszaszorulása tűnt valószínűnek, napjainkra a technológia reneszánsza figyelhető meg, amelyet a klímaváltozás elleni fellépés és az energiabiztonság iránti növekvő igény egyaránt ösztönöz. A tanulmány bemutatja a Paks II. beruházást övező nemzetközi és uniós vitákat, valamint elemzi az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke által hozott döntés jelentőségét az állami támogatások jogszerűsége szempontjából. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a nukleáris energia alacsony szén-dioxid-intenzitása és nagyfokú ellátásbiztonsága révén meghatározó szerepet tölthet be a jövő dekarbonizált energiarendszereiben. Ez a szerep különösen azokban az államokban válik kritikus jelentőségűvé, ahol a demográfiai és földrajzi korlátok - így a kizárólag szárazföldi határok és a megújuló energiaforrások korlátozott potenciálja - érdemben szűkítik a fenntartható energiatermelés diverzifikációjának lehetőségeit. A Paks II. projekt jogi és energetikai elemzése így nemcsak Magyarország, hanem a V4 országok és az Európai Unió számára is precedensértékkel bír.
Kulcsszavak: ellátásbiztonság; energiaszuverenitás; dekarbonizáció; atomenergia szerepe; energiajog; energiaszabályozás;
This study examines the impacts of the Paks II project through the prism of sustainable and independent security of supply, with particular regard to changing perceptions of nuclear energy and the European Union's legal framework. Over the past decade, the global perception of nuclear energy has undergone a significant shift: whilst the decline of the nuclear industry once seemed likely, we are now witnessing a renaissance of the technology, driven both by the fight against climate change and by a growing need for energy security. This study outlines the international and EU-level debates surrounding the Paks II project and analyses the significance of the ruling handed down by the General Court of the Court of Justice of the European Union in terms of the legality of state aid. The findings of the study suggest that, due to its low carbon intensity and high level of security of supply, nuclear energy could play a decisive role in the decarbonised energy systems of the future. This role becomes particularly critical in those countries where demographic and geographical constraints - such as exclusively land borders and the limited potential of renewable energy sources - substantially restrict the possibilities for diversifying sustainable energy production. The legal and energy analysis of the Paks II project thus sets a precedent not only for Hungary, but also for the V4 countries and the European Union.
Keywords: security of supply; energy sovereignty; decarbonisation; the role of nuclear energy; energy law; energy regulation;
Az atomenergia Európa szinten megosztó energiaforrássá vált, mégis számos országban úgy tekintenek rá, mint a fenntartható és független ellátásbiztonság egyik meghatározó kulcselemére. Az ezzel kapcsolatos ellentmondás Magyarország szomszédos országai esetén is egyértelműen kirajzolódik. Míg a V4 országok a karbonsemlegességük, az ellátásbiztonságuk és az energiaszuverenitásuk elérését nagyrészt a megújuló energia mellett a nukleáris energia fejlesztésében látják, addig Ausztria soha nem alkalmazott nukleáris energiát az energiatermelésében. Németország pedig 2023-ban bezárta az utolsó atomerőművét is, ami miatt ugyan sok kritikai észrevételt kapott, elsősorban azért, mert ezzel a karbonsemlegességi és az ellátásbiztonsági célok elérése elé gördített nagy akadályt, a negatív gazdasági hatásairól már nem is beszélve.[1]
Az atomenergiáról szóló energiapolitikai viták minden egyes bekövetkezett baleset után felerősödtek, és világszerte a nukleáris biztonsági szabályok jelentős szigorításához vezettek. Különösen felerősödtek ezek a viták korunk legsúlyosabb nukleáris balesetei, az 1986-os csernobili, valamint a 2011-es fukusimai katasztrófák után. A 2020-as adatok alapján világszerte még harminc ország rendelkezett atomerőművel a villamosenergia szükségleteik kielégítésére. A súlyos atomerőművi balesetek után öt ország, köztük Németország, Svájc, Spanyolország, Belgium és Dél-Korea elhatározta atomerőműveiknek a bezárását. Ezzel szemben, dekarbonizációs és ellátásbiztonsági okokból számos ország a hosszú távú terveik között továbbra is
- 44/45 -
fontolgatják az atomenergia fejlesztését.[2] Sokszor felteszik azt a kérdést, hogy a hasonló fejlettségi szintű szomszédos európai országoknak hogyan lehetnek ennyire eltérő energiapolitikai nézeteik. Ezek a különbségek végül oda vezettek, hogy a 27 uniós tagállamból mára már csak tizenhárom használ atomenergiát.[3]
Az energiabiztonság, mint a nemzetközi energiakínálatot és -keresletet befolyásoló fontos tényező, szorosan kapcsolódik a geopolitikához, és mindig is széles körű globális aggodalomra adott okot. Az energiaválságok nemcsak a nemzetgazdaságra gyakorolnak óriási hatást, hanem megváltoztatják az energiapiac keresletének és kínálatának szerkezetét is, különösen a gyors gazdasági fejlődés folyamatában. Goodell W. John tanulmányában kutatótársaival rávilágított arra, hogy a geopolitikai jelentőséggel bíró kockázatok olykor visszafordíthatatlan hatásokat gyakorolnak az energiapiaci árakra, a kereslet és a kínálat alakulására.[4] Ennélfogva az energiabiztonsági célok minden ország hosszú távú stratégiájának alapvető eleme ma is. A modern energiageopolitika szerint az energia szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel. A politikai tényezők befolyásolják az ország energiához való hozzáférését, ezért is különösen fontos az energiabiztonság geopolitikai konfliktusok szempontjából történő tanulmányozása.[5]
Ezen tanulmány célja, hogy tényfeltáró és leíró jelleggel bemutassa a Paks II. projekt beruházási és engedélyezési körülményeit, különös tekintettel az energiabiztonságra gyakorolt hatására. A kutatás során kvalitatív dokumentumelemzési módszert alkalmaztunk, amelyet egy jogeset vizsgálatával egészítettük ki, lehetővé téve a releváns jogi konfliktusok és döntéshozatali mechanizmusok mélyebb értelmezését. A téma jelentős geopolitikai súlya és folyamatos aktualitása miatt elengedhetetlennek bizonyult a rendelkezésre álló szakcikkek és tanulmányok mellett, a napi szintű nemzetközi sajtómonitorozás, amely hatékonyan támogatta az események dinamikus alakulásának nyomon követését, az elemzés naprakészen tartását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
