Az orosz-ukrán konfliktus 2022. február 24-ei eszkalációját követően példátlan menekülthullám indult el Ukrajnából, amely Magyarországot - mint közvetlen szomszédos és befogadó / tranzit uniós tagállamot - azonnali humanitárius és közigazgatási intézkedések meghozatalára késztette. A tanulmány elemzést nyújt arról, hogy a magyar önkormányzatokat milyen gazdasági, társadalmi és igazgatási kihívások érték, különös tekintettel a humanitárius segítségnyújtásra, az ellátás megszervezésére. A tanulmány rámutat arra, hogy a humanitárius válságok kezelésében a helyi önkormányzatok nem pusztán végrehajtó szereplők, hanem olyan stratégiai partnerek, amelyek megfelelő erőforrásokkal és felkészítéssel a veszélyhelyzetek kezelésének még meghatározóbb tényezőivé válhatnak.
A 2022. február 24-én megkezdett orosz intenzív rakéta- és légitámadások során az ukrán lakosság veszélybe került, anyagi javaik (infrastruktúráik) pedig súlyos sérüléseket szenvedtek el.[1] Ennek következménye, hogy Ukrajnában, a második világégés óta nem tapasztalt menekülthullám generálódott.[2] Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban 2001-től működik az ún. polgári védelmi mechanizmus és a humanitárius segítségnyújtás rendszere (1992-től), a szokatlanul erős menekültválságra jól kiforrott válaszadási kapacitással kezdődhetett meg a segítségnyújtás.[3] A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mivel az orosz-ukrán konfliktus 2022-es dátumához képest már két éve zajlott a Covid-19-világjárvánnyal szembeni küzdelem is, így a menekültválság, illetve az orosz-ukrán konfliktusra adott szankciós intézkedésekből adódó gazdasági nehézségek is további válságkezelési problémákat idéztek elő.
Az orosz-ukrán konfliktus február 24-ei eszkalálódása az orosz agresszió okán globális gazdasági és geopolitikai, nemzetközi jogrendi destabilizációt okozott, különösen a közvetlenül érintett régióban.[4] Magyarország jelentős menekülthullámot fogadott, amely a helyi önkormányzatokat új, komplex kihívások elé állította.[5] A menekültek ellátása, integrációja, valamint a gazdasági és szociális rendszerek terhelése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az önkormányzati igazgatás és gazdálkodás fókuszába kerüljön a válságkezelés és a fenntartható megoldások keresése.[6]
Az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott támogatások a konfliktus kezdete óta (2022. február 24-től) példátlan mértékűek. Az összes uniós intézkedés értéke meghaladja a 138 milliárd eurót, amely hozzávetőlegesen 52 440 milliárd forintnak felel meg (ez az összeg a 2022-es magyar GDP mintegy 82%-át teszi ki). A támogatások különféle formában valósultak meg: az uniós költségvetésből 81 milliárd eurónyi pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatást nyújtottak; 28 milliárd euró értékben katonai támogatás érkezett; 17 milliárd eurót fordítottak az EU területén tartózkodó ukrán menekültek ellátására; további 12,2 milliárd eurót pedig maguk a tagállamok biztosítottak pénzügyi, gazdasági és humanitárius célokra. Ezen felül 2024 és 2027 között egy új, 50 milliárd eurós uniós segélyprogram is életbe lépett. 2025 januárjában 140 millió eurót különítettek el Ukrajnának, valamint 8 milliót Moldovának a menekülteket segítő projektekre.
A legnagyobb humanitárius segélyakció keretében - amely egyúttal a Polgári Védelmi Mechanizmus 2001 óta tartó történetének legnagyobb volumenű művelete - az EU 425 millió euró értékben biztosított felszereléseket.[7] Ennek részeként 180 mentőautót, 125 tűzoltójárművet, 300 áramfejlesztőt, 35 nehézgépjárművet és négy úszóhidat szállítottak Ukrajnába. A humanitárius támogatás hatásai jelentősek, több mint 4,1 millió ember részesült élelmiszersegélyben, 7,5 millió ember számára biztosítottak egészségügyi ellátást, 3,7 millió fő kapott készpénzes támogatást, 4,5 millió ember számára nyújtottak védelmi szolgáltatásokat, míg 6,5 millió ember jutott ivóvízhez és higiéniai infrastruktúrához.
A támogatási rendszer mögött átfogó jogi és intézményi háttér áll. Az EU jogi alapjait az EUSZ 21. cikke és az EUMSZ 214. cikke biztosítja. A humanitárius segítségnyújtást és a válságkezelést az Európai Bizottság Humanitárius Főigazgatósága (DG ECHO), valamint a nap 24 órájában működő Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) koordinálja.
- 33/34 -
A 2019 óta működő rescEU-képesség keretében olyan speciális eszközök állnak rendelkezésre, mint repülőgépek, mobilkórházak, logisztikai egységek, valamint vegyi és biológiai védelmet biztosító eszközök. A Kopernikusz térinformatikai rendszer révén műholdképek segítik a beavatkozások tervezését és nyomon követését.
A logisztikai háttér is figyelemre méltó: eddig összesen 145 000 tonna segélyt szállítottak ki elsősorban Lengyelország, Románia és Szlovákia területén működő logisztikai központokon keresztül. A 2024-es becslések szerint Ukrajnában továbbra is mintegy 14,6 millió ember szorul humanitárius segítségre.
A menekültválság kezdeti időszakában az ellátási és elhelyezési feladatokat elsősorban civil szervezetek, egyházi intézmények és helyi önkormányzatok látták el. Az állami szerepvállalás ezt követően strukturált formában jelent meg, és fokozatosan átvette a válságkezelés operatív és koordinációs funkcióit.[8]
Az egyik leginkább érintett vármegye Szabolcs-Szatmár Bereg vármegye volt. A menekültek fogadására ún. gyűjtőhelyeket és segítségpontokat alakítottak ki. A gyűjtőhelyek a menekültek elsődleges fogadására és nyilvántartásba vételére szolgált a határ átlépése után (például az ukrán-magyar határ vonatkozásában Vásárosnamény, Tarpa, Aranyosapáti, Fehérgyarmat, Mándok biztosította). Jellemzői között szerepelt, hogy általában a határ közelében helyezkedtek el. Ideiglenes tartózkodásra szolgáltak, amíg a menekültek továbbutaztak vagy elhelyezést kaptak. A humanitárius feladatok operatív végzése (étkeztetés, ruháztatás, higiéniai feladatok, egészségügyi ellátás, pihentetés, gyermekek ellátása, szállítás, szálláskeresés) a hatóságokra (katasztrófavédelemre, rendőrségre), a karitatív szervezetekre és az önkormányzatokra hárult. A gyűjtőhelyek több kilométer távolságra voltak a határátlépőktől, a segítségpontok közelebb: 0,7 km és 1,45 km távolságra. Segítségpontok működtek Záhonyban, segítő karitatív szervezet a Református Szeretetszolgálattal. Lónyában a Magyar Vöröskereszttel, Barabáson a Katolikus Karitásszal, Tiszabecsen a Baptista Szeretetszolgálattal, Beregsurányban a Máltai Szeretetszolgálattal. A segítségpontok vezetői a járási hivatalvezetők (akik egyben a HVB elnökök) voltak. A segítségpontok a menekültek további támogatását biztosítja a gyűjtőhely elhagyása után. Ebben már több település is kivette a részét. Ezeken a pontokon olyan tevékenységet végeztek, mint élelmiszerosztás, ruha, higiéniai csomagok kiosztása, pszichoszociális támogatás, jogi és adminisztratív segítség (pl.: menekültstátusz kérelme), szállásközvetítés, munkakeresés segítése. Budapesten a BOK (Budapesti Olimpiai Központ) Csarnok minősült segítségpontnak. Kezdetben a határról a fővárosba érkező menekülteket szállító vonatokat a Keleti- vagy a Nyugati Pályaudvarra irányították, majd 2022. március 21-től a BOK Csarnok lett a tranzitállomás. A csarnok kiváló infrastruktúrával, nagy befogadóképességgel és közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, amely alkalmassá teszi krízishelyzetekben történő ideiglenes használatra is. A csarnokban állami és civil szervezetek összefogásával valósult meg a rászorulók ellátása, koordinálása. A BOK Csarnok által nyújtott szolgáltatások menekültek számára elérhetőek, úgymint információs pontok működtetése több nyelven (ukrán, orosz, angol, magyar), alapvető ellátás biztosítása (meleg étel és ital, tisztálkodási lehetőség, elsősegély és orvosi segítség). Ideiglenes szálláslehetőség, pihenőhelyek. Utazási koordináció a tovább utazáshoz szükséges információk és jegyek biztosítása a MÁV és a Volánbusz bevonásával. Gyermek- és családtámogatás, például játszósarok, gyermekfelügyelet, de kiemelt rendezőelv volt a családok egybentartása, együttes elhelyezése. A BOK Csarnok ideiglenes jellege miatt a hangsúly a gyors továbbirányításon volt - nem tartós elhelyezésre, hanem tranzitsegítségre szolgált. A BOK Csarnok humanitárius segítségpontként való alkalmazása jól példázza, hogy egy városi sport- és rendezvényközpont gyorsan átalakítható válságkezelési helyszínné. Ez az eset rávilágít a városi infrastruktúra multifunkcionalitásának és a kormányzati-civil együttműködés fontosságára veszélyhelyzetek idején.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
