A megelőző pártfogás a gyermekvédelem és a büntetőjog házasságából született gyermek, amelyről még nem tudjuk mennyire életképes. Tanulmányom célja, hogy a jogintézmény "életképességét" - egy sajátos, jogi környezetbe ágyazott Apgar-teszt[1] által - a Baranya megyei jogalkalmazói oldal véleményének[2] ismeretében mutassam be.
A fiatalkorúak esetében alkalmazandó megelőző pártfogás a hatósági intézkedések sorában - a védelembe vételt kiegészítve - egy következő lépés a bűnmegelőzés területén, hiszen célja a bűnismétlés megelőzése és ezen keresztül a további bűnelkövetés megelőzése.[3]
2016 márciusában[4] megjelent tanulmányomban arra vállalkoztam, hogy a megelőző pártfogás intézményét - a közigazgatási hatósági intézkedés jellegére fókuszálva - gyermekvédelmi, családjogi aspektusból mutassam be, érintve bevezetésének szükségességét,[5] a hazai jogéletben fellelhető előzményeit, foglalkozva a bevezetését megelőző - főként büntetőjogi - jogirodalmi felvetésekkel, hatályos szabályozásával és a Baranya megyei hatályosulásával. Tanulmányom zárásaként - a jogalkalmazói véleményeket összevetve - megállapítottam, hogy az intézkedés szükséges, hiánypótló, de annak interdiszciplináris jellegére tekintettel jogági elhelyezése még kérdéses, a felülvizsgálati eljárások tapasztalatainak leszűrését követően eldönthető, hogy jelenlegi rendszerben való szabályozása, alkalmazása hatékonysághoz vezet-e.
Az intézkedés bevezetése óta eltelt mintegy két és fél év még nem alkalmas arra, hogy messzemenő vagy általánosítható következtéseket vonjunk le a jogintézmény hatékonysága, rendszertani elhelyezése vonatkozásában. Pozitívumként értékelem, hogy a jogalkalmazó szervek gyakorlatában megjelent, elrendelésére kutatásom alapján számos esetben sor került. Tehát nemcsak egy a választható eszközök, intézkedések tárából, hanem konkrét, a veszélyeztetettség súlyához igazodó hatósági döntés. Ugyanakkor a jogalkalmazó szervek számos ésszerűsítési, eljárási terheket csökkentő - kifejezetten a bürokratikus kötelezettségeket érintő - javaslatot fogalmaztak meg.
A jogintézmény fiatal voltára tekintettel meglehetősen gyér a fellelhető szakirodalom. A témával foglalkozó szerzők - a jogintézmény bevezetését megelőzően - büntetőjogi szempontból foglalkoztak a megelőző pártfogás intézményével és annak rendszertani elhelyezését is a büntető anyagi vagy eljárásjogi szabályok között képzelték el. Ugyanakkor a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012-2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozatban kifejeződő jogalkotói akarat a gyermekvédelem rendszerébe kívánta beilleszteni. Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló, 2013 novemberében benyújtott T/13091. számú törvényjavaslat[6] (a továbbiakban: törvényjavaslat) pedig konkrétan megjelöli, hogy a megelőző pártfogás intézménye a védelembe vételi hatósági intézkedés keretén belül kerül elhelyezésre a gyermekvédelem rendszerében.
Munkámban célul tűztem ki annak elemzését, hogy a jogintézmény hatékonyan "reagál-e" az életre hívását kiváltó okokra.[7] Ennek érdekében megkerestem - a megelőző pártfogás elrendelésében és végrehajtásában érintett - Baranya megyei jogalkalmazó szerveket. Írásbeli megkeresésemben - hatásköri csoportosítás szerint - kérdéseket tettem fel az intézkedés gyakorlatával összefüggésben. Az így kapott válaszok kielemzését követően pontokba szedtem az érintett jogalkalmazó szervek feladatellátása során megfogalmazott tapasztalatokat.
- 45/46 -
A megelőző pártfogás a gyámhatóság által közigazgatási eljárás keretében alkalmazható, kriminális vetülettel bíró hatósági intézkedés.[9]
A hatósági intézkedéseket oka és eszközrendszere szerint két nagy részre lehet bontani. Az egyik területet a védő-óvó intézkedések köre, a másikat - az intézkedések eredménytelensége esetén - a gyermek családjából való kiemelését eredményező beavatkozások képezik.[10] A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül a gyámhatóságnak kell kiválasztania - a veszélyeztetettség mértékétől függően - azt, amely elegendő és alkalmas a veszélyeztetettség megszüntetésére.[11]
Hatósági intézkedés alkalmazására akkor kerül sor, ha a szülő a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, azok megtételéhez nem járul hozzá vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más alapellátást igénybe vegyen.[12]
Az állam a gyermek érdekében beavatkozhat a család életébe és hatósági intézkedéseivel végső soron a gyermek szülői gondoskodást helyettesítő védelméről gondoskodik. Ilyenkor már a szülők "önálló", a gyermekvédelem által nyújtott ellátások önkéntes igénybevételén alapuló joggyakorlata mellett megjelenik a szülők együttműködési kötelezettsége a hatóságokkal, a szakemberekkel, illetve bekövetkezhet a szülők felügyeleti jogának "felfüggesztése". A magánjog keretében meghatározott szülői felügyelet kiválthat közjogi, gyermekvédelmi hatósági intézkedéseket. Ez az a pont, ahol a magánjog és a közjog találkozik, illetve átfedést mutat.[13]
A megelőző pártfogás mint hatósági intézkedés hárompólusú. Az eljárásban részt vesz a gyámhivatal, a megelőző pártfogó felügyelő és a gyermekjóléti központ. Az intézkedés elrendelését megalapozó határozatot a gyámhatóság (járási hivatal) hozza meg, annak végrehajtásáért is elsődlegesen a gyámhatóság felelős.[14] Éppen ezért indokoltnak tartom, hogy az intézmény bevezetését követő időszak eredményeit illetően elsőként a gyámhatósági gyakorlatot ismertessem.
Nézzük először a Pécs városának területén illetékességgel bíró gyámhatóság adatait. A Gyámügyi Osztály 2016 júniusáig összesen 21 alkalommal rendelt el megelőző pártfogást[15]. Az intézkedést elrendelő határozatot egyetlen esetben sem fellebbezték meg, ezért nem került sor további jogorvoslati fórum igénybevételére.
A gyámhatóság a megelőző pártfogó által készített bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés) fokára tekintettel a már fennálló védelembevétel mellett, vagy a védelembevétel egyidejű elrendelésével kötelezően elrendeli a megelőző pártfogást vagy mérlegeli elrendelésének szükségességét. A gyámhatóság kötelezően elrendeli a megelőző pártfogást és a védelembevételt (ha arra korábban még nem került sor) abban az esetben, ha a pártfogó felügyelői szolgálat által elkészített kockázatértékelés magas fokú. A gyámhatóság határozatában alapul veszi a pártfogó felügyelői szolgálat által, illetve a gyermekjóléti központ feladatellátását végző esetmenedzser által is megállapított magatartási szabályokat. A gyámhatóság a kockázatértékelés közepes fokára tekintettel valamennyi körülmény vizsgálata esetén mellőzheti, ha a kockázatértékelés alacsony fokú, akkor pedig mellőzi a megelőző pártfogás elrendelését.[16] A gyámhatóság statisztikája alapján 2016. év júniusáig 18 esetben érkezett a megelőző pártfogótól magas fokú bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelés. Valamennyi esetben elrendelték az intézkedést. 10 ügyben érkezett közepes fokú kockázatértékelés, ebből három esetben rendelte a gyámhatóság a megelőző pártfogást. A megkeresésre 26 alkalommal adott alacsony fokú kockázatértékelést a megelőző pártfogó, erre tekintettel egyetlen alkalommal sem rendeltek el hatósági intézkedést. A gyámhatóság elrendelő határozataiban teljes mértékben alapul vette a megelőző pártfogó véleményében javasolt magatartási szabályokat. A legtipikusabb magatartási szabályok között említették a hatóságokkal, megelőző pártfogóval, gyermekjóléti szolgálattal való együttműködési kötelezettséget; a deviáns magatartásoktól történő tartózkodási kötelezettséget; a tankötelezettség betartását; szakember látogatását; agressziókezelési tréningen történő részvételt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
