Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Czigler Dezső Tamás: Content and Meaning of National Law in the Context of Transnational Law (JK, 2013/1., 50-51. o.)

Érdekes és inspirálóan eklektikus kötet került a kezembe a közelmúltban: a német Sellier kiadó kiadásában az Oxfordi Egyetem Európai és Összehasonlító Jogi Intézetének, illetve a Leideni Egyetem Jogtudományi Intézetének jóvoltából. Amint azt címe is mutatja ("A nemzeti jog tartalma és jelentése a nemzetek feletti jog kontextusában"), a munka a nemzetközi (pontosabban: nemzetek feletti) és a nemzeti jog közötti együtthatást vizsgálja. A szerkesztői a Leideni illetve Oxfordi Egyetemről, szerzői ezen egyetemek mellett a Genfi Egyetemről is érkeztek.

1. Ahogyan a címből is látszik, a könyv igen nagy területet fog át: gyakorlatilag a nemzetközi joggal határos, magánjogot érintő területek jelentős részére kiterjed, sőt, itt-ott még közjogi jellegű szabályokkal is foglalkozik. Ebből eredően a munka nem egy klasszikus ívet ír le: minden egyes szerző a maga területét teszi hozzá a kérdéskörhöz.

A bevezető tanulmányt ("Chanelling International Law into the Domestic Legal Order - Some Practices and Constitutional Problems". magyarul: "A nemzetközi jog nemzeti jogba való becsatornázása - Néhány gyakorlati és alkotmányos probléma) Evert Alkenma írta. Az írás gyakorlatilag a strasbourgi bíróság joggyakorlatának Hollandiába történő átvételét, annak problematikáját írja le, és abból von le mélyebb következtetéseket, melyek mind nemzetközi jogászoknak, mind az európai joggal foglalkozóknak hasznosak lehetnek.[1]

2. Több írás foglalkozik a nemzeti jog értelmezésével a nemzetközi jogi-európai jogi keretek között. Ezek közül is kiemelten érdekes Rick Lawson munkája ("Beyond the Call of Duty? Domestic Courts andthe Standards of the European Court of Human Rights" - "A kötelességen túl? Nemzeti bíróságok és az Európai Emberi Jogi Bíróság ), aki a kisebbségek elleni uszítás tilalmazása és a szabad szólásszabadság közötti feszültséget mutatja be, számos holland példát felhozva. Déirde Dwyer "The Interpretation of the English Civil Procedure Rules in the Context of Article 6 of the European Convention on Human Rights", azaz "Az angol polgári eljárásjogi szabályok az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkének fényében" c. munkája gyakorlatilag a tisztességes eljáráshoz való jog brit szabályait tárgyalja.

3. Szintén a nemzeti jog értelmezéséhez kötődik Maya Hertig Randall "The Europeanisation of Fundamental Rights Protection in Switzerland: Two Steps Back, one step forward" ("Az alapjogvédelem európaizálása Svájcban: két lépés hátra, egy lépés előre") c. írása. Utóbbi két dolog miatt is érdekes lehet számunkra: egyrészt Svájc nem EU tagállam, ugyanakkor alapvetően támogató az attitűdje a nemzetközi szerződések és nemzetközi kooperáció terén. Ehhez képest érdekes volt olvasni, hogy a svájci Legfelsőbb Bíróság szerint az EGK-val (jelenleg: EU-val) fennálló szabadkereskedelmi megállapodás például nem rendelkezik közvetlen hatállyal (persze tény, hogy hasonló szabályt mondott ki az Európai Bíróság is a WTO-egyezmények kapcsán). Másrészt érdekes, hogy hogyan hat svájci közvetlen demokráciára a Strasbourgi Bíróság gyakorlata: tudjuk, hogy Svájcban az egyik legnépszerűbb párt egy populista párt, ráadásul némely lakossági felvetés, amelyet esetleg be akarnának építeni az Alkotmányba, ütközhet a nemzetközi joggal és a nemzetközi alapjogi szabályokkal. Sajátságos volt olvasni ezen egymásrahatás eredményeit.

4. Több tanulmány foglalkozik az európai jog tagállami jogra gyakorolt hatásával. Az első ezek közül a Wim Voermans: "Gold-Plating and Double Banking: an Overrated Problem" c írása. A szerző az uniós jogtagállami jog fragmentáltságából eredő problémát járja körbe: vajon mi a helyzet azon szabályokkal, melyeket a tagállamok például a direktívák átültetésénél "hozzátesznek" a nemzeti normákhoz, anélkül, hogy az uniós jog erre kötelezné őket ("gold plating")? És mi a helyzet helyzete a brit jogban az átültetés miatt kétszer (akár különböző módon) szabályozott normáknak ("double banking").

Jaap Hilma cikke az áruk adásvételével és a holland polgári jogi szabályok uniós jog következtében történő átalakításával foglalkozik (Sale of Consumer Goods: the Adaptation of Dutch National Law to Transnational Demands - Fogyasztói

- 50/51 -

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére