"Minden egyes gyermek kifogyhatatlan ígérettel jön a világra, függetlenül attól, hogy a szülei kicsodák, honnan származnak és mennyit keresnek." - Michelle Obama
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem."[1]
Kísérő nélküli az "a gyermek, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállam területére, mindaddig, amíg ilyen személy/nagykorú személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ideértve azt a gyermeket is, aki a tagállam területére történő belépést követően maradt felügyelet nélkül".[2] A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a kísérő nélküli kiskorú fogalmát a következőképpen határozza meg: "kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül."[3] A menedékjogi törvény nem a gyermek, hanem a 18. életévét be nem töltött külföldi szófordulatot használja, továbbá eltér a gyermekvédelmi jogszabályokban használt kifejezésektől.[4]
A kísérő nélküli kiskorúak számában globálisan növekvő tendencia figyelhető meg.[5] Azok a kísérő nélküli kiskorúak, akik gyakran üldöztetés, erőszak vagy szegénység miatt menekültek el származási országukból, lehetőséget teremtenek az embercsempészek és emberkereskedők számára, akik kihasználják fokozott sebezhetőségüket és függő helyzetüket.[6]
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerint "gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri."[7]
Annak ellenére, hogy a fenti Egyezmény megadja a gyermek fogalmát, napjainkban sem beszélhetünk egységes gondolkodásról.[8] A 2011/36/EU irányelv a gyermekkort a fenti fogalomhoz igazítva a következőképpen rögzíti: "»gyermek« minden 18. életévét be nem töltött személy."[9] A gyermekek esetében a védelmi vagy védett kor országonként különböző, változó értelme-
- 110/111 -
zései jelennek meg, azonban az esetek többségében a fent említett 18. életévet jelölik meg a védett kor határaként.[10]
A magyar Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) szerint kiskorú a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, valamint cselekvőképtelennek minősül a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú.[11] A Ptk.-ban megjelenik továbbá a kiskorú gyermek, nagykorú gyermek, továbbtanuló nagykorú gyermek, ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek, tizennegyedik életévét betöltött gyermek fogalma is. A Ptk. rendelkezési szerint főszabályként kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, azonban a kiskorú házasságkötéssel nagykorúvá válik.[12]
A magyar Büntetőtörvénykönyv (továbbiakban Btk.) a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmát használja, e szerint gyermekkorú minden tizenkettedik életévét be nem töltött személy, illetve fő szabályként nem büntethetőek a tizennegyedik életévüket be nem töltött személyek sem, azonban bizonyos bűncselekmények esetében a büntethetőségi korhatár a tizenkettedik életév.[13] A Btk. továbbá több tényállásban használja a "gyermek" fogalmát, tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyekre vonatkozóan. Fentiekre tekintettel elmondható, hogy a büntetőjog a polgárjogi értelemben vett kiskorúságot gyermek- és fiatalkorra bontja.[14]
A kísérő nélküli kiskorú helyzetét tovább bonyolítja, hogy az esetek túlnyomó többségében a migráns gyermekek érvényes útlevél nélkül lépnek Magyarország területére, és kétség esetén az eljáró hatóságnak kell tisztáznia, hogy felnőttként, vagy gyermekként kezelje őket. A vonatozó nemzetközi szabályok szerint az életkor meghatározásra akkor kerülhet sor, ha a gyermekkora a hatóságok számára kétséges és szükség van egy mindenre kiterjedő, széleskörű értékelésre mind a fizikai megjelenés, mind pedig a pszichológiai érettség tekintetében.[15]
A magukat kísérő nélküli kiskorúnak valló migránsok életkor meghatározására vonatkozó szakmai módszertani ajánlás szerint még - a határellenőrzéshez képest hosszú (az idegenrendészeti jogszabályok által biztosított 12-24 óra időtartamú) - orvos szakmailag megalapozott és egységesített eljárás alapján is, csak becsülni lehet az életkort, a legoptimálisabb esetben is 1-2 éves hibahatárral számolni kell. Hangsúlyozza továbbá, hogy az ajánlott vizsgálatokkal nem a tényleges kronológiai, hanem a biológiai életkor kerülhet meghatározásra, melyek között adott esetben jelentős eltérés lehet.[16]
A kísérő nélküli kiskorú gyermek életkorának ismerete fontos, mivel ez határozza meg, hogy a gyermeknek a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezmény, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében lesznek-e meghatározott jogai, és ha igen, azok meddig illetik őt meg.[17]
Az emberi vándorlás, vagy helyváltoztatás, valamint az azzal kapcsolatban érvényesülő társadalmi és gazdasági
- 111/112 -
hatások már régóta színterei a közvélekedésnek, illetve a tudományos gondolkodásnak.[18]
A mozgásszabadság és ezzel együtt a lakhely megváltoztatásának vagy a letelepedésnek a szabadsága önmagában nem jelenti azt, hogy azzal e jog címzettjei bármikor szabadon élhetnek. A nemzetközi emberi jogi szabályozás az ország területére belépés és a letelepedés joga tekintetében elismeri az államok széles körű hatáskörét a vonatkozó szabályok megalkotásában.[19] A szuverén államok ellenőrzésük alá vonhatják államhatáraikat, és a joghatóságuk területére való belépést különböző feltételekhez kötheti, ez alól kivételt jelentenek a menedéket keresők, akik az országhatárokon a visszaküldés tilalma (non-refoulement) értelmében nem fordíthatóak vissza, számukra a menedékjog elbírálására vonatkozó eljárást biztosítani kell.[20]
A migráció társadalmi jelenség, és mint ilyen értéksemleges kifejezésnek minősül. Önmagában nem jó, és nem is rossz. Vannak egyértelműen pozitív aspektusai (ilyenek a népességfogyással összefüggő hatások, gazdasági recesszió csökkentése, nemzetközi védelem biztosítása az erre rászorulóknak), és vannak árnyoldalai is (például: emberkereskedelem).[21]
A nemzetközi migrációban a beutazás és tartózkodás jogszerűsége vagy ellenőrzöttsége szempontjából a köztudatban - de még a szakirodalomban is - általában a legalitás-illegalitás kifejezések használata gyakori. Ez csupán egy adott országba utazás vagy az ott tartózkodás jogszerűségét fejezi ki, nem pedig azt, hogy maga a migráció megengedett vagy tiltott folyamat lenne. Legális a vándorlás, ha azt a ki- és a belépés szerinti ország által is elfogadott, a vándor részére kiállított, időben érvényes utazási engedély(ek) birtokában teszik meg, illegális a nemzetközi migráció, ha az államhatárt ilyen engedély(ek) hiányában lépik át, és ez esetben irreleváns, hogy a határátlépést a szárazföldi vagy vízi határátkelőhely elkerülésével, avagy a határátkelőhelyen, de hamis, hamisított vagy más részére kiállított okmányok felhasználásával, vagy járműben megbújva kísérlik meg. Az illegális migrációhoz rendszerint párosulhatnak illegális migrációs (embercsempész) hálózatok, de akár még helyi gazdasági érdekek is, amelyek mind az engedélynélküli beutazást, mind az engedélynélküli tartózkodást és munkavállalást is segíthetik.[22]
Jogi szempontból tehát kiemelkedő jelentőségű, hogy illegális vagy legális migrációról van-e szó, hiszen legális migráció során az érintett személyek a szükséges okmányok birtokában vándorolnak egyik államból a másikba, illegális migráció esetén pedig ezek hiányában teszik ugyanezt. Az utóbbi esetben a határátlépés megvalósulhat átszökéssel, embercsempészettel, vagy akár emberkereskedelemmel.[23]
A Gyermekjogi Egyezmény 6. cikke rögzíti, hogy "1. Az Egyezményben ré-
- 112/113 -
szes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre. 2. Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlődését."[24] A gyermek fejlődéshez való joga, hasonlóan a gyermek legfőbb érdekéhez, önmagában áthatja az Egyezmény egészét, szoros összefüggésben áll számos egyéb gyermeket érintő jogosultsággal, például az oktatáshoz, a megfelelő lakhatási körülményekhez való joggal. Az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog azon állami kötelezettség, miszerint az Egyezményben részes államok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermek ne váljon gyermekkereskedelem, szexuális, gazdasági vagy egyéb kizsákmányolás áldozatává. Az államok ezen kötelezettségeiknek kísérő nélküli kiskorúak tekintetében azonban rendkívül nehezen tudnak eleget tenni. Az országukat felnőtt kísérő nélkül elhagyni kényszerülő gyermekek jelentős számban válnak gyermekkereskedelem, illetve gyermekprostitúció áldozatává.[25]
Valamennyi gyermekcsempészet és a gyermekkereskedelem jelentős része is a gyermekmigrációval összefüggésben valósul meg. Az illegális bevándorlók egyre nagyobb százalékát teszik ki világszerte a gyermekek, beleértve a kísérő nélküli kiskorúakat, valamint a családtaggal érkezőket. Míg a gyermekek határokon átnyúló mozgását nehéz mérni, számos szervezettől és kormánytól származó adat jól mutatja a probléma nagyságát. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalának (UNHCR) statisztikái szerint a világ menekültjeinek több mint fele gyermek (2016). Az UNICEF (2017) - az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja - különböző régiók adatait összegyűjtve megállapítja, hogy például 100 000 kísérő nélküli és elszakított gyermeket fogtak el az Egyesült Államok és Mexikó határán, valamint 170 000 ilyen gyerek kért menedékjogot Európában.[26]
A kísérő nélküli kiskorúak jellemzően embercsempészek segítségével jutnak el Európába, családjaik mondhatni "vakon" bíznak meg abban - és nem utolsósorban jelentős összeget fizetnek annak -, aki megígéri, hogy eljuttatja gyermeküket valamely Nyugat-Európában élő ismerősükhöz, családtagjukhoz. Számos esetben a családoknak nincs reálisan más lehetősége, mint hogy a gyermekük sorsát egy ismeretlen személyre bízva reménykednek abban, hogy ez a személy ígéretét megtartva épségben eljuttatja gyermeküket a kívánt országba, sajnálatos módon azonban ezen gyermekek közül a legtöbben a gyermekkereskedelem, gyermekmunka, gyermekprostitúció áldozatává válnak, a legfiatalabbakra leselkedő legnagyobb veszélyt pedig az illegális örökbefogadás jelenti.[27]
A legtöbb kísérő nélküli kiskorú Európába is a migránscsempészekre támaszkodva jutott el, akiknek gyakran természetben kell megfizetniük a szolgáltatást. Ez egy hibrid csempészet-kereskedelemi jelenséget eredményezett. A csempészszolgáltatás kezdeti vásárlója (a migráns vagy menekült) az emberkereskedelem áldozatává válik; a csempész és az emberkereskedő ugyanaz a személy vagy bűnözői csoport. Ennél is fontosabb, hogy a műve-
- 113/114 -
letnek egyetlen, egységes célja van. Az Európai Unión belüli migráns gyermekek is lehetnek kísérő nélkül, és ők is ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha elhagyják őket a szüleik, vagy amikor szüleik vagy gyámjaik maguk az emberkereskedők. Az EU-n belüli emberkereskedelem jelensége, még tagállamokon belül is növekvő tendenciát mutat. Az egyik példa a roma közösségekből származó gyerekek köre, akik fokozottan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy koldultatás céljából kereskednek velük.[28]
Míg az embercsempészet és az emberkereskedelem egyaránt az illegális migráció formáinak tekinthető, a nemzetközi jog különbséget tesz közöttük a cél, az elkövető és az áldozat viszonya, valamint az áldozat beleegyezése alapján. A migránscsempészet az államhatár és a közigazgatás rendjét sértő tovább számos más nemzeti közérdek elleni bűncselekményként értelmezhető, az emberkereskedelem ezzel szemben a személyi és a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmény. A különbségtétel azonban nem egyértelmű. Mi van például azokkal az emberekkel, akik üldöztetés, szegénység, éhség, háború vagy éghajlatváltozás miatt kénytelenek elhagyni hazájukat? Valóban beleegyeznek a csempészetbe?[29]
A migrációs nyomás egyre nehezebbé teszi a migránscsempészet és az emberkereskedelem közötti különbség-tételt.[30] A mozgásban lévő gyermekek különösen ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének, ez különösen igaz akkor, ha a gyermekek szülő vagy törvényes gyám nélkül utaznak, még akkor is, ha más migránsok társaságában vannak.[31]
A migránscsempészet és az emberkereskedelem közötti kereszteződés különösen fenyegetőnek tűnik a kísérő nélküli kiskorúak és a gyermekek kizsákmányolásának összefüggésében. Annak érdekében, hogy át tudjanak jutni a határon - de távol maradjanak a hatóságoktól - a kísérő nélküli kiskorúak gyakran a csempészszolgálatoktól függnek. Mivel nincs elegendő pénzügyi forrás az ilyen szolgáltatások egyszerű kifizetéséhez, az üzlet része gyakran az is, hogy az adósságot természetben, pl. kényszermunkával (beleértve a háztartási rabszolgaságot is), szexmunkával vagy bűncselekmények elkövetése révén fizessék meg.[32]
Nem lehet taxatív felsorolást adni azon üldözési formákról, amelyek kimondottan vagy jellemzően gyermekspecifikusak, ugyanakkor az államok gyakorlatából kiolvasható, mely típusokat ismerik el ilyennek, ilyen például a gyermekek erőszakos besorozása, kényszerházasság, nőinemiszerv-csonkítás, gyermekek kényszermunkája, gyermekprostitúció, kizsákmányolási célú gyermekkereskedelem.[33]
A modernkori rabszolgakereskedelem az emberi jogok egyik legsúlyosabb megsértése, az emberkereskedelem a migrációhoz hasonlóan globális problémaként jelenik meg, amely nem csupán az egyes országokat érinti, hanem a szervezett bűnözéshez[34] való szerves kapcsolódása révén az egész világot.
- 114/115 -
Mindemellett észlelhető a kapcsolódási pont a migrációval is, mivel a migrációs folyamatokban megjelenő személyek kiszolgáltatott helyzetük révén gyakran válnak az emberkereskedelem áldozatává.[35] A kísérő nélküli kiskorúak számában globálisan növekvő tendencia figyelhető meg.[36]
A kísérő nélküli kiskorúak kereskedelmével szorosan összefügg a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének jelensége. Nem képeznek önálló jogi kategóriát a kiskorúak jogellenes külföldre vitelét magába foglaló cselekmények, sem a magyar, sem más államok joga ilyen definíciót nem tartalmaz, ez egy speciális gyűjtőfogalom arra vonatkozóan, amikor egy kiskorú személyt más személyek a származási vagy az aktuális tartózkodási helye szerinti állam határán annak jogszabályainak megsértésével kísérelnek meg átvinni.[37]
Varga János és Kui László listába szedte a határátkelőhelyeken a kiskorú illegális külföldre juttatásával kapcsolatban észlelhető specifikus gyanúokok.[38]
A mozgásban lévő gyermekek különösen ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének, ez különösen igaz akkor, ha a gyerekek szülő vagy törvényes gyám nélkül utaznak.[39] ■
JEGYZETEK
[1] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) III. cikk (1) bekezdés
[2] Gyermekjogi Bizottság: 6. sz. általános kommentár (2005): A származási országukon kívül tartózkodó, kísérő nélküli és felnőtt családtagjaiktól elszakított gyermekekkel való bánásmód, 2005. szeptember 1., CRC/GC/2005/6, III. szakasz, 8. pont. Idézi: EASO: Gyakorlati útmutató a gyermek menekültügyi eljárásokban érvényesítendő. mindenek felett álló érdekéről. 2019. 54. o. https://easo.europa.eu/sites/default/files/Practical_Guide_on_the_Best_Interests_of_the_Child_HU.pdf (Letöltés ideje: 2021.05.09.)
[3] A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. § f) pontja
[4] Kálmán Renáta: Ki vigyáz rájuk? Avagy a kísérő nélküli kiskorúak helyzete napjainkban. Állam- és Jogtudomány 2019. 4. sz. 71-87. o.
[5] Susanna Corona Maioli - Jacqueline Bhabha - Kolitha Wickramage - Laura CN Wood - Ludivine Erragne - Omar Ortega Garcia - Rochelle Burgess - Vasileia Digidiki - Robert W Aldridge - Delan Devakumar: International migration of unaccompanied minors: trends, health risks, and legal protection. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S2352464221001942 (2022.08.16).
[6] Joseph Lelliott: Smuggled and Trafficked Unaccompanied Minors: Towards a Coherent, Protection-Based Approach in International Law. International Journal of Refugee Law 2017. 2, sz. 238-269 o.
[7] A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény
[8] Végh, Eszter. "Gyermekkatonák - a Sierra Leone-i Polgárháború Igazi Áldozatai. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6414/file/vegheszter.pdf. (2022.08.17.)
[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve
[10] Kállai Krisztina: Az emberkereskedelem kiskorú áldozatait érintő kizsákmányolás sajátosságai. http://www.kodolanyi.hu/kv/cikk/az-emberkereskedelem-kiskoru-aldozatait-erinto-kizsakmanyolas-sajatossagai-864 (2021.05.09.)
[11] Lásd bővebben: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
[12] Hatvani Erzsébet - Sebhelyi Viktória - Vaskuti Gergely: Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, Budapest, 2018 106. o.
[13] Lásd bővebben: A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. C. törvény
[14] Hatvani - Sebhelyi - Vaskuti i.m. 10. o.
[15] Iván Júlia: Kinek kellenek Ők? A kísérő nélküli kiskorú külföldiek helyzete Magyarországon - A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai. Fundamentum 2013. 2. sz. 78-88. o.
[16] Szakmai módszertani ajánlás a kísérő nélküli, magukat kiskorúnak valló migránsok életkor meghatározására.
Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet. Szám: 29200/196/2014. Ált.
http://www.bszki.hu/e107_files/downloads/szakmai_modszertani_ajanlas_kiskoru_migrans.pdf (2017.06.17.) Idézi: Varga János - Kui László: A határrendészeti szervek tevékenysége a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozása érdekében. Határrendészeti Tanulmányok 2017. 3. sz. 135-155. o.
- 115/116 -
[17] Esther Salmerón-Manzano - Francisco Manzano-Agugliaro: Unaccompanied Minors: Worldwide Research Perspectives. https://www.mdpi.com/2304-6775/7/l/2/htm (2022.08.17.)
[18] Hautzinger Zoltán - Hegedűs Judit - Klenner Zoltán: A migráció elmélete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Budapest 2014. 103. o.
[19] Weller Mónika: Emberi jogok és európai integráció. Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest 2000. 108 Idézi: Hautzinger - Hegedűs - Klenner i.m. 17. o.
[20] Hautzinger Zoltán: Szemelvények a migráció szabályozásáról. AndAnn Kft., Pécs 2016. 67.o.
[21] Ördög István: Menekültügyi mítoszok, féligazságok. Fundamentum 2013 2. sz. 74-77. o.
[22] Hautzinger - Hegedüs - Klenner i.m. 17. o.
[23] Szűcs Lászlóné Siska Katalin: Nemzetközi menekültjog, migráció és menedékjog a magyar és az uniós jogban (kézirat). Debrecen 2008. http://www.law.klte.hu/jati/tanszekek/nemzetkozi/tse/tse_nki_lev_es_nappalieloadas_menedekjog_08-09-1.pdf) Idézi: Karoliny Eszter - Mohay Ágoston: A nemzetközi migráció jogi keretei. http://www.solidalapok.hu/solid/sites/default/files/IDResearch_Itt%20vagyunk!_2.pdf (2021.05.09.)
[24] A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 6. cikk
[25] Kálmán i.m. 71. o.
[26] United Nations Office on Drugs and Crime: Children on the move, smuggling and trafficking. https://www.unodc.org/e4j/zh/tip-and-som/module-12/key-issues/children-on-the-move--smuggling-and-trafficking.html (2022.08.17.)
[27] Kálmán i.m. 86. o.
[28] European Crime Prevention Network: Trafficking in human beings. Unaccompanied minors at risk: preventing child trafficking. https://eucpn.org/sites/default/files/document/files/2004_THB_ ENG_LR.pdf (2022.08.17.)
[29] Andreas Schloenhardt, Trafficking in Persons in an Era of Growing Irregular Migration, SIAK International Edition 7 (2017), 5. See also International Centre for Migration Policy Development, Trafficking Along Migration Routes to Europe: Bridging the Gap between Migration, Asylum and Anti-Trafficking, Vienna: ICMPD, 2018, 61-3; Benjamin S. Buckland, Human Trafficking and Smuggling: Crossover and Overlap, in: Cornelius Friesendorf (Ed.), Strategies against Human Trafficking: The Role of the Security Sector, Vienna: National Defence Academy and Austrian Ministry of Defence and Sports, 2009, 137-66. Idézi: European Crime Prevention Network: Trafficking in human beings. Unaccompanied minors at risk: preventing child traficking. https://eucpn.org/sites/default/files/document/files/2004_THB_ENG_LR.pdf (2022.08.17.)
[30] European Crime Prevention Network i.m.
[31] United Nations Office on Drugs and Crime i.m.
[32] European Crime Prevention Network i.m.
[33] Kálmán i.m. 85. o.
[34] A szervezett bűnözésről lásd bővebben: Tóth Dávid - Gál István László - Kőhalmi László: Organized Crime in Hungary. Journal of Eastern-European Criminal Law 2015. 2. sz. 22-27. o.
[35] Varga - Kui i.m. 137. o.
[36] Maioli - Bhabha - Wickramage - Wood - Erragne - García -Burgess - Vasileia Digidiki - Aldridge - Devakumar i.m.
[37] Székely Zoltán: Kiskorúak jogellenes külföldre vitelének jogi aspektusai. Határrendészeti Tanulmányok 2017. 3. sz. 46-96. o.
[38] Lásd bővebben: Varga - Kui: i.m. 148. o.
[39] United Nations Office on Drugs and Crime i.m.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktorandusz, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék.
Visszaugrás
