A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: BKIK) évekkel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött a Közép-európai Mediációs Intézettel (továbbiakban: KEMI), amelynek célja, hogy a két szervezet együtt segítse a mediáció terjedését, a gazdasági mediációs ügyek számának növekedését. Az eddigi közös munka már rengeteg eredménnyel járt. Közös rendezvényekkel és szakmai egyeztetésekkel, a szakmai álláspontok sajtóban és szakmai körökben történő megjelentetésével igyekezett a két szervezet segíteni a szakma további épülését, fejlődését. 2019 második féléve pedig egy olyan közös projektet hozott, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a két szervezet elvégezze az eddigi munka értékelése mellett a szakma jelenlegi állapotának felmérését és megvizsgálja, hogy milyen továbblépési lehetőségek állnak előttük a közeljövőben.
Egyöntetű vélemény hazai és EU-szinten is az, hogy viták, nézeteltérések rendezése egyre inkább eltolódik az alternatív lehetőségek irányába és ezt a tendenciát hivatott ez a kutatás megalapozni, mivel a levont következtetések segítenek minket abban, hogy világosan lássuk, hogy milyen lépések megtételére lesz szükségünk a jövőben. Ajánljuk ezt a kutatást minden gazdasági szereplőnek, gyakorló mediátornak, jogásznak, vállalkozónak, leendő mediátoroknak, közigazgatási szervezeteknek. A jövőbeni közös munka reményében és a mediáció iránt érzett megkérdőjelezhetetlen elhivatottságunk jegyében bízunk abban, hogy az eddigi partnerekkel megerősödik az együttműködésünk, ezenfelül további olyan partnerekkel is együtt tudunk dolgozni, akikkel elérhetjük, hogy hazánk a régióban a mediáció központja legyen.
Tanulmányunkban bemutatjuk a gazdasági mediáció igénybevétele mellett szóló érveket és azt a kutatást, ami arra fókuszált, hogy a kkv-szektroban mennyire ismert ez a vitarendezési módszer.
a) A BKIK az egyetlen köztestületi formában működő mediációs szolgáltató, ami a függetlenség és pártatlanság záloga;
b) A mediáció nem jelent joglemondást, az üzleti partnerek előtt változatlanul nyitva marad a bírósági út;
c) Joghatása, hogy az elévülést megszakítja (amire a kötelezett felszólítása már nem alkalmas);
d) A mediációs eljárás megindítása nem jelent kötelezettséget a megállapodás megkötésére, csak egy jó esélyt a megállapodásra, amelyet jogilag is indokolatlan elszalasztani;
e) A bíróság legjobb szándéka ellenére sem tud az igazságszolgáltatásban meghatározott funkciója miatt olyan ítéletet hozni, amely akár csak a felperes igényeinek mindenben megfelelően, tényleges akaratának megfelelően döntené el a vitás ügyet;
f) Könnyen belátható, hogy a peres eljárás illetékét, a szakértő(k) díját, a jogi képviselet jelentős költéségét, a pénzeszközök szükségszerű lekötését magában hordozó bírósági eljárással szemben milyen fokú versenyelőnyt jelent a nagyságrendileg alacsonyabb költséggel és időigénnyel járó gazdasági mediáció;
g) Az üzleti jó hírnév, a kialakult arculat megőrzéséből fakadó előnyök a mediációs eljárás által lehetővé tett közvetlen megtakarításon túli anyagi hozadékkal járnak.
Az előnyök számokban:
| Követelés értéke/pertárgyérték | Bírósági eljárás illetéke | A bírósági eljárás illetékéből mediációra fordítható óraszám |
| 500 000 Ft | 30 000 Ft | 1 óra |
| 1 000 000 Ft | 60 000 Ft | 2 óra |
| 2 000 000 Ft | 120 000 Ft | 4 óra |
| 5 000 000 Ft | 300 000 Ft | 11 óra |
| 10 000 000 Ft | 600 000 Ft | 23 óra |
| 25 000 000 Ft | 1 500 000 Ft | 59 óra |
Ehhez hozzájön az elsőfokú bírósági eljárásban, pénzben kifejezhető pertárgy esetén az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege, amely 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték
- 8/9 -
5%-a, de legalább 10 000 Ft (azaz 10 000-500 000 Ft), 10 és 100 millió Ft közötti pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a (azaz 2 700 000 Ft), de legalább 100 000 Ft.
A táblázatból jól látszik, hogy egy - a gazdasági jogvitákban igen alacsonynak számító - 5 millió forint pertárgy értékű ügynél csak a peres eljárás illetékéből 100%-os garanciával megtérül a mediáció választása!
Ráadásul tapasztalataink szerint a 2-3 alkalomnál több tárgyalás igen ritka, így átlagosan 3-6 óra időráfordítással zárulhatnak eredményesen az ügyek.[1]
Guiseppe De Palo, Ahlen Beasley és Flavia Orecchini egy átfogó kutatásban[2] azt vizsgálta, hogy a mediációnak pontosan milyen időbeli és gazdasági előnyei vannak és ezeket hogyan lehet számszerűsíteni. Ezek az eredmények különösen a gazdasági mediáció szempontjából nagyon fontosak, hiszen a cégek a pereskedéssel rengeteg erőforrást elpazarolnak.
Kutatásukban először azt vizsgálták, hogy egy konfliktus megoldása átlagosan mennyi időt vesz igénybe. A World Bank 2009-es kutatási adatai felhasználásával eredményeiket az alábbi táblázatban foglalták össze, amelyben látható például, hogy Magyarországon átlagosan ez az érték 395 nap, azaz több mint egy év, amellyel a középmezőny elejébe tartozunk, de ettől függetlenül a megoldási folyamat lényegesen felgyorsítható, ha mediációs eljárást vesznek igénybe a felek.
A kutatók ezután megvizsgálták azt is, hogy mennyivel lehetne csökkenteni a konfliktusok megoldására szánt időt azzal, ha mediációs eljárás keretében oldanák meg azokat a felek.
Látható, hogy a mediáció belépésével nagyon jelentős időmegtakarítás érhető el, ami már mérhető gazdasági megtakarítással is jár a cégek számára és ezt az alábbi táblázat szemlélteti:
Fontos aláhúzni, hogy EU-szinten egy jogvita átlagos költsége 10 449 euró, míg a mediáció átlagos költsége 2497 euró. Abban az esetben, ha a mediáció sikeres és eredményes, az EU-polgárok, cégek 7500 eurót spórolhatnak meg átlagosan ügyenként.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
