Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Molnár Péter: Beszerzések nemzeti értékhatár alatt - a három árajánlat relevanciája (Jegyző, 2017/1., 28-29. o.)

Az államháztartás alrendszereiben - így a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik esetében is - általános, már-már megkérdőjelezhetetlen gyakorlat a három összehasonlítható árajánlat előzetes rendelkezésre állásának biztosítása a közbeszerzési értékhatárt el nem érő, ám az ajánlatkérő szervezet által belső szabályzatban már jelentősnek minősített összegű beszerzések esetében.

Abban a kérdésben, hogy mi tekinthető a fentiek szerinti jelentős összegnek, már korántsem figyelhető meg egységes álláspont, az egyes konkrét önkormányzati beszerzési eljárásrendeket tanulmányozva azonban kijelenthetjük, hogy a skála (jellemzően a település méretével és/vagy a költségvetés főösszegével arányosan) párszázezer forinttól az egy-két millió forintos összeghatárig terjed.

Az ajánlatkérési kötelezettséget megalapozó összeghatár meghatározásakor a fenti, változatos megoldások tükrében óhatatlanul felmerül a kérdés az önkormányzati vezetőkben, hogy léteznek-e olyan objektív jogszabályi rendelkezések, amelyekre a belső szabályozás kialakításakor tekintettel kell lenniük.

Cikkemben ezek összegyűjtésére tettem kísérletet.

Jogszabályi háttér

A közbeszerzési értékhatárt el nem érő áruk vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló eljárásrendek jogszabályi hátterének vizsgálata során a jogszabályoknak alapvetően két csoportját kell górcső alá vennünk: az önkormányzati költségvetési gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket meghatározó államháztartási törvényt és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet, valamint a közbeszerzési törvényt és az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű jogforrásokat. Előbbiek határozzák meg az önkormányzati költségvetési gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, míg az utóbbiakban kerülnek konkretizálásra a beszerzések kiemelt csoportjaira vonatkozó eljárásrendek.

A fentieken túl a potenciálisan releváns jogszabályok körét még egy irányba lehet indokolt bővíteni. EU-csatlakozásunk óta az önkormányzati szektorban kiemelkedő szerepet töltenek be az uniós támogatások terhére tett kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó beszerzések. Speciális jellegük miatt a támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti jogszabályok képezik a harmadik vizsgálandó csoportot.

Az államháztartási törvény

Az 1992-es Áht., valamint annak végrehajtási rendelete [az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet; a továbbiakban: Ámr.] még nem tartalmazott előírást a költségvetési szervek nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzéseivel kapcsolatosan. E téren a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Ámr.) hozott alapvető változást. A jogszabály 20. §-a a költségvetési szerv kötelezően elkészítendő szabályzatai körében nevesítette a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, azonban a konkrét szabályzat tartalmával kapcsolatos további instrukciókat már nem tartalmazott.

Hatályos államháztartási törvényünk végrehajtási rendelete [az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet; a továbbiakban: Ávr.] lényegében az új Ámr. megoldását követi: úgy rögzíti az eljárásrend megalkotásának kötelezettségét, hogy továbbra is hallgat a vonatkozó összeghatárokról, a kapcsolódó hatáskörök gyakorlóiról vagy a lehetséges eljárási modellekről, mintegy a szabályzatot elkészítő költségvetési szerv vezetőjének döntési jogkörébe utalva e kérdések rendezését. A jogszabály mindössze a költségvetési támogatások vonatkozásában nevesít két, a gyakorlatban akár több árajánlat bekérését is eredményező alapvető követelményt, amikor deklarálja, hogy a támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a kedvezményezett közbeszerzési eljáráson túl az egyéb beszerzési eljárásokat is úgy köteles lefolytatni, hogy azok a költségvetési támogatás észszerű és hatékony felhasználását biztosítsák.

A közbeszerzési törvény

Mivel az államháztartási jogszabályok nem határoznak meg részletes előírásokat, adja magát a gondolat, hogy a közbeszerzési törvényben keressünk releváns rendelkezéseket.

Régebbi (1995-ös, 2003-as, 2008-as, valamint 2011-es) közbeszerzési törvényeinket áttekintve kijelenthető, hogy azok hatálya kizárólag a minimálisan a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzésekre terjedt ki. 2017. január 1. napjáig ugyanez jellemezte vonatkozó, hatályos törvényünket (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban: Kbt.) is.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére