A fordulónapra és a joghatások beállásának az időpontjára vonatkozóan megállapított időpontok eltéréséből fakadóan a több tagállam területét érintő határokon átnyúló egyesülési folyamatokban az alábbi kérdések merülhetnek fel:
(1) Az Európai Unión belül a transznacionális szintre lépő átalakulási formációk esetén a belső jogokban alkalmazott különféle jogszabályi előírások találkoznak. A korábbiakban bemutatott, a fordulónapra és a joghatások beállásának az időpontjára előirányzott divergáló nemzeti feltételekhez kapcsolódóan vizsgálandó az a problematika, hogy az eltérő kritériumokra, időbeli követelményekre tekintettel a különféle honosságú jogelőd és jogutód gazdasági társaságok vonatkozásában hogyan állapítható meg a fordulónap időpontja. A kérdés létjogosultsága abban keresendő, hogy az ilyen típusú transznacionális szervezeti változásokkal járó folyamatokban közös egyesülési tervezet készül, illetve a jogelődök államában, amennyiben a jogutód más tagállam területén kerül bejegyzésre/más tagállamban található a székhelye az alkalmazott kapcsolóelvtől függően, az eljáró cégbíróság a tanúsítvány kiállítása során köteles vizsgálni a nemzeti átalakulási jogban meghatározott előfeltételeknek történő megfelelőséget és az egyesülési folyamat jogszerűségét. Felvetésünket konkrét példával alátámasztva felmerülhet annak a kérdése, hogy egy osztrák-magyar kapcsolatokat érintő határon átnyúló egyesülési eljárásban a közös egyesülési tervezetben előzetes vagy utólagos fordulónap kerüljön-e megjelölésre. A kérdéskör megközelítésénél onnan kell kiindulnunk, hogy a külföldi jogirodalom a határon átnyúló egyesülések esetében az átalakulási folyamatok között különbséget tesz aszerint, hogy az egyesülés az adott tagállamból kifelé vagy befelé irányul-e. Az első megvalósulási esetkörben az adott tagállam szemszögéből nézve a jogutód székhelye más tagállam területére esik/a jogutód más tagállamban kerül bejegyzésre, mint a jogelőd állama. Ezzel szemben a befelé irányuló egyesülési folyamatok vonatkozásában az adott ország a jogutód bejegyzési eljárásában fogadó államnak minősül, míg a jogelődök személyes jogát más tagállam nemzeti joga határozta meg. Amennyiben tehát magyar oldalról nézve az egyesülés következtében osztrák jogutód gazdasági társaság jön létre, akkor a bejegyzés feltételeinek meghatározásakor az irányelv vonatkozó rendelkezése alapján a jogutód államának a jogát, jelen esetben az osztrák jogot kell alkalmazni. Ebből a kapcsolóelvből fakadóan magyar-osztrák relációban az egyesülési szerződésbe a bejegyzési kérelmet megelőző időpontot kell írni. Ezzel összefüggésben tisztázandó kérdés még az is, hogy a jogelőd magyar gazdasági társaság vonatkozásában a cégbíróság vajon ki fogja-e adni a jogszerűségi tanúsítványt arra tekintettel, hogy nálunk csak a bejegyzési kérelem benyújtását követő időszakra eshet a fordulónap és a joghatások beállásának az időpontja, hiszen ebben az esetben a közös egyesülési szerződésben foglalt időtűzés nem felel meg a magyar jogszabályoknak, mert az nem lehet előzetes. Álláspontunk szerint az eljáró cégbíró a nemzetközi magánjogi szabályok figyelembevételével nem tagadhatja meg a tanúsítvány kiadását az ország területének az elhagyására irányuló átalakulási folyamatok vonatkozásában arra hivatkozással, hogy a magyar jog csak az utólagos fordulónap megállapítására ad lehetőséget. Egy ilyen szervezeti változással járó egyesülési eljárásban a jogutód államának a vonatkozó előírásait kell alkalmazni az egyesülési tervezet ezen tartalmi elemére, így a magyar cégbírónak - elsőbbséget engedve az osztrák jog előírásainak - az egyesülési tervezetben megjelölt előzetes fordulónap esetében is ki kell állítania a tanúsítványt. Fordított esetben azonban, amikor a határon átnyúló egyesülési folyamatban magyar honosságú jogutód gazdasági társaság vesz részt, csak a magyar jogszabályoknak megfelelő utólagos fordulónap (és a joghatások beállásának az időpontja) fogadható el a közös egyesülési tervezetben. Ebben a konstellációban az osztrák részről is akadály nélkül kell kiállítani a tanúsítványt attól függetlenül, hogy az osztrák jogszabályok egyébként eltérő feltételeket állapítanak meg a fordulónapra vonatkozóan.
(2) A tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló törvény 3. § (1) bekezdésének e) pontja a hazai jog terminológiáját alkalmazva és az irányelv szóhasználatától eltérve úgy rendelkezik, hogy az egyesülési szerződés közös tervezetében meg kell állapítani azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak. A határon átnyúló egyesülési folyamatok irányultságát vizsgálva (azaz, hogy Magyarország tekintetében az átalakulási processzus más tagállam területére irányul-e vagy sem) megállapítható, hogy a magyar jogalkotó azon egyesülési folyamatok esetében, amikor a jogutód honosságát nem a magyar jog, hanem más tagállam joga határozza meg, túlterjeszkedett az irányelv által adott felhatalmazáson. A hazai szabályozás azon előírása, amely a fordulónap és a joghatások beállásának a sajátos szimbiózisát teremti meg, csak abban az esetben adhat a társaságok részére döntési szabadságot, ha a jogutód gazdasági társaság Magyarországon kerül bejegyzésre, hiszen az irányelv rendelkezései alapján a joghatások beállásának az időpontjára ebben az esetben a magyar jog előírásai tekintendőek irányadónak. Nem írható elő azonban ilyen feltétel a Magyarországról kifelé irányuló egyesülési folyamatok esetén, mert ekkor a jogutód államának a joga határozza meg azt, hogy az egyesüléshez fűződő joghatások mikor állnak be. Ez Ausztria, Csehország és Bulgária vonatkozásában a felek akaratától függetlenül minden esetben a cégbejegyzés napja lesz. Összességében tehát a magyar jogalkotó az irányelvi rendelkezésektől eltérve az egyesülési tervezet kötelező tartalmi elemei között a joghatások beállásának az időpontját nevesíti, és nem reagál a határon átnyúló egyesülési folyamatok kettős irányultságára, illetve az alkalmazandó jog megváltozása miatt előtérbe kerülő eltérő szabályozási megoldásokra. Ezen problémafelvetésünkhöz kapcsolódó de lege ferenda javaslatunkban az idézet jogszabályhelynek az irányelvben foglalt szövegezéssel megfelelő kijavítását szorgalmazzuk, vagy pedig a határon átnyúló egyesülési folyamatok kettős természetének a figyelembevételével kialakított differenciálás és kiegészítés ajánlott.
(3) A hazai szabályozásban a joghatások beállásának az időpontjának sajátos jogi természete miatt a határon átnyúló egyesülési folyamatok esetében vizsgálnunk kell az átalakulás cégjegyzékbe történő bejegyzésének, mint jogi aktusnak a hatályát is. Amennyiben Magyarországról kifelé irányuló egyesülés történik, azaz a jogelőd gazdasági társaság a magyar jog hatálya alá tartozott, míg a jogutód más tagállam területére esik, felmerülhet annak a kérdése, hogy a jogelőd magyar társaságot törlő cégbírósági bejegyzés milyen hatállyal bír. Az irányelv értelmében az egyesülés hatályosulásának az időpontját a jogutód honossága szerinti jog fogja meghatározni. Amennyiben a jogutódot és az egyesülést (átalakulást) konstitutív hatállyal más tagállamban bejegyzik, akkor a jogelőd magyar cégnyilvántartásból való törlése nem bírhat konstitutív hatállyal, mert az átalakulás konstitutív hatályú bejegyzése más tagállamban már megtörtént. Ebben az esetben hazánkban egy deklaratív hatályú bejegyzés következik be, amely áttöri a cégbejegyzés konstitutív hatályának általános elvét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
