Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában 2015. november 26-án az AJBH, az UNICEF Magyar Bizottsága Alapítvány és a Flamand Képviselet együttműködésében került megrendezésre a "Brave School World? - Gyermekjogok az iskola világában" elnevezésű nemzetközi gyermekjogi konferencia.[1]
Dr. Borza Beáta, az AJBH Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztálya vezetőjének az eseményt megnyitó beszéde után az alapvető jogok biztosa tartotta meg köszöntő felszólalását. Dr. Székely László beszédében kifejtette, hogy mivel a hivatali vizsgálódásának egyik hagyományos területe az iskola világa, gyakran kerül figyelmük középpontjába a konferenciának okot adó témakör. Mint minden gyermekekkel kapcsolatos kérdéskörben, az oktatásban is legfőbb célpont a gyermeki jogok és érdekek védelme. Aktuális problémákként jelennek meg az iskola világában például a tankönyvellátás nehézségei, a szülői panaszok nem megfelelő kezelése, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását érintő fennakadások. A hivatal munkájában fókuszpontként kerül elő a gyermekek pihenéshez való jogának érvényre jutása, a pedagógus életpálya-modell vagy éppen a médiaértés problémái és abszolút aktualitással jelenik meg a külföldi állampolgár gyermekek oktatáshoz kapcsolódó jogának témája. A biztos szerint ezekben a tárgykörökben nagyon fontos szerepet játszik a felelősség kérdése, éppen ezért szükségszerű és sokszor helytálló ezen a területen is az eszmecsere.
Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója köszöntő beszédében elsőként az 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezmény kiemelkedő jelentőségére tért ki. A megállapodás óta a gyermekek halálozási aránya ugyan a felére csökkent, az általános iskolai képzésben részt vevők aránya pedig 90 százalékra nőtt, ennek ellenére naponta még mindig 16 ezer, öt éven aluli gyerek hal meg olyan okok miatt, amelyek elkerülhetőek lennének, s a világ szegényeinek fele még mindig gyerek, kik közül 250 millió gyermek él háborús övezetben. A méltányos esélyteremtés és a felelősségvállalás keretén belül szóba került a méltán nagysikerű "Ébresztőóra" program, melyet az UNICEF Magyar Bizottsága indított útjára, hogy növelje a gyermekjogok ismertségét a 10-18 éves diákok körében,[2] s amelynek az érzékenyítés és jogtudatosítás mellett az iskolai erőszak megelőzésében is nagy szerepe van. Fontos elv, hogy a jogok megismerésével kezdődhet a másik jogának védelme. A beszédben elhangzott, hogy mindenképp szükséges, hogy a gyermekek kerüljenek a fenntartható fejlődés középpontjába, s alapgondolatként kell, hogy megfogalmazódjon a gyermekek meghallgatásának szükségessége.
A Flamand Képviselet mint külföldi együttműködő résztvevő delegáltja, David Maenaut köszöntőjében kifejtette, hogy különösen fontosnak tartja a magyar és flamand intézmények közötti tapasztalatcsere érvényre juttatását, egymás gyakorlatának kölcsönös megismerését, amelyhez az oktatás és a gyermekjogok minden szempontból jó terep. Szükséges, hogy a gyermekeket, akik szerves részei a társadalomnak, bevonjuk a döntéshozatalba, s ezt indokolt minél korábban elkezdeni.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint a jog és a biztonság fogalmai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, kéz a kézben, csak együtt érvényesek, egymást segítő definíciók. Annak a szabálynak a 2015-ös beépülésével, hogy a gyermekeknek 3 éves koruk betöltésétől kötelező óvodába járniuk, számos gyermeknek nyílik lehetősége a felzárkózásra. Kiemelendőként szólt arról, hogy idén jelentősen nőtt azok száma, akik a bölcsődékben és az óvodákban ingyen étkezhetnek, a tanulók nagy része kap már jelenleg is ingyen tankönyvet. Mindezek mellett beszédében kitért arra is, hogy a Kormány kiemelt figyelmet kíván fordítani arra, hogy végzettség nélkül a tanulók ne hagyják el az iskolát, számuk csökkentése fontos feladatként jelenik meg. A problémák megoldására lehetőséget adnak az oktatásban megjelenő rendkívüli osztályfőnöki órák. Ezen beszéd is kitért arra, hogy mennyire fontos, hogy a gyermekeket meghallgassuk.
- 51/52 -
Dr. Kecskés Péter, az EMMI Család- és Népesedéspolitikai Főosztályának vezetője a "Gyermekjogok az oktatásban - az állam szerepe és felelőssége" című előadásában elsőként a konferencia fő témakörét illető nemzetközi alapokra helyezte a hangsúlyt, megemlítve azt, hogy a Gyermekjogi Egyezmény, melyet hazánkban 1991-ben törvényben hirdettek ki, három alapelvet fogalmaz meg: a részvétel, a védelem és a megelőzés eszméit. Beszédében adatokat közölt a minőségi oktatáshoz való hozzáférésről, az oktatás fejlesztésének céljairól, az óvodáztatás kiterjesztésének eredményeiről, továbbá említést érdemelt a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint a súlyos, halmozottan fogyatékos gyerekek nevelése is. Esélyteremtő programokként szólt az Arany János tehetséggondozó programról, az Útravaló ösztöndíj-programról és a Tanoda programról. Másodsorban szóba került a jogok megismertetésének fontossága. Manapság is probléma, hogy sokan nincsenek tisztában jogaikkal és az ezekhez kapcsolódó kötelezettségekkel. Éppen ezért fontos a tudatosítás, a bevonás, a pozitív attitűd, a kritikai gondolkodás kialakítása. Kiemelt szerepe van ennek az iskolákban, ahol a pedagógusok, szülők, diákok jogai és kötelezettségei érintkeznek egymással, kölcsönösen hatnak egymásra. Lényeges, hogy a pedagógusok és szülők kötelezettsége segítse a tanulók jogait. A pedagógiai szakszervezetek átszervezésének ellenére továbbra is fennálló szakemberhiány említése után harmadik fő témakörként a gyermekek érdekeinek szem előtt tartása szintén alapelvként került górcső alá.
Bruno Vanobberger, flamand gyermekjogi biztos a "Right here, right now. The Flemish Children's Rights Commissioner's Office and children's rights at school: actual problems and solutions.[3]" című előadásában a flamand tapasztalatokról, vizsgálatairól, valamint a Hivatala által érzékelt tendenciákról, problémákról és javaslatokról beszélt. A független flamand gyermekjogi ombudsman intézményét még 1997-ben hozták létre, kiemelt feladata az összes kisebbséghez tartozó gyermek jogainak védelme, eszköze pedig a javaslattétel. A gyakorlatuk aktuális központi témájaként utalt az iskolai erőszak, zaklatás, a bullying megelőzésére, a fogyatékossággal élő, valamint a menekült gyermekek speciális helyzetére és kiemelt védelmére, melyek tekintetében mindenképpen fontos a különbségek felszámolása. Fontosnak tartotta tisztázni, hogy az a megfogalmazás, hogy a gyermekek a jövő felnőttjei, takarják azt, hogy állapotuk nem egy előkészületi fázis. Az, hogy megértsük őket, fontos az előrelépés tekintetében, s mindez feladatot ró a döntéshozatalra. Nagy szerepet játszott a gyermekek jogainak helyzetén az Egyezmény elfogadása. Az ombudsman említést tett arról a felmérésről, amelyben gyerekek véleményét mérték fel az ideális, jó iskola fő jellemző vonásairól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
