Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedik el. Mai nevét 1950-ben kapta, Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén megyék közigazgatási egyesítése után.
A megye természetföldrajzi szempontból két nagytájhoz tartozik, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz. Területének kétharmadát hegy- és dombvidék alkotja: a Bükk-hegység, a Zempléni-hegység, a Csereháti dombság, a Borsodi dombság. Nyugaton a Bükk vonulata képezi a megye legmagasabb részét, az északnyugati sarokban található az Aggteleki-karszt. A Bódva és a Hernád völgyei a patakokkal tagolt Cserehát dombságát fogják közre. A Hernád és a Bodrog folyók közé ékelődő Zempléni-hegység közismert keleti oldala Tokaj-Hegyalja. Önálló tája a Zempléni-hegységnek északon a Hegyköz, valamint a déli részen a Szerencsi-dombság. A megye déli és délkeleti részét a síkságok foglalják el.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét tekintve az ország második legnépesebb megyéje. Lakosainak száma közel 700 ezer fő, ebből a megyeszékhelyen hozzávetőleg 170 ezer ember él, a további 27 városban pedig a lakosság több mint fele. Megyénk településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek, a települések egyharmadán a lakosságszám nem haladja meg az 500 főt.
A megye gazdaságföldrajzi helyzete kedvező, az itt lévő ipari kultúra pedig több mint fél évezredes múltra tekint vissza, hiszen már a XV. századtól jelentős fa-, üveg- majd papírgyártás folyt. A bőséggel rendelkezésre álló természeti kincsek felhasználására az 1700-as évektől manufakturális jellegű ipari üzemek működtek. Az 1800-as években épült ki a nagyipar (vas-, szénbányászat, kohászat, majd a gépipar), amely a térséget a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb ipari körzetévé tette.
A XX. század második felére a megye nehézipari jellege még inkább megerősödött, a ,80-as évek változásai azonban a nagyvállalatok széteséséhez, a gazdasági szerkezet felbomlásához, nagyarányú munkanélküliséghez vezettek.
Megyénk napjainkban újra hazánk egyik legiparosodottabb, emellett átalakuló mezőgazdasággal és bővülő tercier szektorral rendelkező térsége, ahol 2 vállalkozási övezet és 11 ipari park található. A megye területének 40%-a szántóföld, így gazdasági életében jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaj-Hegyaljai Borvidéknek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
