A közelmúltban több jelentős fejlemény volt a magyar versenyjogi jogalkotás és jogalkalmazás területén, melyek mind a versenyjog érvényesítéséhez (versenyjogi jogsértések felderítése, bizonyítása, magánjogi jogérvényesítés) kapcsolódnak. A jogsértések felderítése kapcsán a törvényhozó korrupcióellenes csomagjának részeként módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Tpvt.), megteremtve az ún. informátori díjat. Az új jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) anyagi jutalomban részesítse azon magánszemélyeket, akik aktívan közreműködnek a versenyjog közjogi érvényesítésében. A jogsértések bizonyítása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság közzétett egy 2009-ben született bírósági határozatot (BH), mely ügyben az eljáró bíróságok az ügyfél és ügyvéd közötti kommunikáció védettségéről, annak terjedelméről foglaltak állást. A versenyjog magánjogi érvényesítése kapcsán a törvényhozó arra is - egyelőre függőben lévő - próbálkozást tett, hogy megteremtse a csoportos per lehetőségét a magyar perjogban, ami a versenyjog magánjogi érvényesítésének egyik mérföldköve lehet. Jelen tanulmány e három fejleményt veszi szemügyre és elemzi az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban1 található mintákra és koncepciókra tekintettel.
Informátori díjnak jelen tanulmány azon anyagi jutalmat tekinti, melyet a versenyhatóság biztosít olyan magánszemélyek számára, akik a versenyjogi eljárás során használható információt bocsátanak a versenyhatóság rendelkezésére. E jogintézmény egyelőre nem általánosan elterjedt, Európában egyedül az Egyesült Királyságban áll a versenyhatóságok rendelkezésére ilyen eszköz.2
Az angol versenyhatóság, az Office of Fair Trading (a továbbiakban OFT) 2008. február 29-én vezette be informátori díj programját3, mely először ideiglenesen, 18 hónapig került bevezetésre, majd 2009. szeptember 1-jétől a program állandósult. Természetesen mivel a bevezetésre nem jogszabályi formában került sor, az OFT akármikor vissza is vonhatja a programot.
Az OFT csak hardcore kartellek esetén teszi lehetővé díj fizetését, így árrögzítés, piacfelosztás vagy közbeszerzési kartell (bid rigging) esetén. A program az informátori díj felső határát 100 000 £-ban állapította meg. Ezen belül az OFT diszkrecionális jogkörében dönthet a díj összegéről, ugyanakkor az Iránymutatás4 meghatározza azon szempontokat, melyeket ennek során figyelembe vesz, így az információ értékét, a jogsértés által okozott kár mértékét, az informátor erőfeszítéseit és az általa vállalt kockázatot. Az OFT egyébként indokolás nélkül megtagadhatja az információ használatát és a díj kifizetését, akkor is, ha az információt elfogadja és az további vizsgálat alapjául szolgált. Az információ értékét az is befolyásolja, hogy az informátor mikor fordul az OFT-hez, minél régebbi az információ annál kevesebbet ér, illetve minél jelentéktelenebb (régi, már lezáródott) a kartell, az információ annál kevesebbet ér.
Az Iránymutatás egy formátlan eljárást határoz meg az információ átadására és a díj kifizetésére. Az informátornak egy személyes beszélgetésen kell megjelen-nie, hogy az információ alkalmassága megállapítható legyen. Bár az informátornak az információ előzetes értékelésekor nem kell felfednie, mely vállalkozásokról szolgáltat információt, saját személyazonosságát igazolnia kell, hogy az OFT annak fényében értékelhesse az információ hitelességét. Az informátorokkal speciálisan képzett tisztviselők foglalkoznak az informátor személyazonosságának titokban tartása érdekében, továbbá az informátor az információ megszerzése vagy átadása keretében elkövetett cselekmények miatt alkalmazható jogkövetkezmények alól mentességet kaphat a Regulation of Investigatory Powers Act 20005 előírásai szerint. Az OFT maga nem nyújt jogi tanácsadást az informátornak és a jogi képviselet költségeit sem téríti meg. Az informátort csak akkor idézi meg az OFT tanúként, ha abba az informátor előzetesen beleegyezik, egyéb esetben az átadott információkat úgy használja, hogy az informátor személyazonosságára ne derüljön fény.
Bár az elbeszélgetés során az OFT tisztviselői adhatnak egy előzetes kalkulációt, a díj pontos összege az eljárás végén, annak eredményétől függően kerül megállapításra, mely során az előzetes kalkuláció nem köti az OFT-t. Ugyanakkor az első elbeszélgetés után, az OFT-vel egyeztetett információ megszerzése vagy átadása kapcsán keletkezett költségeket az OFT minden esetben megtéríti.
Mivel Egyesült Királyságban egyénekre szabott en-gedékenységi politika is van (a kiszabható foglalkozástól eltiltásra és szabadságvesztés-büntetésre tekintettel), aki közvetlenül részt vett a kartell tevékenységének alakításában, az nem részesülhet díjban, kivéve ha adott személy csak alkalmanként és nem aktív szerepet játszva vett részt jogsértő tevékenységben. Az OFT az infor-mátori díjat azoknak tartja fenn, akik bennfentes információval rendelkeznek (munkavállalók), így a kartellben résztvevők versenytársaihoz vagy üzletfeleihez kötődő magánszemélyek nem részesülhetnek díjban.
Az informátorok további védettségéről a Public Interest Disclosure Act 19986 rendelkezik, melynek szabályai nagymértékben hasonlítanak a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény közérdekvédelmi bejelentésre vonatkozó szabályaira.
A magyar jogalkotó a korrupcióellenes csomag keret ében, a 2009. évi CLXIII. törvény útján vezette be az informátori díjat, a Tpvt. 2010. április 1-jén hatályba lépő módosításával.
A GVH is csak hardcore kartellek esetén teszi lehetővé díj fizetését, ugyanakkor az információ jellegére már sokkal konkrétabb szabályokat állapít meg a Tpvt. Csak a kartell bizonyításához nélkülözhetetlen vagy a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni vizsgálathoz szükséges bírói engedélyt megalapozó írásos bizonyítékok rendelkezésre bocsátása esetén részesülhet az informátor díjban. A jogalkotó rögzíti, hogy csak kivételes esetben befolyásolja a később beszerzett bizonyíték vagy a bírósági felülvizsgálat eredménye az információ nélkülözhetetlenségének - és ezáltal a díj mértékének -megállapítását.7 Anonim tudakozódásra a magyar rezsim is lehetőséget ad és lehetőség van a személyazonosító adatok zárt kezelésére is.8
Garanciális jelleggel a GVH-nak végzésbe kell foglalnia a díj mértékéről, annak kifizetéséről szóló döntést, illetve a visszafizetést elrendelő döntést is, mely végzések külön jogorvoslattal támadhatók.9 A díj mértéke a bírság mértékéhez igazodik (annak 1%-a), ugyanakkor nem haladhatja meg az 50 millió forintot és gyakorlatilag a bírságból kerül kifizetésre.10
A GVH sem fizet díjat abban az esetben, ha engedé-kenységi kérelem került benyújtásra az érintett személyt foglalkoztató vállalkozás részéről. Akkor sem jár díj, ha a bizonyítékot bűncselekmény vagy szabálysértés útján szerezték.11
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
