A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-16-2016-00001 projektszámon futó "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című projekt 6. alprojektének keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Önkormányzati Kutatóintézetével együttműködésben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke - Prof. Dr. Nagy Marianna tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével - vizsgálatokat folytat a helyi önkormányzatok fakultatív feladatellátásának körében. A vizsgálat - a jogtudományi és összehasonlító jogi elemzések mellett - egy pilot kutatás keretében empirikus részt is magában foglal, amelynek során egy nagyvárosi, egy kisvárosi és egy községi önkormányzatnál végezzük el a fakultatív feladatellátás gyakorlati működését. Az empirikus kutatásban és az eredmények feldolgozásában a Közigazgatási Jogi Tanszék mellett működő tudományos diákkör hallgatói (TDK) is közreműködnek.
Az empirikus kutatást 2018 márciusában kezdte meg a Tanszék és a mellette működő TDK. Elsőként egy nagyvárosi önkormányzat, Budapest Főváros XIV. Kerülete (Zugló) Önkormányzata által ellátott fakultatív feladatokat vizsgáltuk meg. Az empirikus vizsgálat első eredményeit a Jegyző és Közigazgatás 2018. évi 2. számában megjelent cikkben tettük közzé.[2] Jelen cikk a kutatásban résztvevő, turisztikai jelentőséggel rendelkező kisváros önkormányzatának - Balatonlelle Város Önkormányzatának - fakultatív feladatellátását mutatja be részletesen.
Vizsgálatunk hipotézisét az jelentette, hogy Balatonlelle Város Önkormányzatánál viszonylag jelentősebb a fakultatív feladatellátás mértéke, elsősorban a turisztikai desztináció jellegből fakadó helyzetre tekintettel, azaz, hogy a település a turisztikai célpontkénti helyzetének megőrzése érdekében, főképp a kulturális és a turisztikai kérdésekben, valamint a rendészet terén viszonylag magasabb saját bevételéből tud fakultatív feladatokat vállalni.[3]
Mindezen elmélet-keretekre és előzetes feltevésekre alapozva végeztük el a balatonlellei önkéntes feladatellátás felmérését, amelynek alapját a korábban,
- 18/19 -
Zuglóban végzett vizsgálattal azonos tartalmú kérdőív képezte.
A következőkben az egyes fontosabb területeken tekintjük át ennek a fakultatív feladatellátásnak a terjedelmét.
A kulturális-közművelődési feladatok ellátásakor az Önkormányzatnak kettős célt kell szolgálnia. Egyrészt kiemelt szerepet kapnak a szezonálisan - elsődlegesen a nyári üdülési idényre - szervezett programok, amelyek mindenekelőtt a Balatonlellére mint turisztikai desztinációra látogató vendégeket, turistákat hivatottak vendégül látni, másrészt pedig a helyi lakosok komfortérzetének növelése is prioritásként jelenik meg. A város kulturális életének két központja alakult ki a településen belül: a főszezonban működő Balatonlellei Rendezvénypark, valamint a szezonon kívül üzemelő, elsődlegesen a helyiek szórakoztatására, művelődésének előmozdítására rendelt Városi Művelődési Ház és Könyvtár. Tekintettel a város már említett turisztikai élményközpont jellegére, nyilvánvaló, hogy a két centrum közül előbbi rendelkezik nagyobb jelentőséggel, ami a beruházások jellegében is megmutatkozik.[4] A fesztiválszervezési feladatellátás az Önkormányzat életében a Rendezvénypark fenntartásával jelenik meg, a szervezésbéli támogatás nyújtásán felül. Ennek egyik legfőbb indoka, hogy az egyes rendezvények, programsorozatok ingyenes belépést biztosítanak, így annak finanszírozása a város anyagi erőforrásait terheli.
A kulturális-közművelődési feladatok körében megkerülhetetlen a helyi, városi napok programturizmusa, amelynek ellátása több szempontból is hasonlít az Önkormányzat fesztiválszervezési struktúrájához. Közös momentum, hogy ezek nem kötelező feladatok, mégis azokat több, mint 25 éve ellátja. Megfigyelhető, hogy mindkettő esetében a szervezésbéli támogatás mellett közvetlen jelenik meg a pénzinjekció, melynek fedezetét a helyi bevételek biztosítják. Szintén a Rendezvényparkban kerülnek megrendezésre a nagyobb hagyományőrző programok, így a Juliális és a Borhét. Előbbi esetében - amely a helyi hagyományos szezonindító halászléfőző fesztivál - az Önkormányzat tisztán pénzbeli támogatás-folyósítása figyelhető meg, amennyiben eltekintünk az esemény természetesen ingyenes látogathatóságától. A Borhét megszervezése tekintetében egy meglehetősen érdekes feladatellátási módszer lelhető fel. A Borhét szervezéséért a Balatonlellei Hegyközség felelős, az Önkormányzat pedig - egy bizonyos pénzügyi hozzájáruláson túl - térítésmentesen biztosítja a területet, valamint az eseményen tevékenykedő kirakodóárusok a bérleti díj-fizetési kötelezettségüket a Hegyközségnek teljesítik, ezzel is támogatva annak szervező munkáját.
Szintén a közösségszervező tevékenység körében kell említést tenni a civil szervezetek támogatásáról. A helyi lakosság önszerveződő szervezetei pályázat útján igényelhetnek pénzbeli hozzájárulást működésükhöz és a tevékenységük során felmerülő egyéb kiadásaik fedezetére. A juttatás összege maximálisan 500 000 forint értékhatárig állapítható meg, amelyről az Önkormányzat Humánpolitikai Bizottsága hoz a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatáskörben döntést. A hagyományőrző tevékenység nagyban hozzájárul és szorosan kapcsolódik a település önként vállalt feladataihoz, amit legjobban a "Lelle" Néptánc Egyesület turisztikai programok során betöltött szerepköre igazol, részére megközelítőleg 4,5 millió forint összegű önkormányzati támogatást biztosítanak a 2018. évben.
A Balatonlellén szervezett programok a téli időszakban - ahogy ez egy Balaton menti településen várható - szűkebb körűek. A Balatonlelle Város Önkormányzatnak a helyi közművelődési feladatokról szóló 3/1999. (I. 28.) rendelete alapján, a Városi Művelődési Ház és Könyvtár tartalmas eseményekkel várja - elsősorban és kiemelten - a helyi lakosokat; többek között színházelőadásokkal, filmklubokkal - a "lelleiek" kreativitását megjelenítő programokkal.[5] Összességében megállapítható, hogy a Balatonlellén felmerülő kulturális-közművelődési feladatok teljes mértékben ellátottak, mivel - Dr. Kovács Tamás jegyző úr elmondása szerint -, azért nem tervez az Önkormányzat más, e körbe tartozó feladatot vállalni, mert a lakosság részéről efféle igény nem jelentkezik.
Jóllehet az Önkormányzat egyáltalán nem vállal versenyszervezési feladatokat - ezalatt alapvetően a Balatonboglár és Révfülöp közötti Balaton-átúszáshoz mérhető jelentőségű sportesemények értendőek - mégis elmondható, hogy a helyi tömegsport jelentős mértékű támogatásban részesül. Ezek közül kiemelt figyelmet kap a labdarúgás, ugyanis a Balatonlelle SE számára juttatott évi 12 millió forintnak körülbelül a 80 százalékát a Labdarúgó Szakosztály működésére fordítják. A Sportegyesület ezenfelül térítésmentesen használhatja az Önkormányzat tulajdonában álló sportkomplexumot, továbbá bizonyos, a költségvetésben nem kimutatható támogatásokkal - így többek között a sportpályán a Városüzemeltetési Szervezet által végzett rendszeres fűnyírással - is törekszik az Önkormányzat a helyi sportolás zavartalanságát és minőségét biztosítani.[6] A város külön "jó sportoló" díjat vagy pályázatot nem ír ki, de a fentebb részletezett támogatások megvalósításával tagadhatatlanul elősegíti a tehetséges diákok sikeres előmenetelét. A pénzbeli és természetbeni hozzájárulások együttese már több mint 25 éve biztosítja Balatonlelle lakosságának a lehetőséget a sportéletben való aktív részvételre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
