A felszámolási eljárás két szakaszát a többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) a következőképpen modellezi:
a) a fizetésképtelenség vizsgálatának nevezhető szakaszban - mely a felszámolási kérelem bíróságra érkezésétől a felszámolás jogerős megindulásáig tart -egy aktában (egy szám alatt) csak egy adós és egy hitelező áll egymással szemben, hiszen a fizetésképtelenség megállapításánál a bíróság mindig egy konkrét hitelező vonatkozásában vizsgálja az adós fizetésképtelenségét.
b) a felszámolás megindulása után az adós vagyonából valamennyi bejelentkező hitelező részesedni kíván, tehát egy adós kontra valamennyi hitelező.
Ez utóbbi általában nem okoz problémát a bíróságoknak, hiszen - különösen az 1997-es módosítás után - a hitelezők száma lecsökkent 2-3-ra. Vannak azonban olyan speciális eljárások, ahol sok - több ezer -magánszemély hitelező jelentkezik be a felszámolásba,
ilyen a brókercégek, bankok, kötvénykibocsátó vállalkozások felszámolása. Aki tudja, hogy mit jelent akár néhány száz fél részére szabályosan kézbesíteni, az tudja, hogy milyen iszonyú - szinte teljesíthetetlen -terhet jelent ez a bíróságok részére. Függetlenül annak költségeitől, technikailag is lebonyolíthatatlan a szabályos kézbesítés. (Egy konkrét ügyben 2000 hitelező részére történő kézbesítés több mint 3 hónapot igényelt, s a borítékok és vétívek írása, majd azok beazonosítása, s a szabálytalan kézbesítés után a hirdetményi kézbesítés óriási többletterhet jelentett.)
Elsőként azokat a kézbesítési helyzeteket nézzük meg, amelyekben a Cstv. rendelkezései szerint valamennyi hitelezőnek kézbesíteni kellene valamilyen iratot.
1. Évente kell az 50. § szerint közbenső mérleget benyújtania a felszámolónak, a közbenső mérleget jóváhagyó végzés fellebbezhető végzés, valamennyi hitelezőnek kézbesíteni kell. (Több évig tartó felszámolásnál ez évente jelentkező probléma.)
2. Ha a felszámoló a rendes eljárás szabályai szerint kívánja az eljárást befejezni, akkor az 56. § szerint a bíróság kézbesíti valamennyi hitelezőnek a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot, azaz a záróiratokat azzal, hogy bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül az abban foglaltakat kifogásolhatja. Ha bárki kifogást nyújt be, úgy a bíróságnak a kifogást valamennyi hitelező részére meg kell küldeni azzal, hogy arra 8 napon belül tehetnek észrevételt. Ha észrevételt tesznek, úgy a kifogást előterjesztőt és az észrevételt tevő hitelezőket meg kell idézni egy tárgyalásra. (Magánszemély hitelezők esetében - különösen, ha előre láthatólag a követelésüket nem kapják meg teljes egészében - bizton lehet számítani észrevételre.)
3. Az eljárást befejező végzést - függetlenül attól, hogy az eljárást egyszerűsített módon kívánja befejezni a felszámoló, vagy a rendes eljárás szabályai szerint -valamennyi hitelezőnek kézbesíteni kell.
4. Ha bármelyik fenti végzést akár csak egy hitelező is megfellebbezi, úgy fellebbezését a Pp. 257. §-a alapján - mint végzés elleni fellebbezést - ki kell adni a többi hitelezőnek és a felszámolónak, hogy arra észrevételt tehessenek. Természetesen az ilyen fellebbezés alapján meghozott másodfokú döntést is valamennyi hitelező részére kézbesíteni kell.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
