1. Alkotmányos jogállamunk egyik komoly közjogi kihívását jelenti a közigazgatási bíráskodás kérdéskörének vizsgálata. Ennek alapvető indoka az, hogy olyan intézményről van szó, amelynek megítélése hazánkban - a jelentős történeti hagyományok ellenére - a demokratikus intézményi viszonyok kiépítését követően sem tekinthető egységesen elfogadottnak, tekintettel a joggyakorlatban és az irodalomban e téren fellelhető jelentős bizonytalanságra. A demokratikus államszervezet több mint egy évtizedes működésének értékelése kapcsán kap e témakör kiemelkedő aktualitást napjainkban, a felvetődött kérdések megoldásához a tudományos kutatásnak és megalapozásnak használható segítséget kell nyújtania. E feladat elvégzéséhez járul hozzá Patyi András Közigazgatási bíráskodásunk modelljei című monográfiája, amely komplexitásra törekedve járta körül a címben jelzett tárgykört, elemezve a közigazgatási bíráskodás helyzetét és alakulását Magyarországon.
A munka a szerző mintegy tíz éves kutatómunkájának szintetizált összefoglalása. A monografikus feldolgozás követelményeinek igényes alkalmazása nyilvánul meg a sokoldalú feldolgozásra való törekvésben, az összefüggések, problémák, ellentmondások megvilágításában, a feladatok és a megoldási alternatívák bemutatásában, a személyes álláspontok részletes kifejtésében. A tudományos igényesség fontos bizonyítékát találjuk a leírt ismeretanyag korrekt dokumentálásában, a hivatkozott forráshelyek pontos megjelölésében. A téma szakértője a műben gyakran utal más szerzők kutatási eredményeire, idézi azok általa is elfogadott lényeges nézeteit, vitatható, időszerűtlenné vált felfogásait. Az elemzés további kiemelkedő értéke az, hogy nem pusztán leíró, elemző jelleggel mutatja be a közigazgatási bíráskodás legfontosabb jellemzőit, fejlődéstörténetét, nemzetközi gyakorlatát, hanem konstruktív szemléletmódja alapján értékelő megállapításokat téve konkrét javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a jelenlegi hazai szabályozás jobbítását, reformját szolgáló változtatási irányokat körvonalazva végső soron az önálló közigazgatási bíróság megteremtését célozzák.
2. A 6 részre tagolódó, összesen 254 oldal terjedelmű munka a magyar közigazgatási bíráskodás történeti modellje című első részében a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszületésének körülményeiről, működéséről, valamint az alapul szolgáló jogszabályi rendelkezések rendszeréről olvashatunk átfogó elemzést. Hasznos ismereteket kapunk az 1896. évi XXVI. tc. megalkotását megelőző jogtudományi vitákról, az érvek és ellenérvek dialektikájáról, valamint arról a politikai közegről, amelyben a szabályozás a végső formáját öltötte. Jól érzékelteti Patyi András a közigazgatási bíróság két alapkérdésének - az egyfokú megszervezés, valamint a hatáskör meghatározása - problematikája mögött meghúzódó kényszertényezőket, mintegy párhuzamot sugallva a jelen kor fontos közjogi kérdéseinek sorsával. A közigazgatási bíróság eljárási szabályainak részletekbe menő ismertetését követően a vizsgált időszak értékeléseként - a közjogi szabályozás jellegzetességeinek figyelembevételével - áttekinti a bíróság működési tapasztalatait, bemutatva annak mind előremutató, mind - álláspontja szerint - elhibázott elemeit. Részletesen megismerhetjük a műből a kor mértékadó jogászainak alapkérdéseket érintő javaslatain keresztül a bíróság alkotmányvédő, jogvédő szerepének fejlesztésére tett kísérleteket, elképzeléseket is. Kritikai hangvételű, ugyanakkor valósághű képet kap az olvasó a közigazgatási bíróság megszüntetésének körülményeiről, mely során a szerző - mint a közigazgatási törvényszék elkötelezett híve - az intézmény védelmére kel a kor bírálóinak ellenében.
3. A rendes bíróságok által végzett közigazgatási bíráskodás angol modelljének alapvető vonásairól szóló rész a monográfia nemzetközi kitekintéseként - tudatosan kerülve a széles körű nemzetközi jogösszehasonlítást - bemutatja a közigazgatási bíráskodás napjainkban is átalakulóban lévő brit rendszerét. Tekintettel arra, hogy az angol "közigazgatási jog" és "elközigazgatásiasodó" rendes bírósági felülvizsgálat intézményeinek és folyamatának áttekintése jelentősen megkönnyíti az elhatárolást, illetőleg összevetést az angolszász és a szocialista modell jellemző elemei között, a könyv írója behatóan vizsgálja a közigazgatási aktusok bírósági felülvizsgálatának tartalmi jegyeit, az eljárásban részt vevő
- 490/491 -
szerveket, illetőleg az annak alapjául szolgáló törvényi szabályozást, a jogorvoslatok mechanizmusát, valamint a felülvizsgálat terjedelmét meghatározó legfontosabb precedenseket. Mindemellett az angol közigazgatási bíráskodás rendszerének ábrázolása során nem hagyja figyelmen kívül a történelmi előzményeket, továbbá azokat az alkotmányjogi alapelveket sem, amelyek hozzájárultak a bírói felülvizsgálat jelenlegi intézményének kialakulásához és megszilárdulásához.
4. A közigazgatási (államigazgatási) határozatok bírói felülvizsgálata a szocialista jog időszakában címet viselő harmadik részben azokról a legfontosabb, meghatározó jellemzőkről ad tájékoztatást a téma avatott kutatója, amelyek az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását, későbbi felülvizsgálatát a szocialista országokban, így hazánkban is meghatározták. Ennek során - döntően a magyar megoldás jellemzőit tárgyalva - röviden áttekinti a szocialista modell szervezeti, ideológiai és jogi alapjait, az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának eljárási formáit. Részletesen elemzi és értékeli az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának jogorvoslati jellegére irányuló, az időszak közjogászait is megosztó elvi problémát, ugyanakkor nem téveszti szem elől a "rendszer" korszerűsítésére szolgáló reformelképzeléseket sem, melyek folyamatos negligálása a jogalkotás részéről kézzelfogható magyarázattal szolgál a jelenlegi "töredékes és átgondolatlan" struktúra meggyökeresedéséhez.
5. A Közigazgatási bíráskodásunk mai modelljének alapjait tárgyaló részben a szerző a hazai mechanizmus klasszifikációs megítélése tekintetében - a közigazgatási bíráskodás nemzetközi formáit és gyakorlatát szem előtt tartva - a szocialista jogrend által kialakított intézménnyel rokonítja a magyar megoldást, mindazonáltal felhívja a figyelmet azokra az általános tendenciákra is, melyek a dinamikusan változó közigazgatás velejárójaként általánosan jellemzik a közigazgatási bíráskodás különböző modelljeit.
A hazai joganyag alapszerkezete, valamint a meghatározó normatív jogi és jogelméleti alapok vizsgálata során - az alaptörvény vonatkozó rendelkezéseiből kiindulva - az érintett jogszabályok kritikai elemzésével rámutat a szabályozás széttagoltságára, hiányosságaira továbbá az abból fakadó hátrányos következményekre. Ennek kapcsán áttekintést kapunk arról a folyamatról is, amelynek során az Alkotmánybíróság határozataiban esetről esetre bontotta ki a közigazgatás bírói ellenőrzésének tartalmát, jól érzékeltetve egyúttal a döntésekben rejlő alapvető ellentmondásokat és "zűrzavart" az intézmény alkotmányos megalapozása - döntően annak a jogorvoslati joghoz, valamint a hatalommegosztás elvéhez fűződő viszonya - körül. Különös súllyal méltatja Patyi András a hazai közigazgatási bíráskodás alkotmányos kereteit kijelölő 39/1997. (VII.1.) AB határozatot, amely - véleménye szerint - a gyakorlatban már korábban is megvalósuló követelményként deklarálta a közigazgatás érdemi mérlegelésének bírósági felülvizsgálatát, jelentősen bővítve ezáltal a közigazgatási bíráskodás tartalmát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
