Megrendelés
Európai Jog

Fizessen elő az Európai Jogra!

Előfizetés

Dr. Juhász Ivett: Kézbesítés a hagyatéki eljárásban - különös tekintettel az Európai Unión belüli kézbesítésre (EJ, 2021/5., 30-38. o.)

1. Bevezető gondolatok

A kézbesítés, egyre nagyobb jelentőséggel bír napjainkban, a közjegyzői nemperes eljárásokban is. Számos esetben fordul elő a hagyatéki eljárásokban, hogy az örökös külföldön él vagy tartózkodik, nincs bejelentett és ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, magyarországi lakóhellyel rendelkező meghatalmazottja sem, így a részére történő hagyatéki ügyben keletkezett iratok, mint például idézés hagyatéki tárgyalásra vagy hagyatékátadó végzés kézbesítése hosszadalmas, nehézkes, különösen azért, mert az egyes országokban eltérő szabályozás vonatkozik a kézbesítésekre.

"A kézbesítés a bírósági irat dokumentált átadása, illetve (kézbesítési fikció esetén) az átadás dokumentált elmaradása."[1] A kézbesítés egy folyamat, amely során az irat a bíróságtól eljut a címzetthez. Célja a közlés és más jogkövetkezmények is fűződhetnek hozzá, például a határozat közlését követő napon kezdődnek a határidők. A kézbesítés jelentőségét az adja, hogy csak szabályszerű kézbesítéssel állnak be a joghatásai, így azt a bíróságnak (közjegyzőnek) hivatalból kell vizsgálnia.[2] Vannak esetek, amikor egy irat többször is kézbesítésre kerül. Ilyenkor már az első szabályszerű kézbesítéssel beállnak a joghatások.[3]

Egy eljárásban a hatékony igényérvényesítés csak akkor valósulhat meg, ha az eljárásban részt vevő felek tisztán formális szempontokra hivatkozással nem tudják magukat kivonni az érvényes kézbesítés alól. A formai szabályok be nem tartása megakadályozza a címzettet abban, hogy a hivatalos irat tartalmáról ténylegesen és megfelelő időben tudomást szerezzen. A kézbesítésnek elsődlegesen az a célja, hogy a címzettet informálja. A kézbesítés során kötelező betartani formalitásokat, amelyek egyrészt a kézbesítendő irathoz való hozzáférés biztosítását szolgálják, másrészt a hozzáférés igazolását, valamint a kézbesítés időpontjának igazolását.[4]

Fontos megjegyezni, hogy alapvetően a joghatást kiváltó iratoknál van szükség a kézbesítésre vonatkozó szabályok alkalmazására, tekintettel arra is, hogy az iratok kézbesítéséhez fűződő joghatások miatt ezek szabályozott és utóbb igazolható módon történő eljuttatása a címzetthez alapvető fontosságú.[5]

Adott hagyatéki ügyben attól függően, hogy Magyarország milyen nemzetközi kapcsolatban áll egy adott országgal, a kézbesítés lehetősége nagymértékben eltérő lehet a közvetlen postai kézbesítéstől a végső megoldásként használt hirdetményi kézbesítésig. A külföldi kézbesítésre vonatkozó jogforrások alkalmazásán túl nehezíti a hatóságok, így a közjegyzők helyzetét is az a tény, hogy ezek mellett számos gyakorlati információt kell ismerni egyes konkrét külföldi államok tekintetében ahhoz, hogy - amennyiben nem közvetlenül, postai úton történik a kézbesítés - kézbesítési kérelem előterjesztésére zökkenőmentesen kerüljön sor. További nehezítő tényező az eljárás során, hogy ezen információk számos esetben nehezen vagy csak idegen nyelven érhetők el.

Jelen tanulmány célja annak bemutatása, milyen eljárási rend szerint kerül sor a hivatalos iratok kézbesítésére a hagyatéki eljárásban az Európai Unión belül.

2. A külföldi kézbesítés felmerülése a hagyatéki eljárásban

A hagyatéki eljárás két szakaszból álló, közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás. Az első szakasza a jegyzői szakasz, tehát az eljárás főszabály szerint az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél indul, a második szakasza a közjegyzői szakasz, amely a hagyatéki leltárnak az illetékes közjegyzőhöz való megérkezésével veszi kezdetét. A hagyatéki leltárt elsősorban a jegyző veszi fel.[6] A leltár felvételekor az örökhagyó hozzátartozói a hagyatéki leltárban[7] jelölik meg a hagyatéki eljárásban érdekelteknek[8] és egyéb résztvevőknek az adatait és ott kerül feltüntetésre a külföldön élő örökös vagy egyéb hagyatéki eljárásban érdekelt külföldi címe, tehát a közjegyző innen szerez tudomást a külföldi címről.

A Hetv. 56. § (1) bekezdése értelmében ha a hagyatéki eljárásban érdekelt belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban együtt: lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a közjegyző az idézés kézbesítésével egyidejűleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére. Ez azonban nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.). külföldön történő kézbesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.[9] A Hetv. rendelkezései sze-

- 30/31 -

rint a hagyatéki eljárásban a közjegyző tárgyalás tartása nélkül is átadhatja a hagyatékot,[10] ilyen esetben természetesen nem az idézést kell kézbesíteni a külföldön élő hagyatéki eljárásban érdekelt részére, hanem az érdemi befejező határozatot, azaz a hagyatékátadó végzést.

A hagyatéki leltárban feltüntetett külföldi címet látva az eljáró közjegyzőnek célszerű ellenőrizni a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren keresztül a Belügyminisztérium által nyilvántartott Személy- és Lakcímnyilvántartásban,[11] hogy az érintett külföldi érdekeltnek valóban nincs-e bejelentett belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, tekintettel arra, hogy külföldre történő kézbesítésre kizárólag ebben az esetben kerülhet sor, feltéve, ha nincs magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező meghatalmazottja sem, hiszen teljesen más lesz az eljárás menete akkor, ha a külföldi hagyatéki eljárásban érdekeltnek nincs bejelentett belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Tehát a címzettek köre a hagyatéki eljárásban érdekeltek, a kézbesítendő iratok pedig a hivatalos iratok[12]. Ami az eljárás rendjét illeti, elsősorban a hagyatéki leltárban feltüntetett, a hozzátartozók által megadott[13] külföldi címre kell megkísérelni a külföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hagyatéki eljárásban érdekelt számára a hagyatéki eljárásban keletkezett iratok kézbesítését. Az alkalmazandó jogszabály attól függ, hogy Európai Unión belüli tagállamba vagy Európai Unión kívüli, azaz harmadik államba történik a kézbesítés.

3. A külföldi kézbesítés tekintetében alkalmazandó jogforrások

A külföldre történő kézbesítésre több jogforrás alkalmazandó az Európai Unió tagállamaiban, és a harmadik - Európai Unión kívüli - államok tekintetében. Magyarországon kézbesítési jogsegélykérelem előterjesztésére jelenleg különösen az alábbi jogforrások alapján kerülhet sor: az Európai Unió tagállamaiban az Európai Parlament és a Tanács a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés") és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK rendelet (2007. november 13.) (a továbbiakban: EuKézbR., európai kézbesítési rendelet). Míg az Európai Unión kívül, a harmadik államokban a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény,[14] a polgári eljárásra vonatkozó, Hágában 1954. március 1-jén kelt nemzetközi egyezmény,[15] valamint Magyarország által kötött kétoldalú jogsegélyegyezmények (viszonosság).

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére