A szerzői jog jogszabályi korlátai alapvetően a szerzőt megillető vagyoni természetű jogosultságokra vonatkoznak. A személyiségi jogok is korlátozás alá eshetnek.2 Mint ahogy erről korábban szó volt, a szerzői jog a szerző által gyakorolt jogok kizárólagosságán keresztül jogi monopóliumot hoz létre, amelyből tényleges gazdasági monopólium is keletkezhet - ez pedig mindenképpen kerülendő -, másrészt pedig a szerzői jogok kizárólagosságát célszerű oldani a felhasználás szempontjából, harmadrészt pedig a szerzői jogban gyakori a jogdíj nélküli nonprofit felhasználás, amelyet össztársadalmi érdekek indokolnak.
A szerző vagyoni jogai tehát korlátozottak. A szerzői jognak mint jogi monopóliumnak a korlátját jelentik
- a szerzői jog territoriális jellege, területi korlátozottsága (a szerzői jogok a Magyar Köztársaság területén részesülnek oltalomban);
- a szerzői jogok időbeli korlátozottsága. A szerzők vagyoni joga általában a szerző halálától számított 70 évig részesül oltalomban;
- versenyjogi korlátozások. A szerzői jogok vonatkozásában a versenyjogi tilalmak (kartelltilalmak, erőfölénnyel való visszaélés tilalma, vállalati összefonódások tilalma) is érvényesülnek.
A szerzői jognak további korlátai érvényesülnek:
A szerzői vagyoni jogok körében jelentős korlátozást jelent a közös jogkezelés, amely - a szerzők érdekében ugyan - megvonja a szerzői művek felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát.
A szerzői jog korlátjaként tartják számon továbbá a kizárólagos jog díjigényre szorítását és a törvényi engedélyt is.3
Fontos korlátozások érvényesülnek további munkaviszonyban létrehozott szerzői alkotások vonatkozásában is.
Szintén ilyen korlátozást jelent a jogkimerülés, amely a terjesztés jogi korlátozását jelenti.
A szerzői vagyoni jogok legismertebb, legszélesebb körű korlátozását a szabad felhasználás jelenti. A szabad felhasználásra elsősorban a művelődés, oktatás és tájékoztatás céljából kerülhet sor.
A digitális felhasználások új helyzetet teremtettek a szabad felhasználás vonatkozásában, itt ugyanis megvalósul a végtelen számú, azonos minőségű, elenyésző költségű többszörözés. Ezen felül az elektromosan tárolt szerzői alkotásokhoz az interneten is minden további nélkül hozzá lehet férni.
A művekre vonatkozó szerzői jogi monopolhelyzet az új digitális környezetben sem jelenti az információhoz való hozzáférés korlátozását.
A szerzői jog az egyéni, eredeti kifejezésmódot és nem a szerzői műben levő információt védi. A digitális technika nem követelte meg a szerzői jogi szabályozás teljes átgondolását, hanem csak új értelmező szabályok alkalmazását.
A digitális technika alkalmazásánál a szerzői jognak meg kell találnia a normális középutat a korlátlan, ellenőrizhetetlen és nagytömegű szabad másolás, és az első nyilvánosságra hozatal utáni hozzáférhetetlenné tétel4 - kódolás - gyakorlata között.
A szabad felhasználás fogalmát az Szjt. rendelkezései alapján az alábbiakban határozhatjuk meg.
A szerzői művek szabad felhasználásán a már nyilvánosságra hozott művek elismert célja - korlátozott számú kivételtől eltekintve - nem közvetlen haszonszerzésre5 irányuló, a Szjt.-ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatokat értjük, amelyeknél nincs szükség szerzői hozzájárulásra és a szerzőt díjazás sem illeti meg.
A fenti fogalom alapján a szabad felhasználás fogalmi elemeit az alábbiak szerint határozhatjuk meg:
A. nyilvánosságra hozott mű;
B. a művek meghatározott célja;
C. nem közvetlenül haszonszerzésre irányuló felhasználás;
D. az Szjt.-ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatok;
E. nincs szükség a szerző hozzájárulására;
F. a szerzőt díjazás nem illeti meg.
A szabad felhasználás valamennyi módozatának közös jellemzője, hogy azok csak a szerzők vagyoni jogait érintik és kizárólag már nyilvánosságra hozott művekre vonatkoznak. Szabad felhasználás nem valósulhat meg tehát nyilvánosságra nem hozott, meg nem jelent művek vonatkozásában.
A művek Szjt.-ben elismert kiemelt felhasználási célja a szabad felhasználásban különlegesen fontos.
E törvényben elismert célok közül az alábbiakat célszerű kiemelni:
- iskolai célú felhasználás;
- tömegtájékoztatás;
- tudományos és ismeretterjesztési célú felhasználás;
- fogyatékos személyek igényeinek kielégítése;
- bizonyítás céljára való felhasználás bíróságok és más hatóságok előtt.
E kiemelt célok teljes egészében nem fedik le azonban a szabad felhasználást, így például másolat készítése történhet magáncélra, vagy költségvetési szerv belső intézményi céljára, továbbá hogy az előadások körében a műkedvelő előadások, vagy nemzeti ünnepeken tartott előadások is szabad felhasználás körébe tartoznak, de a fenti célok tartalmi keretébe nem illeszkednek.
A szabad felhasználás csak meghatározott felhasználási módozatokra terjed ki. Nem terjed ki:
- nyilvánossághoz való közvetítésre sugárzással vagy másként;
- sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz való továbbközvetítésére;
- átdolgozásra.
A nem közvetlenül haszonszerzésre irányuló felhasználás
A szabad felhasználás általában nonprofit jellegű felhasználást jelent, ami lényegében azt jelenti, hogy - némely kivétellel - közvetlenül nem irányul haszonszerzésre. Az Szjt. még szigorúbb mércét állít fel bizonyos esetekben. A szabad felhasználás még közvetve sem szolgálhatja a jövedelemszerzés célját:
- másolatok készítésénél;
- előadások tartásánál;
- a fogyatékos személyek igényeinek kielégítésénél;
- bizonyítás céljára való felhasználásra bírósági vagy más hatósági eljárásban.
Szabad felhasználás egyes fajtái kivételt képezhetnek a haszonszerzés tilalma alól.
- Napjainkban általában nyereség képződik a tankönyvkiadásban. Így adott esetben a szabad felhasználás körébe tartozó irodalmi szöveggyűjtemények nyereséges kiadását nem lehet nonprofit felhasználásnak tekinteni.
- A kereskedelmi televíziókban történő felhasználás, amely irányulhat ismeretterjesztésre, vagy tömegtájékoztatásra, szintén kizárólag vagyoni érdekeltségeket szolgál.
Az Szjt.-ben taxatíve felsorolt felhasználási módozatok
A szabad felhasználás lehetősége csak az Szjt.-ben meghatározott felhasználási módozatokra terjed ki, amelyek közül az alábbiak lehetnek:
- idézés;
- átvétel több formában;
- másolatkészítés különböző célokra;
- többszörözés vagy terjesztés (kivételesen);
- kiállítás;
- szerzőt mű ideiglenes többszörözése;
- művek közlése az alkalom által indokolt mértékben (médiákban);
- nyilvánosan kiállított vizuális művek bemutatása;
- nyilvános tárgyalások és beszédek tartalmának átvétele;
- fotóművészeti alkotások tömegtájékoztatásban, iskolákban, ismeretterjesztésben való felhasználása;
- képzőművészeti, építészeti, iparművészeti, vagy ipari tervezőművészeti alkotások díszletként, tömegtájékoztatásban, látképként és illusztrációként való felhasználása;
- előadások széles körben;
- közkönyvtári haszonkölcsönzés.
Nincs szükség a szerző hozzájárulására
A szabad felhasználás vonatkozásában semmilyen formában nincs szükség a szerzői hozzájárulásra:
- sem szóbeli, sem írásbeli engedély nem szükséges,
- sem a szerzőtől, illetve annak jogutódjától, sem a közös jogkezelőtől, a szerzőket képviselő más szervezetektől nem kell felhasználási engedélyt kérni.
A szerzőt díjazás nem illeti meg
A szabad felhasználás mindig díjtalan, ezért sem a szerző, sem azok érdek-képviseleti szervei, sem a közös jogkezelők díjat nem számolhatnak fel.
A művek szabad felhasználásának szabályozásánál az állam ismertet el a szerzőkkel olyan érdekeket, amelyek érvényesülése érdekében a jogszabály a szerzők jogait korlátozza, hiszen egyébként a szerzőknek joga lenne műveik felhasználásának kizárólagos engedélyezésére és honoráriumra. Ebből mindenek előtt az következik, hogy a szerzőétől különböző, de azzal egyenrangú védelemre érdemes igényeket tisztességesen és méltányosan lehessen érvényesíteni. A szabad felhasználás szabályozásának célja semmi esetre sem az, hogy a felhasználónak kiskaput biztosítson az Szjt. rendelkezései alól.6
A Szjt. 33. § (2) bekezdése értelmében a felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan,7 amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.8
A szabad felhasználás garanciáit elsősorban az alábbiak jelentik:
- A szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására.
- Nem érintheti hátrányosan a szerző, illetve szomszédos jog jogosultak törvényes érdekeit.
- A szabad felhasználás kizárólag a tisztességes gyakorlat9, 10 határán belül valósulhat meg.
- Kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél eléréséhez szükséges mértékben történhet a szabad felhasználás.
- A szabad felhasználás a társadalmilag elismert célhoz igazodó módon valósulhat meg.11
További fontos szabály a szabad felhasználás köréből, hogy a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjesztően értelmezni. [Szjt. 38. § (3) bek.] A törvényalkotó e rendelkezések körében fokozottan törekedett különféle érdekek kiegyensúlyozására, amelyet a gyakorlatban tenne lehetetlenné, ha egyik vagy másik érdek a jogszabály értelmezését a maga javára kiterjesztve próbálna felülkerekedni. A szabad felhasználás esetei tehát különleges, egyedi jellegű szabályok. Ezek körét nem lehet sem analógiákkal, sem egyedi kivételekkel, sem méltányosság alapján bővíteni.
Az oktatás érdek az egyik legnyomósabb társadalmilag indokolt érdek, ahol a szabad felhasználás engedélyezésére szükség van, és amely a maga szerteágazó mivoltában leginkább igényli a törvényes körülhatárolást. A gyakorlat nyelvén kifejezve nem számít minden szabad felhasználásnak, amit az iskolába be lehet vinni, vagy amit "tankönyv" megjelöléssel a kereskedelemben forgalmaznak.12
A szabad felhasználás szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban, vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.13 [Szjt. 33. § (4). bek.] Az intézményi típusokat a közoktatásról, szakképzésről és felsőoktatásról szóló törvények alapján határozták meg.14
Az iskolai célú felhasználás fő esetei
Idézés
Az Szjt. értelmében a szabad felhasználás tipikus iskolai célú műfaja.
Átvétel
Az átvétel nem kizárólag az iskolai célú, hanem tudományos és ismeretterjesztés céljából való szabad felhasználásra is vonatkozik.
Az átvétel fogalmát az Szjt. 34. § (2) bekezdés az alábbiakban határozza meg: "Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja."
Az átvétel esetében a Szjt. nem zárja ki sem a többszörözést, sem a terjesztést abban az esetben, ha hivatalosan is tankönyvnek vagy segédkönyvnek minősül15 az adott alkotás, melyben az átvett részletek vannak. A szöveggyűjtemények, a feladatgyűjtemények, atlaszok, kottakiadványok, elektronikus és képi ismerethordozók általában ilyenek.
A Szjt. 34. § (3) bekezdés értelmében az átvevő mű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
Másolat készítése
Másolat készítése iskolai célra megengedett, sőt bizonyos mértékig a sokszorosítás is, magáncélra is bárki készíthet műről másolatot. Másolás történhet írógéppel, kézírással, nyomdai úton, digitális másolással, kép- és hanghordozón történő másolással.
Teljes könyv, továbbá egész folyóirat vagy egész napilap magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
Kapcsolódik az iskolai célú másolatkészítéshez a vállalkozási tevékenységen kívüli belső intézményi célra biztosított másolat készítésének lehetősége.
Oktatási intézmények, közigazgatási szervek és önkormányzatok számára másolatkészítésre a Szjt. 35. § (4) bekezdése biztosít lehetőséget.
E rendelkezés értelmében a célnak megfelelő módon és mértékig saját célra, valamint - vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi célra készíthető másolat, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz szükséges,
b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, vagy
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül.
A könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a közép- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
Előadás tartása
Előadás tartása iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepségeken a szabad felhasználás kiemelt esete.
Képzőművészeti alkotások felhasználása
Iskolai oktatás céljára a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás szabadon felhasználható.
Tömegtájékoztatás céljából természetesen megengedett az idézés, továbbá érvényes híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével szabadon átvehetők.
Közleményeket szabadon fel lehet használni CD-lemezen, on-line felhasználásra, adattárba való felvételre és akár üzleti célra. Szerzőt megjelölni nem kell. Ez az átvételfajta más mint a 4/A. pontban ismertetett átvétel.
A közlemények szabad felhasználása nem foglalja magában a többszörözésre, terjesztésre, közvetítésre és átdolgozásra való jogot.16
Bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti, vagy ipari tervezőművészeti alkotás
- egyrészt a televíziós műsorszolgáltatásban díszletként szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező. Ez a szabad felhasználási módozat nem vonatkozik a lehívásos nyilvánossághoz közvetítésre;
- másrészt a kiállított ilyen műveket mind a napilapok és a folyóiratok, mind a műsorszolgáltatók híradói és más időszerű műsorszámai bemutathatnak. Digitálisan rögzített példányokon (CD) terjesztett folyóirat is élhet ezzel a szabad felhasználási lehetőséggel.
A politikai hírműsorok további lehetőséget biztosítanak átvételre. Ez az átvétel annyiban különbözik a 4/A. pontban ismertetett átvételtől, hogy itt nem kell a szerző nevét feltüntetni. Politikai hírműsorszám keretében, valamint a műsorszolgáltató más időszerű műsorszámaiban egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban az alkalom által indokolt mértékben közölhetők a szerző nevének kötelező feltüntetése nélkül.
Az időszerű műsorszám törvényi értelmezése szerint időszerű az a műsorszám, amely az adott időponthoz fűződő, meghatározott eseményről ad tájékoztatást, vagy ismertetést és csak ennek keretében, járulékosan használja fel egyes művek kisebb részleteit.
Idézés
Az idézés a legklasszikusabb szabad felhasználási forma. Idézés bármely céllal történhet. A mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
A mű jellege és célja által meghatározott tartalmú idézés történhet a tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, mű mottója, önálló variáció kiindulópontja formájában.17
Az idézés más művéből átvett, relatíve rövid részlet a szerző saját állításának bizonyítására vagy érthetővé tételére, vagy utalás más szerző véleményére autentikus formában.18 Az idézés elengedhetetlen követelménye a szöveghűség.
Az idézés az irodalmi és zenei művek sajátja, de előfordul audiovizuális alkotásokban is.
Az idézés szabályai számunkra elsősorban az irodalmi alkotások vonatkozásában jelentkeznek.
Idézésre általában néhány soros vagy egy bekezdés nagyságú részletekben kerül a sor. Az átvevő mű jellege megkövetelheti a szokásosnál nagyobb terjedelemben való idézést. Különösen jellemző ez vitatkozó jellegű írásokban, úgynevezett pamfletekben,19 továbbá polémiákban20 felhasznált érvelésre. Egy mű nem állhat teljesen idézetekből.21
A tudományos cikkekben felhasznált idézések tekintetében az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
- meg kell nevezni a szerzőt, annak utónevét is, több szerző esetében valamennyi szerzőt;
- meg kell nevezni a mű címét, esetleg idegen nyelvén is, és azt, hogy hányadik kiadásról van szó;
- meg kell jelölni a kiadót;
- meg kell jelölni a kiadás helyét és évét;
- meg kell jelölni az idézett mű oldalszámát.
Szabályszerű a hivatkozás az alábbiak szerint: Mercz Árpád-Kádár Gyula: borászati Kislexikon. Mezőgazda Kiadó Budapest, 1998. - 45. oldal.
Átvétel
Átvétel az oktatási cél mellett tudományos és ismeretterjesztő céllal valósulhat meg. Az átvétel a 4/A. pontban már ismertetésre került.
Másolatkészítés
Szintén szabad felhasználást biztosít a Szjt. 35. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint vállalkozási tevékenységen kívül, belső intézményi célra is készíthető
- tudományos kutatáshoz szükséges mértékben,
- ha az saját példányról archiválásként tudományos célra vagy nyilvános könyvtári ellátás céljára készül,
- megjelent mű kisebb részéről, illetve újság vagy folyóiratcikkből készül.
A másolatkészítés, mint szabad felhasználás a 4/A. pontban már ismertetést nyert.
Látképfelhasználás, képfelhasználás
Fontos vonatkozása a szabad felhasználásnak, hogy szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe ismeretterjesztő, tudományos vagy bármely céllal felhasználható.
Tudományos, ismeretterjesztő eladás céljára képzőművészeti, építészeti, iparművészeti ipari tervezőművészeti alkotás képe és fotóművészeti alkotás szabadon felhasználható.
Haszonkölcsön
Az ismeretterjesztő jellegű szabad felhasználás köréhez tartozik a szabad felhasználás azon válfaja, hogy nyilvános könyvtárak a mű (könyv, videokazetta, hangkazetta és CD) egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.
A mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg. E kedvezmények jogosultjai a siketek, nagyothallók, vakok és mozgáskorlátozottak.22 E körben különösen könyvek Braille írással történő előállítását és terjesztését, továbbá ún. hangos könyvek (CD-re vagy hangszalagra olvasott irodalmi művek) terjesztését kell megemlíteni.
Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára és a célnak megfelelő módban és mértékben felhasználható. A felhasználás körülményeit a bizonyítás célja, terjedelmi gyakorisága, igényessége befolyásolhatja. A gyakorlatban előfordul, hogy a bűnözők önéletrajzi írásait bizonyítékként használják fel a büntetőeljárásban.23
Az előadásoknál különleges szerepe van a szabad felhasználásoknál annak, hogy a szabad felhasználás közvetve sem irányulhat haszonszerzésre.
A Szjt. 38. § (1) bekezdése értelmében, ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgája és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg, vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve hogy az nem ütközik nemzetközi szerződésbe;
b) iskolai oktatás céljára iskolai ünnepélyeken;
c) szociális és időskori gondozás keretében;
d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken;
e) egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségeken;
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
A Szjt. 38. § (2) bekezdésében törvényi értelmezést ad a jövedelemfokozásra. Eszerint:
"Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költséget meghaladó térítés is."
Az iskolai oktatási célú előadásnak nem minősül az iskolai táncmulatság.
Alkalomszerű zártkörű összejövetelen tartott előadás vonatkozásában a Szjt. 38. § (4) bekezdése ad fontos értelmezést, amely szűkíti a szabad felhasználás körét. Eszerint:
"Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik és munkavállalóik részére rendezett összejövetel is."
Magáncélú másoláson magánmásolást, személyes másolást, belső felhasználásra történő másolást értünk, vagyis mindazt a másolást, amely a saját vagy széles ismeretségi kör műélvezetét szolgálja. Célja lehet szórakozás, de ugyanúgy tanulás vagy ismeretek szerzése. Magáncélra, vagy más célra is megengedett hangkazettáról hangkazettára és videokazettáról videokazettára másolás.
Az Internetről MP-3 készülék tárolójába való magáncélú kimásolás attól függően szabad felhasználás, hogy az Interneten levő zenemű már előzőleg, vagy az Internetre tétellel jogszerűen nyilvánosságra hozott-e. Zenekarok, előadóművészek saját honlapján saját program megjelentetése nyilvánvalóan jogos.
CD-ről vagy MP-3 lejátszó készülékről zeneművek CD-re való otthoni saját másolása, továbbá irodalmi művek szövegszerkesztővel való saját átmásolása, vagy más formában történő mechanikus vagy elektronikus másolása megengedett.
Az ideiglenes többszörözés szabályai földi és műholdas sugárzás esetén érvényesülnek.
Internetes felhasználás
A Sztj. 35. § (6) bekezdése értelmében szabad felhasználás a mű ideiglenes többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy megvalósulhasson a műnek a szerző által engedélyezett, illetve a törvény rendelkezései szerint megengedett felhasználása, feltéve, hogy az ideiglenes többszörözés az ilyen műszaki folyamatnak elválaszthatatlan része, amelynek nincs önálló jelentősége.
a) Szerző által engedélyezett vagy a törvény által engedélyezett felhasználásra vonatkozik.
b) Olyan műszaki folyamattal, annak részeként valósul meg, amely nélkül a többszörözés nem lehetséges.
c) Nem lehet élő adás, hanem csak sugárzás és on-line közvetítés a közönséghez.
d) Nincs önálló gazdasági jelentősége.
Ez a szabályozás elsősorban a digitális mű továbbítása során a közbeeső számítógépen ideiglenesen megjelenő művekre terjeszti ki a szabad felhasználást. A szabad felhasználás csak a fenti feltételek együttes jelenlétében valósulhat meg.
A Szjt. 68. §-a értelmében a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása nélkül és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható. Ez a szabad felhasználási forma azért különleges, mert itt semmiféle cél nem nyert a Szjt.-ben előírást, amelynek legitimálnia kell a szabad felhasználást.
Vannak olyan felhasználási módozatok, amelyeknek a természetes észjárás és logikus megközelítés, és nyelvtani értelmezés szerint a szabad felhasználás körébe kellene tartoznia, azonban a szerzőnek honorárium jár és nevét fel kell tüntetni. Érdemes a legfontosabb kivételeket megemlíteni:
A. A magáncélú másolatok készítése körében másolatot nem lehet szabad felhasználásnak tekinteni, ha
- építészeti műről
- műszaki létesítményről
- szoftverről
- számítógépes eszközzel működött adattárról
- a mű nyilvános előadásának kép- és hanghordozóra való rögzítéséről van szó.
Nem minősül szabad felhasználásnak - másolat készítése, még akkor sem, ha magáncélra készült - ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készítenek másolatot. Itt a más számára történő másolatkészítésről van szó.
A megbízó magáncélra, de más által történő számítógépes másolása, bináris kódokká alakítása korlátlan számú, az eredeti vagy jogosított példányokkal azonos minőségű, azokkal konkuráló másolatot eredményezne. A korlátlan számú, kiváló minőségű, az eredeti alkotás kiszorítására alkalmas tömeges előállítás a jogosult érdekeit alapjában veszélyezteti, ezért tilos.
Teljes könyv, továbbá folyóirat egésze magáncélra nem másolható.
B. Előadások, díszletek és jelmezek
Oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásához, valamint beszédek gyűjteményes kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges.
Díszlet és jelmez céljára készült műveknek a televízió műsorszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
C. Oktatási célú felhasználás
Nem minősül iskolai oktatási célú előadásnak az iskolai táncmulatság.
D. Haszonkölcsön
A haszonkölcsönbe adás, mint szabad felhasználás nem vonatkozik a szoftverre és számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra.
A szabad felhasználás körében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés kivételével - nem terjeszthetők a szerzők engedélye nélkül. ■
JEGYZETEK
1 Az új szerzői jogi törvény az 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) szabályozza a szerzői jog korlátait és a szabad felhasználást.
2 A személyhez fűződő jogok vonatkozásában is érvényesülnek korlátozások. Így pl. az Szjt. 11. §-a értelmében a munkaviszonyban létrehozott mű esetében a szerző nem vonhatja hatályosan vissza a nyilvánosságra hozatalra való engedélyt. Ez a korlátozás átruházott művek vonatkozásában is érvényesül.
3 Indokolás az Szjt. 33. §-ához. L. Dr. Ficsor Mihály: Szerzői jogi törvény. Viva Media Holding. Budapest, 1999. 100. old.
4 A szerzői jogi törvény magyarázata Gyertyánffy Péter szerkesztésében. KJK-Kerszöv. Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000. 184-185. old.
5 A közvetlen haszonszerzés tilalmát a Szjt. különböző előírásai eltérő formában tartalmazzák: pl. fogyatékos személyek igényeit szolgáló többszörözés vagy terjesztés nem lehet üzletszerű (Szjt. 41. §), másolatok készítése még közvetve sem szolgálhatja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját. (Szjt. 38. §)
6 Mann Judit: Jó tudni: Hol, mi változott a szerzői és kiadói jogban. Perfekt Rt. Budapest, 2000. 68. old.
7 A jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás még közvetve is tilos magánszemély másolatok készítése esetén.
8 A BU 9. cikk (2) bekezdés és a GATT-TRIPS Egyezmény 13. cikke azonos értelemben megfogalmazott előírás alapján került be a szerzői jogi törvénybe.
9 A Ptk. 4. § (1) bekezdése értelmében a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
10 A tisztességes gyakorlat kialakításánál jogszabályi háttérként a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló II. Fejezet 2-7. §-ai veendők figyelembe.
11 Indokolás az Szjt. 22. §-ához. Igazságügyi Közlöny 1999/7.
12 Mann Judit: L. 4. jegyzet. 69. old.
13 Tankönyvvé való minősítés az Oktatási Minisztérium rendeletei alapján történik.
14 A kérdéses értelmezés hátterét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény határozza meg.
15 Tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítás az oktatási miniszter 5/1998. (II. 18.) MKM sz. rendelete alapján történik.
16 Indokolás a szerzői jogi törvényhez. 199. old. Igazságügyi Közlöny 1999/7.
17 A szerzői jogi törvény magyarázata Gyertyánffy Péter szerkesztésében. KJK-Kerszöv. Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000. 189. old.
18 A szerzői jog. Petrik Ferenc szerkesztésében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1990. 90. old.
19 Pamflet: gúnyos, durva hangú, többnyire személyeskedő jellegű vitairat. Ilyen volt V. I. Lenin (1870-1924) Proletárforradalom és renegát Kautsky (1918) írása.
20 Politikai, tudományos, vallási kérdésekkel kapcsolatos vitairat. Egyes költők pl. Petőfi és Ady körül szenvedélyes polémiákat folytattak. Pl. Horváth János (1878-1961): Ady és a legújabb magyar líra. 1910.
21 HVG 1998. május. Egy Geszti Péter nevű zeneszerző a Rapülők könnyűzenei együttes szövegírójaként létrehozta a Szívzuhogás című dalt, amely több magyar költő versrészeiből állt. A költők jogutódjai tiltakoztak a felhasználás ellen.
22 A súlyos fogyatékosság minősítéséről a 15/1990. (IV. 30.) SZEM rendelet tartalmaz előírásokat.
23 A hírhedt "Whiskis" rabló 1999-ben jelentette meg "Én a Whiskis" c. könyvét, amely letartóztatása után bizonyítékként szolgált. P. GáI Judit-Ambrus Attila: "Én a Whiskis". Pharma Press Nyomda és Kiadó. Budapest, 1999.
Visszaugrás
