A Welthandelsrecht (Világkereskelemi jog) című kötet második kiadása 2007 május végén jelent meg a Beck kiadónál. A kötet a nagy sikerű 2003-as első kiadás javított, bővített és átdolgozott kiadása, mely a WTO (World Trade Organisation) jogát elemzi és mutatja be, és a kiadó Studium und Praxis sorozatához méltóan mind a joghallgatók, mind a gyakorlat számára jól alkalmazható módon.
Miért van szükség világkereskedelmi jogra? Kit érdekel ez az egész? teheti fel az ember a kérdést, hisz vitathatatlan, hogy a nemzetközi gazdasági jogot, illetve a WTO jogát bár szinte minden jogi egyetem érinti az oktatása során, azonban igazán mély ismereteket nem ad róla. Hasonlóak elmondhatóak a legtöbb nemzetközi gazdasági joggal foglalkozó egyetemi tankönyvről is, melyek mentségére legyen szólva, hogy nemzetközi társaik - a nemzetközi gazdasági jogot feldolgozó idegen nyelvű tankönyvek - sem sokkal bőbeszédűbbek. A világkereskedelmi jog helye, szerepe azonban a WTO-t létrehozó Marrakesh-i Egyezmény elfogadását követő, már jó 12 évben alapvetően megváltozott, és a korábbi a diplomáciai tárgyalások világának rejtélyes tárgyalótermeiből kilépett a nagy nyilvánosság elé, és a "rules-oriented approach" megvalósulásaként értelmezhető a nemzetközi kereskedelmi jogban, némi pátosszal egy új alkotmányos minőségi joganyagot jelent,* mely a tisztességes kereskedés nemzetközi feltételeit igyekszik biztosítani. Ez a keret határozza meg, mégpedig kötelező erővel, mind az EU, mind legnagyobb kereskedelmi partnereinek: USA, Japán és Kína külkereskedelmi jogát.
Az olyan kérdésekre, hogy lehet-e e hormonnal kezelt marhahúst importálni Argentínából Magyarországra, illetve lehet-e ezt megtiltani, milyen jogai vannak egy nem kormányzati szervnek egy a WTO vitarendező fórumai előtt, mennyiben kötelező egy ilyen ítélet, mit tehet meg egy nemzeti kormány vagy parlament a nemzetközi kereskedelem szabályozása során stb., nem lehet választ adni a WTO jogának ismerete nélkül. E kérdésekre egyébként a Herrmann/Weiss/ Ohler szerzőhármas által jegyzet könyv is igyekszik tudományosan megalapozott, áttekinthető és sokszor kritikus választ adni. E kérdésekkel nemcsak egy kormányzati tisztviselő, vagy a parlament szakértője szembesül, hanem minden olyan cég, vállalat, mely az Európai Unión kívüli országokkal folytat kereskedelmi kapcsolatot, a nem kormányzati szervek - így pl. környzetvédelmi, emberi jogi szervezetek - és mindazon jogászok, akik e területen folytatnak praxist, adnak jogi tanácsot... és ne feledkezzünk meg azokról sem, akik e területen fognak a későbbiekben tevékenykedni: a ma joghallgatói. Így alig vitatható, hogy a könyv témáját tekintve széles olvasóközönségre tarthat számot.
A mind tankönyvként, mind kézikönyvként jól használható Világkereskedelmi jog kerek és kompakt módon tárja az olvasó elé e gyakran szövevényes terület összefüggéseit: az alapoktól, a nemzetközi gazdasági jog politikai és közgazdasági összefüggéseitől (§§ 2-3), valamint a történeti keretek felvázolásától (§§ 5-7) kezdve vezetik végig a szerzők az olvasót a WTO jogának egyes kérdésein eljutva az e-commerce és a WTO (§ 23), az emberi jogok és a WTO kapcsolatáig (§ 24), valamint a WTO jövőjét, továbbfejlődésének kérdéseinek boncolgatásáig (§ 25).
A jogi könyvektől szinte idegen alaposságú, de a nemzetközi gazdasági jog megértéséhez alig nélkülözhető, közgazdasági és politikai bevezetés után kezdik a szerzők a WTO jogát meghatározó nemzetközi szerződések magyarázatát, kitérve azonban a WTO és az EU jogának kapcsolatára is (§ 8). A könyv a szűkebben vett WTO jogi kérdéseket a WTO szervezeti kérdéseinek tárgyalásával kezdi, részletesen bemutatva a WTO szervezetét, a tagságot, a döntéshozatali mechanizmust (§ 9), valamint az egyik legfontosabb kérdést, a rendes bírósági eljáráshoz hasonló vitarendezési fórum működését szabályozó Dispute Settlement Understanding-et: az eljárás lefolyását, a meghozott határozatok kötelező erejét stb. (§ 10).
A könyv ezután a világkereskedelmi jog anyagi kérdéseit taglalja. Részletes ismereteket kapunk az árukereskedelem szabályairól: az export, az import szabályairól, a legnagyobb kedvezmény elvéről, a vámokról, a mennyiségi korlátozásokról (§ 11), a nemzeti elbánás elvéről, a technikai kereskedelmi akadályokról (§ 12), a regionális integrációkra, így az EU-ra vonatkozó speciális szabályokról (§ 13), a kereskedelmi védintézkedésekről - antidömping, antiszubvenció - § 14), a kereskedelmi jog valutáris vonatkozásairól (§ 15), a kivételekről (§ 16) és a nemzetközi beruházásokról (§ 17). A szolgáltatásokkal folytatott kereskedelem szabályait ismerteti a 18. §, a szellemi tulajdon védelmét a 19. §, valamint a fejlődő országokra vonatkozó különleges szabályokat a 20. §. A kötet harmadik részében ismerhetjük meg a plurilaterális, vagyis a nem minden WTO tagot kötő egyes szabályokat, a közbeszerzésekre (§ 21), valamint a polgári repülőgépekre vonatkozó kereskedelmi szabályokat (§ 22).
A Herrmann/Weip/ühler-féle könyvről megállapítható, hogy egy mindinkább fontos jogterületről ad kiváló és kompakt összefoglalást mégpedig a legfrissebb fejleményekre is tekintettel, ami igaz mind a gyakorlatra, mind a feldolgozott irodalomra. Nagy előnye e műnek, hogy minden fejezet előtt a témában megjelent legfontosabb szakcikkek címét, illetve fellelhetőségét is közli, és jelentősen megkönnyíti azok munkáját, akik egyes részletkérdésekkel kapcsolatosan további ismereteket szeretnének szerezni. Kiváló haszonnal forgathatja tehát mindenki, aki szeretné a világkereskedelmi jogot megismerni, vagy egy olyan könyvet szeretne, amelyet bármikor felcsaphat, ha a legfontosabb kérdésekről egy világos áttekintést szeretne kapni. A nemzetközi gazdasági joggal foglalkozók számára akár "kötelező irodalomnak" is tekinthető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
