A korábbi anyagban megjelent gondolatok kiterjesztésére igény merült fel néhány előadáson elhangzott eszmecsere alapján: kreditpontos továbbképzésen ki nem tárgyalt kérdések okán, szakmai körökben elhangzott dilemmák miatt, tehát a szinte általános érdeklődést kiváltó és megválaszolatlan helyzet ténye indokán.
Az olvasó téma iránti érdeklődését megelőzve megjegyezni szükséges, hogy a felsorolt fórumok feladata mindenekelőtt a teljes adórendszer változásainak feltérképezése volt, az eljárási rendszer és az anyagi-jogi struktúra szerkezeti és tartalmi részei aktuális helyzetének bemutatása. A központi adózási rendszer érintettsége, volumene, hatása, tehát dominanciája miatt a helyi adózás csekélyebb (?) érdeklődést indukált az előadók, szerzők részéről, ezért jelen sorozat korábbi ide vonatkozó cikkeit kiegészítve, egyes témáknak nagyobb hangsúlyt adva számos gondolat ismétlése, illetve újraemlítése az önkormányzati adóhatóságokban dolgozók számára kíván segítséget nyújtani.
1. Az önkormányzatok többsége élt a helyi adó bevezetésének lehetőségével, ismeri az adómérték meghatározásának lehetőségét, módját és technikáját. Változás január 1-jétől, hogy az adó mértékét, a törvényi határokon belül (a jogalkotás alárendeltségének elve nem sérülhet) határozatlan, vagy határozott időre állapíthatja meg az önkormányzat. A határozott időre megállapított adómérték az első két naptári évben nem emelhető és nem növelhető a harmadik évtől sem, ha a bevételcsökkenés legfeljebb 30%-os. Növelhető a határozott adómérték 130%-ig, ha a bevételcsökkenés a 30%-ot meghaladja, legfeljebb 50%-ig terjed. Ha a következő év első tíz hónapjában eléri az adóbevétel a viszonyítási bevételt (bázis szemlélet), akkor az adómértéket vissza kell (lehet) állítani az eredeti adómértékre. Ez az önkormányzati rendeletalkotási mozgáskörlet nehezen követhető vállalkozói és adóetikai normák betartásával, tehát az érdekképviseleti és egyéb szakmai szervekkel (NAV) való koordináció alaposan indokolt. Egyértelmű az adóbevétel szinten tartására való törekvés és a piaci hatások együttes követésére irányuló akarat, amelyet a törvényalkotó közgazdaságilag helyesen, ám mindig csak utólag tud követni, így nem biztos a bevétel szinten tartása, csak az önkormányzati rendelet belépését követő második esztendőben van arra esély. A rendelet módosításának bevezetése előtt a korábbi anyagokban számos alkalommal kiemelten említett elemzési munka elvégzése nem mellőzhető, minimálisan a legtöbb adót fizető, legnagyobb volument bevalló adóalanyok körére, a levont következtetések alapján elkészült esetleges előterjesztés lehet megvédhető a képviselő-testület előtt. Az erőteljes érvek felsorolását segíti elő, ha az elemzés legalább három esztendő adatainak felhasználásából építkezik.
2. Az előrehozott adófizetési lehetőség belépése kedvező lehet az önkormányzati adóhatóság és az adóalany számára egyaránt. Követi az adófizető számára kedvező fizetési képesség adóra történő realizálását, de az adóhatóság finanszírozási erejét is elősegíti. A megbízható adóalanyként való esetleges minősítése csökkenti az adóellenőrzés gyakoriságát, amely a biztonságos vállalkozói működés fontos feltétele, de az esetleges fizetési könnyítési hatósági eljárás gyors elbírálását is megvalósítja. Lényeges feltétel, hogy az előrehozott adóról - annak megfizetésével egy időben - adóbevallást kell benyújtani, amelyből kiderül, hogy a fizetési készség és szándék megalapozott-e. Ez a bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ha erről nem rendelkezik, akkor a korábbi időszakra vonatkozik az elszámolási rend. Külön minősítést igényel azon helyzet, amikor az adóalany adóhátralékos körben érintett, illetve folyamatban lévő adóellenőrzés közben teszi meg nyilatkozatát, nyújtja be az adóbevallását. Adott esetben az önkormányzati adóhatóság mérlegel, majd hatósági eljárás keretében dönt.
3. Néhány gondolat az egycsatornás bejelentkezésről, amely eljárási egyszerűsítést jelent. A cégről, a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton megküldi, ha a települési önkormányzat adórendelete hatályos. Ebben az esetben a bejelentkezési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. Kivétel lehet a KATA 2,5 mFt adóalap [Htv. 39/B. § (9) bekezdése] szerinti körülménye, amikor is külön bejelentést kell tenni. Amennyiben az önkormányzat egyéb adatra is igény tart, akkor erről külön értesítés alapján intézkedik.
4. A sportvállalkozás intézménye új megfogalmazásban jelent meg, amelynek áttekintése, értelmezése annak alkalmazása előtt minden önkormányzati adóhatóság számára feltétlenül szükséges, különösen a kiemelkedő sportkultúrával, történelemmel rendelkezők számára. Az ilyen vállalkozás nettó árbevétele, majd a korrigált nettó árbevétele igazodik a számviteli törvény vonatkozó szakaszához, ám vannak árbevételt csökkentő tételek, amelyek a sportról szóló törvény paragrafusaihoz igazodnak, ezek különösen a szponzorálási és elektronikus közvetítési, valamint a létesítmény hasznosításából származó árbevételhez kapcsolódnak.
5. A 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § (4) bekezdés szerint reklámhordozónak
- 24/25 -
minősül a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. Mindezeket építményadó terheli, mert az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, és a településkép védelméről szóló törvény szerint reklámhordozónak minősül. Az adókötelezettség a hatósági engedély kiadását, a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján jelentkezik. Jelen időszakban, a nagy és közép, illetve kisvárosi szerkezetek, valamint a kapcsolódó közlekedési struktúra csekély mértékű ismeretével bírók számára is mindez jelentős önkormányzati feladatnövekedéssel jár, de potenciális bevétel növelési lehetőséget feltételez.
6. Felsorolásra érdemes néhány változás még, így az építményadó összege 1 853,9 Ft/nm, telekadó 337,0 Ft/nm, magánszemélyek kommunális adója 28 652Ft/adótárgy; az iparűzési adó a korrigált nettó árbevétel után 2% maradt mint max. adókulcs, az idegenforgalmi adóban 505,6 Ft/vendégéjszaka adótétel alkalmazható.
A törvényi és önkormányzati rendeletek gyakori, esetenként éven belüli változtatása indokoltan kikényszeríti az adóellenőrzési elképzelések, tervek újragondolását, amelyek jellemzően visszamenőleges, lezárt adóévre vonatkoznak, ám a változással érintett adóalanyi kör miatt a jelen adóév áttekintését is indokolják. Itt találkozik a célszerűség és gazdaságos adókapacitás kihasználásának szempontja, amely a már év elején kialakított tervezési elképzelések részbeni megváltoztatását teszi szükségessé, átszerkesztésre kerülnek azok a vállalkozói területek, tevékenységi körök, amelyek adóellenőrzés keretében érintettek lesznek. A 2018. év elején belépett szabályozás változása miatti adóalanyi körtől beérkező adóbevallások, más hatósági ügyet kezdeményező beadványok áttekintése kiemelt szempont lehet, mert kiváló viszonyítási lehetőséget biztosít az előző évekkel való összehasonlítással, mindezek eredményeként a levonható következtetés visszatükrözi a törvényi és rendeleti változtatások szándékának elvárható hatását, a települési önkormányzat adóbevétel teljesítésének esélyét támasztja alá, vagy megcáfolja azt. Változatlanul kiválasztási szempont az évek óta adóbevallást be nem nyújtók közül különösen az iparűzési adó és idegenforgalmi adókötelezettség miatt érintettek köre, de az évenként többször átalakuló, beolvadó, más társasággal összeolvadók csoportja is, mely fiktív működést feltételez, jellemző előfordulásuk a városi agglomerációban bejelentett székhely szerint gyakori. A központi adókban bekövetkezett, minden állami adónemet érintő módosítások a NAV-val való kapcsolat további erősítését indokolják, különösen az illetékesség változtatásának gyakori előfordulása alkalmával, mert a székhely, telephely átrendezése gyakran a települési önkormányzat illetékességét és hatáskörét átlépi, így kizárólag társhatóságok együttműködése alapján lehet tiszta adóhatósági eljárást lezárni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
