Az immár hosszú idő óta tartó, változatlanul akut görög euróválság kapcsán érdemes áttekinteni, hogy a tagállamok ún. kötelezettségszegési felelőssége (lásd a Magyarország ellen a "tyúkketrecek áldatlan állapota", vagy az "uborka nem megfelelő hajlásszöge" miatt indított eljárásokat) mellett terheli-e és ha igen, milyen felelősség az uniós szerveket azért, ha elmulasztják az Unió Alaptörvényében meghatározott kötelességeiket és ezzel kárt okoznak az Uniónak, a tagállamoknak vagy azok természetes és jogi személyeinek. Történt ugyanis, hogy Görögország 2001 január 1-jén tagja lett az euróövezetnek, annak eredményeként hogy a Unió valamennyi intézménye, így különösen a Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), valamint az Európai Számvevőszék egyaránt úgy ítélte meg, hogy a görögök teljesítették a taggá válásnak a magyar származású Alexander Lámfalussy által megfogalmazott szigorú kritériumait. (Emlékeztetőül, ezek a legfontosabbak: magas fokú árstabilitás, alacsony infláció, a belső államháztartási hiány ne haladja meg az ország GDP-jének 3 százalékát és a külső államadósság annak 60 százalékát.) Mindezeknek a követelményeknek folyamatos és következetesen szigorú ellenőrzése a Bizottság és azon belül a pénzügyekért felelős biztos (komisszár), továbbá az Európai Központi Bank hatalmas szakértői apparátusának a feladata. Amennyiben valamely tagállam nem teljesíti a kötelezően vállalt kritériumokat, úgy a Bizottság köteles ezt a tagország kormányának notifikálni majd a tagállami korrekció elmaradása esetén a hibák orvoslására szükséges intézkedéseket megtenni. Több mint 11 év múltával a Bizottság elnöke hanyag eleganciával bejelentette, hogy időközben "Görögország több százmilliárd euró összegű államadósságot halmozott fel". Azon túlmenően, hogy a bejelentés az euróövezet tagállamainak és az egész Uniónak pénzügyeit alapjaiban rendítette meg, negatívan hatott ki a világ egészének pénzügyeire is. Joggal merül fel a kérdés, vajon mulasztott-e vétkesen kötelezettséget ebben az ügyben a Bizottság és az Európai Központi Bank? Az alábbiakban erre (is) keresünk választ.
Az Európai Unió Alapszerződésének a Lisszaboni Reformszerződéssel módosított, jelenleg hatályos szöveg előírja, hogy az uniós szervek és tisztviselők egyaránt kártérítési felelősséggel tartoznak az általuk szerződésen kívül jogellenesen okozott károkért. A kártérítési felelősség mind a tevőleges, mind a mulasztásos károkozásért egyaránt fennáll. Egy görög vállalat által l991-ben az EU Tanács és a Bizottság ellen mulasztás miatt indított perben a luxemburgi Európai Bíróság kimondta: "az uniós intézmények mulasztásai az Unió részéről akkor keletkeztetnek felelősséget, amennyiben megsértenek valamely, cselekvést előíró, az uniós jog rendelkezései alapján fennálló kötelezettséget".
Az Unió által elkövethető jogsértő magatartások a következő típusokba sorolhatók:
- az uniós tisztviselő egyedi jogsértése munkaköri kötelezettségének teljesítése vagy éppen annak elmulasztása eredményeként (faute de personne),
- az uniós intézmények (Bizottság stb.) feladatkörének teljesítése vagy mulasztása következtében bekövetkezett jogsérelem (faute de service)
- egyedi, adminisztratív határozatokkal, jogsértő módon okozott kár, végül
- az uniós jogalkotás által okozott kár.
Az Európai Unió Luxemburgban székelő Bíróságának a német Alfons Lütticke GmbH v. Bizottság ügyben l971-ben hozott egyik irányadó döntése (leading case) megállapította, hogy "az Unió felelőssége feltételezi mindazon körülmények fennállását, melyek átfogják a tényleges kárt, az EU intézmény magatartása vagy mulasztása és a kár közötti okozati összefüggést, valamint az ilyen magatartás jogellenességét." Továbbá kimondta, hogy "az Unió kártérítési felelősségének feltételei érdemben azonosak a tagállamoknak az uniós jog megsértéséből fakadó felelőssége feltételeivel." Megemlítendő, hogy az EU Bíróság gyakorlata elismeri az uniós szervek jogszerű magatartásával okozott károkért való kártalanítási felelősség megállapításának lehetőségét is. Az Unió gazdasági természetű jogszabályainak végrehajtása során óhatatlanul keletkeznek nyertesek és jóhiszemű vesztesek egyaránt, így különösen az antidömping, a trösztellenes, a versenyjogi vagy az agrárpiaci rendtartással kapcsolatos eljárások alkalmával. A Bíróság alapvetően ilyen esetekben ítélt meg kártalanítást.
Az előzőekben összefoglalt uniós kötelező előírások alapulvételével egyértelműen megállapítható, hogy a Bizottságot, különösen a pénzügyeket felügyelőbiztost (komisszár), az Európai Központi Bankot és az uniós pénzügyek ellenőrzéséért felelős Számvevőszéket egyaránt felelősség terheli a Görögországban bekövetkezett euróválságért. Ezért megfelelő kereset beadása esetén az Európai Bíróság kártérítést is megítélhet a károsult javára az Európai Bankkal, illetve az Unió polgári jogi jogi személységgel rendelkező szervével szemben.
Az Európai Bíróság eddig hozott, precedens értékű ítéletek körében a számunkra különösen hasznosíthatóak
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
