https://doi.org/10.59851/mj.72.12.18
Magyarországon 2022. augusztus 1-jétől jelentős változások léptek hatályba a gyermeket érintő polgári eljárásokban, ugyanis a Ptk. 4:171. § (4) bekezdése kiegészült azzal a követelménnyel, hogy az ítélőképessége birtokában levő gyermeket értesíteni kell a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ez a jogszabályi előírás jelentős lépés a gyermekbarát - vagy ahogy Magyarországon inkább használatos - gyermekközpontú igazságszolgáltatás felé, hiszen az értesítés kiadása a bíróságok számára kötelező, a gyermek pedig saját választása szerint élhet ezzel a lehetőséggel. Az értesítést nem minden gyermek, hanem csupán az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára kell kiadni, összhangban a Brüsszel IIb rendelettel és a Gyermekjogi Egyezmény 12. cikkével, amely szintén csak az ítélőképessége birtokában levő gyermekről rendelkezik. Jelen tanulmányban azokat a vonatkozó nemzetközi jogforrásokat kívánom röviden bemutatni, amelyek jelentős hatással voltak a magyar jogalkotásra a gyermekközpontú igazságszolgáltatással összefüggésben; a terjedelmi korlátok miatt azonban csak azon rendelkezéseket, melyek a gyermek véleménynyilvánításával kapcsolatosak.
Kulcsszavak: ítélőképes gyermek; véleménynyilvánításhoz való jog; tájékoztatáshoz való jog; Gyermekjogi Egyezmény; Brüsszel IIb rendelet
In Hungary, significant changes came into effect on 1 August 2022 in civil proceedings involving children, as Section 4:171(4) of the Civil Code was supplemented with the requirement that children who are capable of forming his views must be notified of the possibility of making a statement. This legal provision is a significant step towards child-friendly, or as it is more commonly referred to in Hungary, child-centred justice, as the notification is mandatory for courts and children can choose whether or not to exercise this option. The notification must be issued not to all children, but only to children with the capacity to form their own opinions, in accordance with the Brussels IIa Regulation and Article 12 of the Convention on the Rights of the Child, which also only applies to children with the capacity to form their own opinions. In this study, I would like to briefly present the relevant international legal sources that have had a significant impact on Hungarian legislation in relation to child-centred justice, but due to space limitations, I will only discuss those provisions that relate to the expression of the child's opinion.
Keywords: child capable of forming his or her own views; right to express an opinion; right to information; Convention on the Rights of the Child; Brussels IIa Regulation
A gyermekek jogainak természete kettős. Ugyanazok az emberi jogok illetik meg őket, mint a felnőtteket, de kiszolgáltatottságuk indokolja egy speciális garanciarendszer létrehozását. Azt már az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából is láttuk, hogy az Egyezményben foglalt emberi jogok mindenkit megilletnek,[1] beleértve természetesen a gyermekeket is, mégpedig mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Az Európa Tanács megalakulása óta legfontosabb céljának tekinti az emberi jogok védelmét és előmozdítását. Az Európa Tanács valamennyi tagállama által ratifikált elsődleges emberi jogi egyezmény, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény[2] (a továbbiakban: EJEE vagy Egyezmény) és kiegészítő jegyzőkönyvei kifejezetten utalnak a gyermekekre. Az EJEE volt az első eszköz, amely megfogalmazta és kötelező érvényűvé tette az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogokat. Az EJEE-ben foglalt jogok egyformán vonatkoznak felnőttekre és gyermekekre egyaránt,[3] mivel az Egyezmény is következetesen a "mindenki" általános alanyt használja. Ugyanakkor az Európa Tanács már viszonylag korán elkezdett kifejezetten a gyermeki jogokkal foglalkozni, és több gyermekek jogait érintő egyezményt, illetve stratégiát is elfogadott.[4]
Gyermekjogi szempontból talán az egyik legfontosabb nemzetközi dokumentum az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án, New York-ban elfogadott Egyezmény a Gyermek jogairól (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény), melynek rendelkezéseit az 1991. évi LXIV. törvény emelte be a magyar jogrendszerbe, így annak figyelembevétele a kiskorú gyermeket érintő minden eljárásban jogalkalmazói kötelezettség. Az Egyezmény egyik legfontosabb alapelve a gyermek mindenek felett álló érdeke,[5] mely az Egyezmény egyéb cikkeit egy mögöttes tartalommal tölti meg. Ezt is szem előtt tartva a Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke[6] szerint a részes államok köte-
- 813/814 -
lessége az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítani azt a jogát, hogy az őt érdeklő minden kérdésben kinyilváníthassa véleményét, amelyet életkorára és érettségi fokára figyelemmel kellően tekintetbe is kell venni.
A Gyermekjogi Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be.[7] A véleménynyilvánítással kapcsolatban azonban az Egyezmény szándékosan nem határoz meg alsó korhatárt a gyermek meghallgatására nézve. Ugyanis az Egyezmény 2. cikke[8] előírja az Egyezmény részes államai számára, hogy tiszteletben kell tartaniuk és biztosítaniuk az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés nélkül.
Az életkor fontossága helyett az Egyezmény az ítélőképesség fogalmát használja. Egyik nemzetközi dokumentumban sem találunk arra vonatkozó egyértelmű iránymutatást, hogy mit is kell a fentebb említett fogalom alatt érteni. Magyarországon a Gyer. az alábbiak szerint határozza meg az ítélőképessége birtokában lévő gyermek fogalmát: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes - meghallgatása során - az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.[9]
A gyermek meghallgatásával kapcsolatban az is hangsúlyozandó, hogy annak a megítélése, hogy egy gyermek rendelkezik-e ítélőképességgel, a gyermekkel való fizikai találkozást követően állapítható meg, azaz végső soron a gyermek meghallgatása után, kivéve például az igen alacsony életkorú gyermekek, csecsemők esetében.[10] A magyar bírósági gyakorlat is foglalkozott már az ítélőképesség vizsgálatával. Az egyik ügyben a másodfokú bíróság az alábbi szempontok alapján nyilvánította ítélőképesnek a gyermeket: a bíróság előtti meghallgatás [során] nyilatkozata átgondolt, megfontolt és kellően indokolt volt, életkora, annak megfelelő értelmi, érzelmi érettsége, intelligens előadásmódja, megnyilvánulásai alapján a saját sorsáról képes önállóan véleményt nyilvánítani. Ebből következően az életéről szóló döntésnél a véleményének kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani.[11]
Maga a Gyermekjogi Egyezmény nem határozza meg a meghallgatás módját, a 12. cikk (2) bekezdése hangsúlyozza, hogy a nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően kell meghallgatni. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy a gyermeket érintő polgári eljárásokban a Pp.,[12] a Bpnt.,[13] közigazgatási eljárásokban pedig a Gyer. szerint kell meghallgatni.
Az Európai Bizottság 2011-es gyermekjogi ütemterve, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának irányelvei alapján Magyarországon az igazságügyi miniszter a 2012-es évet a gyermekbarát igazságszolgáltatás évének nyilvánította, és jelentős eljárási előrelépés történt a gyermek közvetlen bírósági meghallgatásának szabályozásában. A gyermek lehetséges eljárásjogi helyzete tisztázásra került: az 1952-es Polgári Perrendtartás[14] végre részletesen rögzítette a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatására vonatkozó eljárási szabályokat. A bíróságnak indokolt esetben, vagy ha azt a gyermek maga kérte, közvetlenül vagy szakértő útján meg kellett hallgatnia a gyermeket is.[15] A Brüsszel IIb rendelet hatálybalépésével azonban a bírósági (és gyámhatósági) eljárásokban jelentős változás következett be.
A Brüsszel IIa rendelet[16] volt az első uniós jogalkotási aktus, amely a határon átnyúló vonatkozású ügyekben a szülői felelősséggel és a gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásaival foglalkozott, és a joghatósági, valamint az elismerésre és végrehajtásra vonatkozó kérdéseket rendezte. Tíz évvel a rendelet alkalmazását követően készült egy jelentés a Brüsszel IIa rendelet alkalmazásáról,[17] amelyben értékelték annak gyakorlati alkalmazását. A 2015. évi Értékelő jelentésben[18] alapvetően hat fő hiányosságot nevesítettek a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdéseket illetően, melyek közül az egyik a gyermek meghallgatása volt. Ennek a folya-
- 814/815 -
matnak az eredményeként született meg a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről[19] szóló javaslat, amely 2019 nyarán elfogadásra is került, és amelyre Brüsszel IIb rendeletként (a továbbiakban: Rendelet) szoktunk hivatkozni.[20] A Rendelet egyik legnagyobb újítása a 21. cikkben[21] található, mely - összhangban az Egyezmény 12. cikkében foglaltakkal - alapvetőnek tekinti a hatálya alá tartozó eljárásokban a gyermek véleménynyilvánítási lehetőségének biztosítását.[22] Jól látható ez abból is, hogy ellentétben a Brüsszel IIa rendelettel, a Brüsszel IIb rendelet már önálló szakaszokban, a 21. és a 26. cikkben foglalkozik a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogával. A 21. cikk megszövegezésében követi a Gyermekjogi Egyezményt, de azt kiegészíti két fontos jelzővel: az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek valódi és tényleges lehetőséget kell kapnia az eljárás során véleménye szabad kifejtésére.[23]
A gyermek véleménynyilvánításhoz való jogával kapcsolatos megtagadási okot már a Brüsszel IIa rendelet 23. cikk b) pontja[24] is tartalmazott, de a Brüsszel IIb rendelet e kérdéskör hangsúlyosabbá tétele érdekében a 39. cikk (2) bekezdésében[25] önálló megtagadási okká tette, ezzel még nagyobb hangsúlyt fektetve a gyermekek ezen alapvető jogának érvényesítésére. Nevezetesen egy másik tagállambeli határozat elismerése megtagadható, ha az eredeti eljárásban nem biztosítottak az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek valódi és tényleges lehetőséget arra, hogy szabadon kifejezhesse véleményét.[26] Hangsúlyozandó, hogy a rendelet (1) bekezdésében foglalt kötelező megtagadási okokkal ellentétben a véleménynyilvánításhoz való jog csorbulása esetén az elismerés megtagadása nem kötelező, a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy ez milyen mértékben hatott ki a határozatban foglaltakra.[27] Ez pedig onnan derülhet ki, hogy a szülői felelősség tárgyában hozott határozatok más tagállambeli elismerésére és végrehajtására irányuló kérelemhez csatolni kell egy tanúsítványt, amelyen a bíróságnak meg kell jelölnie, hogy volt-e az eljárásban ítélőképessége birtokában lévő gyermek, és ha igen, valódi és tényleges lehetőséget kapott-e arra, hogy az eljárásban kifejezhesse a véleményét; ha nem, mi volt annak az oka.[28]
Ugyan az EUMSZ kimondja, hogy az Uniónak nem célja a nemzeti anyagi jogok egységesítése, így a különböző típusú nemzeti jogrendszerekben igen jelentős eltérések vannak a tagállamok anyagi jogi szabályaiban. Azonban a magyar jogalkotó felismerte, hogy ha szeretné elkerülni egy Magyarországon hozott határozat másik tagállamban való elismerésének megtagadását, akkor az objektív kizáró okokon kívül a szubjektív megtagadási okokat, nevezetesen a gyermek meghallgatása miatti megtagadás lehetőségét a minimálisra kell szorítani.
Mivel Magyarország ratifikálta a Gyermekjogi Egyezményt, így tulajdonképpen a magyar bíróságok ezirányú kötelezettsége már 1991-től fennáll. Valós hatásokat azonban elsősorban a Brüsszel IIb rendelet 21. és különösen a 39. cikke váltott ki, amelyek jogszabály-módosításhoz vezettek a magyar anyagi jogban. A Ptk. 4:171. § (4) bekezdése egészült ki azzal a követelménnyel, hogy az ítélőképessége birtokában levő gyermeket értesíteni kell a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ez a jogszabályi előírás jelentős lépés a gyermekközpontú igazságszolgáltatás felé, hiszen az értesítés kiadása a bíróságok számára kötelező, a gyermek pedig saját választása szerint élhet ezzel a lehetőséggel. Fontos kiemelni, hogy a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett kiegészítés a korábbi, a 2014 márciusától hatályos szabályok szerinti, a gyermek meghallgatására vonatkozó rendelkezés mellett, azzal azonos szakaszban megállapította a bíróság azon kötelezettségét, hogy értesítse az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ezzel lényegében nem változtatott a gyermek meghallgatásának eddigi szabályozásán, csak a gyermek véleménye becsatornázásának ténylegessé tétele érdekében előírja a bíróság értesítési kötelezettségét. A bíróság a gyermeknek küldött értesítésben tájékoztatja a gyermeket arról, hogy különböző formában fejezheti ki a véleményét. Megteheti ezt írásban, bármilyen elektronikus üzenet formájában, videóüzenetben, vagy rajzzal is kifejezheti, amelyet - szülei segítségével vagy akár önállóan - elektronikus úton is eljuttathat a bírósághoz, azaz nem kell megjelennie a bíróság előtt.[29] Kiemelendő, hogy a módosítások általános jellegűek, azaz
- 815/816 -
nemcsak határon átnyúló ügyekben, hanem belföldi ügyekben is alkalmazandók. Az ítélőképességük birtokában lévő gyermekeknek szóló értesítési kötelezettség biztosítja a véleménynyilvánítás lehetőségét és ezáltal azt is, hogy utóbb a magyar bíróságok és gyámhatóságok szülői felügyeletet érintő határozataival szemben ne kerülhessen sor az elismerés megtagadására a rendelet 39. cikk (2) bekezdése alapján.[30]
Fontos kiemelnünk, hogy a Ptk. egyik alapelvi jelentőségű rendelkezése, nevezetesen a gyermek bevonása az őt érintő döntésekbe, a Szülfeltv.-nyel[31] bevezetett módosítás előtt is hatályban volt, amely értelmében a szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.[32] Vagyis a gyermek bevonása az őt érintő döntésekbe/eljárásokba nem újkeletű jogintézmény, csupán egy többletgaranciát jelent, hogy a bíróság a gyermeket érintő perben köteles tájékoztatni a véleménynyilvánítás lehetőségéről, arra az esetre, ha a szülők ezirányú kötelezettségüket elmulasztanák.
A Ptk. mellett természetesen több jogszabályt is módosítottak, hogy a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás keretében szülessen döntés a kiskorú gyermeket érintő polgári ügyekben, azaz lehetőséget biztosítva a gyermeknek az őt érintő eljárásba való bekapcsolódásra. Hasonlóképpen módosult a Gyvt. 128. § (1) bekezdése is,[33] valamint az eljárásjogi szabályok közül a Vht. és a Bpnt., amelybe három új nemperes eljárás szabályai kerültek be.[34]
Terjedelmi korlátok miatt sajnos nem áll módomban kitérni a gyermek meghallgatása során figyelembe veendő szempontokra, így visszautalnék korábbi tanulmányaimra, ahol már érintőlegesen foglalkoztam a gyermek meghallgatásának kérdésével.[35]
Mivel az EU és az Európa Tanács összes tagállama az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének részesei, az Egyezmény alapelvei beépültek az EU és az Európa Tanács jogi eszközeibe[36] és így a tagállamok nemzeti jogába is. Európában több olyan program is fut, amely a kiskorú gyermek tájékoztatáshoz, meghallgatáshoz való jogát hangsúlyozza, és e kutatások szinte kivétel nélkül arra a következtetésre jutnak, hogy van teendő e téren.[37] Ennek hazai lépéseiként értékelhetjük a 2022-ben hatályba lépett Ptk.-módosításokat.[38] Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar jogi szabályozás és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
Az európai jogrendszerek egységesek abban, hogy a véleménynyilvánítás csak és kizárólag joga a gyermeknek, nem pedig kötelezettsége. Ezt a Brüsszel IIb rendelet (39) preambulumbekezdése is egyértelművé teszi, amely szerint, noha a meghallgatás a gyermek joga, az nem jelenthet abszolút kötelezettséget, hanem a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell arról dönteni.
Az irányadó nemzetközi és magyar joggyakorlat alapján az "ítélőképesség" nem köthető életkorhoz. A gyermek ítélőképességének meglétét a bíróságnak minden esetben egyedileg kell vizsgálnia, ennek során az életkor nem döntő tényező.[39] A gyermek meghallgatáshoz való jogát biztosító nemzetközi dokumentumok egyike sem határoz meg alsó korhatárt, mégpedig szándékosan, azt ugyanis, hogy a gyermek meghallgatása eredményre vezet-e, mindig autonóm módon kell megítélni. Ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a bírók (és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek) rendszeres képzésére e téren. Ugyanis a gyermeknek egészen a szülei válásáig nem igazán kell szembenéznie azzal a helyzettel, hogy mit is jelent jogilag aktív személynek lenni. ■
JEGYZETEK
* A Kulturális és Innovációs Minisztérium Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
[1] Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 2. cikk.
[2] 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről.
[3] Council of Europe and European Union Agency for Fundamental Rights: Handbook on European law relating to the rights of the child. (2022 edition) Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2022. 16-17. DOI: https://doi.org/10.2811/ 610564
[4] Ezek között vannak kötelező erejű jogforrások és soft law jellegű dokumentumok is, amelyek közül a gyermeki jogok gyakorlásának szempontjából a legfontosabb az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról, 2010. november 17. Lásd részletesen Guidelines of the Committee of Ministers of the Council of Europe on child-friendly justice. Adopted by the Committee of Ministers of the Council of Europe on 17 November 2010 and explanatory memorandum. Council of Europe Publishing, 2011. 37-39.
[5] Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk.
[6] Gyermekjogi Egyezmény 12. cikk.
[7] Gyermekjogi Egyezmény 1. cikk.
[8] Gyermekjogi Egyezmény 2. cikk.
[9] A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 2. § a) pont.
[10] Wopera Zsuzsa: Szülői felügyeletet érintő perek - új utakon. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2022. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2022. 395.
[11] Kúria Pfv.20.263/2024/5. ítélet 34. pontja.
[12] 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról.
[13] 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról.
[14] 1952. évi III. törvény.
[15] Ptk. 4:171. § (4) bekezdés 2022. augusztus 1-jét megelőzően hatályos verziója.
[16] A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 338., 2003.12.23, 1-29.
[17] A Bizottság Jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról, COM/2014/0225 final.
[18] Study on the assessment of Regulation (EC) No 2201/2003 and the policy options for its amendment, Final Report, Evaluation, 2015. május, Európai Bizottság.
[19] COM/2016/0411 final - 2016/0190 (CNS).
[20] A Tanács (EU) 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről, HL L 178., 2019.7.2, 1-115.
[21] 21. cikk. A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga.
[22] Lásd Vesna Lazić: The Rights of the Child and the Right to Respect for Family Life in the Revised Brussels II bis Regulation. In: Sara Iglesias Sánchez - Maribel González Pascual (eds): Fundamental Rights in the EU Area of Freedom, Security and Justice. Cambridge, Cambridge University Press, 2021. 192-210. DOI: https://doi.org/10.1017/9781108769006.013
[23] Ocskó Katalin: 21. cikk A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga. In Wopera Zsuzsa: A Brüsszel IIb rendelet kommentárja. Budapest, HVG-Orac, 2023. 163-172.
[24] A szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben: [...] b) ha - a sürgős eseteket kivéve - a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik.
[25] 39. cikk (2) bekezdés.
[26] Wopera: Szülői felügyeletet érintő perek - új utakon. 395.
[27] A Brüsszel IIb rendelet kommentárja 39. cikk 7. pont.
[28] Wopera Zsuzsa: A gyermek véleményének megismerése és értesítésének aktuális kérdései a családjogi perekben. jogaszvilag.hu, 2022.11.10., https://jogaszvilag.hu/szakma/a-gyermek-velemenyenek-megismerese-es-ertesitesenek-aktualis-kerdesei-a-csaladjogi-perekben/
[29] Wopera: A gyermek véleményének megismerése és értesítésének aktuális kérdései a családjogi perekben.
[30] A Brüsszel IIb rendelet kommentárja 39. cikk 7. pont.
[31] 2021. évi LXII. törvény a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről.
[32] Ptk. 4:148. §.
[33] Bevezette Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 87. §-a, hatályos 2022. január 1-jétől.
[34] A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása (22/A- 22/E. §), a kapcsolattartásra vonatkozó külföldi határozat végrehajtása (22/L. §) és a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás (22/F-22/K. §).
[35] Lásd bővebben Tóth Barbara: A kiskorú személyek és a polgári igazságszolgáltatás kapcsolata. Miskolci Jogi Szemle, 2021. (5), 620-633. DOI: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1499, valamint Szeibert Orsolya: A gyermek meghallgatása/véleménye, a gyermektartás, az élettárs szülők helyzete és az ötéves Ptk. - vitatható gyakorlatok. Családi Jog, 2019. (3), 1-8.; Kozák Henriett: Mumus vagy csodaszer? - A gyermek közvetlen meghallgatásának tendenciái egy német felmérés tükrében. Családi Jog, 2015. (4), 9-17.; Darnót Sára: A gyermek meghallgatása családjogi perekben -interjúk alapján, különös tekintettel a jogalkalmazási eltérésekre. Családi Jog, 2017. (4), 20-24.; Faix Nikoletta: A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk. Eljárásjogi Szemle, 2016. (4), 8-15.
[36] Council of Europe and European Union Agency for Fundamental Rights: Handbook on European law relating to the rights of the child. 18.
[37] Wopera: Szülői felügyeletet érintő perek - új utakon. 396.
[38] Lásd ezzel kapcsolatban Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjogának család- és öröklési jogi szabályai a magyar bíróságok gyakorlatában. Családi Jog, 2022. (3), 37-42.
[39] BH 2019.298.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet. https://orcid.org/0009-0009-0949-1292.
Visszaugrás
