A gazdasági, de a mindennapi életben is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási szerződéstípus. Az egyedi nagy értékű beruházások metró-, sztráda-, stadionépítés stb. mellett, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások előretörése is megfigyelhető. A fodrász, a kozmetikus vállalkozási szerződés keretében nyújtja szolgáltatását, és ebbe a körbe tartoznak a szállást, étkezést biztosító szolgáltatások, a kulturális, a sportrendezvények stb. megszervezése, lebonyolítása. Megfigyelhető, hogy korábban egyértelműen megbízási szerződésnek tekintett jogviszonyok is egyre gyakrabban tartalmaznak vállalkozási elemeket (pl. könyvelői feladatok ellátása során, üzleti könyvek vezetése, adóbevallások készítése).
A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a vállalkozási szerződés szabályozása során is a létező, élő jogból indult ki. Részben fenntartotta a régi Ptk. szabályait, ugyanakkor az általánosítási szándéknak megfelelően számos ponton változtatott is azokon, egyebek mellett beépítve a felsőbírósági gyakorlatot.
Bővült a vállalkozási szerződés szabályai között rendezett szerződési altípusok köre is, a Ptk. a mezőgazdasági vállalkozást szerződés és a közszolgáltatási szerződést is itt szabályozza.
A vállalkozási szerződésre irányadó szabályokat a Ptk. több szinten tartalmazza. A vállalkozási szerződésre - speciális rendelkezés hiányában - alkalmazni kell a szerződések általános szabályait, és ezek az általános szabályok irányadók a nevesített vállalkozási szerződésekre is. A szerződési jog általános szabályai közt megfogalmazásra kerültek olyan rendelkezések, amelyek korábban csak a vállalkozási szerződés különös részi szabályai között szerepeltek (pl. közreműködőért való felelősség, figyelmeztetési kötelezettség stb.). Ugyanakkor az építési szerződés korábbi szabályai közül az általános szabályok közé épültek be, a többletmunka, a pótmunka, átalányár fogalmát meghatározó rendelkezések
A Ptk. vállalkozási szerződési altípusként nevesíti a
- tervezési szerződést,
- kivitelezési szerződést,
- kutatási szerződést,
- utazási szerződést,
- a mezőgazdasági vállalkozási szerződést,
- és a közszolgáltatási szerződést.
A Ptk. az egyes altípusok esetében azonban csupán az adott altípus fogalmát és legfőbb szabályát határozza meg, absztrakciós szinten, míg a részletszabályokat külön jogszabályok rendezik [pl. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet, az utazási szerződésről stb.].
A Ptk. a vállalkozási szerződés lényegét megragadva a jogirodalomban és a jogi közbeszédben elterjedt "eredménykötelem" jelleget kiemelve határozza meg a vállalkozó főkötelezettségét. A vállalkozás tevékenységkötelem. A vállalkozó részére díj csak akkor jár, ha a szerződésben vállalt eredmény, a mű megvalósult.
Egyes jogviták elbírálása során alapvető kérdés a szerződések elhatárolása. Jelentősége van annak, hogy a kötelezett a tevékenységét vállalkozási szerződés, vagy munkaviszony keretében végzi, és a pert a járásbíróság vagy a munkaügyi bíróság előtt kell megindítani.
Gyakori feladat a vállalkozási szerződés elhatárolása a megbízási szerződéstől.
A vállalkozási szerződést alapvetően az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy a megbízási szerződés ún. gondossági kötelem, a megbízottat a megbízási díj akkor is megilleti, ha az eljárása nem vezetett eredményre. Tipikus példa erre a pervitelre vonatkozó ügyvédi megbízási szerződés. Egy ingatlan eladására irányuló adásvételi szerződésnek ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a célzott joghatás kiváltására. Ebben az esetben már az eredménykötelem jelleg dominál.
Előfordul, hogy a felek szerződése értelmében a megbízottnak kifejezetten csak akkor jár az ellenérték (a sikerdíj), ha a szerződésben kikötött eredmény megvalósult. A bírói gyakorlat az ingatlan közvetítésére irányuló szerződéseket is megbízási szerződésnek minősíti akkor is, ha a megbízott a díjra csak akkor tarthat igényt, ha szerződéskötésre került sor (EBH 2005/1333.).
A vállalkozási szerződésre a Ptk. az általános szabályok között nem ír elő írásbeli alakot, így vállalkozási szerződés létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is.
- 9/10 -
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 32/A. § a) pontja szerint azonban az építészeti-műszaki tervezési szerződést írásban kell megkötni. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Étv. szerinti építési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni.
A kutatási szerződés tekintetében a Ptk. a régi Ptk. előírásaival szemben már nem követeli meg az írásbeli szerződést. Az utazási szerződést ugyanakkor továbbra is írásba kell foglalni.
A Ptk. a régi Ptk.-tól eltérően a vállalkozási szerződés szabályai között nem foglalkozik az ajánlat kérdésével. A szerződés általános szabályai között találhatók a Ptk. XII. Fejezetében a szerződés létrejöttének szabályai között az ajánlattal kapcsolatos rendelkezések. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek a jövőben is a régi Ptk. 390. § (1) bekezdésének megfelelő tartalommal kössenek vállalkozási szerződést, tehát a felek megállapodása csak az ajánlat elkészítésére irányuljon.
Újként került megfogalmazásra a Ptk. XIV. Fejezetben a szerződéskötés versenyeztetési eljárás során, szabálya. A Ptk. ebben a fejezetben határozza meg azokat a polgári jogi szabályokat, amelyek a versenyeztetési eljárás keretében létrehozott szerződések megkötését érintik. A közbeszerzésekről külön törvény, a 2011. CVIII. törvény (Kbt.) rendelkezik. Szabályai a hatálya alá tartozó beszerzéseket érintik. A Kbt. hatálya alá nem tartozó személyek is kiválaszthatják azonban versenyeztetéssel a szerződő partnereiket.
A szerződések megkötésére gyakran kétoldalú "alkufolyamat" nélkül kerül sor. Elterjedtek a szabványszerződések (blankettaszerződés, standardizált szerződési feltételek stb.) alkalmazása. Ezek lényege, hogy az egyedi szerződéskötési alkut az egyik fél által előre elkészített szerződési feltételek váltják fel, amelyekkel kapcsolatban a másik fél szerepe igen korlátozott. A Ptk. XV. Fejezete tartalmazza az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés szabályait.
A Ptk. XVIII. Fejezete rendezi a 6:102. §-6:106. §-okban a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel összefüggő szabályokat, és az ilyen feltételekkel kapcsolatos közérdekű kereset kérdéseit.
A vállalkozási szerződések egyik legfőbb sajátossága és jellemzője, hogy a vállalkozó a szerződés céljának elérése érdekében nagyfokú önállósággal rendelkezik. Ebből fakadóan ugyanakkor fokozott felelősség is terheli a mű megvalósítása körében. Ez azonban nem csupán az eredmény létrehozására vonatkozik. A Ptk. a régi Ptk. szabályozását kibővítve a vállalkozó kötelezettségeként határozza meg a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
