A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének társszervezésével 2023. augusztus 30-án és 31-én Baján rendezte meg az Alkotmányjogászok Harmadik Országos Vándorgyűlését, ezzel egybekötve az Alkotmányjogot Oktatók Hatodik Találkozóját (ALKOT#6), amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara adott otthont.
A vándorgyűlés témája a magyar jogállamiság volt az európai uniós jog tükrében. A témaválasztás indoka, hogy az elmúlt években az Európai Unió intézményei több eljárást indítottak Magyarország ellen a hazai jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt, amellyel összefüggésben több elmarasztaló döntés is született. A jogállamiság értelmezésének azonban nemcsak politikai, hanem jogtudományi dimenziói is léteznek, amelyekben a mai napig sincs konszenzus a szakértők között. A vándorgyűlés két napja remek lehetőséget biztosított a hazai tudományos és szakmai körök számára, hogy különböző aspektusból megvizsgálva vitassák meg a nemzeti parlamentek jogalkotási mozgásterére is jelentős hatást gyakorló téma egyes kérdéseit.
A rendezvényt Gárdos-Orosz Fruzsina a TK Jogtudományi Intézet intézetigazgatója, Smuk Péter a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének elnöke, valamint Varga Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja nyitotta meg.
A vitaindító előadásokat Szabadfalvi József és Chronowski Nóra tartották. Szabadfalvi József az Adalékok a magyar jogállam-fogalom kialakulásához (a 19. század közepétől a "fordulat évéig") c. prezentációjában a jogállamfogalom megjelenését, formálódását és értelmezési kereteit mutatta be a magyar jog-, állam és politikatudományi irodalomban a 19. századi kezdetektől egészen a 20. század közepéig, vagyis a "fordulat évéig". A professzor kiemelte, hogy az idézett, többségében jogász végzettségű szerzők a jogállamiság fogalmának normatív tartalmat tulajdonítottak és benne a modern magyar állam megteremtésének politikai eszményét látták. Szabadfalvi József kiemelte Eötvös Józsefet, aki már foglalkozott e kérdéskörrel, de az is kiderült, hogy a jogállamfogalmat elsőként Csemegi Károly használta 1861-ben. A közönség többek között megismerhette még Concha Győző
- 151/152 -
munkásságát, Balogh Arthurt, az első koherens jogállam-koncepció megalkotóját, illetve Horváth Barna, Magyary Zoltán vagy Bibó István munkáiról, vitatkozó álláspontjairól is szó esett.
Chronowski Nóra A jogállami fordulattól az európai uniós értékközösségig és tovább - jogállam-fogalom Magyarországon és az Unióban c. előadása során négy tézisben foglalta össze gondolatait. Az első tézisében az alkotmányosság és a jogállamiság összefüggéseit elemezte. Az előadó kihangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban egyre többen és egyre hangosabban beszélnek trendfordulóról, a globalizáció megtorpanásáról, a második világháború után kialakult világrend és a postwar értékrend válságáról, ami a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok alapjain nyugvó liberális alkotmányosság hanyatlását jelenti. A kutató második tézisként a jogállamiság tényleges megjelenéséről beszélt a magyar alkotmányos rendszerben. A korábbi Alkotmányba 1989-ben került bele az az alapelv, miszerint a "Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". E rendelkezés kibontását az Alkotmánybíróság végezte el, ami a magyar alkotmányjog-tudományt is megtermékenyítette: a formális jogállamiság mellett megjelent a materiális jogállamiság követelménye. Chronowski Nóra szerint annak ellenére, hogy az Alaptörvény is jogállamként határozza meg Magyarországot, hatályos alkotmányunk változást hozott az alkotmánybírósági védelem intenzitása terén: tény, hogy a jogállamiság elve jelen van a testület érvelésében, de már kevésbé "látványos" a '90-es évekbeli jogfejlesztéshez képest. A harmadik tézisben az Európai Unió jogállam-koncepciójáról, e követelmény megsértésének, szankcionálásának lehetőségéről, illetve az Európai Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszerről, vagyis az ún. kondicionalitásrendeletről volt szó. A kutató utolsó tézisében Magyarországról és Lengyelországról beszélt, és végső következtetésként megállapította, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása eredendően kapcsolatban áll a demokrácia és az alapjogok tiszteletével: a demokrácia és az alapjogok védelme elképzelhetetlen a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül, és vice versa: a jogállamiság érvényesülésének feltétele a hatékony, együttműködő alapjogvédelem uniós és tagállami szinten egyaránt. A vitaindító előadások után párbeszéd bontakozott ki különösen a materiális és a formális jogállamiságról, egymáshoz való viszonyukról, a szocializmus időszakáról, valamint arról, hogy a magyar Alkotmánybíróság miért nem a magyar jogállamiság-hagyományokra alapozva alakította ki saját jogállam-koncepcióját a rendszerváltást követően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
