https://doi.org/10.59851/imr.13.1.3
Az online információs, kommunikációs és médiakörnyezet új kérdéseket vet fel az álhír, a dezinformáció, a megtévesztés és a manipuláció (új) jelenségeit illetően. A jelen tanulmány a szakirodalom megközelítéseihez kapcsolódóan az online platformokon kialakuló dezinformációs hálózatok jelenségét konceptualizálja a tudományos dezinformációnak és az államtagadó összeesküvés-elméleteknek a koronavírus-járvány alatti narratív összekapcsolódása bemutatásán keresztül. A koronavírus-járvány komplex kommunikációját kísérő infodémiában az összeesküvés-elméletek, a politikai és az egészségügyi álhírek, valamint a tudományos dezinformáció egyaránt meghatározó volt. A járvány témája beépült a szélsőséges narratívákba is, a tudományos dezinformáció aktorai pedig válhattak ezek disszeminálóivá is. A sovereign citizens movement ("szuverén állampolgárok mozgalma") szélsőségesen kormányellenes és államtagadó összeesküvés-elméletei több országban is elterjedtek a járvány idején. Magyarországon a tudományos dezinformáció aktorai is bevonták a mozgalom narratíváit a kommunikációjukba. Ennek magyarázatára a tanulmány a konspiritualitás fogalmát mutatja be, amely a New Age spiritualitása, a wellnesskultúra, az áltudományos egészségügyi meggyőződések és az összeesküvés-elméletek logikájának összekapcsolódását írja le. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az online megtévesztés és manipuláció jelenségeinek meghatározása, működése és hatása vizsgálatának egyik konceptualizációs kerete lehet az interaktív dezinformációs hálózatok elemzése.
Kulcsszavak: dezinformációs hálózat, konspiritualitás, államtagadás, tudományos dezinformáció, sovereign citizens movement
The online information, communication and media environment raises new questions about the (new) phenomena of fake news, disinformation, deception and manipulation. Based on approaches taken from the literature, this study conceptualizes the phenomenon of disinformation networks on online platforms through the interconnection of science disinformation and state-denying conspiracy theories during the coronavirus epidemic. Conspiracy theories, political fake news, medical and health misinformation as well
- 42/43 -
as science disinformation, were dominant in the infodemic that accompanied the complex communication of the coronavirus epidemic. The epidemic was also embedded in extremist narratives, and the actors of science disinformation may have become disseminators of these narratives. The extreme anti-government and state-denying conspiracy theories of the sovereign citizens movement were prevalent in several countries during the epidemic. In Hungary, actors of science disinformation also incorporated narratives of the movement into their communication. To explain this, the study concludes by introducing the concept of conspirituality, which describes the interconnectedness of the logic of New Age spirituality, wellness culture, pseudo-scientific health beliefs and conspiracy theories. The aim of the study is to present that one conceptualization framework for the definition, operation and impact of the phenomena of online deception and manipulation can be the analysis of interactive disinformation networks.
Keywords: disinformation networks, conspirituality, state-denial, science disinformation, sovereign citizens movement
A megtévesztés és a manipuláció jelenségeinek vizsgálatában új problémaköröket jelölt ki az információs, a kommunikációs és a médiakörnyezet, a digitális kultúra, a digitális technológia és az online platformok fejlődése. Az online felületek mögött működő perszonalizáló algoritmusok befolyásolhatják, hogy az adott felhasználó milyen tartalmakkal, felhasználókkal, csoportokkal találkozhat az online környezetben, ez pedig hiedelemkamrákat, véleménybuborékokat hozhat létre vagy erősíthet meg.[1] A szelektív kitettség és a saját szűrőbuborékok leegyszerűsíthetik az egyén információfeldolgozását,[2] felerősíthetik az attitűdpolarizációt, növelhetik az egyén számára ideológiailag kompatibilis információ elfogadásának valószínűségét, és fokozhatják az új információkkal szembeni zártságot is. A kommunikáció során nem csak információátadás történik - az alapvető szerepet játszik a közös meggyőződések reprezentálásában és alakításában is. Ugyanakkor az ellenszenv a "másik oldallal" szemben (affektív polarizáció) szintén nő. Mindez rezonál egyes pszichológiai tényezőkkel, például a megerősítő torzítással, az ismétlési hatással és a kognitív disszonanciával.[3] Ezek következtében a bizalom szerkezetén kívül az információforrás hitelessége és megbízhatósága értékelésének szempontjai is megváltoznak, aminek a saját elfogultságok adhatnak ideológiai alapot.[4]
A jelenlegi információs és kommunikációs ökoszisztéma így nemcsak új eszközökről, technológiákról és platformokról, hanem egy új kulturális logikáról is szól,[5] amelyben megváltozik
- 43/44 -
az információhoz, a tudáshoz és a tekintélyhez való viszonyulás.[6] Ez a jelen tanulmány témája szempontjából különösen releváns körülmény. Az online részvétel és konvergencia kultúrájában eltűnik a határ a közlő és a befogadó, a hivatalos kommunikátorok, a szakemberek, valamint a laikusok pozíciója között.[7] Bár az információ birtoklása, termelése és felhasználása az információs társadalom alaptézisei szerint hatalmi pozíciót biztosít, az online platformok alapvetően változtattak a részvételen és a hozzáférésen, az információs hatalom és a tekintély is megkérdőjeleződik, a tudás és az információ feletti hatalmi viszonyok megváltoztak.[8] Az online platformok működéséből adódóan az elérhető információ mennyisége átláthatatlanul megnőtt, az információs túlterheltséggel való megbirkózás pedig felerősíti a figyelem, az észlelés és a felidézés szelektivitását, ami kölcsönhatásban áll a szelektív kitettséggel.
Ezeknek a jelenségeknek a társadalmi hatásait, korszakalkotó jellegét kiemelendő használják korunk leírására a posztigazság korszak (post-truth era) kifejezést.[9] A posztigazság (vagy igazságon túli) az intézményekkel szembeni bizalmatlanságot fejezi ki, vagyis azt, hogy a tények és a vélemények közti határ elmosódása aláássa az objektív valóság leírásába vetett bizalmat. A jelen tanulmány témája kapcsán megemlítendő még az álhírek kora[10] és az információs társadalom analógiájára a dezinformációs társadalom megnevezés is.[11]
A dezinformáció és az álhír definíciójára, hatásaik leírására többféle megközelítés is létezik a szakirodalomban. A jelen tanulmány célja ezekhez kapcsolódóan leírni az online platformokon kialakuló dezinformációs hálózatok jelenségét, amely konceptualizációs keretet adhat a megtévesztés és a manipuláció jelenségeinek vizsgálatához. A tanulmány ennek igazolására a tudományos dezinformáció és az államtagadó összeesküvés-elméletek összekapcsolódásának esetét mutatja be. Az esettanulmány kontextusát a koronavírus-járvány adja, amelynek időszakában elterjedtek az államtagadó összeesküvés-elméletek is, és olyan komplex válsághelyzetet és kommunikációs szituációt eredményezett, amely alapján jól vizsgálható a kifejezetten tudományos és más tematikájú dezinformáció összekapcsolódása.
Az álhír nem jól definiált fogalom: különböző meghatározásai és egymást átfedő, kapcsolódó jelentései léteznek, amelyek a különböző kontextusokban további jelentésekkel is bővülhetnek. Az álhírek hatása is nehezen azonosítható, mivel a modern manipulációs jelenségek egyre
- 44/45 -
szofisztikáltabbá válnak,[12] így a kérdés nemcsak a tudomány, hanem a társadalom számára is igen jelentős.
Az álhír fogalma 2016 óta sokat változott.[13] A kezdeti definíciók szerint az álhírek olyan hírcikkek, amelyek szándékosan és igazolhatóan hamisak, félrevezetik az olvasókat, és olyan oldalakon jelennek meg, amelyek megtévesztően hasonlítanak valódi híroldalakra, továbbá kifejezetten a közösségi médián keresztül terjednek.[14] Ezek a meghatározások a tényszerűség és a szándékosság mellett a hírformátumot is definitív jegyként emelik ki: az álhírek alapvetően azzal a hitelességgel és legitimitással élnek vissza, amelyet a közvélemény a valódi hírekhez társít.[15] A definíció ugyanakkor több szempontból is problematikusnak bizonyult. Egyrészt a hír fogalma nem egészen egzakt, így az ehhez viszonyított definíció - különösen az újmédiában a hírgyártás mechanizmusainak változásai miatt - nem lehet teljes,[16] ugyanezért az objektivitás fogalmának alkalmazása sem problémamentes.[17] Továbbá az álhír lehet fabrikált tartalom, amelynek tartalma akár igaz is lehet, de teljesen hamis állításokat is megfogalmazhat tényként beállítva,[18] és előfordulhat, hogy igaz és hamis állítások együttesen vannak benne jelen, így a tényszerűség és az igazság sem feltétel nélkül definiálók. Másrészt az információmanipulációs technológiák változása rámutatott arra, hogy az álhírnek bélyegzett megtévesztő tartalmak nem csak hírcikkek formájában jelenhetnek meg. A digitális és a közösségi hálózati technológiák ugyanis a manipuláció kifinomultabb eszközeit kínálják: hamis profilokat, generált (hamis) vagy manipulált vizuális tartalmakat, hamis weboldalakat, deepfake videókat, keresőmotor-manipulációt, internetes trollokat és botokat stb.[19]
Az álhír egyfajta gyűjtőfogalommá is vált a téves, félrevezető vagy kitalált információk különféle formáira vonatkoztatva.[20] Ebben az értelemben az álhírek egy nagyobb spektrum részét képezik, amely a nem szándékos félretájékoztatástól a szándékos dezinformációig terjed.[21] Így az álhír átfedésben van további hasonló jelenségekkel, amelyekkel azonban a fogalmi viszony
- 45/46 -
szintén nem egyértelmű: vannak, akik a szűken vett álhírek köréből kizárják például az egyszerű tévedést, a pletykát, az összeesküvés-elméleteket, a szatírákat,[22] mások viszont odasorolják "a gúnyiratot, a dekontextualizált információt, a ténynek beállított véleményt, az áltudományos híreket, az összeesküvés-elméleteket és az extrém elfogultságról tanúskodó bemutatást".[23] Más szerzők az álhíreket kifejezetten a dezinformáció, a szándékosan hamis, megtévesztő tartalmak egyik fajtájaként határozzák meg.[24]
Ugyanígy árnyalja a fogalommeghatározást a motiváció kérdése, ugyanis különbséget kell tenni a létrehozás és a terjesztés szándéka között. Az előbbinek a pénzügyi és a politikai-ideológiai motivációját emelik ki a meghatározások:[25] a pénzügyi motivációk alapján az álhírek előállításának célja lehet az online kattintások reklámbevétellé alakítása,[26] míg a politikai-ideológiai indíttatás kapcsolatban áll a propagandával vagy bizonyos szereplők vagy államok lejáratásának céljával, társadalmi viszály vagy erőszak szításával, választások befolyásolásával.[27] Ezt illetően a fogalom kapcsolatban áll az információs hadviseléssel is,[28] amelynek célja az állampolgárok összezavarása, félrevezetése a hamis és az igaz információk megkülönböztetése terén, azért, hogy befolyásolják a politikai döntéseket, de ez további komplex változásokhoz is vezethet az információs környezetben, a politikai kultúrában vagy a társadalomban.
A terjedést illetően kiemelendő, hogy az internetfelhasználók nem feltétlenül a megtévesztés szándékával és az imént említett motivációkkal osztanak meg álhíreket. A felhasználói megosztásnak jelentős szerepe van az álhírek terjedésében: bár a kezdeti kutatások azt mutatták, hogy az internetfelhasználók csak egy kis része van kitéve az álhíreknek, ők maguk is a tartalmak terjesztőivé válhatnak potenciális aktivitásukkal (megosztás, lájkolás, kommentelés stb.). A megtévesztő tartalmak befogadása és megosztása szempontjából a fentebb említett pszichológiai tényezők és körülmények mellett az érzelmi hatás is fontos lehet.[29] A megtévesztő tartalmak közül az a "legsikeresebb", amelyik az emberek érzelmeire és hiedelmeire apellál, és ezzel
- 46/47 -
megosztásra ösztönözi őket.[30] A felhasználók részvétele az álhírek terjesztésében másodkézből származó, másodlagos dezinformációt eredményezhet.[31] A szakirodalomban e hatásmechanizmus leírására használatos a betegségháromszög modellje,[32] amely abból indul ki, hogy egy betegség terjedéséhez három alapvető elemre van szükség: környezetre, vírusra, baktériumra vagy más fertőző kórokozóra, valamint gazdatestre. E modellben metaforikusan az álhír vagy más megtévesztő tartalom a fertőző kórokozó, az általa okozott járvány az álhírek terjedése, a közösségi média a környezet, amely meghatározza, hogy a "fertőzés" mennyire kontrollálható, a gazdatestek pedig az egyének és a társadalom.[33]
Ugyanakkor a terjedés fontos aspektusa, hogy a produkciót és a megosztást nem csak emberi aktorok végzik.[34] A botok és a trollok is a megtévesztő, manipulatív tartalmak létrehozásának és terjesztésének egyedi ágensei lehetnek,[35] és online aktivitásukkal jelentősen hozzájárulhatnak az álhírek terjedéséhez.[36] Ennek az ismétlési hatás szempontjából is jelentősége van: az üzenetek hitelesebbnek, meggyőzőbbnek tűnhetnek az ismétlődés miatt.[37] A botok és az álhíroldalak, amelyek ugyanazt az álhírt közlik és osztják meg ismétlődően, a legitimitás látszatát adhatják az álhírnek.[38]
Az álhíreknek az emberi viselkedésre, attitűdökre, meggyőződésekre és a társadalomra gyakorolt tényleges hatása nehezen felmérhető, ugyanis azok száma, aki találkoztak egy álhírrel vagy megosztották azt, nem feltétlenül egyenlő azokéval, akik azt el is olvasták vagy akiket érintett.[39] Mindenesetre az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az álhírek hatással lehetnek a társadalmi eseményekre adott reakciókra, hozzájárulhatnak a közvélemény polarizálásához, akár szélsőséges nézetek terjedését is segíthetik, megzavarhatják a közbeszédet és befolyásolhat-
- 47/48 -
ják a politikai döntéseket,[40] de árthatnak egy vállalkozás hírnevének is,[41] mivel újraértelmezik a történéseket, tényeket és hiedelmeket.
Az álhír fogalmának, a terjesztésében részt vevőknek és a hatásainak a meghatározása azért is nehéz, mert a politikai kommunikáció használja a kifejezést a médiát és az újságírást elítélő, becsmérlő jelzőként is[42] bizonyos sajtóorgánumok és médiumok ignorálásának legitimálására.[43] A kifejezés így politikai fegyverként is használható.[44] Az álhír kifejezés nem tekinthető szigorúan véve szakkifejezésnek, "inkább politikai koncepció ez, közéleti és médiadiskurzusok relativizálható fogalma".[45]
Az információs zavar (information disorder) és az információmanipuláció összetett jelenségeinek leírására és vizsgálatára a szakirodalom új keretet alakított ki, amely alapvetően három fogalommal operál, definiálásukhoz pedig a hatás, a szándék és a hamisság dimenzióit használja.[46] A félretájékoztatás (misinformation) kifejezés a megtévesztés vagy a károkozás szándékától független, hamis, pontatlan vagy félrevezető információra, a dezinformáció (disinformation) a megtévesztés szándékával létrehozott, terjesztett, felerősített hamis, pontatlan, félrevezető információra vonatkozik, míg a "rossz" információ (malinformation) a valóságnak megfelelő vagy tényszerű információ használatára utal a károkozás céljával, például valaki hitelességének aláásására. A fogalmi közelség és a szándék azonosításának nehézsége miatt a gyakorlatban ezek nem egyértelműen megkülönböztethetők,[47] különösen azért, mert eltérő szándékok ellenére azonosak lehetnek a hatások, például a másodlagos dezinformációnál. Az egyes esetek vizsgálatához így az elemeket külön kell vizsgálni: az ágenseket, az üzeneteket, a befogadókat/értelmezőket, a különböző fázisokat (létrehozás, előállítás, terjesztés), a motivációkat, a fogyasztás és az értelmezés módját és kontextusát stb.[48] Ugyanakkor az információs ökoszisztéma, az információs hálózatok, az online algoritmusok működése miatt egy további szempontot is érdemes bevonni a konceptualizálásba és a hatásvizsgálatba: a dezinformációs hálózatok kialakulását.[49]
A szakirodalomban a dezinformáció, az összeesküvés-elméletek, álhírek terjedését is vizsgálják a hálózatosodás oldaláról, ami attól függően történhet referencia- vagy tartalomalapú megközelítéssel, hogy a terjedést - leggyakrabban - hálózatelemzéssel a hivatkozásokon (például hiperlinkek, hashtagek) keresztül történő kapcsolatokban vagy egy adott tartalom diffúziójában vizsgálják.[50]
- 48/49 -
E tanulmányban az utóbbi megközelítés alapján a tudományos dezinformáció és az államtagadó összeesküvés-elméletek narratív összekapcsolódása ad példát a dezinformációs hálózatok bemutatására, amelynek kontextusát a koronavírus-járvány adja. A járvány az elmúlt években olyan komplex válsághelyzetet és kommunikációs szituációt eredményezett, amelyben a kifejezetten tudományos és más tematikájú és típusú dezinformáció összekapcsolódása jól vizsgálható, ráadásul a járvány idején az államtagadó összeesküvés-elméletek terjedése is jelentős volt.
A pandémia kommunikációs szituációjának összetettségét az adta, hogy a válság nem csupán a közegészségügyet érintette, a kommunikáció nemcsak a betegségről, az egészségről és a tudományos ismeretekről szólt, hanem politikáról, gazdaságról, társadalmi kérdésekről is. Rengeteg aktor vett részt a kommunikációban, számos ellentmondásos információ és üzenet fogalmazódott meg, valamint az információs hálózatokhoz való széles körű hozzáférés miatt a dezinformáció is széles körben terjedt.[51] A dezinformáció nemcsak hamis magyarázatokat, válaszokat és megoldásokat kínált, de hibáztatható ellenségeket is:[52] egyesek a járványt kifejezetten a kormányok és a tudomány kudarcának tekintették,[53] de az ellenségképgyártás további új célpontjai voltak például a kínai emberek, az egészségügyi létesítmények és az 5G-infrastruktúra is.[54]
A koronavírus-járványról szóló megtévesztő tartalmak terjedése komoly aggodalomra adott okot a közegészségügy, a válság kezelése, de a nemzetközi kapcsolatok terén is, kezdve a káros egészségügyi tanácsok terjedésétől a tudományos dezinformáción át a politikailag motivált összeesküvés-elméletekig például a vírus eredetét illetően.[55] A dezinformáció által kiváltott aktivitás is aggasztó volt, például a koronavírus-járvány és az 5G kapcsolatáról szóló összeesküvés-elméletek terjedése miatt több országban is felgyújtottak 5G-árbócokat.[56] Ez nagyban ösztönözte az infodémia (a vírusról, annak eredetéről, a járvány terjedéséről, a gyógyítás módjáról stb.
- 49/50 -
szóló hamis és félrevezető információk) széles körű terjedésének, hatásainak és potenciális kezelési módjainak vizsgálatát.[57]
A szakirodalom több motivációs tényezőt is leírt a megtévesztő tartalmak elfogadásának előjeleként, így a tudományba és a tudósokba, az újságírókba és a mainstream médiába, a kormányba vetett bizalom megrendülését, valamint a politikai ideológiákat.[58] Korábbi kutatások kimutatták, hogy az emberek a tényszerűen helytelen információkat is igaznak fogadják el, ha azok (számukra) megbízható forrásból származnak vagy megerősítik politikai és társadalmi világnézetüket.[59] Ez a motivált összeesküvés-elméleteknek is alapot ad, amelyek felerősödhettek a világjárvány átpolitizálódott környezetében.[60] A vizsgálatok hangsúlyozták továbbá, hogy ezek az elméletek monologikus hitrendszert alkotnak, amelyben a vírussal kapcsolatos egyik összeesküvés-elméletbe vetett hit előrevetíti a más elméletekben való hitet.[61] Ezt fokozhatják az online felületek mögött működő algoritmusok is, amelyek a hasonló érdeklődésű emberek kapcsolatba lépését segítik, a saját hiedelmeivel megegyező további oldalakat, csoportokat is az egyén figyelmébe ajánlanak.[62] Ez a mechanizmus a más tematikájú megtévesztő tartalmak közös diskurzusát is alakítja, amelyet a hasonló logika és kommunikációs jegyek is formálnak.[63]
A koronavírus-járványt tematizáló dezinformációs hálózatok különböző hiedelmeket kapcsoltak össze valós aggodalmakra (például társadalmi, gazdasági kérdésekre) vagy a dezinformáció által konstruált látszólagos problémákra (például arra, hogy népirtás zajlik) kínált megoldásokkal (vitaminokat, áltudományos diétákat, spiritualitást, politikai kezdeményezéseket stb.),[64] amelyek a tudomány-, a technokrácia-, a vállalat- és az államellenes érzelmekből is merítettek (például az oltásellenesség és az anti-5G mozgalom narratívái).[65] Az igaz és a hamis tartalmi elemek keveredése azért releváns, mert ebből adódóan nehéz azonosítani a dezinformációt és tenni a lehetséges hatásai ellen. A szakirodalom ezzel kapcsolatban kiemeli azt is, hogy a kifejezetten álhír-, összeesküvés-elméleti vagy akár az áltudományos oldalak is profitálnak abból, ha valós tartalmakat is közzétesznek az oldalaikon vagy mainstream forrásokra hivatkoznak, így rekontextualizálva azokat, magukat pedig legitim forrásként tüntetve fel.[66]
- 50/51 -
A koronavírus-járvány témája beépült a szélsőséges narratívákba is,[67] és az online platformokon töltött idő mennyisége (amit a lezárások csak növeltek)[68] hozzájárult a radikalizálódáshoz.[69] Emellett a szélsőséges csoportok fegyverként használhatták célpontjaik ellen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket.[70] Ez pedig rávilágított a dezinformáció kockázatainak jelentőségére a társadalom- és a nemzetbiztonsággal összefüggésben is.[71] Ebben a kontextusban a szélsőséges állam- és/vagy kormányellenes konspiratív narratívák, így az ún. szuverén állampolgárok mozgalmának (sovereign citizens movement, SCM) meggyőződései is széles körben terjedtek.[72] A kifejezés gyűjtőfogalomként utal azokra az egyesült államokbeli egyénekre és csoportokra, akik és amelyek narratívája szerint a kormányzat illegitim.[73] A mozgalom meggyőződései különböző összeesküvés-elméleteknek, jogi vagy történelmi információk újraértelmezésének és szélsőséges, különösen rasszista eszméknek a hálózata,[74] amely különböző narratívákban fejeződik ki.[75] Ezek tovább diverzifikálódtak más hiedelmekkel való kapcsolódásuk során - a pandémia is beleépült, olyannyira, hogy a mozgalom tagjai aktívan részt vettek maszk- és oltásellenes rendezvényeken. A narratíva tehát fluid, interaktív és reaktív, abba folyamatosan beépülnek az aktuális események alternatív értelmezései.[76]
A mozgalom különböző narratíváinak közös kiinduló tézise, hogy a szövetségi kormányzat, akár a tagállami kormányzással és valamennyi hatalmi ággal együtt, illegitim. Visszatérő elem továbbá - és így a narratív hálózatban a kormányellenesség mellett a vállalatellenesség motívumai is megjelennek - az a meggyőződés is, hogy az Egyesült Államok nem létezik, az csak egy korrupt cég (a továbbiakban az ilyen csoportokra összefoglalóan az államtagadó kifejezést hasz-
- 51/52 -
náljuk, jelölve ezzel, hogy nem pusztán egy kormány- és/vagy más hatalomellenes összeesküvés-elméletről, hanem kifejezetten egy adott állam vagy államok létezését el nem ismerő összeesküvés-elméletről van szó). Az SCM-csoportok és egyének igyekeznek bizonyítani ezt és elérni, hogy mentesüljenek a törvények alól.[77]
A narratívák az amerikai történelem és jogrendszer sajátos értelmezéseiből erednek. Eszerint a tizennegyedik alkotmánykiegészítés 1868-as életbe lépése, amely a polgárháború után felszabadított rabszolgáknak garantálta az állampolgárságot, egyfajta másodosztályú, kevesebb jogkörrel rendelkező állampolgárságot hozott létre.[78] Ennek alapján az SCM-narratívákban különbséget tesznek az eredeti alkotmány szerinti "szokásjogi állampolgárok", a "de jure" vagy "az államok eredeti polgárai" (amihez ragaszkodva felmentésre törekednek a kormányzati és állami intézmények hatalma alól[79]) - és a "tizennegyedik alkotmánykiegészítés szerinti", "szövetségi" vagy "amerikai" másodosztályú állampolgárok között. Ugyanígy különbséget tesznek az eredeti "de jure" vagy "törvényes" állam és az ugyanazon a területen lévő hamis és törvénytelen, általuk megtagadott "de facto állam" között is, állításuk szerint ugyanis megszűnt az Egyesült Államok alkotmányos kormányzása, különösen az egységes kereskedelmi kódex (Uniform Commercial Code, UCC) megjelenésével. Az SCM világnézete szerint az alkotmány a Biblia értelmezésén alapuló jogot képviseli, a szokásjog pedig felülírja az Egyesült Államokban jelenleg hatályos törvényeket, amelyek csak a "másodosztályú állampolgárokra" lehetnek érvényesek.
Az SCM gyökerei rasszisták, egyes elemei kifejezetten antiszemiták is.[80] Antiszemita pénzügyi összeesküvés-elméletek elemei is megjelennek a narratívákban,[81] melyek szerint a kormányt csendben megdöntötték a korrupt "bankárok" (így utalva a zsidókra), akik az államot vállalattá (de facto állammá) alakították át, így az megszűnt létezni államként, az amerikai népet pedig olyan kereskedelmi törvényeknek vetették alá, amelyekkel a vállalat csődbe ment. Az adósságok biztosítékául minden állampolgár számára születésekor létrehoznak egy titkos amerikai kincstári számlát, az a kormány által ellenőrzött és rabszolgasorban tartott fiktív személyhez, a strawmanhez (szalmabábhoz) tartozik, amelyet az okiratok dokumentálnak. Az SCM elképzelései szerint ez nem azonos az ember valódi hús-vér identitásával. Erre az elképzelésre hivatkozva saját jogosítványokat és egyéb igazolványokat állítanak ki, saját rendszámtáblákat készítenek, megtagadva az állammal való szerződéskötést. Furcsa, áljogi nyelvezetet használnak, és különböző nyilatkozatokkal és áljogi dokumentumokkal (például szuverenitási nyilatkozat, amellyel lemondanak fiktív személyükről) megterhelhetik a bíróságokat és más kormányhivatalokat, amire a szakirodalom a papírterrorizmus kifejezéssel utal.[82]
- 52/53 -
További jogi szövegek sajátos értelmezése alapján konstruált, homályos, áljogi elméleteik[83] szerint a UCC olyan kiskapukat tartalmaz, amelyre hivatkozva igényt tarthatnak a kincstári számlájukon lévő pénzösszegekre és mentesülnek adósságaik alól (lásd a "visszaváltás" elméletét[84]). A jogaik állítólagos megsértése ellen vagy jogaik érvényesítése érdekében többféleképpen is fellépnek: a papírterrorizmus mellett az adófizetés megtagadásával, ingatlanok eltulajdonlásával, de vannak olyan SCM-csoportok, amelyek saját államigazgatást igyekeznek kiépíteni (például Észak-Karolinában kijelölték saját kormányzójukat, törvényhozásukat is), a legszélsőségesebb esetben pedig fizikai erőszakhoz is folyamodnak.[85]
A felmérések szerint az Egyesült Államok bűnüldöző szervei az SCM-et tartják az egyik legnagyobb potenciális hazai szélsőséges fenyegetésnek,[86] és más országokban is társadalom- vagy akár nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Számos tanulmány kifejezetten szélsőjobboldali vagy terrorista fenyegetésként ír a mozgalomról,[87] azonban a besorolása vitatott a szakirodalomban.[88] A csoport más eszmékkel és akár más szélsőségekkel is kapcsolatba kerül, így a hálózat képes nagyszámú aktivistát mozgósítani. A fluiditás nemcsak a különböző ideológiai csoportok összekapcsolódásában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a sajátosan amerikai történelem- és jogfelfogás ellenére[89] a koronavírus-járvány globális hatására a mozgalom narratívái elterjedtek más országokban, ahol a járvány és az ellenintézkedések által okozott bizonytalanság, valamint az infodémia révén sokszínűbb mozgalommá vált. A más országokban kialakuló csoportok reakciós mozgalmak, amelyeket nem támasztanak alá azok a történelmi és társadalmi tényezők, mint az Egyesült Államokban alakult csoportokat. Ezek számára az SCM szólhat egyszerűen a saját törvények megalkotásáról, de követhetik ugyanazt a sablont is, mint az amerikai mozgalom, csak a saját politikai kontextusukból kiindulva.[90] Bár a narratívák értelemszerűen lokálisan eltérők, az Egyesült Államokban és a más országokban működő csoportok között vannak kapcsolatok.[91] Az SCM ugyanakkor rengeteg ideológiai változáson ment keresztül a terjeszkedés hatására, így nehéz felmérni, hogy kik és mely csoportok tartoznak a mozgalomhoz.
- 53/54 -
Magyarországon is több, az SCM-hez hasonló narratívákat konstruáló csoport alakult ki. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, leíró jelleggel bemutatjuk a magyar államtagadó meggyőződések narratív elemeit, majd rátérünk arra, hogy a koronavírus-járvány alatt ezek miként integrálódtak a főként tudományos dezinformációt terjesztő aktorok kommunikációjába.
Az első olyan, nyilvánosságot kapott magyarországi ügy, amelyben megjelentek az amerikai államtagadó narratívák egyes elemei, az a 2020-as a dusnoki eset volt, amikor egy házaspár a gyermekét nem anyakönyveztette, és végül rendőri jelenlét mellett elvették a szülőktől a gyermeket.[92] Az esettel több csoportot és személyt is kapcsolatba hoztak, a szülők pedig az interneten közzétett levélben közvetlenül hivatkoznak a UCC-re és az államtagadó meggyőződésekre, többek között arra, hogy Magyarország egy bejegyzett cég az Egyesült Államokban:
A jegyző elkezdte küldözgetni a családsegítőt, hogy menjünk be anyakönyvezni, ez csak egy papír... Mi azért tudjuk, hogy itt nemcsak erről van szó, hanem hogy lemondunk a gyerekünkről és átruházzuk a tulajdonjogot Magyarországnak. Emberként szeretnénk eljárni ez ügyben, de azt csak a UCC alapján tudjuk megtenni. [...] Aztán végre a jegyző is megérkezett, aki kijelentette, hogy az én levelemre, amiben leírtam, hogy Magyarország cégként van bejegyezve az USA-ban, és a hivatal, amiben dolgozik, már rég törvénytelenül működik, azt válaszolta, hogy nem tudja cáfolni a levelemet, mert nem tud erre mit írni és nem is akar.[93]
Az ügy kapcsán a PI-klub elnevezésű csoport demonstrációt szervezett a szülők melletti kiállás érdekében,[94] ezen a csoporton keresztül pedig megjelennek az SCM-narratívákban jellemző antiszemita motívumok és az SCM-csoportokra esetenként jellemző erőszakos fellépés is. A vizsgált meggyőződések reprezentánsai közt ugyanis a leginkább szélsőségesnek tekinthető a csoport által alapított Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya (MFNK), amelynek néhány tagját 2021-ben emberölés előkészületének bűntette és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet vádjával letartóztatták. A csoport ugyanis a koronavírus-járvány idején "hadiállapotot hirdetett", és több magyar közéleti személyiséget is "halálra ítélt" az MFNK nevében.[95] A nyilvánosan elérhető online anyagok alapján az MFNK-t 2010. január 17-én alapí-
- 54/55 -
tották, egy új Magyarország létrehozását tervezték, továbbá elrendelték a "Népi bíróságok felállítását országszerte. Halálos ítélet visszaállítását" is.[96] A csoport narratívájában az antiszemita, így az ország idegen megszállását, ezen keresztül az állam létezésének kétségbe vonását is konstruáló konspiratív elemek is jellemzők (1. ábra). Az SCM-narratívákban jellemző antiszemita motívumok a dusnoki eset kapcsán írt blogbejegyzésben is megjelennek: "Elvágni a kalocsai rendőröknek mondott (nem különbek, mint a többi mocskos görény »magyar« rendőr) karrierjét, persze az országos rabbitanács vezetőivel együtt, akik nemcsak a gyerekrablásokat intézik, hanem minden más bűnszövetkezeti ügyletet is."[97]
1. ábra
Az "Új-Izrael egy USA-ban bejegyzett izraeli cég »Magyarország« álcával" című blogbejegyzés[98]
Az új magyar állam megalkotásának szándéka más csoportok narratívájának és aktivitásának is központi eleme, például a Magyar Állam Tulajdonosainak Társulása (MATT) elnevezésű csoport esetében. E csoport narratívája szerint a magyar állami intézmények idegen megszállás alatt vannak, implicit módon összekapcsolódva azzal a gondolattal, amely szerint Magyarország egy másik országban bejegyzett vállalati entitás: "a magyar állami intézmények 2012. január 1-jével idegen megszállás alá kerültek, és ezzel a Magyar Állam gazdátlanul és működésképtelenül magára maradt."[99] Az új magyar állam létrehozását annak tulajdonba vételével képzelik el, kommunikációjuk a "tulajdonlás" fogalmával is bevonja a vállalati összeesküvés-elméletet a narratív keretbe:
- 55/56 -
Az állam egy jogi személy, lényegében ugyanolyan jogképességgel rendelkezik, mint egy bármilyen cég. [...] Ha pedig a Magyar Állam olyan, mint egy cég, akkor lehet tulajdonosa. De ki lehet a Magyar Állam tulajdonosa? Mivel ez nem köztudott tény, így kijelenthető, hogy a Magyar Államnak nincs ismert tulajdonosa. [...] Ezt felismerve 2019. szeptember 2-án Győrben, a Magyar Államra tulajdonosi igényt nyilvánított ki egy honfitársunk, [...] és egyben hívta a magyar társadalom minden tagját (embereket, és nem személyeket) teljes jogú társtulajdonosnak.[100]
Az SCM-hez hasonló nyelvezettel fejtik ki a magyar állam kétségbevonását: "A »Magyarország« nevű de facto államot 2011-ben az országgyűlés 262 képviselője hozta létre egy állampuccs keretén belül, azzal a céllal, hogy a Magyar Állam intézményeinek elbitorlásával elsorvassza a Magyar Köztársaságot, és egy legitimációs folyamat eredményeként egyeduralkodóvá váljon az ország területén." A saját párhuzamos magyar állam kiépítése érdekében elkezdtek saját intézményi szerkezetet és jogrendet kidolgozni.[101] A honlapjukon elérhető "nyilvántartott állami intézmény kategóriák" közt található többek között a "Magyar Állam Közigazgatási Hivatala", a "Magyar Állam Legfelsőbb Bírósága", a "Magyar Állami Adó- és Vámhivatal", a "Magyar Állami Rendőrség" és a "Magyar Állam Főügyészsége" is.[102] Mindemellett különféle okiratokra hasonlító dokumentumokat, fiktív, valótlan jogi hátterű, ellenőrizhetetlen adatokkal kitöltött kártyákat, kvázi igazolványokat (például azonosító igazolványt) készítenek. Emellett a gépjárműveknek az alternatív magyar államban történő nyilvántartásba vételére (2. ábra), vállalkozások átjelentésére is készítenek áljogi nyilatkozatokat,[103] és az SCM gyakorlatának megfelelően saját rendszámtáblákat és forgalmi engedélyt is előállítanak, ahogyan - többek között - saját rendőrség kiépítését is megkezdték.[104] Továbbá saját "Magyar Állami Közlönyt" is kiadnak (3. ábra), amely a megtévesztésig hasonlít a Magyar Közlönyhöz.[105] Mindezek megtévesztésre és csalásra alkalmasak lehetnek.
A MATT honlapján közzétett iratokból látszik, hogy a papírterrorizmus a csoportra is jellemző. Minimum 430 levelet küldtek "Tájékoztatás a Magyar Állammal kapcsolatos jogi változásokról" címmel különböző állami szerveknek, például a Főpolgármesteri Hivatalnak és valamennyi kerületi polgármesteri hivatalnak, az Országos Rendőrfőkapitányságnak és a Magyar Honvédség Parancsnokságának (4. ábra). Vállalatok, például a Magyar Telekom Nyrt., a Vodafone Magyarország Zrt. és a Telenor Magyarország Zrt. számára "Tájékoztató az 5G telekommunikációs hálózati technológia üzemeltetésének feltételéről a Magyar Állam területén" címmel írtak levelet. Külföldi hatóságok és nemzetközi szervezetek számára közel 130 levelet küldtek hasonló tárgyban.[106]
- 56/57 -
Az alternatív magyar államnak nemcsak tulajdonosává, hanem állampolgárává is lehet válni:
Az államok az érintett embereknek az optáláshoz való jogot biztosítanak - vagyis az állampolgárság megválasztásának lehetőségét - azok számára, akiket érint az adott területen végbemenő szuverenitás-változás. [...] A Magyar Államhoz való tartozás kinyilvánítása egy állampolgársági nyilatkozattal történik (ez az optálás jogi aktusa), az állam feletti rendelkezési jognak az érvényesítése pedig az állam feletti tulajdonjog megszerzésével történik.[107]
2. ábra
A MATT által kiállított rendszámok és a gépjárművek nyilvántartásba vételének lehetősége
- 57/58 -
3. ábra
A MATT Magyar Állami Közlönye
4. ábra
A MATT levele Budapest főpolgármesterének a Magyar Állam megalapításáról[108]
- 58/59 -
Az állampolgársági nyilatkozatban az egyén arról nyilatkozik, hogy
Felismerve, hogy a Magyarország nevű állam kifejezetten nem jogfolytonos a Magyar Köztársasággal, ezért nem helyette, hanem mellette jött létre, élve a nemzetközi gyakorlatban elismert optálás jogával kinyilvánítom kifejezett akaratomat, hogy a Magyar Köztársaságban meglévő magyar állampolgárságomról nem kívánok lemondani. [...] Tudomásul veszem, hogy amíg a Magyar Köztársaság területileg és pénzügyileg idegen megszállás alatt van, addig a Magyar Köztársaság részéről állami szolgáltatásokra nem, vagy csak korlátozottan számíthatok.[109]
A MATT narratíváját ugyanakkor nemcsak homályos áljogi, hanem egyfajta nemzeti-spirituális elemek is konstruálják:
Mi, a Szabad Magyar Társadalom első szabad és független tagjai, a Magyar Állam feletti tulajdonjogunk kinyilvánításával, úttörőként visszahelyezzük az emberi lényt a külső erő által létrehozott államban lévő alávetett státuszából a természetes Teremtői rend szerint méltó, őt megillető helyére, a természet részeként közvetlenül a Teremtő fennhatósága alá. [...] A tulajdonosok társadalmát szolgáló állam révén megteremtődik létbiztonságunk, elérhetővé válik a lélek és a tudat fejlődése, biztosítottá válik az egészséges és tudatos társadalom, valamint a környezet tisztelete és védelme, amelynek következményeként Földünk ökológiai egyensúlya képes helyreállni. [...] A Szabad Magyar Társadalom élettere, közös birtoka Magyarország területe, amely fölött a nemzetközi jog szerint is a Teremtőnek van joghatósága, amely joghatóság a Társadalom közös akaratán keresztül nyilvánul meg.[110]
Ehhez kapcsolódóan bontakozik ki az SCM-ből ismert ember és a fiktív személy kettőssége is:
Azt láthatjuk, hogy a törvények nem emberre, hanem személyre vonatkoznak, és mivel az ember a törvényekben kiemelten meg van különböztetve a személytől, ezért nyilvánvaló, hogy a személy nem lehet azonos az emberrel, a személy nem jelenthet embert, tehát a személy egy fikció.[111]
A MATT kommunikációjában feltárható az az érvelés is, amely a dusnoki esetben az anyakönyveztetés elutasítását megalapozta: "A megszületett emberről egyetlen emberről szóló okirat készül, az élve születési lap. A személy az ember »anyakönyveztetésével« jön létre."[112]
Más narratíváknak már kifejezetten az Alaptörvény a központi eleme:
A Magyar Állam alkotmányos jogrendje szerint közjogilag érvénytelen "Magyarország Alaptörvénye" nevű iromány, érvényes MAGYAR jogként való elutasítása, és egy külső - a magyar államot megszálló - hatalom új, Magyarország nevű, államnak nem minősülő magánszervezet szabályzata-
- 59/60 -
ként való elismerése. [...] A szükségszerű részleges és ideiglenes látszólagos "elfogadása" vagy betartása esetén is kifejezetten törekedni kell arra, hogy a törvényesség látszatát minél kevésbé keltse a látszólagos elfogadásából származó tevékenység. Ide tartozik az adóknak nevezett, de adónak már nem minősülő, ugyanakkor a diktatúra bevételét képező összegek befizetésének megtagadására való törekvés. [...] (Tehát tudomásul vesszük a Magyarország nevű, csupán de facto magánszervezet létezését, de nem tekintjük Magyar Államnak, csak a Magyar Államot megszálló külső diktatúrának, mely hatalmát nem a magyar néptől eredezteti.)[113]
A Magyarország mint az Egyesült Államokban bejegyzett cég elgondolása megjelenik más csoportoknál is, amelyek szintén az Alaptörvényre hivatkozva tagadják az állam létezését. Ilyen például a koronavírus-járvány során alakult Rend-SzerVáltók nevű csoport, amely fontos terjesztője volt a koronavírussal kapcsolatos dezinformációnak (például a koronavírus egy előreprogramozott járvány, a háttérhatalom tervének a része stb.):
Magyarország jelenleg egy bejegyzett cég, melynek nem is Magyarok a tulajdonosai, Te pedig nem állampolgár vagy, hanem alkalmazott és kiszolgáló rabszolga! Holott Te, mint Magyarországon élő szabad EMBER jogosult vagy az életkörülményeidről, a jövődről dönteni! Jogosult vagy a normális társadalmi együttélés feltételeit biztosító szokásjog megtartása mellett ÉLNI az emberi jogaiddal és jogosult vagy egy szabad, független országban, a családod és az érdekeidet figyelembe vevő államban élni! A jelen körülmények között azonban Te nem állampolgár vagy, csak alkalmazott egy olyan részvénytársaságban, amelyet "Magyarország" néven jegyeztek be New York államban.[114]
Ennél a csoportnál találkozott valamennyi korábbi narratíva, és itt már kihangsúlyozódik a "Magyarország csak egy New Yorkban bejegyzett cég" összeesküvés-elmélet, kifejezetten a koronavírus-járvány kontextusában. Számos különböző narratíva létezik ezzel kapcsolatban, ugyanakkor a legjellemzőbb okfejtés szerint
Magyarország vállalatként van regisztrálva az USA-ban, egészen pontosan New York államban, ahol minden tekintetben érvényes a UCC, ennek következtében pedig Magyarországon is. Ennek megfelelően van lehetőség jogérvényesítésre: A UCC alapján és a UCC-ben rögzített rendeletek figyelembe vételével, te, saját magad érvényesítheted a jogaidat, jogi képviselő nélkül is.[115]
A különböző hatósági eljárások elutasítására a UCC alapján a különböző csoportok "udvarias értesítést"[116] is küldenek hivataloknak. A dokumentum szerint
Egy Emberiség Nyilvános Vagyonkezelője (One People Public Trust, továbbiakban OPPT) 2012. december 25-én bejelentette a világ valamennyi bankjának, nagyvállalatainak és vállalat-kormányainak felszámolását. Országunk és kormányunk is tagja volt ennek a rendszernek. [...] Több éves vizs-
- 60/61 -
gálat eredményeként törölték őket a hivatalos nyilvántartásból, nem működhetnek. Be vannak zárva. Az UCC (Uniform Commercial Code), magyarul Egységes Kereskedelmi Kód, vagy Törvénykönyv alapján jogilag megszűntek."[117]
Az "udvarias értesítésben" is megjelenik a fiktív személlyel kapcsolatos elképzelés és az arra reagáló saját aláírási gyakorlat: "Kijelentem, hogy nem vagyok azonos a Kitartó Lajos elnevezésű, személy azonosító igazolványon és lakcímet igazoló hatósági igazolványon feltüntetett jogi fikcióval. Lajos vagyok a Kitartó családból."[118]
A bemutatott csoportok alapján látszik, hogy a SCM narratívái, fogalmai, eszközei megjelentek Magyarországon is, például a csoportok szókészletében: de jure és de facto állam, szuverén állampolgár, fiktív személy, strawman/stróman, idegen vagy külső megszállás, UCC, szuverenitási nyilatkozat, nemzetgyűlés, magánszervezet, szokásjog. Ugyanakkor a magyar csoportok elképzeléseiket a magyar társadalmi, politikai és jogi viszonyokhoz igazították. Ennek kapcsán megjelenik
- a legitimitás megkérdőjelezése, különösen az alkotmányosságot illetően (a magyar csoportok narratíváinak általános tézise, hogy a magyar állam és a mindenkori kormány illegitim, és jellemzően az Alaptörvény érvénytelenségét emelik ki);
- az alternatív állam kiépítésére törekvés: saját törvények, jogrend, alkotmány, hatósági szervek, közigazgatás kialakításának igénye, valamint az adófizetés, rendőri igazoltatás és más hatósági eljárások megtagadása;
- vállalatellenesség abban a meggyőződésben, hogy Magyarország egy New Yorkban bejegyzett cég, így kerül be a UCC-re való hivatkozás a magyar diskurzusba is;
- az ember és a fiktív személy kettősége, így az okiratokkal való bánásmód: a vizsgált csoportokban az SCM-hez hasonlóan különbséget tesznek ember és személy között, erre hivatkozva állítanak ki saját okiratokat, igazolványokat, jogosítványokat és tagadják meg az anyakönyveztetést, különféle áljogi dokumentumokat, nyilatkozatokat készítenek, megjelenik fellépésük eszközeként a papírterrorizmus, ahogyan az erőszak is;
- a rasszizmus terén is vannak hasonló motívumok az amerikai és a magyar csoportok között, antiszemita motívumok jelennek meg a narratívákban;
- a nemzeti érzületek, a természetjog és a szokásjog, valamint a saját felsőbbrendűségről szóló meggyőződések a magyar csoportok esetében a spirituális értelemben vett, "kiválasztott nép" narratívákban mutatkoznak meg.
Azonban a magyar csoportoknál is látszik, hogy nincsenek végleges narratívák, a csoportok meggyőződései számos ponton különböznek, és reaktívan beolvasztják a világban történő eseményeket a narratívákba, így a koronavírus-járványt is. A pandémiához kapcsolódó sokrétű dezinformációs hálózatok így az államtagadást és a tudományos dezinformációt is összekapcsolták.
- 61/62 -
A koronavírus-járványt övező 2020-as infodémiában a tudományos dezinformáció terjedése jelentős volt, tekintettel a tudománykommunikáció szerepére a járvány idején.[119] A tudományos dezinformáció is részévé vált a dezinformációs hálózatoknak, és gyakran összekapcsolódott az államtagadó eszmékkel is. Egy korábbi tanulmányban bemutattuk, hogy a tudományos dezinformációt is terjesztő egyik magyar csoport, az Orvosok a Tisztánlátásért egyik legfőbb erőssége az volt, hogy a legkülönfélébb hiedelmeket, azok szókészletét, motívumait kapcsolta össze: az összeesküvés-elméleteket például az 5G-vel, az oltásokkal és az agykontrollal, vagy áltudományos csodadiétákat, a természetgyógyászat és az alternatív orvoslás elemeit, a spiritualitást és az ezotériát, a magyar történelem sajátos értelmezéseit és politikai ideológiákat egyaránt.[120] A csoport két alapító tagja egy olyan kezdeményezést is propagált, amely a bemutatott csoportokhoz hasonlóan egy párhuzamos Magyarország felépítésére törekszik. A kezdeményezés egy sajátos, a Szent Korona történelmére és vallási-spirituális motívumokra felfűzött, de alapvetően a többi csoporthoz is kapcsolódó, azoktól átvett fogalmakkal, kommunikációs jellemzőkkel is operáló megmozdulás, a Sorsfordító Nemzetgyűlés volt.[121] Ennek narratívája a korábbi elképzelésekre épül, az Alaptörvény és az állam illegitimitására hivatkozik:
Ma Magyarország területén két állam létezik. A nép tudta és felhatalmazása nélkül az Orbán kormány 2011-ben létre hozott saját érdekeinek kiszolgálása céljából MAGYARORSZÁG néven egy jogilag érvénytelen államot, melyet megtévesztés céljából, mint névváltozást jelöltek meg, miközben egyértelműen kinyilatkoztatták az Alaptörvény preambulumában, hogy nem jogfolytonos az előző magyar állammal.[122]
A csoport ez alapján egy állampolgársági nyilatkozat aláírására ösztönöz, amely szerint az aláírója kijelenti, hogy
nem a 2012.01.01. napján megalakított Magyarország megnevezésű államának - mely jogilag érvénytelen -, hanem a Magyar Köztársaságnak az állampolgára, illetve annak állampolgárságával rendelkező ember vagyok, arról soha nem mondtam le. Kijelentem, hogy a Magyar Köztársaság 1989. október 23-tól hatályban lévő Alkotmányát ismerem el, amely addig van érvényben, amíg a Sorsfordító Nemzetgyűlés a nemzet által kívánatos államformáról döntést hoz![123]
- 62/63 -
A Magyarok Felelős Nemzeti Kormányához hasonlóan nemzetgyűlést kezdeményeznek, az új államnak pedig a Szent Korona adna alapot. A kezdeményezés egy összeesküvéses és nemzeti-spirituális keretbe ágyazódik:
Ma Magyarországnak nincs más útja, csak a szentkorona-tanra épülő történeti alkotmány vezette út, mert ez az Isten útja a magyarság számára. [...] A fennálló világhatalom pedig azt sugallja: nincs más út, csak a robotika világa, a teljes személyi ellenőrzés és megfigyelés, ami megszabott, irányított rabszolgaéletet jelent. [...] Elképzelem a Szent Korona országát, mely körülöttünk a kvantummezőben már létezik, ahogy Szent István akarta, a Szűzanya oltalma alatt.[124]
A narratívában a technológiaellenesség köti össze a történelemmel, a hagyományokkal, a természettel és a spiritualitással operáló elképzeléseket és az 5G-vel, az oltásokkal, génmódosítással, mikrochipekkel, agykontrollal kapcsolatos tudománytagadó összeesküvés-elméleteket.
Az Orvosok a Tisztánlátásért Facebook-csoportjaként feltüntetett "Koronavírus pánikot csillapítók csoportjában" számos, kifejezetten a UCC-re hivatkozó poszt jelenik meg. Ugyanakkor az összefogás másik alapító orvos tagja szintén artikulálja az államtagadó elképzeléseket:
Van itt két állam. [...] Az elsőt úgy hívják, Magyarország, melynek fő alapszabálya az Alaptörvény, amely 2012-ben alakult. Rossz nyelvek szerint ez valójában egy ismeretlen tulajdonú kft, amelyet New Yorkban jegyeznek. Nem jogfolytonos a 2012 előtt létezett állammal. Szinte minden, amije van, azt lopta az előző államtól.[125]
Nemcsak online aktivitásában, hanem a gyakorlatban is összekapcsolódik az orvosi szakmai tevékenység, a tudományos dezinformáció terjesztése és az államtagadó összeesküvés-elméletre alapozott tevékenység, ugyanis a hivatkozott videóban kiderül, hogy az orvos a rendelőiben fogadja a szuverenitási nyilatkozatokat:
Csupán ezzel a nyilatkozataláírással, szándékunk szerint, vissza is kerültünk a kiüresített korábbi államba. [...] Majd juttasd el egy gyűjtőpontra az aláírt nyilatkozatot. Lehetőség szerint kerüld a postát, mert lehet, hogy akadályozza a dokumentumod célba juttatását. Gyűjtőközpont van nálunk mindkét rendelőnkben. Budapesten és Kiskunfélegyházán, de van gyűjtőpont az MVSZ székházban.[126]
Más, természetgyógyászatot vagy alternatív medicinát képviselő szereplők is, akik szintén részt vettek a koronavírussal kapcsolatos tudományos dezinformáció terjesztésében, kapcsolatba kerültek az államtagadó gondolatokkal. Többek között a Viva Natura Televízió (VNTV), egy étrend-kiegészítők forgalmazásával foglalkozó üzlet csatornája is, amely szerepet játszott a
- 63/64 -
pandémiával kapcsolatos tudományos dezinformáció terjesztésében.[127] A VNTV az államtagadó narratívákat terjesztő csoportoknak is platformot biztosított (5. ábra).[128]
5. ábra
A VNTV videósorozata a MATT-ról
- 64/65 -
A VNTV összefonódása az államtagadó narratívákkal abban is megmutatkozik, hogy annak műsorvezetője részt vett a Paradigmaváltók elnevezésű csoport tevékenységében (a Paradigmaváltók Parlamentjében),[129] amely az "új kor" változásait taglaló írásai közt - bennük a társadalomból való kivonulást, az oltások megtagadását és különféle alternatív és áltudományos termékek használatát is propagálva[130] - a VNTV mellett az államtagadó összeesküvés-elméleteket is népszerűsíti (6. ábra).
6. ábra
A Paradigmaváltók blogbejegyzése Magyarországról mint külföldön bejegyzett cégről és a VNTV népszerűsítéséről
A pandémiával kapcsolatos dezinformáció, különösen a tudományos dezinformáció aktorai tehát az államtagadó összeesküvés-elméletek disszeminálóivá is váltak a járvány idején,[131] ami a dezinformációs hálózatok egy sajátos jelenségére, a konspiritualitásra mutat rá.
A nemzetközi szakirodalom is rámutatott arra, hogy a pandémia idején az ún. alternatív egészségügyi influenszerek, akik a félrevezető egészségügyi és tudományos ismereteket, a tudományos dezinformációt terjesztették, önprezentációs stratégiájuk részévé tették az összeesküvés-elméletek és a politikai ideológiák terjesztését is.[132] Az alternatív egészségügyi gyakorlatokat korábban más politikai ideológiákkal, például a fasizmussal is összefüggésbe hozták,[133] de a QAnon narratívái is megjelentek az alternatív egészségügyi és wellnessközösségekben, így az összekapcsolódás
- 65/66 -
nem új keletű.[134] Az összekötő kapocs az intézményi hatalommal (a kormánnyal, a gyógyszeriparral, a tudománnyal, az egészségügyi intézményekkel, az orvosokkal stb.) szembeni bizalmatlanság.[135] A pandémia idején a tudományos dezinformációt, a szélsőséges csoportok narratíváit és az összeesküvés-elméleteket is ezek a bizalmatlanságok szervezték össze.
Az alternatív egészségügyi influenszerek definíciószerűen a holisztikus egészségoptimalizálás, az önmegvalósítás, a tudatosság fejlesztése és a spirituális ébredés hangsúlyozásával a mainstream tudományos tudás és orvosi gyakorlat alternatíváiként jelennek meg. Közönségüket a hagyományos orvosi gyakorlatok helyett alternatív egészségügyi és wellnessmódszerek használatára ösztönzik, és mindezt pénzzé is teszik. Mindemellett a wellnesskultúra alapelveit is használják retorikájuk és gyakorlataik felépítésében. Az öngondoskodás, a szabadság, a kísérletezés és az egyenlőség eszméit ötvöző, progresszívként indult wellnessmozgalom az 1960-70-es években alakult ki a nyugati világban az ellenkultúra részeként.[136] Ebben a kontextusban az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést jelentette, alapelvei szerint az érzelmi, a fizikai és a lelki növekedésre, valamint az egészség holisztikus megközelítésére helyezve a hangsúlyt. Az alternatív egészségügyi influenszerek az emberek egészségügyi szükségleteire látszólag reagálva használják fel ezeket az alapelveket a New Age spiritualitásával kombinálva, hogy az egészségoptimalizálásra, az önmegvalósításra és a spirituális ébredésre ösztönzés látszatával terjesszenek hamis és félrevezető tudományos és orvosi tanácsokat, valamint politikai ideológiákat és összeesküvéses világnézeteket is.[137] Mindez definiálja a fentebb hivatkozott tudományos dezinformációt terjesztő szereplőket is.[138]
A szakirodalom az összeesküvés-elméletek és a spiritualitás fúzióját konspiritualitásnak nevezi.[139] A konspiritualitást két alapvető meggyőződés jellemzi. Az első a konspiratív elképzelésekből (összeesküvés-elméletekből), a második a New Age-ből ered: egyrészt egy titkos csoport titokban irányítja vagy próbálja irányítani a politikai és a társadalmi rendet, másrészt az emberiség "paradigmaváltáson" megy keresztül a tudatosodás, a "felébredés" által. Ez a fúzió megjelenik a tudományos dezinformációt terjesztő alternatív egészségügyi influenszerek gyakorlataiban is.[140]
Az alternatív egészségügyi influenszerek gyakorlatait a mikrohíresség karakterének kialakítása jellemzi a közösségi médiában. Saját személyiségüket, tapasztalataikat és közvetlen, személyes hangvételt használnak, hogy ismerősnek, így hitelesebbnek, megbízhatóbbnak, hozzáférhetőbbnek tűnjenek, mint a távolságtartó orvosok, tudósok,[141] akiknek a független alternatívájaként jele-
- 66/67 -
nítik meg magukat. Továbbá így egyenrangúként mutatkoznak a követőikkel, vagyis tevékenységük összekapcsolódik az online részvételi kultúra demokratikus eszméivel: a hétköznapi emberek láthatóságát képviselik a közösségi médiában.[142] A szubjektív tapasztalatokat és az intuitív megismerési módokat a szakmai-tudományos ismeretek fölé emelik, ami a megalapozatlan egészségügyi állítások, a félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek logikájához hasonló.[143]
A "hitelesség", az autonómia és a rendszeren kívüliség megnyilvánulásaihoz a mainstream médiától való elhatárolódás is társul.[144] Az egészségügy kontextusában a közösségi média ezeket a karaktereket az intézményes tudomány és orvoslás alternatív tudásforrásaként mutatja be, így olyan követőket vonzanak magukhoz, akik bizalmatlanok az intézményes hatalommal szemben, ezért a pandémia idején nagyobb jelenlétre tudtak szert tenni.[145]
A rendszeren kívüliség pozíciója adja az üldözött hős narratíváját is, ami retorikájuk további fontos eleme: a társadalmat titokban irányító, korrupt hatalmi elit a koronavírus-járványt a társadalom ellenőrzésére használta, de ők az igazság és a szabadság prófétáiként a közönségük érdekét szolgálják, leleplezik a gyógyszeripar korrupcióját, ahogy mások a mély állam rejtett terveit. Az ellenségkép konstruálása, az igazság keresésére és a szabadság helyreállítására törekvés is összeköti az alternatív egészségügyi influenszereket és a különböző politikai összeesküvés-elméleteket.[146] Hasonló logika mutatkozik meg a "természetességre" apellálásban: természetes, organikus alternatívákat kínálnak az adalékanyagok, a génmódosítás, a méreganyagok és a mesterséges készítmények ellen. Mindezt az érzelmi, a fizikai és a lelki egészség és jólét javításaként és megtisztulásként reklámozzák, ugyanakkor nemcsak az egyén, hanem a világ megtisztulása is hangsúlyozódik kommunikációjukban: az állami és a vállalati érdekek ellentétesek az általuk hirdetett természetességgel és hagyományos módszerekkel. Ennek mentén kapcsolódnak össze az immunrendszert erősítő tanácsok, diéták, általános wellnessjavaslatok, áltudományos elképzelések és termékek a politikai ideológiákkal és összeesküvés-elméletekkel.[147] Egyes esetekben ez a tisztaságra való törekvés a biológiai és az erkölcsi felsőbbrendűség narratíváit is megjeleníti (például antiszemita asszociációk).[148]
A követőiket továbbá az önfelfedezés és az önmegvalósítás megkezdésére, spirituális ébredésre is ösztönzik, ugyanakkor a hatalom általi megtévesztésből ("mély álomból") való felébredésre, az igazság keresésére és a szabadság védelmére is felhívják őket. Ezeket a tisztaság és az erkölcsileg helyes cselekvés hangsúlyozása kapcsolja össze: tiszta étkezés, méregtelenítés, spirituális ébredés, valamint az új világrend kialakításában való részvétel.[149]
A konspiritualitás jelensége magyarázhatja annak a dezinformációs hálózatnak a kialakulását, amelyben az alternatív egészségügyi módszerekkel, áltudományos elméletekkel, tudomány-
- 67/68 -
tagadó narratívákkal és tudományellenes összeesküvés-elméletekkel operáló tudományos dezinformáció összekapcsolódik az államtagadó összeesküvés-elméletekkel egy tiszta, természetes és hagyományos egészségügyi, tudományos és politikai paradigmaváltást megfogalmazva. A pandémia idején tudományos dezinformációt terjesztő szereplők jellemzően a szaktekintély látszatával terjesztettek áltudományos, tudományellenes és összeesküvés-elméleteket, de kommunikációjukban a természetgyógyászat, az alternatív orvoslás, a spiritualitás és az ezotéria is meghatározó tematikus elem volt[150] - az egészségügyi és a tudományos információk és javaslatok látszólagos alternatíváit nyújtották. Az államtagadó csoportok pedig az állam, a hatóságok, a törvények és az okiratok alternatíváinak kialakítására törekednek.
A tudományos dezinformáció és az államtagadó összeesküvés-elméletek narratíváiban közös pont a hivatalos intézményekkel szembeni bizalmatlanság: az állam és a törvények illegitimitásának feltételezése, valamint a tudományos ismeretek, ajánlások elutasítása a bizalmatlanságot fejezi ki. Ugyanakkor a pandémia okozta komplex online információs és kommunikációs környezetben más narratív elemek is összekapcsolódtak, amelyek révén közös dezinformációs hálózatot képeztek. Az embertől elkülönülő fiktív személy elképzelése ugyanúgy a természetes és a mesterséges fogalmának szembeállításán alapul (a személy csak a jog által mesterségesen létrehozott fikció, amely nem azonos a hús-vér, valódi emberrel, akinek a "természetes" vagy "hagyományos" törvények szerint kell élnie), akárcsak a tudományos dezinformáció a vírussal kapcsolatban (a vírust mesterségesen hozták létre népirtási céllal) vagy az alternatív egészségügyi megoldások (nem mesterséges oltással, hanem "természetes" megoldásokkal kell védekezni a vírus ellen).
Az a meggyőződés, hogy a magyar állam profitérdekeket szolgáló, New Yorkban bejegyzett cég, logikailag összekapcsolódik azzal az elképzeléssel, hogy a tudósok és az orvosok a gyógyszeriparból való profitálás érdekében hazudnak a társadalomnak a vírusról és az oltásokról. A kényszerítés, a jogfosztás, a károkozás és a hatalmak általi ellenőrzés is közös narratív elem, és megjelenik például az olyan elképzelésekben, mint az idegen megszállással létrehozott "állam" és a mesterségesen létrehozott vírussal való népirtás, a "személy" illegitim törvényekkel való rabszolgasorba taszítása és az emberekre kényszerített oltás, az ember anyakönyveztetéssel való állami tulajdonná tétele és az oltásokban lévő chipek beültetésével az emberek ellenőrizhető biorobottá tétele. A tudatosság növelésével viszont az emberek "felébredhetnek" a tudomány, az orvosok és az állam manipulációjából, és kiléphetnek az illegitim államból, a természetes, alternatív egészségügyi megoldások alkalmazása pedig segíti a tudatos életvitelt és a spirituális ébredést.
A pandémiát övező infodémiában a legkülönbözőbb tematikájú megtévesztő tartalmak jelentek meg, az összeesküvés-elméletek, a politikai és az egészségügyi álhírek és a tudományos dezinformáció egyaránt meghatározó volt. A különböző megtévesztő tartalmak, bár céljuk és témájuk szerint különbözhetnek, az online platformokon hálózatokba szerveződhetnek a közös narratív elemek segítségével.
- 68/69 -
Az interaktív terjedési mechanizmus miatt az SCM, az Egyesült Államokban kialakult, szélsőségesen kormány- és államellenes összeesküvés-elméleteket valló, áljogi dokumentumokat terjesztő, gyakran erőszakos aktivitást is mutató csoportok meggyőződései több országban is megjelentek a járvány idején, valamint további hiedelmekkel kapcsolódtak össze. Magyarországon a tudományos dezinformációt terjesztő aktorok bevonták az SCM elképzeléseit a kommunikációjukba. A különböző megtévesztő tartalmak összekapcsolódása, amire dezinformációs hálózatként utaltunk, új koncepciós keretet kínálhat az online megtévesztés és manipuláció jelenségeinek jellemzéséhez, ezáltal definiálásához, valamint a jelenségek hatásvizsgálatához is. Az összekapcsolódások által diverzifikálódnak az egyes összeesküvéses, áltudományos vagy tudománytagadó és szélsőséges narratívák, ami nehezíti a potenciális társadalombiztonsági kockázatokkal járó csoportok azonosítását és a terjedés hatásainak leírását.
Bár a bemutatott csoportok tűnhetnek marginálisnak, megjegyzendő, hogy az egyes vizsgált karakterek vagy csoportok online követőtábora igen jelentős. Az összekapcsolódások a láthatóságot, így a referenciális hatalmat is növelik, és ahogy az információs hálózatokhoz való hozzáférésből, úgy a dezinformációs hálózatból is lehet befolyási lehetőséget, valamint (anyagi és szimbolikus) tőkét szerezni.[151] Bármilyen dezinformáció hatásának vizsgálatakor érdemes lehet figyelemmel lenni a hálózatosodásra. Egyúttal ez a közösségi média tartalommoderációja és szabályozása vonatkozásában is érdekes lehet, amikor a kérdés az, hogy azonosítható-e az a pont egy adott tartalom terjedésében, amikor a tartalmat már moderálni szükséges.
Ackerman, Gary - Peterson, Hayley: Terrorism and COVID-19: Actual and Potential Impacts. 14(3) Perspectives on Terrorism (2020) 59-73.
Aczél Petra: Médiaműveltség. In Aczél Petra - Andok Mónika - Bokor Tamás (szerk.): Műveljük a médiát! Budapest, CompLex, 2005, 133-177.
Aczél Petra: Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezéséhez. Századvég, 2017/2., 5-25.
Allcott, Hunt - Gentzkow, Matthew: Social Media and Fake News in the 2016 Election. 31(2) Journal of Economic Perspectives (2017) 211-236.
https://doi.org/10.1257/jep.31.2.211
Arnaudo, Daniel et al.: Combating Information Manipulation: A Playbook for Elections and Beyond. Stanford, The International Republican Institute - The National Democratic Institute - The Stanford Internet Observatory, 2021.
Baker, Stephanie Alice: Alt. Health Influencers: How Wellness Culture and Web Culture Have Been Weaponised to Promote Conspiracy Theories and Far-Right Extremism During the Pandemic. 25(1) European Journal of Cultural Studies (2022) 3-24.
https://doi.org/10.1177/13675494211062623
Baker, Stephanie Alice: Wellness Culture: How the Wellness Movement Has Been Used to Empower, Profit and Misinform. Bingley, Emerald, 2022.
https://doi.org/10.1108/9781802624656
- 69/70 -
Baker, Stephanie Alice - Rojek, Chris: Lifestyle Gurus: Constructing Authority and Influence Online. Cambridge, Polity, 2019.
Basit, Abdul: The COVID-19 Pandemic: An Opportunity for Terrorist Groups? 12 Counter Terrorist Trens and Analysis (2020) 7-12.
https://doi.org/10.1080/18335330.2020.1828603
Berger, J. M.: Without Prejudice: What Sovereign Citizens Believe. Washington, Program on Extremism, George Washington University, 2016.
Bjørgo, Tore - Braddock, Kurt: Anti-Government Extremism: A New Threat? 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 2-8.
Blank, Stephen: Russian Information Warfare as Domestic Counterinsurgency. 35(1) American Foreign Policy Interests (2013) 31-44.
https://doi.org/10.1080/10803920.2013.757946
Braun, Joshua A. - Eklund, Jessica L.: Fake News, Real Money: Ad Tech Platforms, Profit-Driven Hoaxes, and the Business of Journalism. 7(1) Digital Journalism (2019) 1-21. https://doi.org/10.1080/21670811.2018.1556314
Brügger, Niels: Tracing a Historical Development of Conspiracy Theory Networks on the Web: The Hyperlink Network of Vaccine Hesitancy on the Danish Web 2006-2015. 28(4) Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies (2022) 962-982.
https://doi.org/10.1177/13548565221104989
Burkholder, Joel - Phillips, Kat: Breaking Down Bias. 16(2) Journal of Information Literacy (2022) 53-68.
https://doi.org/10.11645/16.2.3100
Campion, Kristy - Ferrill, Jamie - Milligan, Kristy: Extremist Exploitation of the Context Created by COVID-19 and the Implications for Australian Security. 15(6) Perspectives on Terrorism (2021) 23-40.
Carley, Kathleen M.: Social Cybersecurity: An Emerging Science. 26(4) Computational and Mathematical Organization Theory (2020) 365-381.
https://doi.org/10.1007/s10588-020-09322-9
Carter, Elisabeth: Right-Wing Extremism/Radicalism: Reconstructing the Concept. 23(2) Journal of Political Ideologies (2018) 157-182.
https://doi.org/10.1080/13569317.2018.1451227
Castells, Manuel: The Rise of the Network Society. The Information Age: Economy, Society and Culture I. Cambridge, Blackwell, 1996.
Das, Ronnie - Ahmed, Wasim: Rethinking Fake News: Disinformation and Ideology During the Time of COVID-19 Global Pandemic. 11(1) IIM Kozhikode Society & Management Review (2022) 146-159.
https://doi.org/10.1177/22779752211027382
De Maeyer, Juliette: Towards a Hyperlinked Society: A Critical Review of Link Studies. 15(5) New Media & Society (2013) 737-751.
https://doi.org/10.1177/1461444812462851
Demuru, Paolo: Qanons, Anti-Vaxxers, and Alternative Health Influencers: A Cultural Semiotic Perspective on The Links Between Conspiracy Theories, Spirituality, and Wellness during the Covid-19 Pandemic. 32(5) Social Semiotics (2022) 588-605. https://doi.org/10.1080/10350330.2022.2157170
- 70/71 -
Falyuna Nóra: A pandémia nyelve, retorikája és kommunikációja. Magyar Tudomány, 2022/5., 610-620.
Falyuna, Nóra: Science Disinformation as a Security Threat and the Role of Science Communication in the Disinformation Society. 3(1) Scientia et Securitas (2022) 69-78. https://doi.org/10.1556/112.2022.00086
Falyuna Nóra: A tudományosság befolyásoló ereje: tudományos dezinformáció a manipuláció szolgálatában. In Bárdos Dániel - Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában. Budapest, Typotex, 2023, 115-134.
Falyuna Nóra - Krekó Péter - Berkes Rudolf: Álszent antikapitalisták. Nyereségvágyból terjesztett áltudományos dezinformáció az interneten. Political Capital, 2022.
Falyuna, Nóra - Krekó, Péter: The Hypocrisy of Medical Disinformation: A Report from Hungary. 47(3) Skeptical Inquirer (2023) 14-18.
Fehér Katalin - Király Olívia: Álhíresülés - a hamis hírek dinamikája a médiában. Századvég, 2017/2., 39-48.
Fiebig, Verena - Koehler, Daniel: Uncharted Territory: Towards an Evidence-Based Criminology of Sovereign Citizens Through a Systematic Literature Review. 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 34-48.
Fleishman, David: Paper Terrorism: The Impact of the "Sovereign Citizen" on Local Government. 27(2) The Public Law Journal (2004) 7-10.
Gelfert, Axel: Fake News: A Definition. 38(1) Informal Logic (2018) 84-117.
https://doi.org/10.22329/il.v38i1.5068
Goodrick-Clarke, Nicholas: The Occult Roots of Nazism: Secret Aryan Cults and their Influence on Nazi Ideology. New York, NYU, 1992.
Heft, Annett et al.: Toward a Transnational Information Ecology on the right? Hyperlink networking among Right-Wing Digital News Sites in Europe and the United States. 26(2) The International Journal of Press/Politics (2021) 484-504.
https://doi.org/10.1177/1940161220963670
Heft, Annett - Buehling, Kilian: Measuring the diffusion of conspiracy theories in digital information ecologies. 28(4) Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies (2022) 940-961. https://doi.org/10.1177/13548565221091809
Ingram, Matthew: Retreat: How the Counterculture Created Wellness. London, Repeater Books, 2020.
Jackson, Sam: A Schema of Right-Wing Extremism in the United States. Hague, International Centre for Counter-Terrorism Policy Brief, 2019.
Jackson, Sam: What Is Anti-Government Extremism? 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 9-18.
Jenkins, Henry: Convergence culture: Where old and new media collide. New York, New York University Press, 2008.
Jolley, Daniel - Paterson, Jenny L.: Pylons Ablaze: Examining the Role of 5G COVID-19 Conspiracy Beliefs and Support for Violence. 59 The British Journal of Social Psychology (2020) 628-640. https://doi.org/10.1111/bjso.12394
- 71/72 -
Jones, Seth G.: The Rise of Far-Right Extremism in the United States. Washington, Center for Strategic & International Studies, 2018.
Kahan, Dan M.: Misconceptions, Misinformation, and the Logic of Identity-Protective Cognition. 164 Cultural Cognition Project Working Paper Series (2017) 1-9.
https://doi.org/10.2139/ssrn.2973067
Koehler, Daniel: Right-Wing Extremism and Terrorism in Europe Current Developments and Issues for the Future. 6(4) Prism (2016) 84-104.
Lazer, David M. J. et al.: The Science of Fake News. 359(6380) Science (2018) 1094-1096. https://doi.org/10.1126/science.aao2998
Loeser, Charles E.: From Paper Terrorists to Cop Killers: The Sovereign Citizen Threat. 93(4) North Carolina Law Review (2015) 1106-1139.
Marshall, Jon: Disinformation Society, Communication and Cosmopolitan Democracy. 9(2) Cosmopolitan Civil Societies: An Interdisciplinary Journal (2017) 1-24. https://doi.org/10.5130/ccs.v9i2.5477
Martel, Cameron - Pennycook, Gordon - Rand, David G.: Reliance on Emotion Promotes Belief in Fake News. 5 Cognitive Research: Principles and Implications (2020). https://doi.org/10.1186/s41235-020-00252-3
McGuire, William J. - Papageorgis, Demetrios: The Relative Efficacy of Various Types of Prior Belief-Defense in Producing Immunity Against Persuasion. 62 Jourmal of Abnormal and Social Psychology (1961) 327-337.
https://doi.org/10.1037/h0042026
Miller, Joanne M.: Do COVID-19 Conspiracy Theory Beliefs Form a Monological Belief System? 53 Canadian Journal of Political Science (2020) 319-326.
https://doi.org/10.1017/S0008423920000517
Olan, Femi et al.: Fake News on Social Media: The Impact on Society. Information Systems Frontiers (2022) 1-16.
Orabi, Mariam et al.: Detection of Bots in Social Media: A Systematic Review. 57(4) Information Processing & Management (2020).
https://doi.org/10.1016/j.ipm.2020.102250
Pantucci, Raffaello: Key Questions for Counter-Terrorism Post-COVID-19. 12 Counter Terrorist Trends and Analysis (2020) 1-6.
Pennycook, Gordon - Cannon, Tyrone D. - Rand, David G.: Prior Exposure Increases Perceived Accuracy of Fake News. 147(12) Journal of Experimental Psychology: General (2018) 1865-1880.
https://doi.org/10.1037/xge0000465
Rathje, Jan: Driven by Conspiracies: The Justification of Violence among "Reichsbürger" and Other Conspiracy-Ideological Sovereignists in Contemporary Germany. 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 49-61.
Rochlin, Nick: Fake News: Belief in Post-Truth. 35(3) Library Hi Tech (2017) 386-392. https://doi.org/10.1108/LHT-03-2017-0062
Roozenbeek, Jan et al.: Susceptibility to Misinformation about COVID-19 Around the World. 7(10) Royal Society Open Science (2020).
https://doi.org/10.1098/rsos.201199
- 72/73 -
Santini, Rose Marie - Salles, Débora - Barros, Carlos Eduardo: We love to hate George Soros: A cross-platform analysis of the Globalism conspiracy theory campaign in Brazil. 28(4) Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies (2022) 983-1006.
https://doi.org/10.1177/13548565221085833
Sarteschi, Christine: Sovereign Citizens: A Narrative Review with Implications of Violence Towards Law Enforcement. 60 Aggression and Violent Behaviour (2020).
https://doi.org/10.1016/j.avb.2020.101509
Shao, Chengcheng et al.: The Spread of Low-Credibility Content by Social Bots. 9(1) Nature Communications (2018).
https://doi.org/10.1038/s41467-018-06930-7
Shu, Kai et al.: Fake News Detection on Social Media: A data Mining Perspective. 19(1) ACM SIGKDD Explorations Newsletter (2017) 22-36.
https://doi.org/10.1145/3137597.3137600
Spohr, Dominic: Fake News and Ideological Polarization: Filter Bubbles and Selective Exposure on Social Media. 34(3) Business Information Review (2017) 150-160.
https://doi.org/10.1177/0266382117722446
Šrol, Jakub - Čavojová, Vladimíra - Ballová Mikušková, Eva: Finding Someone to Blame: The Link Between COVID-19 Conspiracy Beliefs, Prejudice, Support for Violence, and Other Negative Social Outcomes. 12 Frontiers in Psychology (2022).
https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.726076
Stella, Massimo - Ferrara, Emilio - Domenico, Manlio De: Bots Increase Exposure to Negative and Inflammatory Content in Online Social Systems. 115 (49) Proceedings of the National Academy of Sciences (2018) 12435-12440.
https://doi.org/10.1073/pnas.1803470115
Stern, Samantha - Ware, Jacob - Harrington, Nicholas: Terrorist Targeting in the Age of Coronavirus. 1 International Counter-Terrorism Review (2020) 1-18.
Szakács, Judit: The Business of Misinformation. CMDS (2020), https://bit.ly/3K9UMy6.
Tandoc Edson C. Jr.: The Facts of Fake News: A Research Review. Sociology Compass (2019). https://doi.org/10.1111/soc4.12724
Tandoc, Edson C. Jr. - Lim, Zheng Wei - Ling, Richard: Defining: "Fake News": A Typology of Scholarly Definitions. 6(2) Digital Journalism (2017) 137-153.
https://doi.org/10.1080/21670811.2017.1360143
Tandoc, Edson C. Jr. et al.: Audiences' Acts of Authentication in the Age of Fake News: A conceptual Framework. 20(8) New Media & Society (2018) 2745-2763.
https://doi.org/10.1177/1461444817731756
Uscinski, Joseph E. et al.: 2020. Why Do People Believe COVID-19 Conspiracy Theories? Harvard Kennedy School Misinformation Review (2020) 1-12.
https://doi.org/10.37016/mr-2020-015
Veszelszki Ágnes: Az álhírek extra- és intralingvális jellemzői. Századvég, 2017/2., 51-82.
Vosoughi, Soroush - Roy, Deb - Aral, Sinan: The Spread of True and False News Online. 359(6380) Science (2018) 1146-1151.
https://doi.org/10.1126/science.aap9559
- 73/74 -
Ward, Charlotte - Voas, Davis: The Emergence of Conspirituality. 26(1) Journal of Contemporary Religion (2011) 103-121.
https://doi.org/10.1080/13537903.2011.539846
Wardle, Claire - Derakhshan, Hossein: Information Disorder: Toward an Interdisciplinary Framework for Research and Policymaking. Brussels, Council of Europe, 2017. ■
JEGYZETEK
[1] Dominic Spohr: Fake News and Ideological Polarization: Filter Bubbles and Selective Exposure on Social Media. 34(3) Business Information Review (2017), https://doi.org/10.1177/0266382117722446, 150-160.
[2] Edson C. Tandoc Jr.: The Facts of Fake News: A Research Review. Sociology Compass (2019), https://doi.org/10.1111/soc4.12724, 13.
[3] David M. J. Lazer et al.: The Science of Fake News. 359(6380) Science (2018), https://doi.org/10.1126/science.aao2998, 1094-1096.; Tandoc i. m. (2. lj.).
[4] Joel Burkholder - Kat Phillips: Breaking Down Bias. 16(2) Journal of Information Literacy (2022), https://doi.org/10.11645/16.2.3100, 53-68.
[5] Henry Jenkins: Convergence culture: Where old and new media collide. New York, New York University Press, 2008; Aczél Petra: Médiaműveltség. In Aczél Petra - Andok Mónika - Bokor Tamás (szerk.): Műveljük a médiát! Budapest, CompLex, 2005, 133-177.
[6] Nóra Falyuna: Science Disinformation as a Security Threat and the Role of Science Communication in the Disinformation Society. 3(1) Scientia et Securitas (2022), https://doi.org/10.1556/112.2022.00086, 69-78.
[7] Aczél i. m. (5. lj.).
[8] Manuel Castells: The Rise of the Network Society. The Information Age: Economy, Society and Culture I. Cam-bridge, Blackwell, 1996; Falyuna i. m. (6. lj.).
[9] Lazer et al. i. m. (3. lj.); Ronnie Das - Wasim Ahmed: Rethinking Fake News: Disinformation and Ideology During the Time of COVID-19 Global Pandemic. 11(1) IIM Kozhikode Society & Management Review (2022), https://doi.org/10.1177/22779752211027382, 146-159.
[10] Edson C. Tandoc Jr. et al.: Audiences' Acts of Authentication in the Age of Fake News: A conceptual Framework. 20(8) New Media & Society (2018), https://doi.org/10.1177/1461444817731756, 2745-2763.
[11] Jon Marshall: Disinformation Society, Communication and Cosmopolitan Democracy. 9(2) Cosmopolitan Civil Societies: An Interdisciplinary Journal (2017), https://doi.org/10.5130/ccs.v9i2.5477, 1-24; Falyuna i. m. (6. lj.).
[12] Das-Ahmed i. m. (9. lj.).
[13] Az álhír a 2016-os amerikai elnökválasztás során vált a társadalmi, média- és tudományos diskurzus egyik központi fogalmává. Lásd Hunt Allcott - Matthew Gentzkow: Social Media and Fake News in the 2016 Election. 31(2) Journal of Economic Perspectives (2017), https://doi.org/10.1257/jep.31.2.211, 211-236.; Das-Ahmed i. m. (9. lj.).
[14] Allcott-Gentzkow i. m. (13. lj.); Tandoc i. m. (2. lj.); Lazer et al. i. m. (3. lj.); Nick Rochlin: Fake News: Belief in Post-Truth. 35(3) Library Hi Tech (2017), https://doi.org/10.1108/LHT-03-2017-0062, 386-392.; Edson C. Tandoc Jr. - Zheng Wei Lim - Richard Ling: Defining: "Fake News": A Typology of Scholarly Definitions. 6(2) Digital Journalism (2017), https://doi.org/10.1080/21670811.2017.1360143, 137-153.
[15] Lazer et al. i. m. (3. lj.).
[16] Aczél Petra: Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezéséhez. Századvég, 2017/2., 5-25.
[17] Uo.; Axel Gelfert: Fake News: A Definition. 38(1) Informal Logic (2018), https://doi.org/10.22329/il.v38i1.5068, 84-117.
[18] Gordon Pennycook - Tyrone D. Cannon - David G. Rand: Prior Exposure Increases Perceived Accuracy of Fake News. 147(12) Journal of Experimental Psychology: General (2018), https://doi.org/10.1037/xge0000465, 1865-1880.
[19] Daniel Arnaudo et al.: Combating Information Manipulation: A Playbook for Elections and Beyond. Stanford, The International Republican Institute - The National Democratic Institute - The Stanford Internet Observatory, 2021.
[20] Tandoc-Lim-Ling i. m. (14. lj.).
[21] Lazer et al. i. m. (3. lj.).
[22] Allcott-Gentzkow i. m. (13. lj.); Kai Shu et al.: Fake News Detection on Social Media: A data Mining Perspective. 19(1) ACM SIGKDD Explorations Newsletter (2017), https://doi.org/10.1145/3137597.3137600, 22-36.
[23] Aczél i. m. (16. lj.) 12.; vö. még Fehér Katalin - Király Olívia: Álhíresülés - a hamis hírek dinamikája a médiában. Századvég, 2017/2., 39-48.; Veszelszki Ágnes: Az álhírek extra- és intralingvális jellemzői. Századvég, 2017/2., 51-82.
[24] Gelfert i. m. (17. lj.).
[25] Tandoc i. m. (2. lj.).
[26] Judit Szakács: The Business of Misinformation. CMDS (2020), https://bit.ly/3K9UMy6; Joshua A. Braun - Jessica L. Eklund: Fake News, Real Money: Ad Tech Platforms, Profit-Driven Hoaxes, and the Business of Journalism. 7(1) Digital Journalism (2019), https://doi.org/10.1080/21670811.2018.1556314, 1-21.; Falyuna Nóra - Krekó Péter - Berkes Rudolf: Álszent antikapitalisták. Nyereségvágyból terjesztett áltudományos dezinformáció az interneten. Political Capital, 2022; Nóra Falyuna - Péter Krekó: The Hypocrisy of Medical Disinformation: A Report from Hungary. 47(3) Skeptical Inquirer (2023) 14-18.
[27] Allcott-Gentzkow i. m. (13. lj.); Tandoc i. m. (2. lj.).
[28] Stephen Blank: Russian Information Warfare as Domestic Counterinsurgency. 35(1) American Foreign Policy Interests (2013), https://doi.org/10.1080/10803920.2013.757946, 31-44.
[29] Cameron Martel - Gordon Pennycook - David G. Rand: Reliance on Emotion Promotes Belief in Fake News. 5 Cognitive Research: Principles and Implications (2020), https://doi.org/10.1186/s41235-020-00252-3, 47.
[30] Claire Wardle - Hossein Derakhshan: Information Disorder: Toward an Interdisciplinary Framework for Research and Policymaking. Brussels, Council of Europe, 2017.
[31] Tandoc i. m. (2. lj.).
[32] Femi Olan et al.: Fake News on Social Media: The Impact on Society. Information Systems Frontiers (2022) 1-16.
[33] Hasonló metaforikus fogalomalkotás jellemzi az inokulációelméletet is - ez a dezinformáció elleni "kognitív oltásra" vonatkozik, arra az eljárásra, amely segít csökkenteni a dezinformáció elfogadására való fogékonyságot. William J. McGuire - Demetrios Papageorgis: The Relative Efficacy of Various Types of Prior Belief-Defense in Producing Immunity Against Persuasion. 62 Jourmal of Abnormal and Social Psychology (1961), https://doi.org/10.1037/h0042026, 327-337.
[34] Soroush Vosoughi - Deb Roy - Sinan Aral: The Spread of True and False News Online. 359(6380) Science (2018), https://doi.org/10.1126/science.aap9559, 1146-1151.
[35] Kathleen M. Carley: Social Cybersecurity: An Emerging Science. 26(4) Computational and Mathematical Organization Theory (2020), https://doi.org/10.1007/s10588-020-09322-9, 365-381.
[36] Chengcheng Shao et al.: The Spread of Low-Credibility Content by Social Bots. 9(1) Nature Communications (2018), https://doi.org/10.1038/s41467-018-06930-7; Massimo Stella - Emilio Ferrara - Manlio De Domenico: Bots Increase Exposure to Negative and Inflammatory Content in Online Social Systems. 115 (49) Proceedings of the National Academy of Sciences (2018), https://doi.org/10.1073/pnas.1803470115, 12435-12440.; Mariam Orabi et al.: Detection of Bots in Social Media: A Systematic Review. 57(4) Information Processing & Management (2020), https://doi.org/10.1016/j.ipm.2020.102250.
[37] Pennycook-Cannon-Rand i. m. (18. lj.).
[38] Tandoc et al. i. m. (10. lj.).
[39] Lazer et al. i. m. (3. lj.).
[40] Uo.; Tandoc i. m. (2. lj.).
[41] Falyuna-Krekó i. m. (26. lj.).
[42] Lazer et al. i. m. (3. lj.).
[43] Wardle-Derakhshan i. m. (30. lj.).
[44] Tandoc i. m. (2. lj.).
[45] Aczél i. m. (16. lj.) 10.
[46] Wardle-Derakhshan i. m. (30. lj.).
[47] Tandoc i. m. (10. lj.); Tandoc i. m. (2. lj.).
[48] Wardle-Derakhshan i. m. (30. lj.).
[49] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.); Falyuna i. m. (6. lj.).
[50] Niels Brügger: Tracing a Historical Development of Conspiracy Theory Networks on the Web: The Hyperlink Network of Vaccine Hesitancy on the Danish Web 2006-2015. 28(4) Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies (2022), https://doi.org/10.1177/13548565221104989, 962-982.; Annett Heft - Kilian Buehling: Measuring the diffusion of conspiracy theories in digital information ecologies. 28(4) Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies (2022), https://doi.org/10.1177/13548565221091809, 940-961.; Rose Marie Santini - Débora Salles - Carlos Eduardo Barros: We love to hate George Soros: A cross-platform analysis of the Globalism conspiracy theory campaign in Brazil. 28(4) Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies (2022), https://doi.org/10.1177/13548565221085833, 983-1006.
[51] Falyuna i. m. (6. lj.); Falyuna Nóra: A tudományosság befolyásoló ereje: tudományos dezinformáció a manipuláció szolgálatában. In Bárdos Dániel - Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában. Budapest, Typotex, 2023 115-134.
[52] Jakub Šrol - Vladimíra Čavojová - Eva Ballová Mikušková: Finding Someone to Blame: The Link Between COVID-19 Conspiracy Beliefs, Prejudice, Support for Violence, and Other Negative Social Outcomes. 12 Frontiers in Psychology (2022), https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.726076.
[53] Das-Ahmed i. m. (9. lj.).
[54] Samantha Stern - Jacob Ware - Nicholas Harrington: Terrorist Targeting in the Age of Coronavirus. 1 International Counter-Terrorism Review (2020) 1-18.
[55] Jan Roozenbeek et al.: Susceptibility to Misinformation about COVID-19 Around the World. 7(10) Royal Society Open Science (2020), https://doi.org/10.1098/rsos.201199.
[56] Das-Ahmed i. m. (9. lj.); Roozenbeek et al. i. m. (55. lj.); Daniel Jolley - Jenny L. Paterson: Pylons Ablaze: Examining the Role of 5G COVID-19 Conspiracy Beliefs and Support for Violence. 59 The British Journal of Social Psychology (2020), https://doi.org/10.1111/bjso.12394, 628-640.
[57] Das-Ahmed i. m. (9. lj.); Roozenbeek et al. i. m. (55. lj.); Coronavirus Disease (COVID-19) Advice for the Public: Mythbusters. WHO, 2022. január 19., https://bit.ly/4bLmayc.
[58] Roozenbeek et al. i. m. (55. lj.).
[59] Dan M. Kahan: Misconceptions, Misinformation, and the Logic of Identity-Protective Cognition. 164 Cultural Cognition Project Working Paper Series (2017), https://doi.org/10.2139/ssrn.2973067, 1-9.
[60] Roozenbeek et al. i. m. (55. lj.).
[61] Joanne M. Miller: Do COVID-19 Conspiracy Theory Beliefs Form a Monological Belief System? 53 Canadian Journal of Political Science (2020), https://doi.org/10.1017/S0008423920000517, 319-326.; Joseph E. Uscinski et al.: 2020. Why Do People Believe COVID-19 Conspiracy Theories? Harvard Kennedy School Misinformation Review (2020), https://doi.org/10.37016/mr-2020-015, 1-12.
[62] Olan et al. i. m. (32. lj.).
[63] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.); Falyuna i. m. (51. lj.).
[64] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.); Falyuna i. m. (6. lj.); Falyuna i. m. (51. lj.).
[65] Das-Ahmed i. m. (9. lj.).
[66] Annett Heft et al.: Toward a Transnational Information Ecology on the right? Hyperlink networking among Right-Wing Digital News Sites in Europe and the United States. 26(2) The International Journal of Press/Politics (2021), https://doi.org/10.1177/1940161220963670, 484-504.; Juliette De Maeyer: Towards a Hyperlinked Society: A Critical Review of Link Studies. 15(5) New Media & Society (2013), https://doi.org/10.1177/1461444812462851, 737-751.
[67] Kristy Campion - Jamie Ferrill - Kristy Milligan: Extremist Exploitation of the Context Created by COVID-19 and the Implications for Australian Security. 15(6) Perspectives on Terrorism (2021) 23-40.
[68] Abdul Basit: The COVID-19 Pandemic: An Opportunity for Terrorist Groups? 12 Counter Terrorist Trends and Analysis (2020), https://doi.org/10.1080/18335330.2020.1828603, 7-12.
[69] Gary Ackerman - Hayley Peterson: Terrorism and COVID-19: Actual and Potential Impacts. 14(3) Perspectives on Terrorism (2020) 59-73.
[70] Stern-Ware-Harrington i. m. (54. lj.) A világjárványnak kifejezetten a terrorizmussal való kapcsolatáról részletesen lásd Raffaello Pantucci: Key Questions for Counter-Terrorism Post-COVID-19. 12 Counter Terrorist Trends and Analysis (2020) 1-6.
[71] Campion-Ferrill-Milligan i. m. (67. lj.); Falyuna i. m. (6. lj.).
[72] Campion-Ferrill-Milligan i. m. (67. lj.).
[73] J. M. Berger: Without Prejudice: What Sovereign Citizens Believe. Washington, Program on Extremism, George Washington University, 2016.
[74] Jan Rathje: Driven by Conspiracies: The Justification of Violence among "Reichsbürger" and Other Conspiracy-Ideological Sovereignists in Contemporary Germany. 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 49-61.; Sam Jackson: A Schema of Right-Wing Extremism in the United States. Hague, International Centre for Counter-Terrorism Policy Brief, 2019, https://doi.org/10.1080/13569317.2018.1451227.
[75] Az Egyesült Államokban azonosított különböző csoportokról lásd A Quick Guide to Sovereign Citizens. School of Government, University of North Carolina at Chapel Hill, 2013, https://unc.live/4bC4u8s; Sovereign Citizen Movement. Southern Poverty Law Center, 2022, https://bit.ly/3ysKbvP.
[76] Campion-Ferrill-Milligan i. m. (67. lj.).
[77] Uo.; A Quick Guide to Sovereign Citizens (75. lj.); Sovereign Citizen Movement (75. lj.); Berger i. m. (73. lj.).
[78] A Quick Guide to Sovereign Citizens (75. lj.); Berger i. m. (73. lj.).
[79] A Quick Guide to Sovereign Citizens (75. lj.).
[80] Jackson i. m. (74. lj.).
[81] Berger i. m. (73. lj.).
[82] Christine Sarteschi: Sovereign Citizens: A Narrative Review with Implications of Violence Towards Law Enforcement. 60 Aggression and Violent Behaviour (2020), https://doi.org/10.1016/j.avb.2020.101509; Charles E. Loeser: From Paper Terrorists to Cop Killers: The Sovereign Citizen Threat. 93(4) North Carolina Law Review (2015) 1106-1139.; David Fleishman: Paper Terrorism: The Impact of the "Sovereign Citizen" on Local Government. 27(2) The Public Law Journal (2004) 7-10.
[83] Daniel Koehler: Right-Wing Extremism and Terrorism in Europe Current Developments and Issues for the Future. 6(4) Prism (2016) 84-104.
[84] Berger i. m. (73. lj.).
[85] A Quick Guide to Sovereign Citizens (75. lj.); Berger i. m. (73. lj.).
[86] Berger i. m. (73. lj.); Loeser i. m. (82. lj.); State Strategies to Subvert Fraudulent Uniform Commercial Code (UCC) Filings. A Report for State Business Filing Agencies. Washington, NASS, 2014, https://bit.ly/3yoSKHU.
[87] Jackson i. m. (74. lj.); Koehler i. m. (83. lj.); Verena Fiebig - Daniel Koehler: Uncharted Territory: Towards an Evidence-Based Criminology of Sovereign Citizens Through a Systematic Literature Review. 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 34-48.; Seth G. Jones: The Rise of Far-Right Extremism in the United States. Washington, Center for Strategic & International Studies, 2018; Elisabeth Carter: Right-Wing Extremism/Radicalism: Reconstructing the Concept. 23(2) Journal of Political Ideologies (2018) 157-182.
[88] Koehler i. m. (83. lj.); Sam Jackson: What Is Anti-Government Extremism? 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 9-18.
[89] Berger i. m. (73. lj.); Campion-Ferrill-Milligan i. m. (67. lj.); Rathje i. m. (74. lj.); Jackson i. m. (88. lj.); Sarteschi i. m. (82. lj.); Tore Bjørgo - Kurt Braddock: Anti-Government Extremism: A New Threat? 16(6) Perspectives on Terrorism (2022) 2-8.
[90] Berger i. m. (73. lj.); Koehler i. m. (83. lj.); Bjørgo-Braddock i. m. (89. lj.).
[91] Jackson i. m. (74. lj.).
[92] Törvényen kívül. Magyar Nemzet, 2020. február 8., https://bit.ly/4apM89C; Nyomoznak a dusnoki szülők ellen, akik az állam háta mögött nevelték volna fel gyereküket. Népszava, 2020. január 28, https://bit.ly/3K7SP5u; Nyomoznak annak a dusnoki babának a szülei ellen, aki jogilag nem is létezik. 168.hu, 2020. január 20., https://bit.ly/3ynHMT8; Államellenes és erőszakra hajló szubkultúra rajzolódik ki a gyereküket nem anyakönyvező házaspár körül. 24.hu, 2020. január 29., https://bit.ly/3V710oO.
[93] Hősök a frontvonalban. Híraréna, 2019. október 29.; https://bit.ly/3V49s8m.
[94] Nem akarták újszülöttjüket anyakönyvezni, hatalmas állami banda támadt rájuk és elvette a kicsit - Molnár F. Árpádék feljelentést tettek. Híraréna, 2020. január 22., https://bit.ly/3V4ZUdk.
[95] Bereznay István: Akár 20 évet is kaphatnak, mert meg akarták ölni Orbán Viktort. Index, 2021. szeptember 30., https://bit.ly/3V5Rsuf; Posta Imre és két társa biztosan börtönben tölti az ünnepeket. HVG, 2021. október 29., https://bit.ly/3V6jLZq; "Hullazsákba velük!" - régebben is fenyegetőzött Posta Imre, akkor mégsem léptek fel ellene. HVG, 2021. október 2., https://bit.ly/3V7dOLW. Később a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség "többek között élet és állam elleni bűncselekmények miatt emelt vádat hét személy ellen" az ügyben: https://bit.ly/3V7kDgE; a tárgyalás e tanulmány írásának idején is zajlott. Megkezdődött a per, amelynek a vádlottjai meg akarták ölni Orbán Viktort. Index,2023. május 18., https://bit.ly/3WUOwlk.
[96] Posta Imre: Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya június negyedikei rendelete. 2020. június 3., https://bit.ly/3V71ivU.
[97] Posta Imre: Riadó! Gyermekrablás! 2020. január 22., https://bit.ly/3Vay2og.
[98] Új-izrael egy USA-ban bejegyzett izraeli cég "Magyarország" álcával? 2020. február 16., https://bit.ly/3WUOIB4.
[99] Lásd https://bit.ly/3X6xlh9.
[100] "Az emberi lény és az állam kapcsolata", https://bit.ly/3WOU9lo.
[101] Lásd https://bit.ly/4boMkHh.
[102] Lásd https://bit.ly/3UKjv13.
[103] Lásd https://bit.ly/3ULMYrf.
[104] A Magyar Állam tulajdonosa: Magyar Állami Rendőrség!!! MATT!!!. YouTube, 2022. október 14., https://bit.ly/4bL8VOc.
[105] Lásd https://bit.ly/3WN0gqe.
[106] Lásd https://bit.ly/4bpb3eI.
[107] Vö. https://bit.ly/4bsdJbA.
[108] Lásd https://bit.ly/4dJXKHf.
[109] Lásd https://bit.ly/3K8BJEr.
[110] Lásd https://bit.ly/4dK8HZr.
[111] Az emberi lény és az állam kapcsolata. Magyar Állam Tulajdonosai, https://bit.ly/3UR4URk. A magyar "strómanra" lásd még Hogyan érvényesítheted a jogaidat az UCC alapján? Magyar megmaradásért, 2019. február 19., https://bit.ly/3URmlRV.
[112] Az emberi lény és az állam kapcsolata (111. lj.).
[113] Lásd https://bit.ly/3UGdLVO.
[114] Lásd https://bit.ly/3QPJIda; https://bit.ly/4bL983W.
[115] Hogyan érvényesítheted a jogaidat az UCC alapján? (111. lj.).
[116] Uo.
[117] Mayapr: Udvarias formalevél 2. Megoldás2013.blog.hu, 2013. június 29., https://bit.ly/3KbPjad; lásd még UCC hatályos nemzetközi törvényrendelet, https://bit.ly/3KaoVO4.
[118] Mayapr (117. lj.). Kifejezetten magyar UCC-csoportok is léteznek, lásd például UCC-törvények csoportja: https://bit.ly/4bM8ZgK vagy a UCC-törvények, https://bit.ly/3wGTTKm.
[119] Falyuna Nóra: A pandémia nyelve, retorikája és kommunikációja. Magyar Tudomány, 2022/5., 610-620.
[120] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.).
[121] Uo. Korábban egy másik, hasonló narratívával dolgozó csoport, a Szabadság Mozgalom népszerűsítését végezték tudományos dezinformációnak és különböző összeesküvés-elméleteknek is helyet adó felületeiken. Lásd például Tamasi József: Legalább 100 ezer aláírás kell az alaptörvény megmérettetéséhez, amellyel érvényét veszítheti egy szakmailag alaptalan kényszeroltási program. Orvosok a Tisztánlátásért, 2021. január 26., https://bit.ly/3K7TtQh; Tamasi József: Nyilatkozat. Orvosok a Tisztánlátásért, 2021. január 24., https://bit.ly/4dJY7S9. A tanulmány írásakor Szkíta Egyesület néven folytatják tevékenységüket: A szkíta önkormányzatok szabadulásunk kulcsai? Orvosok a Tisztánlátásért, 2022. szeptember 25., https://bit.ly/4apyLpL.
[122] A szöveg eredeti forrása a https://sorsfordito-nemzetgyules.hu oldal, amely a tanulmány megjelenésének idején már nem elérhető. Az onnan átvett szöveg itt olvasható: https://bit.ly/3wTVe0o.
[123] Uo.
[124] Jawor Zw. Dr. Pócs Alfréd a Sorsfordító Nemzetgyűlésről. YouTube, 2022. január 7., https://bit.ly/4dOvlzE.
[125] Tamasi József: Van remény! Jön még kutyára dér! Orvosok a Tisztánlátásért, 2022. január 26., https://bit.ly/4dLPJBw.
[126] Uo. Ezeknek a csoportoknak és meggyőződéseknek platformot adtak olyan szervezetek, mint például a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is, lásd például https://bit.ly/4bN0ySj.
[127] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.).
[128] Lásd https://bit.ly/3ylPRYe.
[129] Lásd https://bit.ly/4bHq5w4.
[130] Vö. https://bit.ly/4bGXJSA.
[131] Das-Ahmed i. m. (9. lj.).
[132] Stephanie Alice Baker: Alt. Health Influencers: How Wellness Culture and Web Culture Have Been Weaponised to Promote Conspiracy Theories and Far-Right Extremism During the Pandemic. 25(1) European Journal of Cultural Studies (2022), https://doi.org/10.1177/13675494211062623, 3-24.
[133] Nicholas Goodrick-Clarke: The Occult Roots of Nazism: Secret Aryan Cults and their Influence on Nazi Ideology. New York, NYU, 1992.
[134] Paolo Demuru: Qanons, Anti-Vaxxers, and Alternative Health Influencers: A Cultural Semiotic Perspective on The Links Between Conspiracy Theories, Spirituality, and Wellness during the Covid-19 Pandemic. 32(5) Social Semiotics (2022), https://doi.org/10.1080/10350330.2022.2157170, 588-605.
[135] Baker i. m. (132. lj.).
[136] Matthew Ingram: Retreat: How the Counterculture Created Wellness. London, Repeater Books, 2020.
[137] Baker i. m. (132. lj.).
[138] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.).
[139] Charlotte Ward - Davis Voas: The Emergence of Conspirituality. 26(1) Journal of Contemporary Religion (2011), https://doi.org/10.1080/13537903.2011.539846, 103-121.
[140] Hasonló retorikai felépítést mutat a tudományos dezinformáció vonatkozásában vizsgált magyar Orvosok a Tisztánlátásért csoport prominens alakjainak kommunikációja is, lásd Falyuna i. m. (51. lj.).
[141] Stephanie Alice Baker - Chris Rojek: Lifestyle Gurus: Constructing Authority and Influence Online. Cambridge, Polity, 2019.
[142] Uo.; Stephanie Alice Baker: Wellness Culture: How the Wellness Movement Has Been Used to Empower, Profit and Misinform. Bingley, Emerald, 2022, https://doi.org/10.1108/9781802624656.
[143] Baker i. m. (132. lj.).
[144] Baker-Rojek i. m. (141. lj.).
[145] Baker i. m. (132. lj.).
[146] Uo.
[147] Ez alapján osztották például az alternatív egészségügyi influenszerek korábban a QAnon narratíváit is, azzal a keretezéssel, hogy Donald Trump "megtisztítja" az amerikai társadalmat a "gonosz" hatalmi elittől. Uo.
[148] Uo.
[149] Uo.
[150] Falyuna-Krekó-Berkes i. m. (26. lj.).
[151] Falyuna i. m. (6. lj.); Falyuna i. m. (51. lj.).
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar. A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. A bemutatott elemzés 2022. december 20. és 2023. április 30. között zajlott.
Visszaugrás
