https://doi.org/10.59851/jk.81.01.4
Jelen írás a távmeghallgatás intézményét vizsgálja a gyermekek jogainak tükrében, különös tekintettel a büntetőeljárásokra. A gyermekek különleges jogi védelmének elemzése mellett összevetem a digitális technológiák, különösen a távmeghallgatás előnyeit és kockázatait is. A magyar és nemzetközi szabályozási környezetben, kiváltképp az ENSZ és az Európai Unió gyermekjogi dokumentumain keresztül vizsgálom a távmeghallgatás gyermekek jogaira gyakorolt hatását. Bár a távmeghallgatás jelentős előnyökkel jár a gyermekek számára (például trauma csökkentése, távolságtartás biztosítása), az alkalmazása csak akkor lehet hatékony, ha a gyakorlatban is érvényesülnek a gyermekbarát eljárási garanciák.
Tárgyszavak: távmeghallgatás, gyermekjogok, gyermekbarát igazságszolgáltatás, digitális eljárások, különleges bánásmód, büntetőeljárás gyermekekkel
This paper examines the use of remote hearings in the context of children's rights, with a special focus on criminal proceedings. It analyses the specific legal protections afforded to children and compares the advantages and risks of digital technologies, particularly remote hearings. The impact of remote hearings on children's rights is evaluated through both Hungarian and international regulatory frameworks, specifically the child rights instruments of the United Nations and the European Union. While remote hearings offer significant benefits for children , such as reducing trauma and ensuring physical distancing, they can only be truly effective if child-friendly procedural safeguards are implemented in practice.
Keywords: remote hearings, children's rights, child-friendly justice, digital procedures, special protection, criminal proceedings involving children
A digitalizáció egyre inkább áthatja a társadalom minden területét, így az egyes technológiai újítások megkerülhetetlenek az olyan, kiemelten fókuszban álló csoportok esetében, mint amilyenek a gyermekek. A Covid-19 világjárvány is rávilágított arra, hogy a technológia alkalmazása nemcsak az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelésére, hanem a gyermekek jogainak védelmére is lehetőséget ad.[1]
Másik oldalról érdemes szem előtt tartani a digitális megoldások okozta technikai problémákat, mivel ezek új kérdéseket vetettek (és vetnek) fel a gyermekek részvételével, magánéletük védelmével és képviseletükkel kapcsolatban.[2] A technológiai változások nyújtotta olyan lehetőségek, mint a távmeghallgatás, különösen fontosak a gyermekek számára, hiszen a nem személyes kommunikáció ellenére a gyermekek hozzájuthatnak a megfelelő jogi védelemhez, és csökkenhetnek a személyes kihallgatásokkal járó kellemetlenségek.[3] Azt is kiemelem, hogy a távmeghallgatás során a jogalkalmazók felelőssége megnő, hiszen a technológia használata mellett is biztosítani kell a gyermek személyes biztonságát és pszichológiai komfortját. Jelen dolgozat célja rávilágítani a fentebb említett technológiai és jogvédelmi összefüggésre, a távmeghallgatás és a gyermekek jogainak kapcsolatára - hazai fókusszal és nemzetközi kitekintéssel.
Az igazságszolgáltatás rendszerében a gyermekek különösen sérülékeny helyzetben vannak: az eljárások gyakran bonyolultak és hosszadalmasak, a nyelvezet nehezen érthető számukra, és az életkorukból fakadó sajátosságokat nem mindig veszik kellőképpen figyelembe, ami megnehezíti jogaik érvényesítését és érdekeik képviseletét.[4]
A gyermekek védelme és jogaik biztosítása a globális változások miatt is egyre fontosabbá válik. A gyermeki lelket ért trauma hosszú távon súlyos hatással van a gyermek felnőttkori életére,[5] és ez különösen igaz a büntetőeljárásra annak sajátos, rideg és bürokratikus jellege miatt.
- 25/26 -
Az ilyen eljárások gyakran bizonyítékhiányosak, így a gyermek vallomása kulcsfontosságú a nyomozás és a bizonyítás során, ezért a meghallgatásokat különös körültekintéssel kell lefolytatni.[6] Különleges jogintézmények bevezetése szükséges ahhoz, hogy a gyermekek személyisége ne sérüljön, és hogy vallomásukat kellő figyelemben részesítsék.[7]
Éppen ezért a modern jogállamok kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek jogainak biztosítására. A gyermekek védelmét szolgáló jogi környezet előtérbe kerülésével a nemzetközi jogalkotásban és jogalkalmazásban is hangsúlyossá vált ez a terület. Már az Európai Unió célkitűzései között is megjelenik a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme.[8] Az Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés 3. cikkének (3) bekezdése a gyermekek jogainak védelmére kifejezett előírást tartalmaz, és az Európai Unió Alapjogi Chartája is elismeri, hogy a jogok önállóan és függetlenül megilletik a gyermekeket, és az őket érintő eljárásokban a gyermek "mindenek felett álló" érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.[9]
A gyermekbarát igazságszolgáltatás (child-friendly justice) vagy gyermekközpontú igazságszolgáltatás (child-centered justice) koncepciója is a gyermekek jogainak teljes körű védelmét és hatékony érvényesítését célozza meg. Ez az igazságszolgáltatás hozzáférhető, életkornak megfelelő, gyors, gondos, és a gyermekek jogaihoz igazodik, különös tekintettel a tisztességes eljáráshoz való jogra, a részvételi és megértési jogra, valamint a magánélet, családi élet, integritás és méltóság tiszteletben tartására.[10] Érdemes hangsúlyozni, hogy bizonyos új technológiák és eljárások, például a távmeghallgatás, nem csupán műszaki újítások, hanem a gyermekbarát igazságszolgáltatás gyakorlati eszközeiként is értelmezhetők, amelyeket tudatosan kell alkalmazni a gyermekek érdekeinek védelme érdekében.
Magyarországon 2012-ben indult el az a jogalkotási és igazságszolgáltatási irány, amely a gyermekek érdekeinek fokozott figyelembevételét, valamint jogaik érvényesítését tűzte ki célul a büntető igazságszolgáltatás rendszerében.[11] E folyamat egyik legfontosabb mérföldköve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) megalkotása volt, amely már rendszerszinten integrálta a gyermekek jogainak védelmét, és különös hangsúlyt helyezett a kiskorú eljárási szereplők védelmére.[12]
A Be. egyik lényeges újítása a különleges bánásmód jogintézményének bevezetése, amely egységes szerkezetbe foglalta az addig különböző jogszabályhelyeken, széttagoltan megjelenő gyermekvédelmi rendelkezéseket. Ma már a gyermekek, akik a büntetőeljárásban érintettek, különleges bánásmódban részesülnek. Ez elsősorban a gyermek sértettek és tanúk jogait védi, másodlagosan a fiatalkorúak terhelti helyzetére is hatással van.[13]
A különleges bánásmód célja annak biztosítása, hogy a gyermek érintettek a büntetőeljárás során életkoruknak, személyiségüknek, sérülékenységüknek megfelelő eljárási védelemben részesüljenek.[14] A különleges bánásmód tehát nem csupán deklaratív kategória, hanem részletesen szabályozott eszközrendszert jelent a Be.-ben. Ide tartoznak különböző "kímélő" és "védelmi" intézkedések, mint például a többszöri meghallgatás tilalma, a gyermekbarát meghallgatóhelyiség alkalmazása, a pszichológus bevonása, valamint az, hogy a meghallgatásra lehetőség szerint egyetlen alkalommal, rögzített módon kerüljön sor.[15] Emellett a szabályozás külön figyelmet fordít arra, hogy a gyermek ne kerüljön közvetlen konfrontációba az elkövetővel, ezáltal csökkentve a másodlagos viktimizáció veszélyét.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
