A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az "egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai feltételeit".
Az idézett érvénytelenségi jogcím szekunder jellege mutatkozik meg abban, hogy alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a törvényben felsorolt egyéb érvénytelenségi okok egyike sem áll fenn, de az ajánlat mégis eltér a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott feltételektől, illetve ha jogszabályt sért.
Ennek az érvénytelenségi oknak a vizsgálatánál jól tetten érhető a Kbt. formalizmusra való törekvése. A szigorú, gyakran az ajánlatkérő érdekével szemben ható szabály mögött éppen az az ajánlattevők jogait védő jogalkotói cél húzódik meg, hogy a közbeszerzési jogkövetkezmények alkalmazása ne az ajánlatkérő szabad mérlegelésétől függjön, hanem a törvény határozza meg azokat a körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén kötelező az érvénytelenség megállapítása. A merev formalizmus azonban az elmúlt években a jogorvoslati eljárások számának ugrásszerű növekedéséhez vezetett, mely tendencia megnövelte az eredménytelenül záruló közbeszerzési eljárások számát is. A joggyakorlatban sajnálatos módon elterjedt az a módszer, hogy az ajánlatkérők az ajánlatok érdemi elbírálásához nem kapcsolódó, túlzó formai előírásokkal olyan "közbeszerzési akadálypályát" létesítettek, mely révén az érvénytelen ajánlatok száma megnövekedett, szűkítve ezzel a versenyhelyzetet. Mindez nemzetgazdasági károkat okozva jelentősen megnehezítette a közpénzek, valamint a közösségi pénzforrások hatékony és gyors felhasználását.
A jogalkotó a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében a korábban korlátlanul, majd a II. Kbt. utolsó átfogó módosítása után korlátozottan, de továbbra is jelentős mértékben érvényesülő abszolút érvénytelenség elvét áttörve, az ajánlatkérő által meghatározott formai követelmények tekintetében elkövetett formahibát kivette az érvénytelenséget eredményező körülmények közül. A Kbt.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint "... nem lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot vagy a részvételi jelentkezést olyan formai hiba miatt, amely az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megszegését jelenti. Maga a törvény rögzíti, hogy formai követelmény, hogy az ajánlatot és részvételi jelentkezést írásban és zártan, azaz fel nem bontott, fel nem szakított csomagolásban nyújtsák be. Ezeknek a törvény által előírt minimális formai követelményeknek való meg nem felelés eredményezheti egyedül az ajánlat formai okból érvénytelenné nyilvánítását."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
