Az általános társasági jegyek ismertetését követően vázlatszerűen bemutatjuk az egyes társaságokat:
a) A közkereseti társaság (die offene Handelsgesellschaft, OHG, melyet a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Handelsgesetzbuch vom 10. Mai 1897, röviden: HGB. 105-160. §-ai szabályoznak)
A kkt olyan társaság, amelyet közös cég alatti kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesítenek és egyetlen tagjának sem korlátozott a felelőssége a társaság hitelezőivel szemben. E meghatározás alapján a kkt ismérvei a közös cél: kereskedelmi tevékenység folytatása; a közös cég és a tagok korlátlan felelőssége. A kkt a pjt alfaja (osztatlan társasági vagyonközösség): nem egyesület, nem testület, de társaság, azon belül személyegyesítő és kereskedelmi társaság, valamint teljes jogú kereskedő.
Ez a társaság nem jogi személy, de közös cége révén jogokat és kötelezettségeket szerezhet; perelhet és perelhető; vagyonára végrehajtás vezethető, és csődeljárás indítható. Legalább két tag kell az alapításhoz; nem lehet alapítója pjt, csendestársaság, nem jogképes egyesület, örököstársak közössége. Alapesetben a kkt alapítása kétlépcsős folyamat. A társasági szerződés megkötésével a belső jogviszonyokban megalakultnak tekinthető a társaság, de a külső jogviszonyokban csak a cégbejegyzéssel válik azzá.
b) A betéti társaság (die Kommanditgesellschaft, HGB. 161-177. §)
Egy közös cég alatti kereskedelmi tevékenység folytatására alapított társaság akkor betéti társaság, ha legalább egy tagjának felelőssége a társaság hitelezőivel szemben meghatározott vagyoni betét összegére korlátozott (kültag, Kommanditist), míg a többi tagnál nincs felelősségkorlátozás (beltag, Komplementär). A bt a kkt alfaja, így igaz rá a kkt minden jellemzője (osztatlan társasági vagyonközösség, személyegyesítő és kereskedelmi társaság, teljes jogú kereskedő; a cég és az alapítási ismérvek is). A betéti társaságot a közkereseti társaságtól megkülönböztető ismérv a tagok felelősségénél található: a betéti társaságban van legalább egy korlátozott felelősségű tag (kültag), hiszen a csak beltagokból álló társaság a kkt, és a csak kültagokkal működő társaság fogalmilag kizárt. A kültagi felelősség mértékének megállapítása a teljesítendő vagyoni hozzájárulás összegszerű meghatározásával történik, ezért a kültagok vagyoni betétjét felelősségi összegnek (Haftsumme) vagy felelősségi betétnek (Hafteinlage) is nevezik.
c) A részvénytársaság (die Aktiengesellschaft -melyet a részvénytörvény, az Aktiengesesetz vom 6. September 1965, röviden Akt. G. 1-277. §-ai szabályoznak)
A részvénytársaság olyan társaság, amely jogi személyiséggel és részvényekből álló alaptőkével rendelkezik, és tartozásaiért a hitelezőkkel szemben vagyonával felel. A részvénytársaság kereskedelmi társaság (akkor is, ha nem kereskedelmi tevékenység folytatására alapítják), a törvény erejénél fogva kereskedő (Formkaufmann); és jogi személyiségéből adódóan teljes a jogképessége, tagjaitól elkülönült szervezete és önálló vagyona van (a részvényesek a társasági kötelezettségekért nem felelnek). A tőkeegyesítő társaságok alaptípusa, mivel minimum alaptőkével létesíthető, ennek összege 50 000 euro. Az alaptőkét kitevő részvények névértéke nem lehet kevesebb 50 eurónál. A részvény kifejezés alatt három dolog értendő: a részvény (Aktie), mint az alaptőke hányada (Bruchteil des Grundkapitals), tagsági jog (Mitgliedschaftsrecht) és értékpapír (Wertpapier).
A részvénytársaság kialakításának - főként hitelezővédelmi szempontok szerint - két formája van: egyszerű (einfache) és minősített (qualifizierte) alapítás (Gründung). Az előbbi esetén az alapszabály megállapításától kezdve több aktuson keresztül jutnak el a cégbejegyzésig. Az utóbbi formánál nem az alapítási folyamatban van eltérés az egyszerű formától, hanem sajátos cselekményekre kerülhet sor (például apportálás, elsőbbségi részvények kialakítása). Egyébként részvénytársaságot egy személy is alapíthat.
d) A betéti részvénytársaság (die Kommanditgesellschaft auf Aktien, melynek normáit az Akt. G. 278190. §-ai határozzák meg)
A betéti részvénytársaság olyan társaság, amelyben legalább egy személyesen felelős tag (persönlich haftender Gesellschafter) van, míg a többi tag (Kom-manditaktionäre) úgy részesedik a részvényekből álló alaptőkéből, hogy a társaság tartozásaiért nem felel.
Az elnevezésből és a fogalomból kitűnik, hogy ez a társasági forma a részvénytársaság és a betéti társaság keveréke. A társaság hitelezőivel szemben korlátlanul felelős tag a betéti társaság beltagjának jogi helyzetében van, és reá a betéti társaságra vonatkozó előírások az irányadóak. Ezzel szemben a "kültagi részvényesekre" és magára a társaságra a részvénytársaság szabályait kell alkalmazni. A betéti részvénytársaság jogi személy, tőkeegyesítő társaság, kereskedelmi társaság és kereskedő. A törvény az alapítók számával kapcsolatban szab alsó határt; legalább ötnek kell lennie. E társasági típusnak nincsen túl nagy szerepe Németországban, csak kevés vállalkozás működik ebben a formában (például Henkel KGaA; KKB Kundenkreditbank -Deutsche Handelsbank KGaA), és csekély gyakorlati jelentőségét jelzi az is, hogy 1993 év elején harminc ilyen társaság működött csupán, mintegy 2,4 milliárd DM alaptőkével.
e) A korlátolt felelősségű társaság (die Gesellschaft mit beschränkter Haftung, melynek szabályozását a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó törvény: a Gesetz betreffend mit beschrankter Haftung i. d. F. der Bek. vom 20. Mai 1898, röviden: GmbHG adja meg)
A korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatosan -az eddig ismertetett társaságoktól eltérően - nem ad fogalmi meghatározást a jogszabály, mindössze annyit mond ki, hogy minden, törvényileg megengedett célra egy vagy több személy alapíthatja.
A kft - jellemzőit tekintve - a részvénytársaság és a személyegyesítő kereskedelmi társaságok között helyezkedik el. Jogi személy, tőkeegyesítő társaság és ipso iure kereskedő (Formkaufmann). Mindezekből adódóan - a részvénytársasághoz hasonlóan - hiányzik a tagok személyes felelőssége a társaság tartozásaiért. Ugyanakkor lényegesen különbözik is a részvénytársaságtól, például:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
