"A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és más mértéke, mint az emberek, a nemzet szolgálata.
A közhivatalnok működése nem egyszerű munka a fizetésért, hanem odaadó, önfeláldozó szolgálat a közület jólétéért."
- Magyary Zoltán
2010 óta folyamatosan zajlik Magyarországon a közigazgatás átalakítása, amely annak minden részére - a központi, területi és helyi szintre - és az önkormányzati szférára is kiterjed. Az átalakítások célja egy átláthatóbb, és hatékonyabban működő közigazgatás megteremtése az ország nemzetközi versenyképességének javítása és az állampolgárok minél magasabb szintű kiszolgálása érdekében. Ebben a munkában számítunk az önkormányzati szféra valamennyi szereplőjére, így a polgármesterekre, jegyzőkre, önkormányzati hivatali dolgozókra és természetesen a leginkább érintettekre, az ügyfelekre is.
Az önkormányzati igazgatást érintő legfontosabb változásokra, az új önkormányzati törvény elfogadására az állami feladatmegosztás keretében, az önkormányzati igazgatási feladatok új meghatározására, valamint az önkormányzatok adósságkonszolidációjára már az előző kormányzati ciklusban, 2014-ig sor került. Az elmúlt években a közigazgatás átalakításának fókusza a területi és központi közigazgatásra helyeződött. 2015-ben sor került a területi államigazgatás átalakítására és egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálására. A 2016-os év már a központi közigazgatásról szólt és ennek során 45 központi hivatal és egyéb költségvetési szerv szűnt meg.
A szervezeti bürokrácia egyszerűsítésének folyamata 2017-ben is folytatódik és novemberig további közigazgatási szervek megszüntetése várható. Az önkormányzati hatáskörök a korábban felvetett ügyekben változatlanul a településeken maradnak, a ciklus végéig bizonyosan.
A szervezeti átalakítások az önkormányzatok világát kevésbé érintik, az eljárási bürokrácia csökkentése azonban komolyan meghatározza az önkormányzati hivatalok napi működését is. A bürokráciacsökkentés keretében több száz törvény egyszerűsítése vagy hatályon kívül helyezése történt meg. A közigazgatási eljárások egyszerűsítésének eredményeként az eljáró szervek jelenleg a közigazgatási ügyek 85%-át nyolc napon belül lezárják, és a felfüggesztett eljárások száma is jelentősen csökkent. A vállalkozások versenyképességét javítja, hogy számos hatósági engedélyezési eljárás bejelentési kötelezettséggé alakult át. Mindezek mellett az elektronikus ügyintézés bevezetésével folyamatosan rövidül az ügyintézési határidő, amiből az önkormányzatok sem maradhatnak ki.
Jogos kérdés ugyanakkor, mi várható 2017-ben, milyen kihívásokkal kell megküzdenie és milyen lehetőségei lesznek az önkormányzati szférának az újévben. Az idei évnek elsősorban a fejlesztések elindításáról kell szólnia a településeken. A Kormány által meghirdetett, a megyei jogú városokat érintő Modern Városok Program, illetve az európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében sok százmilliárd forint kerülhet helyben felhasználásra 2020-ig.
2017. január 1-jétől immár az állam működtet valamennyi általános és középfokú oktatási intézményt, levéve ezzel az önkormányzatok válláról ezen terheket. Kiemelt év lesz az idei a közigazgatásban dolgozó jegyzők és köztisztviselők számára is, hiszen ez az év jelenti a felkészülést a 2018. január 1-jével hatályba lépő általános közigazgatási rendtartás alkalmazására. Mindehhez természetesen a kormányzat megad minden segítséget az érintetteknek, a szükséges képzések biztosításával.
Összefoglalva a leírtakat, folyamatosan arra törekszünk, hogy a közigazgatásban is hozzáférhetővé váljanak a XXI. század elvárásainak megfelelő szolgáltatások, egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá váljon az ügyintézés. Ennek reményében kívánok eredményekben gazdag, boldog újesztendőt a jegyzőknek, a közigazgatásban dolgozóknak és természetesen az olvasóknak! ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a területi közigazgatásért felelős államtitkár.
Visszaugrás
