A 2007. évi LXI. tv. 14. §-a 2008. július 1. napjától kezdődően az alábbi (3) bekezdéssel egészíti ki a Ctv. 38. §-át, amely által a tanúsítvány tekintetében is azonos alaki feltételeket támaszt, mint az igazolás esetében:
"Ctv. 38. § (3) A tanúsítványt fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. A tanúsítványt a jogi képviselő kérelmére a cégbíróság a 36. § (2) bekezdése szerinti közokirati formában is - ingyenesen - megküldi."
A Ctv. 39. § (1) bekezdése szerint a cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a Cégszolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki.
(2) A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő elektronikus rendszere által kiállított visszaigazolásban megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a cégbíróság írásban is megküldi. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek.
(3) Az elektronikusan benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vizsgálatára, valamint elbírálására a 42. §-ban és a 45-61. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Az elektronikus cégeljárásban - mint már említésre került - elválik egymástól az ügyfélre irányadó határidő és a cégbíróságra irányadó ügyintézési határidő kezdete. Az ügyfél számára a Ctv.-ben előírt határidők szempontjából az elektronikus okiratok Cégszolgálathoz való érkezésének időpontja az irányadó. Eszerint, ha a jogi képviselő által megküldött iratok a törvényben előírt határidőn belül megérkeznek a Cégszolgálathoz, a határidőt nem lehet elmulasztottnak tekinteni. Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet a Ctv. 38. § (1) bekezdésének utolsó mondatára, amely szerint az informatikai szempontból szabálytalan (hibás vagy hiányos) kérelem be nem nyújtottnak tekintendő. Az ilyen kérelemmel összefüggésben a cégbíróságnak nincs érdemi teendője, azt nem kell elutasítani, semmiféle határozathozatalra nem ad alapot, hiszen nem létezőnek kell tekinteni.
A fentiektől eltérően a cégbíróságra irányadó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a Cégszolgálattól megérkezik a cégbírósághoz az informatikailag szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem. Ez a szabályozás a régi Ctv.-hez képest egy munkanappal későbbi időpontban határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét és fontos változást jelent az, hogy csak az informatikai szempontból szabályos kérelemhez fűződik az ügyintézési határidő megkezdődésének joghatása. Tanúsítvány és elektronikus igazolás is csak az ilyen kérelmek esetén adható ki.
A postai kézbesítés Polgári perrendtartásbeli szabályaihoz hasonlóan szabályozni kell, hogy a cégbíróság által megküldött elektronikus okiratot mely időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A törvény kimondja, hogy ez az időpont a jogi képviselő elektronikus rendszere által kiállított visszaigazolásban megjelölt időpont. A bejegyzési eljárás során keletkezett legfontosabb iratok (az alapítás bejegyzése iránti kérelem beérkeztét igazoló tanúsítvány, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés) papír alapú formában történő megküldését is előírja a Ctv. 39. § (2) bekezdése, ugyanakkor azt is kimondja, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények (pl. jogorvoslati határidő kezdete) az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ebben az esetben tehát a papír alapú közlésnek garanciális oka van, de ahhoz joghatály nem fűződik.
A kérelem elektronikus benyújtása, valamint az eljárás során a cégbíróság és a cég közötti elektronikus kommunikáció egyebekben az eljárás általános rendjén, a kérelem elbírálásának mikéntjén, módján, a vizsgálódás tartalmán nem változtat. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálását nem befolyásolhatja a kérelem benyújtásának módja, ezért az elektronikusan benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vizsgálatára, elbírálására az általános cégeljárás előírt rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A 2007. évi LXI. tv. 15. §-a újragondolja az elektronikus kézbesítés szabályait, és megteremti az elektronikus kiadmányozás törvényi feltételeit. Erre tekintettel módosítja 2008. július 1. napjától kezdődően a Ctv. 39. § (2) bekezdését az alábbiak szerint:
"Ctv. 39. § (2) A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. A cégbíróság vezetője kijelöli azon szervezeti egységet, vagy személyt, aki gondoskodik a végzéseknek a cég jogi képviselője részére történő elektronikus kiadmányozás útján történő elektronikus megküldéséről."
A 2007. évi LXI. tv. 16. §-a a cégeljárásokkal összefüggésben rendelkezik az elektronikus kézbesítésről és 2008. július 1. napjától a Ctv.-t a 39. §-t követően az alábbi 39/A. §-sal egészíti ki:
"Ctv. 39/A. § (1) A cégbíróság a végzést a jogi képviselő által a kérelemben megadott elektronikus kézbesítési címre küldi meg. Amennyiben az elektronikus úton történő adattovábbítás meghiúsul, a cégbíróság a végzést papír alapon - a postai kézbesítés szabályai alkalmazásával - küldi meg.
(2) Amennyiben a végzés továbbítása nem hiúsult meg, a végzést a jogi képviselő által elektronikusan aláírt és a céginformációs szolgálat közreműködésével a cégbírósághoz továbbított átvételi elismervényben feltüntetett időpontban kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás sikertelensége esetén követendő eljárást, az elektronikus kézbesítés megtörténtének vélelmét, valamint az elektronikus kézbesítés egyéb szabályait külön törvény állapítja meg."
A 2007. évi LXI. tv. 17. §-a a Ctv. - új számozás szerinti - 39/A. §-át követően az alábbi 39/B. §-t iktatja be 2008. július 1. napjától kezdődően:
"Ctv. 39/B. § (1) A cég bejegyzési kérelemhez - e törvényben meghatározott kivétellel - valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat.
(2) A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak. az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és - kivéve a 23/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - a létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell."
A Ctv. 40. § (1) bekezdése szerint, ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván, a nyilvántartásra e § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) A cégbíróság az e törvényben előírt őrzési kötelezettségét maga látja el, vagy annak ellátásával - külön törvény szerinti - archiválási szolgáltatót bíz meg.
(3) Ha a cégbíróság az őrzési kötelezettségét maga látja el, az elektronikus okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
Az elektronikus okiratok őrzési kötelezettsége és az azzal kapcsolatos biztonsági előírások végső soron a cégnyilvántartás alapelveinek érvényesülését, a teljes körű nyilvánosságot, illetve annak biztosítását és a nyilvántartás közhitelességét, tartalmi helytállóságát, valódiságát, megmásíthatatlanságát szolgálják. A cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartásával kapcsolatban az alábbiakról rendelkezik a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 18. §-a:
E rendelkezés szerint "A cégiratokról a cégbíróság a cégjegyzék részét képező számítógépes nyilvántartást vezet. Az iratjegyzék tartalmazza:
a) a kezdő irat megnevezését, érkezésének időpontját,
b) az utóirat megnevezését, érkezésének időpontját,
c) az a) és b) pontban szereplő iratokkal kapcsolatban hozott cégbírósági határozat (határozatok) számát, illetve a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, utalva arra az iratra, amelynek alapján a határozat (végzés) meghozatalára sor került,
d) az elektronikus formában rendelkezésre álló iratok (beadványok, határozatok) megnevezését."
Az elektronikus okiratok őrzését a Cégbíróság vagy saját maga vagy szolgáltató útján látja el.
A cégbíróság - amennyiben nem maga látja el -az őrzési kötelezettség ellátásával archiválási szolgáltatót bízhat meg. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet szabályozza az elektronikus archiválást, mint az egyik szolgáltatást az alábbiak szerint:
"30. § A szolgáltatónak gondoskodnia kell az adatvédelem és az adatbiztonság területén a jogszabálynak megfelelő működésről, a jogok, kötelezettségek és felelősségi körök meghatározásáról.
31. § (1) A szolgáltató az Eat. 9. §-ának (7) bekezdése szerinti adatokat az ott előírt határidőig, az azon kívüli naplózott adatokat a keletkezésüktől, a szolgáltatási szabályzatot és annak módosításait pedig hatályon kívül helyezésétől számított 10 évig köteles megőrizni, illetve megőrzéséről gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés szerint archivált adatállomány minden bejegyzését védeni kell a jogosulatlan módosítástól, törléstől, megsemmisüléstől, illetve biztosítani kell azt, hogy az adatállomány tartalmához jogosulatlan személyek ne férhessenek hozzá. Az elektronikus formában tárolt archivált adatállományt legalább fokozott biztonságú aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
32. § A szolgáltató köteles biztosítani, hogy mindaddig, amíg az adatokat őrzi, az adatok hitelesek, az arra jogosult személyek számára hozzáférhetőek és értelmezhetőek legyenek."
"41. § (1) Az elektronikus dokumentumok átvételét megelőzően az igénybevevő számára a szolgáltatási szabályzatban meghatározott módon azonosítási lehetőséget kell biztosítani. Az azonosítás az igénybevevő egyedi azonosítását lehetővé tévő bármely módon, álnév, tanúsítvány vagy egyéb azonosító alkalmazásával is történhet.
(2) Az archiválási szolgáltató az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információkat köteles haladéktalanul, de legfeljebb három naptári napon belül beszerezni.
42. § (1) A formátumokban szolgáltatási szabályzatban meghatározott átadott elektronikus dokumentumok olvashatóságának és megjeleníthetőségének folyamatos fenntartása érdekében az archiválási szolgáltató a szerződésben, illetve az archiválási szabályzatban meghatározott megőrzési ideig köteles biztosítani az adathordozók olvashatóságát és a dokumentumok megjeleníthetőségét biztosító szoftver- és hardverkörnyezetet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében az archiválási szolgáltató köteles a szolgáltatási szabályzat részeként archiválási szabályzatot alkotni."
Az elektronikus okiratként benyújtott, illetve a cégbíróság által így készített okiratok esetében a cégbíróság maga is elláthatja az őrzési kötelezettségét, ebben az esetben egyszerre kell biztosítania az elektronikus okiratok védelmét és az azokhoz való jogszerű hozzáférést. A Ctv. 44. § (4) és (5) bekezdése alapján a cégbíróság elektronikus okiratként is nyilvántartja a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok bejegyzésére irányuló kérelem esetén a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét, amelyeket papír alapú okiratok alapján maga alakít át elektronikus okiratokká. ■
Visszaugrás
