https://doi.org/10.59851/csj.24.2.2
A kapcsolattartás szabályozásáról szóló döntés és a határozatok végrehajtása körében a hatáskörök megoszlanak a polgári és közigazgatási bíróságok, valamint a gyámhatóságok között. A tevékenységek közötti átfedés megnyilvánul abban, hogy a kapcsolattartás egyes kérdései tekintetében a gyámhatóságnak, míg más esetekben a bíróságnak van hatásköre, de abban is, hogy az egyik által meghozott döntést utóbb egy másik szerv vizsgálja felül vagy hajtja végre. A polgári és a közigazgatási út párhuzamosságaiból a mindennapi jogalkalmazás során komoly diszkrepanciák alakulnak ki, amelyek legkésőbb a kapcsolattartás végrehajtásának fázisában kérlelhetetlenül kiütköznek. Jelen tanulmány néhány ilyen esetkört jár körbe konkrét jogeseteken, valós gyakorlati példákon keresztül.
Foglalkozik a tanulmány a bírósági hatáskörbe tartozó kapcsolattartás megváltoztatása és a gyámhatósági hatáskörbe tartozó kapcsolattartás korlátozása iránti eljárások közötti hatáskör-elhatárolás problémakörével. Vizsgálja azt az esetkört, amikor ugyanazon gyermeket érintően több kapcsolattartási határozat is érvényben van. Kitér arra is, hogy a kapcsolattartás rendjének későbbi megváltozása miként hat a korábban hatályos kapcsolattartás végrehajtására. Felvillantja azt a problémát is, hogy mit kell érteni a kapcsolattartás végrehajtásának felfüggesztése alatt. Végül a közlemény rövid betekintést enged a kapcsolattartási jog alapjogi összefüggéseibe.
Kulcsszavak: kapcsolattartás szabályozása, kapcsolattartás végrehajtása, hatáskörmegosztás, gyámhatóság, kapcsolattartáshoz fűződő alapvető jog, kapcsolattartás mint személyiségi jog
In the scope of decisions concerning the regulation of contact and the execution of judgments, competences are divided between civil and administrative courts, as well as guardianship authorities. The overlap between activities manifests in that the guardianship authority has jurisdiction over certain matters of contact, while in other cases the court does, but also in that a decision made by one body is subsequently reviewed or enforced by another. The parallelism of civil and administrative routes leads to serious discrepancies in everyday legal application, which become irrefutable at the latest in the enforcement phase of contact. This study explores some of these case scenarios through specific legal cases and real practical examples.
The study addresses the issue of jurisdiction demarcation between proceedings for the modification of child contact arrangements falling under court jurisdiction and proceedings for the restriction of child contact arrangements falling under guardianship authority jurisdiction. It examines the case where multiple contact arrangement decisions are in effect concerning the same child. It also addresses how a subsequent change in the contact arrangement order affects the enforcement of the previously valid contact arrangement. Furthermore, it highlights the problem of what is meant by the suspension of the enforcement of contact arrangements. Finally, the study provides a brief insight into the fundamental rights context of contact law.
Keywords: regulation of contact, enforcement of contact, division of powers, guardianship, fundamental right to contact, contact as a personal right
A kapcsolattartási jog szabályozásáról való döntés és a határozatok végrehajtása körében a hatáskörök régóta megoszlanak a polgári bíróságok és a gyámhatóságok között. A kapcsolattartási jog szabályozása kapcsán a Csjt. I. novellája[1] vezette be, hogy a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében a gyámhatóság dönt, ha pedig házassági vagy gyermekelhelyezési per volt folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság döntött.[2] A kapcsolattartás újrarendezése esetén részlegesen fennmaradt a bírósági hatáskör: ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehetett kérni.[3] A szülőkön kívüli hozzátartozók kapcsolattartási igényéről, továbbá a végrehajtási kérdésekben a gyámhatóság volt jogosult eljárni.[4] A bírósági határozatok ellen polgári bíróság előtti jogorvoslati út, a gyámhatósági határozatok ellen közigazgatási bírói jogorvoslati út állt rendelkezésre. Noha ezt egyik jogszabály sem mondta ki explicit módon, de amennyiben a szülők között a szülői felügyeletet is érintő bírósági eljárás volt folyamatban, a gyámhatóságok a bírósági hatáskör elsőbbségének és teljességének elvét vallották, általában a folyamatban lévő gyámhatósági eljárások felfüggesztésére vagy megszüntetésére került sor.
A szabályozás évtizedekre ebben az állapotban konzerválódott, ezt a rendszert sem az új Ptk., sem az új Pp.[5] nem bolygatta meg. Ennek megfelelően kapcsolattartás szabályozása iránti per bíróság előtt önállóan nem indítható, ilyen részkereset kizárólag házassági vagy szülői felügyelet rendezése (újrarendezése) iránti perben terjeszthető elő: a szülők egyezséget köthetnek a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartása tárgyában, a szülők egyezsége hiányában pedig hivatalból a bíróság dönt a gyermek érdekében. Ha házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, akkor a szülők megegyezése hiányában a gyámhatóság dönt, akárcsak a szülőkön kívüli más, kapcsolattartásra jogosult személyek (nagyszülő, testvér, gyermek szülőjének a testvére, szülőjének házastársa) és a gyermek közötti kapcsolattartási ügyben.[6] A gyámhivatal dönt ezen túlmenően a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése,
- 7/8 -
megvonása, megváltoztatása, továbbá a kapcsolattartási határozatok végrehajtása tárgyában.[7] A gyámhatóság kapcsolattartást szabályozó határozatának bírósági felülvizsgálatát közigazgatási bíróságtól lehet kérni.
Ezt a hatáskörmegosztási rendet több hullámban - különösebb előkészítés nélkül - a 2020-as évek jogalkotása borította fel. 2020. március 1. napjától kezdődően a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtására irányuló eljárások a gyámhatóság hatásköréből a járásbíróság hatáskörébe kerültek át, vagyis a végrehajtási eljárások jelentős része a korábbi közigazgatási útról bírósági útra terelődött.[8] Az Ejht. 247. §-a 2020. március 1. napjától a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bnptv.) új, 7/A. alcímmel egészítette ki, amely a bírósági eljárás szabályait fektette le. A törvényi indokolás a módosítástól azt várta, hogy a kapcsolattartási határozatok végrehajtása tárgyában "hatékonyabban és fokozott eljárási garanciák mellett szülessen döntés".[9] A hatáskör-átrendezés eredményeként akár a gyámhatóság, akár a bíróság döntött a kapcsolattartás tárgyában, a gyermek és a jogosult közötti kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban, végrehajtható okirat kiállítása nélkül, végzéssel rendeli el. Az eljárás járásbírósági hatáskörbe tartozik, az illetékesség alapja a kapcsolattartással érintett gyermek belföldi lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye, ha pedig ezek alapján sem állapítható meg az illetékes bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes.[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
