Noha a közelmúltig a jogalkotási kérdéseknek, valamint a parlamentek működésének és eljárási gyakorlatainak vizsgálata kizárólag a nemzeti szintű tudományosság körére szorítkoztak, ma már a parlamenti kérdések nem egy intézmény vagy nemzet ügyei. A nemzetközi szereplők egyre inkább figyelemmel kísérik a parlamenti tevékenységeket, és a nemzetközi fórumok többször felülvizsgálják azokat. Ezek hatására egyre több, a törvényalkotás teoretikus és empirikus megközelítését érintő kérdés kerül a jog- és politikatudományok művelőinek látókörébe. Ennek a feltörekvő interdiszciplináris tudományterületnek a képviselői találkoztak 2022. május 12-13-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara által szervezett "Global Conference on Parliamentary Studies" kétnapos, hibrid szakmai rendezvényen azzal a céllal, hogy lebontsanak néhány a politikatudomány és a jog, az elmélet és a gyakorlat, a nemzeti és a nemzetközi megközelítés között fennálló korlátot és hogy megosszák egymással a parlamenti, valamint jogalkotási kérdésekkel kapcsolatos gondolataikat, nézeteiket és eredményeiket.
A konferencia valóban globális volt, hiszen több mint 40 előadást mutattak be a 15 országból és 4 kontinensről érkező előadók. A parlamenti tanulmányok változatos témái kerültek megvitatásra, melyek a koronavírus-járvány hatására átalakuló és alkalmazkodó parlamenti funkcióktól, a big data kérdésein és a parlamenti dokumentumok elemzésén, a törvényalkotó hatalom korlátain, a többség és ellenzék viszonyának kérdésein át egészen a parlamenti eljárások, jogalkotási tendenciák vizsgálatáig terjedtek.
A megnyitó keretében Szabó Zsolt, a konferencia főszervezője hangsúlyozta, hogy a parlament nem csupán a tudományos kutatás tárgya, hanem elsősorban a politika színtere, valamint sokak számára munkahely is. Ez legalább három szerepet foglal magában: a parlamenti képviselőket, az adminisztratív feladatokat ellátó hivatalt és a tudósokat. Ezért a jog- és politikatudományok kutatói mellett a parlamenti dolgozókat is meghívták a konferenciára.
A köszöntőbeszédeket két főelőadás követte. Philip Lord Norton (University of Hull, Egyesült Királyság) a parlamenti kutatások jelenlegi állásáról beszélt, és rámutatott arra, hogy miközben a kapcsolódó kutatások jellemzően a tanácskozó-
- 151/152 -
teremben és a bizottságokban folyó látható és mérhető tevékenységekre összpontosítanak, addig elengedhetetlen az informális folyamatok vizsgálata is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a formális folyamatok közül a zárt ajtók mögött zajló frakcióülések tanulmányozása is hasznos lehet a kutatók számára, mivel értékes betekintést nyújt a későbbi döntésekbe.
Norton jellegzetesen brit nézőpontját kiegészítette a második előadó, Werner Patzelt (University of Dresden, Németország), aki a parlamentek fejlődéséről, történelméről, a törvényhozás-kutatásról és a kutatói munka elméletéről és irányairól beszélt. A parlamenti kutatások jelenlegi helyzetére reflektálva az előadó kiemelte, hogy a parlamenti kutatások eddig elmulasztották a széles körű történelmi összehasonlításokat, a nem demokratikus vagy "predemokratikus" parlamentek vizsgálatát, illetve az analitikus narratívákon túlmutató fejlődési elméletek kidolgozását. Úgy vélte, hogy a parlamenti kutatók és a jogalkotási szakértők feladata az, hogy kialakítsák a parlamenti valóság megteremtésének, stabilizálásának, fenntartásának és a parlamenti képviselők következő generációjának való átadásának gyakorlatát.
A nyitó panelt a különböző szekciókban tartott előadások követték.[1] A témák közül néhányat részletesebben is bemutattunk:
Stumpf István (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Amerika Kutatóintézet) a magyar Alkotmánybíróság alkotmányos felelősségéről beszélt a kormánypártok kétharmados parlamenti többségének összefüggésében. Hangsúlyozta, hogy ez az egyedülálló szerepkör, amelyet az alkotmánybírói kar nagyfokú aktivizmusa jellemez, a kezdetektől fogva rengeteg kritikát váltott ki. Az előadás néhány konkrét eseten keresztül az alkotmányellenes eljárás során keletkezett, közjogilag érvénytelen normák kapcsán született határozatokat, mint a jogalkotás minőségét értékelő alkotmánybírósági döntések rendszerváltás utáni történetét mutatta be.
Enrico Albanesi (University of Genoa, Olaszország) felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti eljárások bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos tudományos vita napjainkig elsősorban az alkotmányos elvekre összpontosított. Az előadás olyan módszertant javasolt, amely lehetővé teheti a parlament autonómiája és más alkotmányos elvek közötti egyensúlyi pont kritikai elemzését. A módszertant az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának Olaszországot érintő esetjogának elemzésével tesztelte.
A parlamenteknek igazodniuk kell a változó világ kihívásaihoz is, a koronavírus-járvány a parlamenti munkát is jelentősen átalakította. Maria Diaz Crego (az Európai Parlament Kutatószolgálata), valamint Luca Bartolucci (LUISS Guido Carli, Olaszország) előadásaikban kiemelték, hogy a COVID-19 járvány idején több parlament is intézkedéseket fogadott el a képviselők közötti személyes kap-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
