A Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája és a Táncsics Alapítvány a társadalmi reformfolyamatokat bemutató sorozata első tagjaként 2005. november 12-én konferenciát rendezett "Igazságügyi reform - múlt, jelen, jövő" címmel. A délelőtti program keretében dr. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, ügyvéd, dr. Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke, valamint dr. Petrétei József igazságügy-miniszter tartott előadást, majd kerek-asztal beszélgetésre került sor (a moderátor Mélykuti Ilona volt). A miniszterek áttekintették és értékelték a hivatali idejük alatt és azt követően az igazságügy területén történt változásokat.
Folyóiratunk tárgyára figyelemmel kiemeljük, hogy dr. Bá-rándy Péter utalt arra, miszerint a polgári anyagi jog fejlődése mindig lassú és a büntetőjogi területnél kiegyensúlyozottabb folyamat; politikai változásnál mindig félti a Btk.-t, de nem aggódik a Ptk.-ért. Az új Polgári Törvénykönyv fejlődik, de "kihordási ideje nem kilenc hónap". Álláspontja szerint a politikai változásoktól függetlenül folytatódhat a kedvező folyamat és megszülethet az új Polgári Törvénykönyv. A beszédében vizsgált időszak sikertelenségei között említette ugyanakkor a volt miniszter, hogy nem valósult még meg a telekkönyvi rendszer visszaállítása.
Dr. Petrétei József beszédéből kiemeljük, hogy a változó viszonyok, a tudomány és a technika újdonságai természetesen megjelennek a Polgári Törvénykönyv, a társasági törvény, a cégtörvény, az elektronikus információs szabadság és a Btk. egyes tényállásai szabályozásában. Hangsúlyozta, hogy az új Polgári Törvénykönyv első normaszöveg tervezete hamarosan elkészül és a könyvekből álló joganyag nyilvános viták tapasztalatai alapján kerül véglegesítésre és beterjesztésre a kormányhoz.
A civilisztikai szekció délutáni ülését dr. Gadó Gábor az Igazságügyi Minisztérium civilisztikai és igazságügyi kodifikációs helyettes államtitkára vezette. Bevezetőjében bemutatta a készülő legfontosabb jogszabályokat társasági törvény, cégtörvény, csődtörvény-módosítás). Utalt a Polgári Törvénykönyv fogyasztóvédelmi szabályainak jogharmonizációs célú módosítására, valamint arra, hogy a jövő évben várható a közalapítványok, köztestületek és a költségvetési szervek jogállásának újraszabályozása. Kiemelte a csődtörvény-módosítás és a zálogjogi szabályozás összefüggéseit, azt, hogy a zálogjogosult követelésének csak 50%-a élvez előnyt az igények kielégítése során. A tervezett szabályozás - Európa országai többségéhez hasonlóan - úgy rendelkezik, hogy a felszámoló jogosult a zálogtárgy értékesítésére és a befolyó vételárból kell fedezni a felszámoló arányos költségeit. Megemlítette, hogy a változó ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében nyolc napon belül kap tájékoztatást az az érintett, aki ezt kéri, de nincs mód például arra, hogy a tulajdonos azonnali sms-értesítést kérjen. A szabályozástól azt várjuk - mondta, hogy kiszámíthatóság javuljon és továbbra is a földhivatalok ingatlan-nyilvántartási eljárása feletti közvetlen bírósági kontrollt szeretnénk elérni.
Az új Polgári Törvénykönyvrol szóló nyitó előadást dr. Vékás Lajos egyetemi tanár, a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság elnöke tartotta. Pontosította Petrétei miniszter úr azon kijelentését, hogy az év végére elkészül az első normaszöveg; valójában az a "nulladik" tervezet lesz, aminek a jövő évben sorra kerülő szakmai viták nyomán átdolgozott változatát adja át majd a Főbizottság a Kormánynak.
Hangsúlyozta, hogy új kódex készül ugyan - új §-számok-kal - de tartalmilag nem lesz vadonatúj. A külföldi kollegák egyik alapkérdése volt 1999-ben, hogy milyen modellt vesz alapul a magyar tervezet, pl. a holland Ptk.-t javasolták. A készülő új magyar Ptk. nem vesz alapul egyetlen konkrét külföldi példát, ugyanakkor természetesen figyelembe veszi a külföldi jogfejlődést. Nem nulláról indul a kodifikáció: átfogó reformra kerül sor, melynek alapja a hatályos magyar törvénykönyv, a polgári joganyag és a bíró gyakorlat. A kodifikáció célja a mai jog korszerűsítése, egységesítése és integrálása egy kódexbe.
Az előkészítés szélesebb körből merít, mint a hatályos Ptk. Külön könyvként bekerül a Polgári Törvénykönyvbe a családi jog is, a készülő kódex így személyek, családi jogi, dologi jogi, kötelmi jogi és öröklési jogi könyvekből fog állni. A jogi személyek általános szabályozása is részletesebb lesz a jelenleginél. Vékás Lajos utalt arra, hogy problemetikusnak tartja az új társasági törvény és az új Ptk. párhuzamos előkészítését, szerencsésebb lett volna, ha együtt készült volna és egyszerre lépne hatályba a két törvény. Jelenleg külön törvényekben található szabályozás is beépül az új kódexbe, így pl. a termékfelelősségről szóló törvényi rendelkezések.
A bizottság céljairól, vezérmotívumairól szólva a Főbizottság elnöke kiemelte, hogy a törvénykönyvnek alkalmasnak kell lennie az 1989 óta kialakult viszonyok tükrözésére, a magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaság forgalmi és személyi viszonyainak szabályozására. Cél továbbá a kódexen kívüli magánjogi szabályok beépítése is a lehetőségek keretei között, elkerülve a gyorsan változó rendelkezések bevonását. Jelezte, hogy egyes változtatásokat nem tart indokoltnak, például a szerződéskötési szabadság elvén és a tulajdonnal rendelkezés szabadságán nyugvó magánjog nem alkalmas az antidiszkriminációs szabályozás befogadására.
Az uniós tagállamok jogalkotási szuverenitása csak részleges; nagyobb mértékben igaz ez a gazdasági társaságokra, a szerzői jogra, a szabadalmi jogra vonatkozó szabályozásra, és kevésbé a magánjogra. Jelenleg tíz irányelv érinti a magánjogi szabályozást, de nem jelenik meg valamennyi a Ptk.-ban és nem fog a jövőben sem. Miközben az új Polgári Törvénykönyvet készítjük elő, az uniós szabályozás változik, vagyis folyamatosan "mozgó céltáblára lövünk".
Az előadás következő részében néhány alapvető módosításra hívta fel a figyelmet a Főbizottság elnöke. A hatályos törvénykönyv meghatározó szabályain csak ott indokolt változtatni, ahol a gazdasági, társadalmi igény a változtatásra olyan, hogy azt feltétlenül figyelembe kell venni. Ilyen például a kártérítési jog, mellyel kapcsolatban a jelenlegi Ptk. legszebb megoldása a szerződéses és a szerződésen kívüli károk megítélése, az ahogy a 318. § hidat épít a XXIX. és a XXXI. fejezet közé. Praktikus is ez a megközelítés, mivel az egységes szabályozás miatt nem merülnek fel elhatárolási problémák. A deliktuális károkozásnál a kimentés szabályai a jelenlegi Ptk. 339. §-nak megfelelően alakulnak az új kódexben is. A szerződésszegésből eredő kártérítés rendszere viszont figyelembe veszi, hogy a bíró gyakorlat egyre szigorúbb a kimentéssel kapcsolatban. Indokolt, hogy a normaszövegben is tükröződjék: önként vállalt kötelezettséget a kárt okozó, és nem elég, ha "igyekezett a teljesítés érdekében", hanem csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy saját érdekkörén kívüli, olyan elháríthatatlan ok idézte elő a kárt, amit a szerződéskötéskor nem is kellett látnia. Ez lényegében egybeesik a nemzetközi adásvételre vonatkozó ún. bécsi vételi egyezmény szabályaival. Előnye, hogy kifejezésre juttatja, miszerint a magánjogi kártérítési felelősség nem egyfajta büntetés, célja nem is a prevenció, hanem a rizikó értelmes megosztása a felek között. Abból indul ki a szabályozás, hogy aki önként kötelezettséget vállal, az mérje fel az akadályokat, a kockázatot és ennek tudatában döntsön. Az elmaradt hasznot és a következménykárokat viszont csak akkor és annyiban kell megtérítenie, amennyiben ezzel a szerződéskötéskor számolnia kellett figyelembe véve, hogy a szükséges információk a másik félnél állnak rendelkezésre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
