Az 1989-90. évi rendszerváltást követően megjelent történeti munkák szerzői nagyrészt feltárták az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői ellen irányuló megtorlás folyamatát, fajtáit, eljárásmódjait. A történészek írtak az 1956. november 4-i szovjet megszállás napján, másnapján meginduló internálásokról a Szovjetunióba, a forradalomban részt vett munkások, értelmiségiek, egyetemi hallgatók rendőrhatósági, közbiztonsági őrizetbevételéről, utóbbi célból elsősorban a kistarcsai internálótáborba szállításáról, és végül a forradalmárok ellen indított bírósági peres eljárásokról.[1] A forradalmat követő koncepciós jellegű büntetőpereket elemző tanulmány e lap hasábjain is megjelent.[2]
A Baranya megyei és Pécs városi forradalmi résztvevők ellen irányuló megtorlás tényeit, adatait a forradalom két résztvevője, Péter Károly és Debreczeni László elemezte a rendelkezésükre álló források alapján.[3]
Az 1956. november 3-ról 4-re virradó éjszakán Pécset elfoglaló szovjet csapatok fogságába került Csikor Kálmán, a BMMNT[5] Katonatanácsának elnöke, valamint vele együtt több katonatiszt - közöttük Bukszár Béla ezredes, a Katonatanács volt helyettes elnöke, Bódis János őrnagy, az egyik bányász zászlóalj parancsnoka - és sorkatona. Őket november 8-án egy egyetemi hallgatóval együtt a szovjet hadsereg hadifogolyként szállította előbb Szolnokra,[6] majd a Szovjetunióba, Ungvárra, ahonnan hatheti fogva tartás után, 1956. december 23-án térhettek csak vissza.
A Kádár-rendszer 1957 március első napjaiban megkezdte a forradalomban részt vett nemzeti, munkástanács-, MEFESZ-tagok letartóztatását, közbiztonsági őrizetbevételét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi 31. sz. törvényerejű rendelet 1. §-a alapján. Több pécsi egyetemi hallgatót letartóztattak, közöttük Debreczeni Lászlót, Péter Károlyt, Nedelykov Milánt, Kiss Dénes költőt, majd néhány heti pécsi fogdában tartás után 1957 áprilisában a kistarcsai internálótáborba szállították őket, ahonnan legtöbbjük 1957 végén szabadult,[7] de Debreczeni még több hónapot töltött különböző munkatáborokban és börtönökben. Debreczeni Lászlót 1957. március 13-án tartóztatták le, közbiztonsági őrizetben volt előbb 6 hónapig, majd közbiztonsági őrizetét újabb 6 hónappal meghosszabbították. 1958. március 24-én a Kaposvári Katonai Bíróság 1. számú Népbírósági Különtanácsa a Csikor-per VIII. rendű vádlottjaként a BHÖ. 1. §. (2) bekezdés szerint a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel miatt 2 év 6 hónap, majd másodfokon 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, 1959. április 4-én amnesztiával szabadult.[8]
Legelőbb az 1956-os Intézet által kiadott 1956 kézikönyve III., a megtorlásról szóló kötete közölt Baranya megyei, közöttük Pécs városi forradalmi résztvevőket érintő büntetőpereket. Így e kötetben közreadták a "Csikor Kálmán és társai", a "Dobro-vics Emil és társai", a Dr. Kertész Endre és társai", a "Petrus József és társai" perek legfontosabb adatait. Ezek: a vádirat száma és dátuma, első- és másodfokú bíróság és tanácsvezető bíró, első- és másodfokú ítélet száma és dátuma, a .. .rendű vádlottak neve, az első-és másodfokú ítélet (év/hó).[9] Majd Péter Károly, a Baranya megyei 1956-os történet első, úttörő szerzője közreadta az általa kutatott, összegyűjtött Baranya megyei '56-os büntetőpereket, közöttük a pécsi forradalmárok ellen folytatott processzusokat, szintén az előbb felsorolt adatokkal.[10] Összesen 17 közölt per esetében volt pécsi az elsőrendű vádlott, de rajtuk kívül 2 nem Pécsett történt forradalmi tetteket elkövetett vádlottak perében volt pécsi illetőségű vádlott, valamint 4 olyan egyes személyt fogtak perbe, akik pécsi lakosok voltak. A pereket a Pécsi Megyei Bíróság bírái tárgyalták és hoztak elsőfokú ítéletet, két kivétellel, ezek: Csikor Kálmán alezredes és társai perét a Kaposvári Katonai Bíróság, Dr. Kertész Endre és társai büntetőperét - a PMB bíráinak elfogultság jelentése miatt - a Fővárosi Bíróság tárgyalta.
Az előbb felsorolt munkák, bár jelentős mértékben hozzájárultak az 1956-os forradalom Baranya megyei és Pécs városi történetének hitelesebbé té-
- 112/113 -
teléhez, nem tudtak teljességre törekedni, mivel a források nem álltak a szerzők rendelkezésére. A Pécsi Megyei Bíróság iratanyagát, melynek 1957-1959 évkörű iratai tartalmazzák az 1956-os forradalmi résztvevők büntetőpereit, ugyanis a Baranya Megyei Bíróság irattárában őrzik, s kutatásuk csak az 1992. évi adatvédelmi törvényben foglaltak szerint lehetséges. E tanulmány szerzője mint levéltáros 2006-ban engedélyt kapott a Baranya Megyei Bíróság elnökétől fenti iratok kutatására. A kutatásra a készülő Pécs története monográfia résztanulmányának megírása céljából volt szükség.[11]
A baranyai, pécsi forradalom főbb vezetőit büntetőperes eljárás alá vonták a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban játszott vezető szerep, illetve részvétel vádjával. A Pécsi Megyei Bíróság,[12] a Budapesti Fővárosi Bíróság, a Budapesti, a Kaposvári és a Győri Katonai Bíróság pécsi személyeket illető büntetőperes iratainak adatait összesítettük. A peranyagok hiányosak. Egyes perekről tudunk a szakirodalom nyomán, de ezeket a pereket különböző ügyintézések során, az egykori elítéltek kérelmei következtében kiemelték, és nem kerültek vissza a helyükre. Más perekből fontos iratok (vádirat, első-, másodfokú ítélet stb.) hiányoznak, szintén kiemelések miatt. Néhány per eredeti anyagához nem jutottunk hozzá (Budapesti Fővárosi Bíróság, katonai bíróságok), ezekről csak levéltári másolatokból és a szakirodalomból tudtunk adatokat szerezni. A büntetőperek kutatása során az alább összefoglalt eredményekre jutottunk.
A büntetőperes ügyek száma: 43. A büntetőperes ügyek összes vádlottjának száma: 132. A perekben szereplő vádlott személyek összesen: 129 (Bencze József, Bódis János, Csikor Kálmán két-két per vádlottja volt.)[13] A pécsi vádlottakat érintő összesen 43 peres ügyből a Pécsi Megyei Bíróság folytatta az eljárást és hozott elsőfokú ítéletet 37 perben. (A Dr. Kertész Endre és társai büntetőper ugyan a PMB előtt indult, de mivel e pert hivatalból áttették a Budapesti Fővárosi Bíróság (BFB) hatáskörébe, e pert nem számoltuk a PMB, hanem csak a BFB pereihez.) A BFB ezt az egy pécsi illetőségű pert tárgyalta és hozott elsőfokú ítéletet. A polgári bíróságok által lefolytatott büntetőperek száma: 38 (PMB: 37, BFB: 1). 4 büntetőpert katonai bíróság tárgyalt. A Budapesti Katonai Bíróság (BKB) előtt zajlott 2 per: Csikor Kálmán első, 1957. évi pere, valamint Bódis János őrnagy pere. A Kaposvári Katonai Bíróság (KKB) folytatta le Csikor Kálmán második, 1958. évi perét. A Győri Katonai Bíróság előtt zajlott Gucsi őrnagy és társai pere (Tapolcai Forradalmi Tanács), mely per VI. rendű vádlottja Laczay András volt, 1956-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetem VI. éves, szigorló orvostanhallgatója.[14] Mivel a forradalom napjaiban ő is Pécsett tevékenykedett, ezért őt is a pécsi peresekhez soroltuk. Egy per esetében csak hiányos adataink vannak, nem tudjuk, hogy melyik bíróság tárgyalta az ügyüket (Híres Károly és társai), ezért e pert nem tudtuk besorolni egyik bírósághoz sem.
A vád tárgyát, vagyis a vádlottak cselekményének minősítését büntető törvénykönyv nem lévén, az úgynevezett BHÖ szerint állapította meg a vádhatóság. A vádlottak a börtönökben kívülről tudták, és a már börtönbüntetésüket letöltöttek ma is csakúgy fújják a BHÖ szerinti vádpontjaikat. A betűszó jelentését ma is kevesen tudják. "A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása" címet rejtette. Tartalmazta a bűncselekmények megnevezését és az azokért kiszabandó ítélet jellemzőit, paramétereit.[15]
A legsúlyosabb büntetés a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette" (BHÖ. 1. §. (1) bekezdés) volt, melyért súlyos börtönbüntetést, de halálos ítéletet is lehetett kapni. Ennek a vádpontnak egy változata volt a "népi demokratikus államrend elleni szervezkedés kezdeményezése, vezetése". A BHÖ. 1. §. (1) bekezdés a forradalom vezető intézményeinek - forradalmi bizottmány, nemzeti tanács; forradalmi nemzeti bizottság, munkástanács - elnökeivel, titkáraival szemben megfogalmazott leggyakoribb vád, amelynek nyomán halálos ítéletet is kiszabtak. De nem minden esetben, például a Baranya megyei nemzeti tanács elnöke, dr. Kertész Endre enyhe ítélettel megúszta (lásd később). A vádat követő ítélet súlyossága függött a per koncepciós jellegétől: ha a hatalmi-politikai erők a perből koncepciós ügyet kreáltak, akkor garantált volt a tíz, tíz év feletti, az életfogytiglani börtönbüntetés vagy a halálos ítélet. A második legsúlyosabb vádpont a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben (mozgalomban) való tevékeny részvétel (BHÖ. 1. § (2) bekezdés) volt. A forradalmi vezető szervek tagjaiként szerepelt vádlottak legtöbbje ezt a vádpontot kapta. Nem volt mindegy tehát, hogy az ügyészség a "szervezkedés vezetése", vagy a "szervezkedésben való tevékeny részvétel" vádját állapította-e meg,[16] mert ez meghatározta az egész perfolyamat jellegét, sőt jelentősen befolyásolta az ítéletet is. A harmadik leggyakoribb vádpont volt a "népi demokratikus államrend elleni (folytatólagosan elkövetett; gyűlöletre) izgatás, mely kisebb büntetési tételt vont
- 113/114 -
maga után, örültek is a helyi forradalomban vezető, meghatározó szerepet játszó személyek, ha BHÖ. 1. §. (1)-(2) bekezdés helyett "csak" a további paragrafusok szerinti izgatás és egyéb vádpontokban lettek elmarasztalva. A "lázadás" vádpontja azonban szintén súlyos ítéletet eredményezhetett, főleg azért, mert általában fegyveres cselekményt értettek alatta, ugyanígy veszélyes volt a vádlottakra nézve a "fegyverrejtegetés" vádja, mert ez, különösen 1956 novemberében, decemberében halálos ítélettel járt. Az '56-osok pereiben egyéb vádpontok voltak: "rémhírterjesztés", "robbanóanyagok engedély nélküli birtokban tartása", "társadalmi tulajdon sérelmére vagyonrongálás", "sztrájkra való felhívás". Ezek a vádpontok a kádári hatalom és e hatalmat kiszolgáló lojális vagy csak túlbuzgó ügyészi, bírói karok azon törekvését tükrözték, hogy a politikai vádakat köztörvényes, vagy egyéb törvénybe ütköző bűncselekmények vádjával ötvözzék. A "sztrájkra való felhívás" mint büntetendő cselekmény pedig gyökeresen ellentmondott a polgári demokratikus berendezkedésű országok elveinek, ahol a sztrájkjog az alkotmányos és törvényes jogokhoz tartozott, s melynek kivívására az 1956. november 4-e után még működő munkástanácsok tagjai is törekedtek, közöttük a pécsi munkástanácsok munkásai, bá-nyászai.[17]
A pécsi forradalmi résztvevők perei közül kettő tartozott a BHÖ. 1. §. (1) bekezdés szerinti a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette", egy pedig a "népi demokratikus államrend elleni szervezkedés kezdeményezése, vezetése" címen megnevezett vádpont alá. E perekben a forradalom pécsi vezetőit vádolták meg.[18] A Csikor Kálmán alezredes és társai per I. és III. rendű vádlottja tartozott a BHÖ. 1. §. (1) alá: Csikor Kálmán alezredes, Bódis János őrnagy, a többi (a II. rendű Bukszár Béla alezredest, valamint a IV-XIX. rendű) vádlottat a BHÖ. 1. §. (2) bek. alapján vádolták.[19] A "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése" volt a vád a Dr. Horváth Sándor és 2 társa elleni büntetőügyben.[20] Ők a Pécsi MÁV Igazgatóság Munkástanácsa vezetői voltak, és talán azért "érdemelték ki" az ügyészek, illetve az őket irányító MSZMP-vezetők megkülönböztetett figyelmét, hogy még az 1956. december 11-12-i KMT[21] országos sztrájkot is szervezték. Az 1957 márciusában a "Márciusban Újra Kezdjük!" mozgalom szervezéséért letartóztatott fiatalok (Petrus József és társai, I-XXIII. rendű vádlott) elleni vádat a "népi demokratikus államrend elleni szervezkedés kezdeményezése, egyéb bűncselekmények" minősítéssel állapította meg a Baranya Megyei Ügyészség. Az "egyéb" itt Petrus József elsőrendű vádlott köztörvényes bűncselekményeit (melyeket korábban valóban elkövetett, de azok a tettei függetlenek voltak a forradalomban végrehajtott cselekedeteivel), valamint a fiatalok nagy részének a "mecseki láthatatlanok" akcióiban való korábbi részvételt jelentette.[22]
A "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben (vagy mozgalomban) való tevékeny részvétel (BHÖ. 1. §. (2) bekezdés) vádját 14 perben alkalmazták pécsi forradalmi résztvevők ellen. E perek a vádlottak megnevezése szerint (zárójelben közöljük forradalmi tevékenységük helyszínét, ezáltal a pécsi forradalom történetének egy sajátos keresztmetszetét kapjuk): Nagy József és társai (Pedagógiai Főiskola, Mecsek),[23] Nedelykov Milán (Pedagógiai Főiskola, MEFESZ),[24] Radnóti János (Uránbánya Munkástanácsa),[25] Gaál József (Uránbánya, Harkány),[26] Lukács Mihály és 3 társa (Vasas I.),[27] Papp Gábor (Pécsi Sertéstenyésztő Vállalat),[28] Dr. Lőrincz László (Pécsi Épületkarbantartó Vállalat),[29] Rubinka László (Pécs, Kővágószőlős, Bakonya, Uránbánya),[30] Galli Sándor és 1 társa (Pécsi Húsipari Vállalat),[31] Solti Tibor (Zsolnay Gyár),[32] Kisszőgyényi Ferenc (Kővágószőlős, Uránbánya, 22. sz. Építőipari Vállalat),[33] Baksa László (Pécsi Dohánygyár),[34] Híres Károly és társai (Pécs, Belváros, Mecsek),[35] Csikor Kálmán alezredes és társai (BMMNT KT vezetője és tagai, II, IV-XXIX. vádlott).[36] A vád megnevezése egyes esetekben "tevékeny részvétel", más esetekben csak "szervezkedés". Egy esetben a "tevékeny részvétel" előtt "lázadás" bűntette szerepelt: Nagy József és társai esetében ez nem meglepő, mivel a négy vádlott mindegyike a mecseki harcokban vett részt.[37]
A "népi demokratikus államrend elleni folytatólagosan elkövetett izgatás", a "népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás", a "népi demokratikus államrend elleni izgatás", vagy csak "izgatás", együttesen "izgatás" vádjával 19 pécsi illetőségű elsőrendű vádlottat illettek, ők a következők voltak (zárójelben tevékenységük helyszíne): Karvaly Tibor (III. sz. Mélyépítő Vállalat),[38] Hegedűs József (István-akna),[39] Dobrovics Emil és társa (Pécsbányatelepi Munkástanács, 26. sz. AKÖV Munkástanácsa, BMMNT),[40] Radnóti (Remilong) Ferenc (Építőipari Egyesülés),[41] Kocsis Sándor és 3 társa (Pécs, Kővágószőlős, Uránbánya, üzemi munkástanács),[42] Dr. Hantai Dénes (Pécsi Ingatlankezelő Vállalat),[43] Sárosi János ( Béke-akna Munkástanácsa, István-, György-akna),[44] Belinszky Barnabás és társai (ME-FESZ),[45] Bencze József és 3 társa (Vasas I.),[46] Weinhardt Béla (Pécs, Dr. Doktor Sándor utca, Kórház tér),[47] Szegedi József (Vasas II., Petőfi-akna),[48] Pörényi János (Pécsbányatelepi Vegyesipari Vállalat),[49] Mészáros István (Pécsbányatelep),[50] Harastyák György (Pécsi Mélyépítő Vállalat, Hőerőmű, Pécsújhegy),[51] Lakatos Boldizsár (Pécsi MESZÖV),[52] Malatinszky Károlyné
- 114/115 -
(Pécs),[53] Dr. Wein György (Komló, Kővágószőlős, Uránbánya),[54] Musztács Sándor és Kisander Ferenc (Borbála-telep),[55] Török István (Pécsi Uránércbánya Vállalat).[56] Az izgatás vádja mellé egyéb vádak is kerültek néhány peresetben. Így Dobrovics Emil és társa (Vajgert György) "izgatás és sztrájkra való felhívás" vádban részesült. Ők az 1956. november 4-e utáni pécsbányatelepi központi munkástanács vezetői voltak,[57] és valóban sztrájkra buzdítottak, bár ezt más munkástanácsi vezetők is megtették, őket nem illették ezzel a váddal. Szerepel a vádak között izgatás mellett "vagyonrongálás", "fegyverrejtegetés", "robbanóanyagnak engedély nélküli birtokban tartása", anyagok "hanyag kezelése", és több esetben "egyéb bűncselekmények".
A felsorolt vádakon kívül önálló vádpontként szerepelt még a "rémhírterjesztés", egy esetben.[58] Hét pernél a hiányos iratok miatt nem tudtuk megállapítani a vád tárgyát, illetve BHÖ szerinti besorolását, és sajnos ezek között a pécsi forradalom jelentős személyiségeinek, fontos szereplőinek perei is szerepeltek.[59]
A vádpontok BHÖ szerinti meghatározásának logikáját a ma kutatójának nem sikerül mindig követni. Látható egyfajta törekvés arra, hogy az MSZMP ideológiájának és politikájának változásai szerint, koncepció alapján szisztematikusan kerültek letartóztatásra az "ellenforradalmi bűncselekményt" elkövetők, nagyobb számban 1957 márciusától. Elsősorban a főbűnösöknek tartott forradalmi vezetőket (a forradalmi intézmények vezetőit), valamint a forradalomban jelentős szerepet játszott, a közvéleményt befolyásolni tudó tekintélyes személyeket tartóztatták le és vádolták meg peres úton. A legfőbb vezetőket több esetben kétszer is perbe fogták. Előfordult, hogy a per során felmentettek valakit, majd néhány hónap múlva - a pártpolitika változása (keményedése) mentén újabb letartóztatás következett és újabb per, most már súlyos ítéletekkel (Csikor Kálmán és társai pere). Pécsett két jelentős perben vonták össze a forradalom jelentős vezetőit, a dr. Kertész- és a Csikor-perben. A forradalom két sajátos intézményéhez, a munkástanácsokhoz és az egyetemi szervezetekhez (MEFESZ) felemás módon viszonyult a pártvezetés és nyomában az ügyészség, illetve a bíróság. A BMMNT tagjai közé tartozott munkástanácstagokat a dr. Kertész Endre és 18 társa perében vádolták és elítélték (Neuhauser János, dr. Csolosz Jenő).[60] Más jelentős munkástanács-vezetőket - Vidolovics Nándor, Radnóti János, Sárosi János - egyes személyi perbe, vagy több személyi perbe fogtak, de míg az Uránbánya Munkástanácsának vezetőjét, Radnóti Jánost a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel" (BHÖ. 1. §. (2) bekezdés) vádjával illették, addig az Uránbánya Munkástanácsának más tagjai (Kocsis Sándor és 3 társa) "izgatás és egyéb bűncselekmények" vádját kapták. Dr. Horváth Sándor és 2 társa BHÖ. 1. §. (1) bekezdés szerinti vádjáról már szóltunk, de több kisebb üzemi, vállalati munkástanács vezetőit, tagjait "gyűlöletre izgatás", vagy "izgatás" váddal illették. (A Dobrovics Emilt illető vádról már szóltunk). A MEFESZ-ben, vagy az egyetemi zászlóaljakban tevékenykedett egyetemisták vádpontjai is nagy szórást mutattak. Debreczeni László orvostanhallgatót a katonai bíróság elé került Csikor-per VIII. rendű vádlottjaként hallgatták ki, civil létére azért, mert cselekményét - a pécsi pártház elfoglalását - szerintük katonaként, fegyveres csoport vezetőjeként hajtotta végre.[61] A BMMNT-be delegált és ott sokszor radikális MEFESZ-tagokat is a Dr. Kertész-per vádlottjai közé sorolták (Csete József, Magyar László, Treiber Ottó),[62] míg más, jelentős forradalmi tevékenységet folytatott MEFESZ-tagokat egyes (Nedelykov Milán), vagy többes (Belinszky Barnabás és társai) perbe fogtak, s míg előbbit a BHÖ. 1. §. (2) bekezdés szerinti, addig utóbbiakat a "népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás" vádjával illették.[63] De - mint látni fogjuk - a vádpontokban mutatkozó különbség ellenkező előjelűvé válhatott az ítéletek súlyosságát illetően.
Az elsőfokú bíróság a 43 vizsgált per közül 16 esetben hozott olyan ítéletet, amely ellen a vádlottak vagy az ügyészek nem fellebbeztek, vagyis a per nem került másodfokba. A Legfelsőbb Bíróság elé került 27 perben hoztak a legfelsőbb bírák új ítéletet.
Az összes perben elítélt 132 vádlott, illetve a perekben szereplő 129 személy[64] büntetőügyében hozott hatályos ítéletek[65] összesítését elvégeztük, és az alábbi eredményekre jutottunk.
A bírák hatályos ítéletet hoztak 128 vádlott személy büntetőügyében.[66]
- Megszüntették az eljárást 4 személy ügyében.
- A vádlott mentesül: 1 személy.
- Fellebbezési óvás elutasítva (egyúttal felmentve): 1 személy.
- Felmentve: 13 személy.
- Összes felmentett: 18 személy.
- Az ítélet felfüggesztve (ff.): 21 személy.
- Közülük 3 évre felfüggesztve (3 évre ff.): 16 személy.
- 115/116 -
- Felmentett és felfüggesztett együtt: 39 személy.
- Hatályos, végrehajtandó ítéletet kapott: 89 személy.
- Csak elsőfokú ítéletet kapott: 29 személy.
- Másodfokú ítéletet hoztak a bírák 99 személy büntetőügyében.
- A másodfokú ítélet enyhíti az elsőt: 62 személy esetén.[67]
- A másodfokú ítélet súlyosítja[68] az elsőt: 10 személy esetén.
- A másodfokú ítélet helybenhagyja az elsőt (hh.): 27 személy esetén.
- Halálbüntetést kapott: 1 elítélt: Petrus József (Petrus-per).
- Letöltendő börtönbüntetést kapott összesen: 88 személy.[69]
- 2 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott 37 személy.
- 2-5 év börtönbüntetést kapott: 34 személy.
- 5 évnél több börtönbüntetésre ítéltek 17 személyt.
- 10 éves börtönbüntetést kapott: 4 elítélt: fk. Béres Lajos (Petrus-per), fk. Solymos Gyula (Petrus-per), Dicső László (Dr. Kertész-per), Neuhauser János (Dr. Kertész-per).
- 10 évnél több börtönbüntetéssel sújtottak 5 elítéltet: Dobrovics Emilt (Dobrovics-Vajgert per, 14 év), Hantosi Lajost (Petrus-per, 15 év), Vér Elemért (Dr. Kertész-per, 12 év), Csikor Kálmánt (Csikor-per, 12 év), Laczay Andrást (Gucsi-per, 15 év).
Fenti adatokból megállapítható, hogy a Kádár-rendszer bírái a pécsi forradalmi résztvevőkkel viszonylag kesztyűs kézzel bántak más városokhoz, főleg Budapesthez hasonlítva.[70] Az eljárás megszűnt, a vádlott mentesül, a felmentve ítéletek együttesen a meghozott ítéletek 14,1%-át, a felfüggesztett ítéletek 16,4%-át, együtt 30,5%-át tették ki, vagyis a perbe vontak közel egy harmadát. Az eljárás megszüntetésének, a felmentéseknek okát, a bíróság döntésének miértjét a bírósági, vizsgálati jegyzőkönyvekből csak hézagosan tudjuk megállapítani. A Baranya megyei nemzeti tanács (BMMNT) vezetőinek, a forradalomban fontos szerepet játszott személyeinek büntetőperében, a Dr. Kertész Endre és társai perben a két megyei vezető tevékenységét igen enyhén ítélték meg bírái. Dr. Kertész politikai megítélése az MSZMP részéről pozitív volt, elsősorban mérsékelt nézetei, konszenzusra törekedő politikája miatt, ezért már első fokon is csak egy év börtönre ítélték, majd másodfokon felmentették. Dr. Domján Mihály, a BMMNT titkára, korábban járási ügyész érdemének tulajdonították, hogy segítette
Dr. Kertész mérsékelt politikáját a BMMNT radikálisai ellen, valamint kihozta a börtönből a BMMNT által oda behelyezett korábbi megyei vezető ügyészt és rendőrkapitányt. Domján ellen a bíróság az eljárást megszüntette, ez szinte példátlan az országban a megyei forradalmi vezető intézmények titkárai között csakúgy, mint a Dr. Kertész Endre megyei elnök felmentése, összevetve például a Veszprém megyei volt megyei forradalmi vezető, Dr. Brusznyai Árpád esetével, de más példákat is lehetne hozni. Az előzetes letartóztatásban töltött idő azonban mindkettőjüknek megalázó megpróbáltatásokat jelentett.[71] Ugyancsak enyhén járt el a bíróság a BMMNT más, jelentős személyeinek megítélésekor. Két MEFESZ-tag egyetemistát, a pedagógiai főiskolás Magyar Lászlót és a joghallgató Treibert Ottót felmentették a vád alól. Ugyancsak felmentették a városban ismert humán személyiségeket, a kommunista író, szerkesztő Szántó Tibort, az író, rádiós Örsi Ferencet, a könyvtáros Halfár Rudolfot.[72] A pedagógiai főiskolás MEFESZ-ve-zető Nedelykov Milánt kezdetben veszélyes politikai ellenfélként kezelték, fél évig közbiztonsági őrizetbe, majd közel újabb fél évig előzetes letartóztatásba helyezték, súlyosabb vádat is emeltek ellene (lásd korábban), végül mégis felmentették.[73] Dr. Csolosz Jenőt, a városi tanács tisztviselőjét, a városi tanácsi munkástanács és a BMMNT tagját is felmentették.[74]A "felfüggesztve" ítéletek megkegyelmezésnek számítottak, ennek örülhetett a Dr. Kertész-per vádlottjai közül Rohonczy Ignác, Kész Ottó, vagy a MEFESZ titkárnője, Ditrói Zsuzsanna.[75] A perbe fogott katona- és rendőrtiszteket a Kádár-kormány politikájának szolgálatába akarták állítani, ezért a Csikor-per vádlottjai közül több tisztet minimális büntetéssel sújtottak, az ítéletek nagy részének végrehajtását felfüggesztették. A Csikor-per 19 vádlottja közül nyolcan kaptak felfüggesztett ítéletet, pedig közülük többen a Pécs Városi Rendőr-főkapitányság Forradalmi Munkástanácsának tagjai voltak.[76]
A másodfokú ítéletek 62,6%-ában enyhítették a bírák a vádlottak első fokon hozott ítéletét, 27,3%-ában helyben hagyták, és mindössze 10,1%-ban súlyosbították ("súlyosították"). Ez az arány ellentmondani látszik annak a közvélekedésnek, miszerint a kádári bíróságok kegyetlen és kíméletlen módon ítélkeztek. Ez persze csak látszólagos ellentmondás, mert inkább arról van szó, hogy a koncepcióba illő főbűnösnek kikiáltott forradalmi vezetők ellen vagy a vizsgálatok során makacsul, néhányszor keményen ellenálló vádlottak ellen, akikből esetleges enyhe ítélet utáni korai kiszabadulás esetén a hatalom számítása sze-
- 116/117 -
rint könnyen ellenzéki, a rendszer ellensége lehetett volna, súlyos ítéletet hoztak. A bírák azonban arra is gondoltak - nyilván pártinstrukciók hatására, vagy saját meglátásaik, jól felfogott érdekeik szerint is -, hogy meg kell mutatni a népnek, a közvéleménynek az új hatalom kegyességre, megbocsátásra törekvését, hogy az elítéltekből és családtagjaikból kiváltsák a párttal és kormánnyal történő együttműködést, de legalábbis a hallgatást, a nem ellenállást. Ezért az enyhített másodfokú ítéletek nagy százaléka, melyek nagy része a "kis bűnösöket", a kevésbé ismert forradalmi résztvevőket érte, de előfordult nemegyszer "főbűnösök" súlyos ítéletének kisebbítése is, főleg a közvélemény rosszalló reflexióinak elkerülése érdekében. Így csökkentette a Legfelsőbb Bíróság a Dr. Kertész Endre-per néhány frekventált személyiségének első fokon súlyos ítéletét, bár az esetek többségében az így kiszabott büntetés is magas évszámú maradt. Így jártak el Dicső Lászlóval szemben, aki a BMMNT titkára, az ipari és kereskedelmi ügyek intézője volt, akinek 12 éves elsőfokú büntetését 10 év börtönre mérsékelték.[77] Az uránbányai munkástanács-vezető Radnóti János ítéletét 4 év börtönbüntetésről 3 évre, a MÁV munkástanács-elnök Dr. Horváth Sándor büntetését 1 év hat hónapról 1 évre csökkentették.[78] Több munkástanács-vezetővel, taggal szemben így jártak el, céljuk ezzel a munkások, bányászok előtt tekintélyes vezetők megnyerése, illetve a munkásrétegek előtt jó színben feltűnni akarás volt. Sárosi János bányász munkástanács-vezető büntetését is jelentős mértékben, 2 évről 6 hónapra csök-kentették.[79] E döntésekbe persze belejátszhattak az ideológiai, politikai-taktikai meggondolásokon kívül a perbe fogott személyek vizsgálatokon való viselkedése, magatartása. A MEFESZ-tagokkal szemben hasonló okok miatt jártak el, több esetben mérséklő ítéletekkel, az egyetemistákat is meg akarták nyerni a Kádár-féle szocialista rendszernek, vagy el akarták őket téríteni a jövőbeli bárminemű ellenállástól. Az egyetlen pécsi MEFESZ-perben, Belinszky Barnabás joghallgató perében a másodfokú bíróság enyhítette a Baranya Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság elég súlyos ítéleteit: Belinszkyét 7 évről 4 évre, Pirisi Mátyás egyetemi hallgatóét 6 évről 3 évre módosította (V álenti Béla 2 éves börtönbüntetését helybenhagyta, Ditrói Zsuzsanna 1 éves felfüggesztett büntetését nem módosította.[80]) A Kaposvári Katonai Bíróság ítélkezési gyakorlatát reprezentálja a Csikor-per. Csikor Kálmánt mint katonatisztet a Kádár mellett felsorakozott régi-új katonai vezetés meg akarta leckéztetni, illetve súlyos büntetés kiszabásával példát akart statuálni a bizonytalankodó katonatiszti réteg felé. A tárgyalások során halálbüntetést javasoltak Csikornak, de a katonai bírák végül elálltak tervüktől, amihez jelentősen hozzájárult a közvélemény tiltakozása, és főleg Csikor egyetemi kollégáinak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanárainak kiállása Csikorért. A nyilatkozatban hangsúlyozták Csikor Kálmán meghatározó szerepét Pécs megmentésében, mivel ő vonatta vissza az egyetemi és bányász zászlóaljakat a szovjet csapatok 1956. november 4-i bejövetelekor, és ő ment ki a város határába a szovjet parancsnokkal tárgyalni.[81] Így Csikor Kálmánt első fokon életfogytaglani börtönbüntetésre ítélték, a Legfelsőbb Bíróság viszont 12 évre mérsékelte bün-tetését.[82] Bukszár Béla alezredes elsőfokú büntetését is mérsékelte a másodfokú bíróság, 10 évről 6 évre, Bódis János őrnagy ítéletét pedig 12 évről 6 évre módosította.[83] A MÚK-os Petrus-perben az 1957-ben fiatalkorú Solymos Gyula első fokon hozott 14 éves börtönbüntetés ítéletét a Legfelsőbb Bíróság 10 évre leszállította.[84] A példastatuálás céljából hozott ítélet még másodfokon is igen súlyos maradt. A "mecseki láthatatlanok" reprezentánsa volt Nagy József, a mecseki harcosok egyik gépkocsivezetője, aki számára nagy kegy volt, hogy 7 éves elsőfokú börtönbüntetését 5 évre mérsékelték másodfokon.[85]
A másodfokú ítéletek okairól írtakból következik, hogy az LB ítéletalkotó tendenciája az enyhítés volt, a helyben hagyott ítéletek aránya nem éri el az egyharmadot. Jellemző, hogy a kemény stílusú munkástanács-vezető, Dobrovics Emil első fokon is igen magas, 14 év börtönbüntetését a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta,[86] valószínűsíthetően felsőbb utasításra. A Dr. Kertész Endre-per vádlottjai közül Dr. Gyenes István volt megyei tanácsi adminisztratív titkár 6 éves, Dr. Kálmán János volt hadbíró, BMMNT-tag 5 éves börtönbüntetését helybenhagy-ták.[87] A Petrus-perben nem enyhítettek súlyos ítéleteket, pedig fiatalkorúak voltak a vádlottak, a MÚK-ra való tekintettel politikai-taktikai okokból.[88]
A másodfokon 10%-nyi súlyosbítás nem mondható soknak, de a politikai koncepciót erősítették minden esetben a Legfelsőbb Bíróság ítéletei. Különösen két pécsi nagy perben "súlyosította az ítéletet a másodfokú bíróság. A Dr. Kertész Endre perében vizsgálták Dr. Abay (Neubauer) Gyula neves közgazdászprofesszor büntetőügyét. A Pécsi Tudományegyetem volt tanára a pécsi forradalom ideológusának számított, aki újságcikkekben fejtette ki véleményét a sztálini rendszer és a forradalom jellegéről. Bíráit pedig nyílt szókimondásával hozta nehéz helyzetbe. Első fokon 4 év börtönbüntetéssel viszonozták bírái Abay professzor vizsgálati kihallgatásokon nyújtott teljesítményét. Ezt csak fokozhatta a Legfelsőbb Bíróság bírái előtt, mert másodfokon 2 évvel meghosszabbították büntetését.[89] Szintén e perben Vér Elemér magyar parasztgazda, a BMMNT megyei tanácsot ellenőrző bizottságának volt tagja büntetését 10 évről 12 évre, Bernáth Antal kisgazda-
- 117/118 -
párti megyei vezető ítéletét 1 év 6 hónapról egy évvel többre, Csete József MEFESZ- és BMMNT-tag 10 hónapos börtönbüntetését 2 évre, Neuhauser János munkástanács-vezető és BMMNT-tag büntetését 7 évről 10 évre emelték másodfokon.[90] Kocsis Sándor uránbányai munkástanács-tag elsőfokú ítéletét 2 évről 3 évre, Bodajki Győző uránbányai üzemőrség-parancsnok büntetését 4 évről 5 évre módosították.[91] A Csikor-perben elítélt Debreczeni László súlyosbított börtönbüntetéséről már szóltunk.[92] Ugyancsak e perben a katona- és rendőrtisztek ítéletei között kivételnek számított az egyik vádlott másodfokú bíróságon hozott "súlyosított" ítélete.[93]
Mindössze egy halálos ítéletet hoztak,[94] azt is a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomnak az egész országra kiterjesztett, politikailag kiemelt veszélyességére tekintettel, koncepciós jelleggel. A Pécsi Megyei Bíróság által 1957. június 25-én hozott halálos ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1958. február 26-án helyben hagyta. Petrus Józsefet a pécsi börtön udvarán végezték ki 1958. március 5-én.[95]
- Letöltendő börtönbüntetést kapott összesen: 88 személy.[96]
- 2 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott 35 személy.
- 2-5 év börtönbüntetést kapott: 35 személy.
- 5 évnél több börtönbüntetésre ítéltek 18 személyt.
- 10 éves börtönbüntetést kapott 4 elítélt: fk. Béres Lajos (Petrus-per), fk. Solymos Gyula (Petrus-per), Dicső László (Dr. Kertész-per), Neuhauser János (Dr. Kertész-per).
- 10 évnél több börtönbüntetéssel sújtottak 5 elítéltet: Dobrovics Emilt (Dobrovics-Vajgert-per, 14 év), Hantosi Lajost (Petrus-per, 15 év), Vér Elemért (Dr. Kertész-per, 12 év), Csikor Kálmánt (Csikor-per, 12 év), Laczay Andrást (Gucsi-per, 15 év).
- Halálbüntetést kapott 1 elítélt: Petrus József (Petrus-per).
- Az egy halálbüntetés a 89 hatályos, végrehajtandó ítélet 1,1%-a.
A letöltendő börtönbüntetést kapott személyek 42,1 %-a 2 évnél kevesebb büntetést kapott, 38,6%-uk 2-5 év közötti, 19,3% pedig 5 év feletti büntetést kapott. A súlyos, 5 éves, vagy annál több éves börtönbüntetést kapott személyek kitették az összes elítélt 25%-át. 5 éves börtönbüntetés ítéletét kapta 5 személy: Nagy József mecseki harcos (Nagy József és társai per I. rendű vádlottja), Pilgermayer Béláné (Petrus-per IX. r. v.),[97] Bodajki Győző (Kocsis Sándor és társai per IV. r. v.), dr. Kálmán János (Dr. Kertész-per III. r. v.),[98] Cziráki László (Csikor-per VII. r. v).[99] 6-9 év börtönnel sújtottak 8 személyt: Seregély Ferencet (7 év, Nagy József és társai pere II. r. v.),[100] fk. Hagenturn Ernő, Bakocs Sándort, Nagy Jánost (8-6-6 év, Petrus-per V-XI-XII. r. v.),[101] dr. Gyenes Istvánt, dr. Abay Gyulát (6-6 év, Dr. Kertész-per V. r. v.),[102]Bukszár Bélát, Bódis Jánost (6-6 év, Csikor-per II-III. r. v.).[103]
10 személyt 10 év, vagy több évi börtönbüntetésre ítéltek. Négyen kaptak 10 éves börtönbüntetést: fk. Béres Lajos, fk. Solymos Gyula (Petrus-per II-III. r. v.), Dicső László, Neuhauser János (Dr. Kertész-per IX., XI. r. v.).[104] Hat személyt sújtottak a bírák a legmagasabb börtönbüntetéssel (12-15 év): Dobrovics Emilt (14 év, Dobrovics-Vajgert-per I. r. v.), Hantosi Lajost (15 év, Petrus-per IV. r. v.), Vér Elemért (12 év, Dr. Kertész-per VI. r. v.), Csikor Kálmánt (12 év, Csi-kor Kálmán alezredes és társai pere), Laczay Andrást (15 év, Gucsi-per).[105]
A büntetés letöltött idejét csak a rendszerváltást követő bírósági semmissé nyilvánítások iratai közlik. A megyei bíróságok az 1989. évi XXXVI. törvény ("első semmisségi törvény") 1. §-ában, majd az 1990., 1992. és 2000. évi újabb semmisségi törvényekben[106] kiadott rendelkezések folytán semmisnek tekintették az 1956-os forradalomban részt vett személyeket illető bírósági ítéleteket akkor, ha azt az elítélt vagy közvetlen hozzátartozója kérte. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a forradalmár a semmisségi törvények megalkotása idején már nem élt, illetve nem volt vagy nem élt hozzátartozója, vagy az elítélt, illetve hozzátartozója nem kérte az ítélet semmissé tételét, akkor e személyek ügyében nem készült bírósági semmissé tételről szóló határozat, és ezeknek az elítélteknek büntetési idejéről sincs adat. A büntetésben eltöltött időt egyes esetekben pontos dátum szerint, más esetekben csak az összesített év, hó, nap szerint adták meg a bírósági határozatok.
1989 és 1994 között, majd 2004-ben összesen 21 volt elítélt kért és kapott bírósági semmissé nyilvánítást,[107] egy esetben (Nedelykov Milán, 1993[108]) a bíróság igazolást adott ki a felmentésről szóló bírósági ítéletről.[109] A semmissé tétel bejegyzései tartalmazzák a volt elítélt letöltött börtönbüntetésének idejét.
A Baranya Megyei Bíróság iratanyagában található periratok között lévő semmissé tételi iratok száma 20.[110] A letöltött börtönbüntetési idő bejegyzéseiből kiderül, hogy az elítéltek nagy része az ítéletben foglalt időnél kevesebbet töltött börtönben. Ez 10 személy esetében fordult elő. A büntetési idő felénél kevesebbet kellett letöltenie 3 személynek. A két év
- 118/119 -
alatti büntetést kapott személyeknek több hónapot is elengedtek. A letöltött büntetési idő megegyezett az ítéletben foglaltaknál 7 személy esetében, míg 3 személy részére a börtönigazgatóság meghosszabbította a benntartózkodást.[111] A hosszú büntetést letöltő személyek közül csak Dobrovics Emil letöltési idejéről tudunk, akinek hozzátartozója adta be a bíróságra a semmissé tétel kérelmét, mert az egykori elítélt akkor már nem élt. Dobrovics előbb 1956. november 23-tól 1956. december 23-ig volt rendőrhatósági felügyeletben, majd a büntetőperében neki ítélt 14 éves börtönbüntetéséből 6 évet töltött le, 1957. március 29-től 1963. március 26-ig.[112] Ekkor amnesztiával szabadult.
A forradalomban részt vett egyetemi hallgatók nagy része ellen az egyetemeken indítottak fegyelmi eljárásokat. A Pécsi Orvostudományi Egyetemről öt hallgatót az ország összes egyeteméről kizártak.[114] Több egyetemi tanárt is fegyelmi eljárás alá vontak, így dr. Szentágothay János, dr. Lissák Kálmán profesz-szorokat, előbbit a pécsi Forradalmi Értelmiségi Tanácsban vitt szerepe miatt, utóbbit azért, mert aláírta a Csikor Kálmánt védő kari felterjesztést.[115] A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán fegyelmi eljárást indítottak dr. Degré Alajos tanszékvezető adjunktus és dr. Gál Gyula tanársegéd ellen a forradalomban játszott szerepük miatt. A két kiváló oktatót büntetésül elbocsátották az egyetemről, és más munkahelyekre helyezték át.[116]
Másokat "csak" megfélemlítettek, munkahelyi fegyelmi vizsgálatnak vetették alá, "racionalizálás"-sal elbocsátották, alacsonyabb beosztásba helyeztek. Pécsett és Baranya megyében sok elküldött tanár, elbocsátott tisztviselő, munkás évekig nem tudott szakmájának és végzettségének megfelelő munkakörben elhelyezkedni, 1956-os szerepvállalása végigkísérte életútját, egészen a rendszerváltásig és sokszor még azt követően sem kapott igazságot, elégtételt.
Igaz ez a börtönbüntetést szenvedettekre is. Az ő sorsuk, harcaik, szenvedéseik - kezdve sokuknál az internálással, a közbiztonsági őrizetbevétellel, - az előzetes letartóztatástól a többszöri vizsgálati tárgyalásokon keresztül a börtönök világának megszokásáig, a hosszú börtönhónapok, - évek türelmes végigszenvedéséig ma is borzongó csodálattal tölti el a fél évszázaddal később itt, e városban élő utódokat. Az egykori elítéltek történetének bemutatásával szolidaritásunkat is ki akartuk fejezni irántuk szenvedéseikért, s elismerésünket, nagyrabecsülésünket helytállásukért.
ÁBTL Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
ÁJK Állam- és Jogtudományi Kar
AKÖV Autóközlekedési Vállalat
ÁVH Államvédelmi Hatóság
B. büntetőperes iratok
bev. bevezető, bevezette
BFB Budapesti Fővárosi Bíróság
BHÖ A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása
BKB Budapesti Katonai Bíróság
BM Belügyminisztérium, Baranya megye(i)
BMB Baranya Megyei Bíróság
BML Baranya Megyei Levéltár
BMMNT Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa
Bp. Budapest
BTK Bölcsészettudományi Kar
Bül. bűnügyi lajstrom
bv., BV büntetés-végrehajtás, büntetés-végrehajtási
cs. csomó
d. doboz
DISZ Dolgozó Ifjúság Szövetsége
DN Dunántúli Napló
Dr., dr. doktor
El. elnöki
é. n. év nélkül
FB (Budapesti) Fővárosi Bíróság
ff. felfüggesztve
fk. fiatalkorú
fm. felmentve
GyKB Győri Katonai Bíróság
h. helyettes
hh. helyben hagyva
hkh. hatályon kívül helyezve
HL Hadtörténelmi Levéltár
id. ideiglenes, idősebb
ifj. ifjabb
jkv. jegyzőkönyv
KKB Kaposvári Katonai Bíróság
KMT Nagy-budapesti Központi Munkástanács
KT Katonatanács (Katona Tanács, Baranya Megyei Forradalmi Katonatanács)
KV Központi Vezetőség
MÁV Magyar Államvasutak
MDP Magyar Dolgozók Pártja
MEFESZ Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
MNK Magyar Népköztársaság
MOL Magyar Országos Levéltár
MSZDP Magyarországi Szociáldemokrata Párt
- 119/120 -
MSZMP Magyar Szocialista Munkáspárt
MT., Mt. Munka Törvénykönyve, munkástanács
MUK Márciusban Újra Kezdjük!
NB Nemzeti Bizottság
Nb. népbírósági
NI, N. I. Nagy Imre
NPP Nemzeti Parasztpárt
o. oldal
OL Országos Levéltár
OMT Országos Munkástanács
ORFK Országos Rendőr-főkapitányság
ov. osztályvezető
összeáll. összeállította
'56-os Intézet Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, Budapest
P., p. politikai
PB Politikai Bizottság
Pedfő Pécsi Pedagógiai Főiskola
PIL Politikatörténeti és Szakszervezeti levéltár
Pl. például
PMB Pécsi Megyei Bíróság
POTE Pécsi Orvostudományi Egyetem
PTE Pécsi Tudományegyetem
r. rendőr
ref rendőrhatósági felügyelet
rend., rendez. rendezte
rt., Rt. részvénytársaság
sz. szám, számú
SZDP Szociáldemokrata Párt
szerk. szerkesztette
szig. titk. szigorúan titkos
sz. n. szám nélkül, szám nélküli
t. tétel
TÜK Titkos Ügykezelés
tv. törvény
tvr. törvényerejű rendelet
uo. ugyanott
V vizsgálati iratok
vál. válogatta
VB, vb végrehajtó bizottság
vez. vezető
Baranya Megyei Bíróság irattára. A Pécsi Megyei Bíróság büntető peres iratai, 1957-1959. Baranya Megyei Levéltár. XXXII. 11. Az 1956-os forradalom és szabadságharc iratainak gyűjteménye
Ádám Antal - Cseresnyés Ferenc - Kajtár István (Szerk.): Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2006. 375 o.
Bán Péter: Pécs és Baranya megye forradalmi testületei. In: Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 55-80. o.
Bán Péter - Rozs András: Baranya megye. In: Szakolczai Attila (szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. kötet. 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2006. 23-84. o.
Debreczeni László: Egy medikus barangolásai börtönországban. Börtön-kálváriám stációi 1957-1959. Pécs 2004. 133 o.
Debreczeni László: Barangolásaim börtönországban - Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás. In: Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 255-267. o.
Dr. Degré Alajos iratai. In: Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 390-392. o.
Domján Mihály: A forradalom résztvevője voltam (Névtelenül és láthatatlanul a Hazáért és Szabadságért). In: Romváry Ferenc - Rozs András (Szerk.): Mecseki Láthatatlanok. Pécs - 1956. Dokumentumok és emlékezések. Pécs Története Alapítvány, Pécs 1997. 123-194. o.
Gál Gyula: Ötvenhatos emlékeim. In: Ádám Antal - Cseresnyés Ferenc - Kajtár István (Szerk.): Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2006. 121-139. o.
Gál Gyula iratai. In: Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 393-400. o.
Hegedűs B. András (Főszerk.): 1956 kézikönyve. III. kötet. Megtorlás és emlékezés. 1956-os Intézet, Budapest 1996. 389 o.
Nőt Bálint: Az 1956. évi forradalmat és szabadságharcot követő koncepciós jellegű perek - Dr. Szilágyi József büntetőeljárása. Jura 2007. 2. sz. 111-121. o.
Péter Károly: 1956 Baranyában. Alexandra Kiadó, Pécs 1997. 418 o.
Péter Károly: A pécsi Diákparlament és a MEFESZ tevékenysége. In: Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 33-53. o.
Romváry Ferenc - Rozs András (Szerk.): Mecseki Láthatatlanok. Pécs - 1956. Dokumentumok és emlékezések. Pécs Története Alapítvány, Pécs 1997. 280 o.
Rozs András: A "mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai. In: Rozs András (szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008., Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2008. 163-190. o
Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 468 o.
Szakolczai Attila: A forradalmat követő megtorlás során kivégzettekről. In: 1956 Évkönyv III. 1994. 1956-os Intézet, Budapest 1994. 237-256. o.
Szakolczai Attila - Á. Varga László (Szerk.): A vidék forradalma, 1956. I. kötet. 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2003. 428 o.
Szakolczai Attila (Szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. kötet. 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2006 ■
JEGYZETEK
[1] 1956 kézikönyve. III. Megtorlás és emlékezés. (Főszerk. Hegedűs B. András) 1956-os Intézet. Budapest, 1996; Szakolczai Attila: A forradalmat követő megtorlás során kivégzettekről. In: 1956 Évkönyv, III. 1994. 1956-os Intézet. Budapest, 1994. 237-256. o.; 1956 kézikönyve. III. Megtorlás és emlékezés.
- 120/121 -
(Főszerk. Hegedűs B. András) 1956-os Intézet. Budapest, 1996. 391 o.; A vidék forradalma, 1956. I. (Szerk. Szakolczai Attila és Á. Varga László) 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára. Budapest 2003. 427 p.; A vidék forradalma, 1956. II. (Szerk. Szakolczai Attila9 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára. Budapest 2006. 471. o.
[2] Nőt Bálint: Az 1956. évi forradalmat és szabadságharcot követő koncepciós jellegű perek - Dr. Szilágyi József büntetőeljárása. In: Jura. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja. 13. évfolyam. 2007. 2. szám. (Főszerk. Dr. Ádám Antal) 111-121. o.
[3] Péter Károly: 1956 Baranyában. Alexandra Kiadó. Pécs, 1997. 265-321. o.; Debreczeni László: Egy medikus barangolásai börtönországban. Börtön-kálváriáim stációi 1957-1959. Pécs 2004. 133 o.; Debreczeni László: Barangolásaim börtönországban - Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás. In: Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai történelmi közlemények 3. (Szerk. Rozs András) A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2008 255-267. o.
[4] E dolgozat elsődleges célja a forradalmárokat sújtó bírósági büntetőperek számbavétele és elemzése, ezért az internálásokról és a közbiztonsági őrizetbe vételekről itt csak röviden szólunk.
[5] Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (más néven Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsa), a forradalom Baranya megyei döntéshozó testülete, megalakult Pécsett, 1956. október 28-án. Elnökének dr. Kertész Endre volt kisgazdapárti politikust, ügyvédet, 1945 és 1947 között Baranya vármegye főispánját választották meg. Még ezen a napon alakították meg a BMMNT tagjai a Forradalmi Katonatanácsot, elnökének Csikor Kálmánt, a Pécsi Tudományegyetem Katonai Tanszékének vezetőjét választották. Péter Károly, i. m. 136. o.; Péter Károly: A pécsi Diákparlament és a MEFESZ tevékenysége. In: Pécs és Baranya 1956-ban, i. m. 50. o.; Bán Péter: Pécs és Baranya megye forradalmi testületei. In: Pécs és Baranya 1956-ban, i. m. 58-59. o.
[6] Péter Károly, i. m. 285-286. o.
[7] Péter Károly, i. m. 286-287. p.
[8] Debreczeni László: Egy medikus, i. m. 47, 54-85. o.; HL KKB. B. 1/1958. Csikor Kálmán alezredes és társai pere.
[9] 1956 kézikönyve. III., i. m. Baranya megye. 228-232. o.
[10] Péter Károly, i. m. 295-315. o.
[11] Rozs András: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pécsett. Kézirat. Pécs, 2008. 65 o. Megjelenés alatt, a "Pécs város történetének monográfiája" című kiadvány résztanulmányaként. Kiadja: Pécs Története Alapítvány. A megtorlás. 44-55. o.
[12] A Baranya Megyei Bíróság elnevezése az 1957-1959 közötti években Pécsi Megyei Bíróság volt.
[13] PMB, BFB, BKB, KKB, GyKB büntető peres iratai, 1957-1959. In: BMB irattára; 1956 kézikönyve. III., i. m. Baranya megye. 228-232. o.; Péter Károly, i. m. 295-315. o.
[14] Péter Károly, i. m. 314. o.
[15] Szakolczay: A forradalmat követő megtorlás, i. m. 240. o.
[16] Uo.
[17] Rozs András: A "mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai. In: Pécs és Baranya 1956-ban, i. m. 184-188. o.
[18] Dr. Kertész Endre és társainak pere a Budapesti Fővárosi Bíróságon zajlott. A per iratanyagának egy része a Fővárosi Bíróságon, B. 3735/1957. szám alatt, másik része az Állambiztonsági Történeti Levéltárban (ÁBTL) 3.1.9. V-143793/I-II. szám alatt található. Utóbbi iratcsomó a Dr. Kertész-per rendőrségi, ügyészségi vizsgálati és bírósági tárgyalási jegyzőkönyveit tartalmazza. Idézi: Bán Péter-Rozs András: Baranya megye. In: A vidék forradalma, II., i. m. 28-83. o.; Bán Péter: Pécs és Baranya forradalmi testületei. In: Pécs és Baranya 1956-ban, i. m. 57-79. o. E munkák azonban nem közlik a Dr. Kertész-per vádiratát, így a vádlottak BHÖ szerinti vádjait sem. A Baranya Megyei Levéltárban csak a Dr. Kertész-per ítéletei találhatók. E munka szerzője így nem rendelkezik a per vádlottjainak BHÖ szerinti minősítéseivel. Csak feltételezni tudja, hogy a per első- és másodrendű vádlottja a BHÖ. 1. § a többi vádlott a BHÖ. 1. § /2/ bekezdés minősítést kapta.
[19] Aszódi Pál: Ítélet Csikor Kálmán és 18 társa büntető ügyében (1956-1958. In: Mecseki Láthatatlanok. Pécs - 1956. (Szerk. Romváry Ferenc - Rozs András) Pécs Története Alapítvány, Pécs 1997. 39. o.
[20] A Baranya Megyei Bíróság (BMB) iratai, B. 1494/1957. szám
[21] KMT = Központi Munkástanács, a munkástanácsok országos központi szervének számító Nagybudapesti Munkástanács általánosan használt elnevezése. Az 1956. december 11-12-i KMT-sztrájk pécsi szervezéséről lásd: Rozs András: A "mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharca. In: Pécs és Baranya 1956-ban, i. m. 186. o.
[22] BMB. B. 481/1957. sz.
[23] BMB. B. 26/1957. sz.
[24] BMB. B. 1264/1957. sz.
[25] BMB. B. 1284/1957. sz.
[26] BMB. B. 1325/1957. sz.
[27] BMB. B. 1357/1957. sz.
[28] BMB. B. 1388/1957. sz.
[29] BMB. B. 1419/1957. sz.
[30] BMB. B. 1539/1957. sz.
[31] BMB. B. 1601/1957. sz.
[32] BMB. B. 1225/1958. sz.
[33] BMB. B. 1357/1958. (1235/1957). sz.
[34] BMB. B. 1397/1958. (1381/1957). sz.
[35] Hely és szám nélkül. Az ítélet másolata a BML-ben található.
[36] Aszódi, i.m. 39. o.
[37] BMB. B. 26/1957. sz.
[38] BMB. B. 211/1957. sz.
[39] BMB. B. 265/1957. sz.
[40] BMB. B. 268/1957. sz.
[41] BMB. B. 364/1957. sz.
[42] BMB. B. 532/1957. sz.
[43] BMB. B. 547/1957. sz.
[44] BMB. B. 625/1957. sz.
[45] BMB. B. III. 998/1957. sz.
[46] BMB. B. 1013/1957. sz.
[47] BMB. B. 1294/1957. sz.
[48] BMB. B. 1322/1957. sz.
[49] BMB. B. 1331/1957. sz.
[50] BMB. B. 1351/1957. (B. 679/1957.) sz.
[51] BMB. B. 210/1958. (B. I. 55/1957.) sz.
[52] BMB. B. 335/1958. (B. 399/1957.) sz.
[53] BMB. B. 502/1958. (B. 928/1957.) sz.
[54] BMB. B. 1482/1958. (B. 180/1958.) sz.
[55] BMB. B. 1782/1958. (B. 29/1958.) sz.
[56] BMB. B. 1183/1959. (B. 1842/1958.) sz.
[57] BMB. B. 268/1957.; Rozs András: A "mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharca. In: Pécs és Baranya 1956-ban, i. m. 174-190. o.
[58] Városi Imre László (Pécs). BMB. B. 1329/1957. sz.
[59] Ezek a perek: a már említett Dr. Kertész-per (ld. 18. sz. jegyzet), Vidolovics Nándor és társai (Sopiana Gépgyár Munkástanácsa, nemzetőrség), BMB. B. 946/1957. (R. 237/1969.). sz.; Kupecz Vilmos (Pécsi Postaigazgatóság Munkástanácsa), BMB. B. 1330/1957. sz.; Jobbágy (Jobst) Valér (26. sz. AKÖV Munkástanácsa), BMB. B. 1385/1957. sz.; Csikor Kálmán alezredes (BMMNT KT), BKB. B. VI. 09/1957. sz.; Bódis János őrnagy (BMMNT KT), BKB. B. VI. 010/1957. sz.; Gucsy István
- 121/122 -
őrnagy és társai (közöttük Laczay András, a POTE hallgatója, MEFESZ), GyKB. B. 68/1958. sz.
[60] Dr. Kertész Endre és társai pere, lásd 18. sz. jegyzet.
[61] Debreczeni László tanulmányai, lásd 3., 8. sz. jegyzet.
[62] Lásd 18. sz. jegyzet.
[63] BMB. B. 1264/1957, B. III. 998/1957. sz.
[64] 3 személy: Bencze József, Bódis János, Csikor Kálmán két-két per vádlottja volt.
[65] Az első és másodfokon hozott ítéletek együtt számolva.
[66] Az összes perben elítélt 132 vádlott személy - a két per vádlottjait kétszer számolva - közül 4 személy (a Híres Károly és 3 társa per vádlottjai) ítéletét forrás hiányában nem tudjuk.
[67] Itt és a másodfokú ítéletekre vonatkozó következő számokban a másodfokon hozott felmentések, felfüggesztések is benn értendők.
[68] A bírói szaknyelv szerint.
[69] A felfüggesztett ítéleteket itt nem számoltuk hozzá.
[70] Bár az összehasonlítás nem teljes adatokra épül, ugyanis csak az 1. sz. jegyzetben említett 1956 kézikönyvének peradatai állnak rendelkezésünkre, ezek azonban válogatások.
[71] Dr. Kertész Endre és társai pere, ld. 18. sz. jegyzet, valamint Domján Mihály: A forradalom résztvevője voltam (Névtelenül és láthatatlanul a hazáért és szabadságért). In: Mecseki Láthatatlanok. Pécs - 1956. Dokumentumok és emlékezések. Szerk. Romváry Ferenc - Rozs András. Pécs Története Alapítvány, Pécs 1997. 123-134. o.
[72] Lásd 18. sz. jegyzet, Domján Mihály, i. m. 152-163. o.
[73] BMB. B. 1264/1957. sz.
[74] Lásd 18. sz. jegyzet, BFB. 3735/1957. sz., Domján Mihály, i. m. 161-163. o.
[75] Lásd 18. sz jegyzet, BFB. 3735/1957, BMB. 998/1957. sz., Domján Mihály, i. m. 161-163. o., Péter Károly, i. m. 297, 299, 383, 393. o.
[76] KKB, 1/1958. sz. Lásd Aszódi Pál, i. m. 34-43. o.
[77] Dr. Kertész Endre és társai pere, lásd 18. sz. jegyzet, BFB. 3735/1957. sz., Domján Mihály, i. m. 157-158. o.
[78] BMB. B. 1284, 1494/1957. sz.
[79] BMB. 625/1957. sz., Péter Károly, i. m. 303. o.
[80] BMB. 998/1957. sz., Péter Károly, i. m. 297, LVIII-LXIX.
[81] Péter Károly, i. m. 154, 189, 353, XLI., Aszódi Pál, i. m. 28. o., Domján Mihály, i. m. 178-184. o., BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 10. d. 347. sz.
[82] KKB. 1/1958. sz., Aszódi Pál, i. m. 39. o., Péter Károly, i. m. 296. o., 1956 kézikönyve, i. m. 228. o.
[83] Uo.
[84] BMB. 481/1957. sz., 1956 kézikönyve, i. m. 228. o., Péter Károly, i. m. 296. o.
[85] BMB. 26/1957. sz., Péter Károly, i. m. 309. sz.
[86] BMB. 268/1957. sz., 1956 kézikönyve, i. m. 229. o., Péter Károly, i. m. 299. o.
[87] Dr. Kertész Endre-per, lásd 18. sz. jegyzet, 1956 kézikönyve, i. m. 229. o., Péter Károly, i. m. 299. o., Domján Mihály, i. m. 140, 151-152. o.
[88] Hantosi Lajos 15 év , fk. Béres Lajos 10 év, fk. Hagen-turn Ernő 8 év börtönbüntetését az LB hh. ítélettel illette. BMB. 481/1957. sz., Péter Károly, i. m. 301. o.
[89] Dr. Kertész Endre-per, lásd 18. sz. jegyzet, 1956 kézikönyve, i. m. 229. o., Péter Károly, i. m. 299. o., Domján Mihály, i. m. 144-147. o.
[90] Dr. Kertész Endre-per, lásd 18. sz. jegyzet, 1956 kézikönyve, i. m. 229. o., Péter Károly, i. m. 299. o., Domján Mihály, i. m. 147-151, 158-159, 168-170. o.
[91] BMB. B. 532/1957. sz., Péter Károly, i. m. 306. o.
[92] Lásd 3, 8. sz. jegyzet, KKB. 1/1958. sz., 1956 kézikönyve, i. m. 228. o., Péter Károly, i. m. 296. o.
[93] Kiss Imre főhadnagy első fokon hozott 2 éves börtönbüntetését az LB 3 éves büntetésre módosította. KKB. 1/1958. sz., 1956 kézikönyve, i. m. 228. o., Péter Károly, i. m. 296. o.
[94] A pécsi börtön udvarán kivégzett Szabó István apát-varasdi illetőségű volt, ezért őt nem vettük figyelembe. Lásd: 1956 kézikönyve, i. m. 232. o., Péter Károly, i. m. 302. o.
[95] BMB. 481 /1957. sz., 1956 kézikönyve, i. m. 231. o., Péter Károly, i. m. 293-294, 301. o.
[96] A felfüggesztett ítéleteket itt nem számoltuk hozzá.
[97] BMB. 481/1957. sz.
[98] BFB. 3735/1957. sz.
[99] BMB. 26, 481, 532/1957. sz., BFB. 3735/1957. sz., KKB. 1/1958. sz.
[100] BMB. 26/1957. sz.
[101] BMB. 481/1957. sz.
[102] BFB. 3735/1957. sz.
[103] KKB. 1/1958. sz.
[104] BMB, 481/1957. sz., BFB. 3735/1957. sz.
[105] BMB. 268, 481/1957. sz., BFB. 3735/1957. sz., KKB. 1/1958. sz., GyKB. B. 68/1958. sz.
[106] A semmisségi törvényekről részletesen lásd Nőt Bálint, i.m. 118-119. o.
[107] BMB. 265, 268, 532, 547, 625, 1013, 1325, 1351, 1357, 1388, 1419, 1494, 1601/1957., 1397, , 1482/1958. sz.
[108] BMB. 1264/1957. sz.
[109] 1989-ben 7, 1990-ben 6, 1991-ben 2, 1992-ben 2, 1993-ban 1, 1994-ben 2, 2004-ben 1 bírósági semmissé tétel történt a Baranya Megyei Bíróságon. BMB., ld. 106. sz. jegyzet.
[110] Egy semmissé tételi irat nem tartalmazza a letöltött börtönbüntetés idejét. BMB. 547/1957. sz.
[111] BMB., lásd 106. sz. jegyzet.
[112] BMB. 268/1957. sz.
[113] E témát e dolgozatban csak érintjük. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen lezajlott fegyelmi tárgyalásokról, határozatokról Péter Károly írt. Péter Károly, i. m. 265-321. o. Az üzemekből történt elbocsátások, racionalizálások feldolgozása még várat magára.
[114] Péter Károly, i. m. L-LI.
[115] BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 10. doboz, 347. szám. Fegyelmi tárgyalások jegyzőkönyvei; Péter K. i. m. CXXXV-CXXXVIII. 1-4. o.
[116] Gál Gyula: Ötvenhatos emlékeim. In: Ádám Antal - Cseresnyés Ferenc - Kajtár István (Szerk.): Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2006. 121-139. o., Gál Gyula iratai. In: Rozs András (Szerk.): Pécs és Baranya 1956-ban. Baranyai Történelmi Közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008. Baranya Megyei Levéltár, Pécs 2008. 393-400. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző ny. főlevéltáros.
Visszaugrás
