Az Alkotmánybíróság a Veszprémi Törvényszék beadványa alapján eljárva, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 2. § (1) bekezdése 2022. november 10. napja és 2023. január 11. napja között hatályban volt "a kereskedőnél készleten lévő" szövegrésze, valamint a 2022. november 10. napja és 2023. július 31. napja között hatályban volt 2/A. § (2) bekezdése, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról szóló 3/2022. (I. 26.) MK rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 2022. november 14. napja és 2023. július 31. napja között hatályban volt 1., 2. és 3. mellékletei alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította, továbbá a Kr. 2022. novem-
- 242/243 -
ber 10. napja és 2023. január 11. napja között hatályban volt 2/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította.
Ügyszám: III/1705/2023.
Címszavak: jogállamiság; jogbiztonság; felkészülési idő követelménye; veszélyhelyzet; hatósági ellenőrzés; közigazgatási bírság
Az indítványt benyújtó bíróság előtt folyamatban volt alapügy lényege szerint a Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) ellenőrzést folytatott az egyik kiskereskedelmi üzletláncnál (a továbbiakban: Kiskereskedő), amelynek során elsősorban az élelmiszerek hatósági árával összefüggő jogszabályok betartását vizsgálták. Az ellenőrzés eredményeként a készletezési és árusítási kötelezettség tekintetében a Hatóság megállapította, hogy öt régi hatósági áras termékből a Kiskereskedő nem árusított legalább olyan mennyiséget, mint a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi készletmennyiség volt az adott üzletében. A Hatóság ellenőrizte továbbá két hatósági áras termékre (tyúktojás és étkezési burgonya) vonatkozó készletezési és árusítási kötelezettség betartását is. Végül a hatósági áras termékekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség betartását is az ellenőrzés alá vonta a Hatóság. Utóbbival összefüggésben megállapította, hogy az új hatósági áras termékekre vonatkozó tájékoztatás nem volt megtalálható az ellenőrzött üzletben.[1] Megállapításai alapján a Hatóság 3 000 000 Ft bírságot szabott ki a kiskereskedőre, aki ezt követően bírósághoz fordult. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot alkalmazta az ügyben ellenőrzést folytató Hatóság, amelynek a következő indokai voltak: az ellenőrzés időpontjában nem a megszokott mennyiségben álltak a fogyasztók rendelkezésére a régi hatósági áras termékek; a jogsértés megvalósult, a már bekövetkezett hátrány nem visszafordítható; a jogsértéssel érintett fogyasztók száma ismeretlen; a felperes készletezésének jogellenességét már korábban is megállapították; a felperes az eljárás során együttműködő volt; a felperes a kiskereskedelem meghatározó szereplője és szupermarketnek minősülő érintett üzletének alapterülete 1035 m2.
Az ügyben eljárt bíró ezen előzményeket követően az alapul fekvő eljárás felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz, állítva, hogy az ügyben alkalmazandó jogszabályok az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, azon belül a jogállamiság, valamint a jogbiztonság elvéből következő kellő felkészülési idő követelményével ellentétesek. Az indítványozó bíró megállapítása szerint a támadott jogszabályokkal bevezetett módosítások két kört érintettek: egyrészt módosult a vonatkozó termékkör (bővült); másrészt az azokhoz kapcsolódó vásárlók számára történő tájékoztatást is módosult. Lényeges módosításnak vélte továbbá, hogy a vonatkozó szabályozás akként módosult, hogy "abba a korábbi »átlagos napi mennyiség« szövegrész helyébe az »átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség« szövegrész került". A bírói indítvány szerint a Kr. módosítása "2022. november 9-én késő éjjel történt kihirdetéséhez képest annak másnapi, 2022. november 10. napjának 0:00 órájától történt hatálybalépésétől kezdve, azaz 1 óra 39 perc felkészülési idő után kellett volna a [...] hatósági áras termékek tekintetében azok forgalmazásán túl a bázisnapon a kereskedőnél készleten lévő mennyiség (készletmennyiség) árusítására felkészülni". Ezen túl a kereskedőknek az Mkr.-módosítás 2022. november 11-én este történt kihirdetéséhez képest annak "2022. november 14. napjának 0:00 órájától történt hatálybalépésétől [...], azaz egyetlen hétvége felkészülési idő után kellett volna a kibővített hatósági áras termékkörökre vonatkozó megváltozott tartalmú tájékoztatást az üzleteikben jól látható helyre kifüggeszteni". Az indítványozó bíró indítvány szerinti végkövetkeztetése ezek alapján, hogy lehetetlen volt egyetlen éjszaka, illetve egyetlen hétvége alatt a szóban forgó rendelkezések betartására felkészülni. A módosított szabályokban foglalt többletkötelezettségek - szól az indítvány - a kiskereskedő jóhiszeműsége és legjobb igyekezete mellett sem volt teljesíthető, így akaratán kívül követett el jogsértést az ügyben, hiszen a felkészülési idő teljes mértékben elmaradt.
Az Alkotmánybíróságnak elsősorban az indítvány elbírálásra való alkalmasságát kellett megítélnie. Ennek körében kitért arra, hogy a bírói indítványban megjelölt Kr. 2/A. § (1) bekezdése[2] nem minősül az indítványra okot adó egyedi ügyben alkalmazott szabálynak, tekintettel arra, hogy a Hatóság határozatában sem tért ki annak megszegésére [vö.: az Abtv. 64. § d) pontjával]. Megállapítható volt továbbá, hogy a szóban forgó, sérelmesnek vélt rendelkezések mire az Alkotmánybíróság elé kerültek
- 243/244 -
elbírálásra, már hatálytalanná váltak. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján nem kizárt, hogy a testület hatályon kívül helyezett norma alkotmányosságát vizsgálja.[3] Megjegyzendő, hogy ilyen esetekben kizárt a megsemmisítés jogkövetkezményének alkotmánybírósági alkalmazása, ez azonban nem zárja ki az alaptörvény-konformitás vizsgálatát és esetlegesen az alaptörvény-ellenesség kimondását.
Az ügy érdemi vizsgálatot igénylő fő kérdése, hogy a kellő felkészülési idő követelménye különleges jogrend idején hogyan érvényesül. Az Alkotmánybíróság mind az Alkotmány, mind az Alaptörvény hatálya alatti gyakorlatában foglalkozott a kellő felkészülési idő követelménye tartalmának kidolgozásával.[4] Az Alkotmánybíróság a kellő felkészülési idő meglétének vizsgálatát olyan esetekhez kötötte, amikor a norma új és egyben többletkötelezettséget írt elő a jogalkalmazók számára, vizsgálva, hogy az adott körülmények között e kötelezettséget tudták-e teljesíteni, kitérve arra is, hogy a kötelezettek (a norma címzettjei) akaratuk ellenére ne kövessenek el jogellenes magatartást.[5] A vizsgálat korlátját is meghatározta az Alkotmánybíróság, amikor rögzítette, hogy a kellő felkészülési idő pontos meghatározása nem alkotmányossági kérdés, csak azt értékelheti a testület, ha az teljesen elmaradt, vagy kirívóan rövid volt.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
