2022. június 30-án a Munkajog folyóirat és a Magyar Munkajogi Társaság immáron harmadik alkalommal szervezte meg éves konferenciáját, amelynek nem titkolt célja a munkajoggal foglalkozó gyakorló szakemberek és a munkajog akadémiai művelői közötti tudományos fórum megteremtése. A konferenciának idén a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme adott helyt, az érdeklődök azonban nemcsak a helyszínen, hanem online is követhették az előadásokat.
A résztvevők elsőként dr. Nádas György előadását hallhatták a méltányos mérlegelés követelményének gyakorlati érvényesüléséről. A méltányos mérlegelés német eredetű jogintézménye a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépésével került be a munkajog generálklauzulái közé, amelynek célja egy az írott jogi szabályokon túlmutató méltányossági követelmény érvényesítése volt. A Debreceni Egyetem tanszékvezető docense szerint ez a cél ugyanakkor egyáltalán nem látszik megvalósulni, mivel a generálklauzula egy jogkövetkezmények nélküli lex imperfecta benyomását kelti a gyakorlat alapján. Nádas György szerint a probléma megoldását az jelenthetné, ha a felek kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben konkrét tartalommal töltenék meg a méltányos mérlegelés követelményét, amelynek megsértése így számon kérhetővé válna.
Ugyancsak gyakorlati megfontolások uralták dr. Tánczos Rita a munkavállaló személyiségi jogaival foglalkozó előadását. A Kúria kollégiumvezető-helyettes bírája először a személyiségi jogok szabályozásának történetét ismertette. A személyiségi jogok katalógusa ma az Alaptörvényben, az Mt.-ben, illetve a polgári jogi kódexben található. Az áttekintés után az elmúlt évek legjelentősebb személyiségi jogi tárgyú munkaügyi pereiben hozott kúriai ítéleteket ismertette. Ezek körében gyakoriak voltak az emberi méltósághoz, illetve az élet, testi épség, egészség védelméhez fűződő jogokkal kapcsolatos igények, amelyekben sajátos, munkavállalókat érintő nehézséget jelent az okozatiság bizonyítása.
Ugyancsak a személyiségi jogokkal, azon belül pedig a sérelemdíj gyakorlatával foglalkozott dr. Hajdu Edit bíró. A Kúria tanácselnöke az Mt. 9. § (1) bekezdése alapján a sérelemdíj iránti igényeknél alkalmazandó kárfelelősségi szabályozás gyakorlati érvényesülését vizsgálta. Kiemelte, hogy munkavállalói sérelem esetén az okozatiság bizonyítása magát a munkavállalót terheli, ami a gyakorlatban nehézkes lehet. Fontos ugyanakkor, hogy a jogsértés megállapításánál nincs jelentősége a felróhatóságnak, az csak a sérelemdíj összegszerűségének mérlegelése során tehet szert jelentőségre. Végül ugyancsak az összegszerűség mérlegelésénél jöhetnek számításba az Mt. kármegosztási esetei.
A személyiségi jogok és a bírósági gyakorlat területeit elhagyva dr. Rácz-Antal Ildikó egyetemi adjunktus a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének kérdését vizsgálta, amelynek különös aktualitást ad a területet szabályozó, jelenleg átültetésre váró európai uniós irányelv.[1] Problémafelvetése szerint a munkáltató rugalmasság iránti igényét egyre inkább kiszolgáló munkajogi szabályozásban megbomlik a munka és a magánélet egysége. A munkavállalók jelentős része kénytelen munkaidején kívül is online kapcsolatot fenntartani a munkáltatójával, ami ugyanakkor gátolja a tényleges pihenését, regenerálódását. Ebből a problémából jelenthet kiutat a lekapcsolódáshoz való jog intézményesítése, amely meggátolná az állandó elérhetőségből, e-mailekre válaszolásból fakadó önkizsákmányolást. A Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa szerint a jogalkotó tétlenségét a kollektív szerződések lekapcsolódás jogát előíró rendelkezései pótolhatnák.
A pihenőidős elméleti kitekintést dr. Ferencz Jácint tanszékvezető egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem), ügyvéd előadása követte, aki a munkajog leggyakoribb nyilatkozatait és jognyilatkozatait mutatta be. Előadásában kiemelte, hogy az Mt. II. fejezetének katalógusa nem zárt, nyilatkozatok és jognyilatkozatok annak körén túl is tehetők, amennyiben nem ütköznek munkaviszonyra vonatkozó szabályba. A nyilatkozatok és a jognyilatkozatok elméletileg problémamentes elhatárolása ugyanakkor a gyakorlatban sokszor megkérdőjelezhetővé válik, nem egyértelmű például, hogy megjelenik-e a joghatás kiváltásának célzata a munkaidő beosztására tett utalást is tartalmazó, munkarendről szóló tájékoztatásban. Ferencz Jácint a különböző típusú jognyilatkozatok áttekintése után a képviselet, az alaki kötöttség és a közlés egyes kérdéseire is kitért.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa és az Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, dr. Petrovics Zoltán a munkáltatói felmondás és a jogellenes felmondás jogkövet-
- 75/76 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
