Az elmúlt évtizedekben egyre többen az ítéletek szabad áramlását, mint a klasszikus alapszabadságokat kiegészítő - azok működéséhez szükséges - ötödiket tartják számon. Ez nem is tűnik eltúlzottnak, ha azt vesszük alapul, hogy ennek érvényesülése nélkül a többit sem lehet megvalósítani. A több országot érintő jogügyletek és kapcsolatok ugyanis következetesen hozzák magukkal a határon átnyúló jogvitákat is, amelyek hatékony rendezése és az annak eredményeként hozott ítéletek végrehajtása nélkül az integráció csupán illúzió lenne. Az uniós szabályozás magját a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet, más néven a Brüsszel I. rendelet alkotja. Az elmúlt években ennek a felülvizsgálatára került sor és a Bizottság 2011 elején egy javaslatot is megfogalmazott, amelyet a Tanács a magyar elnökség alatt vitatott meg. A Bizottság javaslata azonban nem csak az uniós jogalkotókat sarkallta gondolkodásra és vitára, hanem Európa szerte a tudomány képviselőit is. Ilyen tudományos megbeszélésre került sor 2011. május 26-án, Budapesten, ahol a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont a "Brüsszel I. rendelet módosítása" című konferenciának.
A nyitó előadást a konferencia házigazdája Osztovits András egyetemi docens, a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró tartotta a Brüsszel I. rendelet keletkezéstörténetéről és módosításának irányairól. Ebben felvázolta a Brüsszeli Egyezménytől a rendeletig vezető utat, szót ejtve a csatlakozások történetéről és a Közösség jogalkotási kompetenciájában bekövetkezett változásokról. Előadásában kitért a folyamatban lévő felülvizsgálat menetére, kiemelve az elkészült hatástanulmányok eredményeit és szerepét. A részletek tárgyalása nélkül összefoglalta a tervezett változások irányait, a négy legfontosabb reformpontra összpontosítva, amelyek az exequatur eltörlése, a választottbírósági eljárás és a bírósági eljárás kapcsolatának szabályozása, az ún. torpedó keresetek és végül az alperes lakóhelyének kérdése.
A konferencia első részében a felülvizsgálatról és a magyar elnökség alatt folytatott tárgyalások eredményeiről hallottak a résztvevők. Boreczki Szabolcs, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tanácsosa adott felvilágosítást a munkacsoport ülések tapasztalatairól. Előadásában a legtöbb vitát kiváltó kérdésekről beszélt, rámutatva a tagállamok által felvetett problémákra. Kiemelte a választottbírósákodást érintő szabályozás jelentőségét, felhívva arra a figyelmet, hogy ez paradigmaváltást jelent az eddigiekhez képest, hiszen a Brüsszel I. rendelet eddig azt nem szabályozta. Az exequatur eltörlésével kapcsolatos vitákról elmesélte, hogy több kifogás is érte a kivételszabályokat és a tagállamok a Bizottság javaslatával ellentétben inkább megtartanák az anyagi közrendet. Előadásában rámutatott, hogy a munkacsoport hivatalos nyelve az angol volt, így ez a nyelvi változat tekinthető hivatalosnak, a többiben elképzelhetők hibák. Tiborfi György, a Fidesz-KDNP Frakciószövetség kabinet titkára a Kormány és az Országgyűlés együttműködéséről és annak jogi kereteiről számolt be, különös hangsúlyt fektetve az Országgyűlés ellenőrzési mechanizmusaira.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
