"A jövőt ne úgy kell várjuk, mint a vonatot. A jövőt magunknak kell megteremteni." A francia közjegyzők minden évben megrendezésre kerülő kongresszusának volt ez a szlogenje Cannes városában 2002 szeptember végén.
A francia közjegyzői kongresszusoknak igen régi hagyománya van. Szám szerint ez volt a kilencvennyolcadik, és mivel évente rendezik, a közel százéves múltat nem nehéz ebből kikövetkeztetni.
A történelmi múltba visszanyúló kezdeteket nem ismerem, de mivel kamaránk mindenkori elnöke 1994 óta minden évben meghívást kap a seregszemlére - az összes európai és afrikai kamarai elnökkel egyetemben - erre az időszakra van némi áttekintésre lehetőség a szakmai és szervezeti történéseket illetően.
Franciaországban jelenleg kb. 9-10 000 közjegyző működik, a mi szervezeti felépítésünkhöz hasonló országos "lefedettségben". A közjegyzők számához viszonyított rendszeres kb. 30%-os a részvételi arány, mely ebben az évben 3200 regisztrált főt jelentett, ami mindenképpen a rendezvény iránti igényt és érdeklődést fejezi ki. Ez a létszám, mely a résztvevők családtagjaival együtt nyugodtan a duplájának is mondható, kisebbfajta demonstrációnak a tűnhetett a kívülállók számára, az utószezonban lassan elnéptelenedő kies Croisette sétányon.
A rendezvény méreteihez mérhető a szakmai előkészítés szintje is. A kongresszus témáját azt megelőzően két évvel választják ki. Ekkor létrejönnek azok a közjegyzőkből álló bizottságok, melyek a szakmai irányítást végzik. A kiválasztott joganyagot minden létező szakmai aspektusból feldolgozzák, és vitára, javaslatra készen tárják azt a nagyszámú résztvevő elé. A kétéves kemény csapatmunka eredménye minden évben, egy kb. 800 oldalas, még a kongresszus előtt megjelenő szakkönyv. Az ebben felvetett jogi problémák lehetséges megoldásainak továbbgondolása és esetleges törvénymódosítási javaslat megtétele a kongresszus által, - ebben lehet röviden összefoglalni a rendezvény lényegét. De ezt így összefoglalni, bűnös vulgarizálás, pont a lényeget nem fejezi ki, mivel állítólag az "ördög a részletekben van".
Az idén górcső alá vett téma az volt, hogy a közjegyző miként segítheti komplexen a kis vállalatokat és vállalkozókat abban, hogy jogi lépéseiket a vállalkozás minden részletében a legoptimálisabban tehessék meg. A téma sokrétűsége adott, csak észre kell venni azt. Mire figyeljen a vállalkozó a cégalapításkor? Mi történik a cégben lévő házassági, élettársi közös vagyonnal - válás és halál esetén? Hogyan számolható el a házastárs különvagyoni ingatlanában működő vállalkozás? Miként vehető figyelembe jogszerűen a saját és a nem alkalmazott családtag munkavégzése? Milyen jogi csapdák láthatóak előre és ezek hogyan minimalizálhatóak? Mire kell vigyázni a munkaszerződések kötésénél és megszüntetésénél? A tőkeemelés és a bevitt vagyon kockázatai? A céggel kapcsolatos öröklésjogi problémák milyen szerződésekkel mérsékelhetőek?... Mindez 800 oldalon keresztül, jogszabályok értelmezésével, ítéletek, egyértelmű és vitatott jogalkalmazások ismertetésével, a jogintézmények boncolgatásával, és olyan szinten, mely a jogalkalmazó munkáját segíti, vagyis egyértelműsít dolgokat és óvatosságra int a változó és kialakulatlan joggyakorlat feltárásával.
A három napos kongresszus során a fenti témákról négy külön bizottságban tanácskoztak, vitatkoztak, előadásokat hallgattak meg a résztvevők, feltárva az adott jogterület anomáliáit. A négy bizottság és a résztvevők közös munkája az utolsó napon abban teljesedett ki, hogy mindegyik csoport a saját témájában - A vállalkozás jobb szervezése, Az előrelátható kockázatok, A költségek optimalizálása, A vállalkozás külső kapcsolatai (partneri, családi és állami kötelezettségek terén) - egy-egy konkrét, jogszabály-módosítási javaslatot fogalmazott meg, a jogszabály pontos szövegezésével.
Tekintve, hogy a Franciaországban működő kb. 2 700 000 vállalat 90%-a tíz főnél kevesebbet foglalkoztat, és ezen vállalkozások működését, helyzetét javító jogszabály-módosítási javaslatok alapos előkészítés után, a jelenlévő közjegyzők megvitatottan kerültek eldöntésre, a kongresszus "hozadéka" nyilvánvalóan pozitív, mind a vállalkozások, mind a jogszabályalkotók irányában.
Nem lenne teljes a kép, ha a szakmai események és célok ismertetése mellett nem írnék a kongresszus egyéb eseményeiről, így elsősorban arról a szakmai kiállításról és vásárról, mely úgy tudom a világon egyedülálló: miközben a filmpalota előadótermeiben folytak a viták, a földszinti tágas előtér egy hatalmas expo színhelye volt. 115 standon volt megtalálható az, ami egy közjegyző számára "szem szájnak ingere" lehet. Bemutatkoztak a jogi kiadók széles spektrumú szakkönyvekkel (magam is jócskán elcsábultam), folyóiratok szinte minden jogágban, a rokonszakmák a szolgáltatásaikkal, így az ingatlanügyletek segítői, könyvelők, végrehajtók, geneológusok, számítógépes cégek, minden igényt kielégítő közjegyzői programjaikkal és olyan karitatív szervezetek, melyek a helyszínen szervezett különböző formájú gyűjtéssel mindenképpen társadalmilag hasznos célok szolgálatában állnak (pl. rákellenes alapítványok, vakok szövetsége, afrikai segélyszervezetek, Amnesty International stb.).
Közismert a magyar közjegyzők előtt is, hogy a francia kollegáink jogosítványai, szervezetei a Code Napoleon óta jogszabályban rögzítettek, kizárólagos közhitelességi kompetenciáik és ehhez mért számarányuk miatt a francia társadalom igen ismert részét alkotják. Úgy éreztem, hogy ehhez a ranghoz idén is egy szakmai mélységében és hasznosságában, de még külső megjelenésében, publicitásában és szervezettségében is méltó seregszemlét hoztak létre. Ezt kívántam egy kicsit közelebb hozni e rövid híradással. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Várkonyi Vera közjegyző, Budapest
Visszaugrás
