A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényen (a továbbiakban: Pmt.) kívül a közjegyző pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedéseit illetően lényeges törvényi szabályokat tartalmaz az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény).
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 1/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) tárgyi hatálya - a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésén túl -, kiterjed a Kit.-ben, az Afad-törvényben foglalt kötelezettségek teljesítésének módjára is. Jelen tanulmány a Kit. és az Afad-törvény szabályozási rendszeréből következő közjegyzői kötelezettségeket vizsgálja meg az általános ügyfél-átvilágítási intézkedésekre is figyelemmel.
A Kit. személyi hatálya a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatókra terjed ki, azaz ezen szolgáltatók kötelesek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben előírt kötelezettségeknek megfelelően eljárni, és ezáltal biztosítani a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását. Mint ahogyan a korábbiakban már kifejtésre került, a Pmt. értelmező rendelkezése révén a közjegyző szolgáltatónak minősül.
A Kit. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a közjegyzőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi
- 112/113 -
aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.[1] Mivel sem a Kit., sem pedig a Szabályzat nem említ tárgyi hatályt korlátozó rendelkezést, a Kit. szerinti kötelezettségek minden közjegyzői eljárásban terhelik a közjegyzőt.
Az EU és ENSZ BT szankciós értesítések és az azokhoz mellékletként kapcsolódó szankciós határozatok a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) Intranet "Nemzetközi ügyek/Pénzmosás" / "EU/ENSZ szankciós értesítések" oldaláról érhetők el naprakészen.
Az ügy, illetve ügyfél körülményeire tekintettel az e bekezdésben megjelölt konszolidált szankciós listákba való betekintéssel szükséges az ügyfelet ellenőrizni. A közjegyzői ügyviteli rendszer (a továbbiakban: KÜR) valamennyi ügykategóriában az ügyfél vezetékneve alapján keres az ENSZ BT[2] szankciós listájában, egyben figyelmezteti a közjegyzőt, ha az ügyfél tekintetében névazonosság áll fenn a Kit. szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával. Jelzés esetén a közjegyzőnek ellenőriznie kell, hogy releváns-e a KÜR által közölt információ. A teljes ENSZ BT szankciós lista a következő linkről érhető el: https://www.un.org/securitycouncil/content/un-sc-consolidated-list. Az EU által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedésekről, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listája pedig a következő linken érhető el: https://data.europa.eu/data/datasets/consolidated-list-of-persons-groups-and-entities-subject-to-eu-financial-sanctions?locale=en.
A közjegyzőnek a lekérdezések eredményét minden eljárásában össze kell vetnie a konszolidált szankciós listán szereplő adatokkal. Amennyiben a közjegyző vagy alkalmazottja az ügyfelek kötelező Kit. szerinti szűrése során megállapítja, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett - ügyfél- vagy ügyfélben tag - szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, úgy a közjegyző köteles bejelentéssel élni.
Az ellenőrzés eredményét fel kell jegyezni a KÜR-ben. [3]
A Kit. egyértelműen rögzíti, hogy a vagyon befagyasztásával és a vagyon rendelkezésre bocsátásának tilalmával járó korlátozás között különbség van, melyből kifolyólag eltérő eljárási szabályokat rendel alkalmazni egyik,[4] illetve másik esetben[5].
- 113/114 -
A Szabályzat 21. §-a a vagyonbefagyasztásra vonatkozó eljárási szabályokat határozza meg. Ennek alapján a közjegyzőnek haladéktalanul be kell jelentenie minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely arra utal, hogy az EU-, ENSZ-szankció alanya Magyarország területén a szankció hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.[6] A bejelentést írásban, a Szabályzat melléklete szerinti formanyomtatványon kell megtenni, és azt elektronikusan kell továbbítani a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara részére, aki továbbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (a továbbiakban: NAV PEI) részére. A Kit. szerinti bejelentésre egészében alkalmazandók a Szabályzat 14. §-ának rendelkezései.
A hatóság a bejelentéseket 4 munkanapon belül vizsgálja meg.[7] Ha a hatóság a lefolytatott vizsgálat alapján - akár a meghatározott négy munkanapos határidőnél rövidebb idő alatt is - úgy ítéli meg, hogy a Kit. szerinti eljárás feltételei nem állnak fenn (azaz a bejelentésben szereplő személy vagy vagyon nem tartozik a korlátozó intézkedés hatálya alá), arról haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő közjegyzőt.[8] A NAV PEI ezen értesítésének hiányában a bejelentés megtételét követő 4 munkanapon belül nem végezhető eljárási cselekmény, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet. Az eljárási cselekményt a bejelentést követő 5. munkanapon el kell végezni, kivéve, ha a hatóság a Kit. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltakról értesíti a közjegyzőt. Amennyiben a közjegyző által tett bejelentés utólag alaposnak bizonyul, a vagyonbefagyasztásról - a NAV PEI kezdeményezésére - érdemben a bíróság dönt.
A vagyonbefagyasztásra vonatkozó eljárási szabályok mentén a közjegyző kizárólag akkor jogosult megtagadni a közreműködést, illetve elutasítani a kérelmet, ha az ügyfél által kezdeményezett eljárás jellege nem teszi lehetővé, hogy a közjegyző 4 munkanapon át ne végezze el a felfüggesztett eljárási cselekményt.[9] Azt, hogy indokolt-e megtagadni a közreműködést, illetve elutasítani a kérelmet, a közjegyzőnek minden esetben egyedileg - az adott eljárási cselekmény függvényében - szükséges mérlegelnie. A döntésben célszerű lehet figyelembe venni a Szabályzat 15. §-ának (3) bekezdése és 16. §-ának (3) bekezdése alatt megjelölt körülményeket is.
A fentiektől eltérő szabályokat állapít meg a Szabályzat 22. §-a, mely a vagyon rendelkezésre bocsátásának tilalmára utalóan határoz meg speciális eljárásrendet. Abban az esetben, ha a közjegyző közreműködését olyan ügylethez kérik,
- 114/115 -
amelynek eredményeként a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT-határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, a vagyonbefagyasztással ellentétben nem a bíróság, hanem a közjegyző hozza meg a döntést a vagyon rendelkezésre bocsátása tilalmának alkalmazásáról.[10] A döntés a közjegyzői közreműködés megtagadását jelenti, egyben a közjegyzőnek haladéktalanul értesítenie kell a NAV PEI-t -ekkor tehát a területi közjegyzői kamara értesítése elmarad. A közjegyző által megtett értesítésre ugyancsak alkalmazandó a Szabályzat 14. §-a azzal az eltéréssel, hogy az értesítésnek kötelezően tartalmaznia kell a következőket: az érintett személy (azaz a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának) azonosító adatai; az alkalmazott uniós jogi aktus vagy ENSZ BT-határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölése; a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai; továbbá az érintett vagyon vonatkozásában rendelkezésre álló azonosító adatok.[11]
Abban az esetben, ha a korlátozással érintett személy vitatja, hogy ő lenne a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, és ennek megállapítására megfelelő adatot, információt, egyéb bizonyítékot tud szolgáltatni, kérelemmel fordulhat a hatósághoz, avagy a hatósághoz fordulás helyett fellebbezéssel élhet a közreműködés megtagadásáról hozott végzéssel szemben, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint.[12]
A gyakorlatban tudomásom szerint ez idáig még nem fordult elő, ám a Szabályzat 23. §-a alapján van arra lehetőség, hogy a fél a közjegyzőnél a Kit. 12. §-a (2) bekezdés vagy 13. §-a (2) bekezdése szerinti mentesítési kérelmet terjesszen elő. A mentesítés fogalmát a Kit. az értelmező rendelkezései között határozza meg, amely alapján a mentesítés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alá vont pénzeszköz, illetve gazdasági erőforrás feletti rendelkezési jog gyakorlásának eseti, célhoz kötött engedélyezése.[13] A közjegyző az efféle kérelmeket postai úton haladéktalanul köteles továbbítani a NAV PEI részére.
Viharos napjainkban különös figyelemmel kell kísérni az Oroszországgal szembeni szankciós döntéseket tartalmazó uniós jogszabályokat. Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/1904 (2022. október 6.) tanácsi rendelet 1. cikk 12. pontja a 833/2014/EU rendelet 5n. cikk módosításával
- 115/116 -
2022. október 7-i hatálybalépéssel megtiltotta a - közvetlen vagy közvetett -jogi tanácsadási szolgáltatás nyújtását Oroszország kormánya vagy oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére. A közjegyzői szolgáltatások a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése szerinti tilalom hatálya alá tartoznak, amennyiben azokat Oroszországban székhellyel rendelkező szervezet vagy Oroszország kormánya számára nyújtják, és nem tartoznak az 5n. cikkben meghatározott alkalmazandó kivételek egyikének hatálya alá sem. A tilalom vonatkozik például a szerződések és egyéb, a jogügyletek teljesítésére irányuló nyilatkozatok készítésére, valamint az aláírások hitelesítésére és a ténytanúsító okiratok készítésére.[14] Amennyiben a közjegyző közreműködését Oroszország kormánya vagy oroszországi székhelyű jogi személy, szervezet vagy szerv kéri, a közreműködés megtagadásának van helye az előbbiekre - és nem a Szabályzat 11. §-ára - hivatkozással. Ezenfelül amennyiben a közjegyző az eljárása során megállapítja, hogy az ügyfélként eljáró Oroszország kormánya vagy oroszországi székhelyű jogi személy, szervezet vagy szerv (mint uniós szankció alanya) Magyarország területén a szankció hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, vagy a célzott jogügylet révén számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, köteles bejelentést tenni.
A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozásához és működtetéséhez szükséges jogszabályi hátteret az Afad-törvény biztosítja. Hogy a nyilvántartás vonatkozásában ki minősül adatszolgáltatónak, az Afad-törvény 1. §-a rögzíti. A nyilvántartást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vezeti, a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatókon (számlavezetőkön) keresztül történő adatfeltöltés alapján. A nyilvántartásban az Afad-törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatai találhatóak, melyek körét meghatározhatják a Pmt. szerinti szolgáltatók által tett ún. eltérésjelzések is.
- 116/117 -
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az adatszolgáltatók következő adatait tartalmazza: (i) nemzeti nyilvántartási szám; (ii) név, rövidített név, székhely, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely); (iii) adószám (ha ilyennel rendelkezik); (iv) cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám; (v) európai egyedi azonosító (ha ilyennel rendelkezik).
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás ezen túlmenően tartalmazza az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának (vagy tulajdonosainak) következő adatait is: (i) családi és utónév; (ii) születési családi és utónév; (iii) állampolgárság; (iv) születési hely, idő; (v) lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely; (vi) a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke (szavazati jog vagy tulajdoni hányad és ennek százalékos aránya, meghatározó befolyás, alapítvány esetében meghatározott tényleges tulajdonosi kategóriák, a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra meghatározott tényleges tulajdonosi kategóriák, vezető tisztségviselő).
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.[15]
Az Afad-törvényben leírt eljárásrend szorosan összefonódik a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedésekkel, épp ezért a tényleges tulajdonosi nyilvántartással kapcsolatosan leggyakrabban az a kérdés szokott felmerülni, hogy a közjegyzőnek mely esetekben szükséges megismernie az abban foglaltakat.[16] Az első olyan eset, amikor a közjegyző köteles elvégezni a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataiból való lekérdezést, amennyiben a jogi személy tulajdonosi szerkezete az üzleti tevékenységének jellegéhez és a közjegyző gyakorlati tapasztalatához képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik. Ilyen esetben a lekérdezés immár fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedésként történik.[17] Kötelező elvégezni a lekérdezést akkor is, ha a közjegyzőnek kétsége merül fel ügyfele tényleges tulajdonosának kilétével kapcsolatban.[18] A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő lekérdezés abban az esetben is kötelező, ha a közjegyző a tényleges
- 117/118 -
tulajdonos adatait az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével rögzíti.[19] Egyéb esetben a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a lekérdezés opcionális.
A regisztrációhoz az "AFADREG" elnevezésű ÁNYK-űrlap kitöltése szükséges, és azt a NAV-hoz - a regisztrációt kezdeményező közjegyzőnek - kell beküldeni, a működési formájától függően (egyénileg vagy közjegyzői irodaként működik) Ügyfélkapuról vagy Cégkapuról, mindvégig az ÁNYK szoftver felületét használva.
Az űrlap a NAV PEI oldaláról tölthető le.[20] Az ÁNYK űrlap kitöltésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a közjegyző, és a vele kapcsolatban álló egyéb hozzáféréssel rendelkező személyek természetes személyazonosító adatainak megadására. A természetes személyek azonosításához az űrlapon rögzített természetes személy négy természetes személyazonosítója ("4T": születési neve, születési helye, születési ideje, anyja születési neve) szükséges. A "4T" adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokkal egyezően kell felvinni az űrlapra, így például: (i) a dr. titulust a születési név családi név mezője előtt is meg kell adni; (ii) budapesti születési helynél a kerületet jelző kétjegyű arab számot is meg kell adni; (iii) megyeszékhely szerinti születési helynél is előfordulhat kvázi kerületszintű jelölés (pl. Pécs 3.); (iv) külföldi születési helyek esetében elegendő megadni a települést, amennyiben csak az szerepel a személyazonosító okmányon; illetve (v) ha a természetes személynek vagy a természetes személy édesanyjának több keresztneve is van, akkor az összes keresztnevet be kell írni.
A NAV rendszere a regisztráció keretében az űrlapon megadott adatok személyi adat- és lakcímnyilvántartással való egyezőségét vizsgálja.
Az Afad-törvény 8. §-ának (3) bekezdése szerint a közjegyző a számára a Pmt. 7-10. §-ában előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon hozzáférhet az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt Afad-törvény 4. §-ának (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti adataihoz, valamint a 10. §-ának (2) bekezdés és 11. §-ának (2) bekezdés szerint közölt adatokhoz és azok rögzítésének időpontjához. Abban az esetben, ha a közjegyző a tényleges tulajdonosra vonatkozó Pmt.
- 118/119 -
9. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból szerzi be, úgy az ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkoztatását mellőzheti. Fontos leszögezni, hogy a közjegyző a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése során nem hagyatkozhat kizárólag a nyilvántartásban szereplő személy azonosító adatokra. Erre csak abban az esetben kerülhetne sor, ha a jogalkotó a tényleges tulajdonosi nyilvántartást közhiteles nyilvántartásnak minősítené.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok a https://kny.nav.gov.hu felületen ismerhetők meg. A regisztrációkor megjelölt természetes személyek KAÜ-azonosítás után érik el az adatbázist. A NAV az adathozzáféréseket az irányadó jogszabály alapján naplózza, azaz visszakereshető módon rögzíti a megismerő személyét és a megismert adatok körét. Ezt szem előtt kell tartani a megismerési igények jelzésekor, ugyanis a jogosulatlan adatlekérdezésből eredő felelősség a közjegyzőt terheli, továbbá az eset körülményeinek függvényében a közjegyző kártérítési felelőssége is felmerülhet.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás mint honlap tartalmáról a Kjtv. 144. §-a szerint abból az okból kifolyólag nem lehet jegyzőkönyvi tanúsítványt kiállítani, mivel a nyilvántartáshoz a közjegyző kizárólag a Pmt. 7-10. §-ában előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében férhet hozzá. A közjegyző az előbbiekben írtakról eltérő jogcímen - így például jegyzőkönyvi tanúsítvány elkészítése okán - nem ismerheti meg a nyilvántartás adatait. Az ügyfél - aki az Afad-törvény fogalommeghatározása szerint a nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő ún. harmadik személy - az adatszolgáltató vagy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának a tényleges tulajdonosi adatbázisban nyilvántartott adatait[21] díj fizetése ellenében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon, egyedi adatszolgáltatás keretében ismerheti meg, feltéve hogy az adat megismeréséhez fűződő (pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó) jogos érdekét okirattal igazolja.[22]
A "megbízhatatlan" minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató ügyfél kockázati szintje magas, s ilyenkor a közjegyző fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni. Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselőjének a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél
- 119/120 -
tényleges tulajdonosával kapcsolatos nyilatkoztatása nem mellőzhető; a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot a közjegyző a részére bemutatott okirat alapján ellenőrzi; és az ellenőrzést a közjegyző magyar állampolgár tényleges tulajdonos esetén JÜB-lekérdezéssel, külföldi állampolgár tényleges tulajdonos esetén a tényleges tulajdonos személyazonosságát igazoló okirat közjegyző által elkészített és megfelelő alakiságokkal ellátott hiteles másolata alapján végzi el.[23]
Amennyiben a Pmt. hatálya alá tartozó ügyben az ügyfél "megbízhatatlan" minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató, valamint a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szerint számított munkadíj és költségtérítés mértéke eléri a négymillió-ötszázezer forintot, a közjegyző - a Kjtv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján, az Afad-törvény 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással - köteles megtagadni a közreműködést.[24] Kérdésként merült fel, mire vonatkozik az ügylet teljesítésének határértékeként megjelölt négymillió-ötszázezer forint összeghatár. Ez egyrészt lehet a közjegyzői eljárás keretében megvalósuló tranzakció értéke vagy ellenértéke, másrészt a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szerint számított munkadíj és költségtérítés mértéke, amely a közjegyzői eljárásért fizetendő díjnak felel meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium EU Koordinációs és Pénzmosás Elleni Szabályozási Főosztálya jogértelmezésében akképpen foglalt állást, miszerint az Afad-törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott négymillió-ötszázezer forintos összeghatár az előbbiekben jelzett esetkörök közül a közjegyzői eljárás keretében megvalósuló tranzakció értékére vagy ellenértékére vonatkozik.[25] Mindebből következőleg a közjegyző a "megbízhatatlan" minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató által kezdeményezett ügyletnek a megtagadására kötelezett, és a közjegyzői eljárási díj mértékének az Afad-törvény 13. §-ának (2) bekezdése szempontjából nincs relevanciája.
Kiemelendő, hogy a közjegyző az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása (és ennek keretében a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése) során nem hagyatkozhat kizárólag a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz történő hozzáférésre, azaz a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő adatlekérdezés önmagában nem elegendő intézkedés a tényleges tulajdonos azonosítására, adatainak ellenőrzésére.
- 120/121 -
Az eltérések jelzése a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatszolgáltatók tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a róluk nyilvántartott valamely adathoz kapcsolódó, és a jelzést tevő szerint pontatlanságra reflektáló intézményesített jelzés. Az Afad-törvény 11. §-ának rendelkezései alapján a közjegyző köteles az általa észlelt eltérések jelzésére és az általa ismert tényleges tulajdonosi adatok közlésére, amennyiben ügyfél-átvilágítása (a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése) keretében[26] a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól érdemben eltérő adatot rögzít.
A közjegyző ezt 5 munkanapon belül köteles jelezni a nyilvántartást vezető szervnek. A közjegyző ezen jelzése keretében köteles közölni az általa rögzített adatokat és az adatrögzítés időpontját is.[27] Fontos feltétele az eltérések jelzésének tehát, hogy a közjegyző legalább megkezdje a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást.
Érdemben eltérő az adat, ha a nyilvántartásban szereplő hiba hatással van a tényleges tulajdonos azonosítására vagy a tényleges tulajdonosi viszonyok megállapítására. Elsősorban a jelzést tevő közjegyző megítélésének a kérdése, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tapasztalt pontatlanság olyannak tekinthető-e, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak.
Amennyiben egy keresés nem hozott eredményt, úgy a NAV álláspontja szerint ez ugyanolyan eltérésnek számít, mintha téves adatok szerepelnének a központi nyilvántartásban. Az előbbi tény tehát eltérésjelzési kötelezettséget von maga után.[28]
Az eltérésjelzést a "TTNYELV elnevezésű formanyomtatványon kell megtenni. A nyomtatvány ugyancsak a NAV PEI oldaláról érhető el.[29] A közjegyző az előbbiek szerint megtett jelzését követően ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről 30 napon belül nem küldhet újabb jelzést.[30]
A tényleges tulajdonosok megbízhatósági szintjét jelzi az ún. TT index, mely a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám.[31] A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a számlavezető által végzett adattovábbítás alapján rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.
- 121/122 -
A közjegyzői eltérésjelzés 1 ponttal csökkenti a TT indexet.[32] Az index csökkenése objektív módon következik be, maga a jelzés ténye (sikeres eltérésjelzés) módosítja az indexet. Ha a TT adatok indexe (i) 8 pont alá csökken (azaz 7 vagy 6), akkor az adatszolgáltató TT adatai "bizonytalan"; (ii) 6 pont alá csökken, (5-1) akkor az adatszolgáltató TT adatai indexhatár alá csökkenésével összefüggésben kiküldött tájékoztatás átvételétől számított 60 nap eredménytelen elteltét követően "megbízhatatlan" minősítést kapnak.[33]
A TT index eltérésének jelzése következtében történt módosulás nem jelent végleges és visszafordíthatatlan állapotot, van lehetőség annak korrekciójára. Ennek eszköze a TT adatok módosítása, melynek eredményeként a TT index (függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató mely tartományban található) automatikusan 10 pontra áll vissza.
A közjegyzői visszajelzések alapján a tényleges tulajdonosi nyilvántartás kevésbé felhasználóbarát, működése bonyolult. Épp ezért kétségtelen, hogy a jövőben nagy segítséget jelentene a közjegyzők számára, ha a MOKK a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz közvetlen gépi interfész hozzáférést kapna, hogy ezáltal a közjegyzők a KÜR-ön keresztül tudjanak lekérdezéseket végezni az érintett gazdálkodó szervezeteket illetően. A jelenlegi jogszabályi környezetben ugyanakkor kérdéses, hogy a MOKK milyen jogcímen volna jogosult hozzáférni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz, ugyanis az Afad-törvény 8. §-a kizárólag hatóság, ügyészség, bíróság, felügyeletet ellátó szerv és szolgáltató tekintetében rendelkezik a díjmentes adathozzáférés lehetőségeiről. Az Afad-törvény értelmező rendelkezéseire figyelemmel egyértelmű, hogy a MOKK ezen szervek egyikének sem minősül, hiszen a közjegyzők vonatkozásában a felügyeletet a területi közjegyzői kamarák látják el. Ezenfelül a közjegyzők részéről is kívánalom az automatikus szűrés megteremtésének lehetősége a bizonytalan, megbízhatatlan minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatók listájában.
Végezetül: noha az Afad-törvény alapján a szolgáltató hozzáférhet a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz az ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében[34], azt azonban nem kötelező használnia. Megfontolandó volna tehát, hogy a nyilvántartáshoz történő regisztrációt és annak használatát érdemes-e kötelezővé tenni a szolgáltatók részére. ■
JEGYZETEK
[1] Szabályzat 19. § (1) bek.
[2] Vigyázat! Az EU szankciós listákban nem keres a KÜR.
[3] Vö. Szabályzat 20. §
[4] A vagyonbefagyasztásra vonatkozó szabályokért lásd Kit. 5-8. §
[5] A vagyon rendelkezésre bocsátásának tilalmára vonatkozó szabályokért lásd Kit. 9. §
[9] Szabályzat 21. § (3)-(4) bek.
[10] Szabályzat 29. §
[11] Kit. 9. § (2) bek.
[12] Kit. 9. § (4) bek., valamint Szabályzat 22. § (2) bek.
[13] Kit. 2. § 4. pont.
[14] A szolgáltatásnyújtó státusza nem releváns, csak maga az egyes szolgáltatások nyújtása tilos. A fentiekben meghatározott tevékenységek a "jogi dokumentumok előkészítése, kiállítása és ellenőrzése" fogalma alá tartoznak; lásd az 1904/2022 tanácsi rendelet (19) preambulumbekezdését. Az Európai Bizottság e tekintetben kiadott állásfoglalása a következő linkről érhető el: https://finance.ec.europa.eu/system/files/2023-07/faqs-sanctions-russia-services-provision_en.pdf. (letöltve 2023. március 26. napján)
[15] A fenti összefoglaló jellegű megállapítások az Afad-törvény 3-7. §-ain alapulnak. Az Afad-törvény rendelkezései teljes mértékben a nemzetközi követelményeknek megfelelően kerültek kialakításra: az új kötelezettségek meghatározása az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az azt módosító (2018. július 9-én hatályba lépett) (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései alapján vált indokolttá.
[16] Az Afad-törvény 8. §-ának (4) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a szolgáltató (közjegyző) a Pmt. 7-10. §-ában előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen hozzáférhet a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz. A kérdést illetően kiadott NAV PEI állásfoglalás a következő weboldalon olvasható: https://forum.identigo.hu/t/ttny-lekerdezes-mikor-szukseges-nav-allasfoglalas/133. (letöltve 2023. március 26. napján)
[17] Szabályzat 13. § (7) bek.
[18] Szabályzat 11. § (3) bek.
[19] Vö. Pmt. 9. § (4) bek. és Szabályzat 7. § (8) bek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyfél-átvilágítás során a megismert adatok ellenőrzésére fel lehet használni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból megismert adatokat, melyek voltaképpen kiválthatják az ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó nyilatkoztatását.
[20] https://nav.gov.hu/penzmosas/PEI.letöltve 2023. március 26. napján)
[21] Azaz az Afad-törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat.
[22] Vö. Afad-törvény 8. § (6) bek.
[23] Szabályzat 13. § (1) bek. d) pont, és (6) bek.
[24] Szabályzat 24-25. §
[25] A Szabályzat 25. § (2) bekezdése 2024. június 27. napjával a Nemzetgazdasági Minisztérium EU Koordinációs és Pénzmosás Elleni Szabályozási Főosztályának jogértelmezésével azonos tartalommal módosult.
[26] Pmt. 7-10. §; vö. Szabályzat 6-9. §
[27] Szabályzat 24. § (1) bek.
[28] A kérdésre adott NAV PEI válasz a következő weboldalon olvasható: https://forum.identigo.hu/t/ttny-lekerdezes-nem-talalom-ugyfelemet-a-tenyleges-tulajdonosi-nyilvantartasban/150. (letöltve 2023. március 26. napján)
[29] https://nav.gov.hu/penzmosas/PEI.(letöltve 2023. március 26. napján)
[30] Szabályzat 24. § (2) bek.
[31] Afad-törvény 3. § 15. pont.
[32] Afad-törvény 10. § (1) bek. és 11. § (1) bek.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest.
Visszaugrás
