1. Volt alkalmam áttanulmányozni az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját. Tudom, hogy még nem végleges a szöveg minden része. Még tisztító viták folynak alapvető elvi kérdésekben is.
Én a Polgári Törvénykönyv egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb, alapelvéhez kívánok néhány gondolatot fűzni, nevezetesen az arányos teljesítés elvének biztosításához.
2. Bevezetőben néhány példát említek:
Az üzletekben, elsősorban az éjjeli szórakozóhelyeken már olyan felháborító csalások, mondhatni a külföldiek és belföldiek kifosztása vált rendszeressé, hogy néhány nyugati követség a hazánkba érkező honfitársaikat listákkal figyelmeztetik, melyik üzletbe vagy vendéglőbe ne menjenek be, mert ott gátlástalanul kifosztják őket (milliós vacsora). Ezek sajnos tények, a külföldi és a magyar sajtó is írt ezekről az esetekről. Azonfelül, hogy nagy blamázs, szinte felmérhetetlen károkat okoz az országnak. Már ebben az évben is katasztrofálisan csökkentek a bevételek a turizmusban, mert nem jönnek ide a nyugati turisták. Helyette elutaznak a Kanári szigetekre, ott sem drágább a nyaralás.
Kétségbeesett sikoly hallik a Népszabadság 2002. szeptember 21-i számában megjelent "Jöttek, láttak - nem jönnek?" című cikkéből.
Gál Zsuzsa szerző az érintett személyektől érdeklődött. Íme: "Miért fordul el a turisták egy része Magyarországtól? Szeretném, ha minden kollégám a szívére tenné a kezét és bevallaná, mi mindent követtünk el évtizedeken át a vendég ellen - mondja Lovas község Csárda nevű éttermének tulajdonosa Ecsedi Gábor. A vétkek között első helyen említi a két árlapot - az egyik a hazai, a másik a külföldi vendégeknek készül, az idegen nyelvű magasabb árakat tartalmaz - azután hosszan sorolja az ismertebb stikliket. A kettős ár alkalmazása, ami odahaza kezd általánossá válni, súlyosan sérti a vendégeket - állítja Walkó Miklós a Magyar Turizmus Rt. berlini képviselője, akihez rendre eljutnak a magyarországi vakációról hazatérők panaszai. Ezek szerint a balatoni boltokban drágább a strandtáska, a pulóver, ha németül kérik, helyenként a parkolási díjat is a kocsi rendszámához igazítják. A Volán egyik balatoni járatán meg egyenesen azt állították, hogy gyerekjegy külföldi csemetének nem jár, teljes árú jegyet kell váltani neki is.
A BKV valóságos csapdát állított a külföldieknek, amikor úgy döntött, hogy a 2-es metróról a 3-asra átszállva újra jegyet kell váltani."
Ezeket az anomáliákat elkövető üzleteket az illetékes területi jegyző néhány napra bezáratta. Nem is tudom, milyen jogcímen. Az ár megállapításába nincs beleszólása. tulajdonképpen Magyarországon - csekély kivétellel - megszűnt a hatósági árszabályozás. Naponta tapasztalhatjuk, hogy még egy üveg kristályvíznek is más az ára az üzletekben. Az még nem volna baj, ha a kereskedők a szokásos régi módon versenyeznének, vagyis kedvezőbb áron értékesítenének a vásárlók megnyerése érdekében.
De nálunk nem ez történik. Itt a kellő műveltséggel és erkölcsi habitussal nem rendelkező vállalkozók siserehada gátlástalanul igyekszik becsapni, kiszipolyozni a lakosságot, hogy maximális gyorsasággal meggazdagodjék.
1945 előtt is megéltek a kereskedők, falusi kis szatócsüzletből is megélt egy család. Egy élet becsületes munkájával egy kis vagyonkát is gyűjtöttek, amellett, hogy gyermekeiket iskoláztatták (érettségi elnyerése volt a fő cél).
A mai kényszer- vagy önkéntes vállalkozók, kereskedők villámgyorsan akarnak meggazdagodni. Nem számít, hogy milyen törvénytelen módszerekkel. Ma már kiderült a hosszú évek hatósági nyomozásai eredményeként, hogy tömegesen foglalkoztak szabálytalanul olajszőkítéssel óriási mennyiségű szabálytalan üzemanyag-értékesítéssel, ami után nem fizették meg a vámot és egyéb adókat. Százmilliárdos károk érték az államot és ugyanennyi hasznot vágtak zsebre írni- olvasni alig tudó gátlástalan kupec elemek. De most is folyik tömeges méretekben a hamis, egészségtelen mesterséges bor gyártása, tömeges mennyiségben működnek a zugpálinka főzdék stb...
Nagyon sajnálatos, hogy a magángazdasági szektor erkölcsi színvonala borzasztóan rossz. Fő jellemzője az adózás alól való kibúvás, az azonnali hatalmas profit zsebrevágása. Mi célból? Hatalmas villa, gyönyörű kocsi, drága ruhák, protokoll eseményeken való részvétel stb. Látványos szponzorálása igen gyenge futballcsapatoknak. Szóval primitívizmus a felső fokon. Most ezzel nem azt állítom, hogy nincsenek óriási gazdasági nehézségekkel küzdő, bukdácsoló szegény vállalkozók is. Pont a becsületesen adófizető és egyéb állami kötelezettségeit becsületesen teljesítő szorgalmas iparosok, kisebb vállalkozók jelentős rétegei.
Bizony, elkeserít ez a helyzet mindannyiunkat, akik egy évtizeddel ezelőtt azt hittük a piacgazdaság bevezetésekor, hogy a gazdasági törvényszerűségek gyorsan kialakítják az arányos árakat. Azt hittük, hogy a vállalkozók, kereskedők udvariasabbak lesznek felénk és a pénzünkért megfelelő értékű árut, szolgáltatást nyújtanak. Sajnos az ellenkezője tapasztalható. Lépten-nyomon becsapnak, udvariatlanok. Persze minden iskolai végzettség nélküli -suk, -sük milliomosok uralják a gazdasági életet. Az intelligencia fékei őket nem korlátozzák és minket mint élhetetlen értelmiséget mélységesen lenéznek. Nemegyszer a drága szállodák, éttermek, presszóteraszairól. Nekik van pénzük, ott benn dőzsölhetnek. Én behúzott nyakkal legfeljebb elsétálhatok a környékre, ha a szekrényvállú biztonsági őr el nem zavar.
3. A minden társadalom legfontosabb alapelve az arányos teljesítés elve nem érvényesül a gyakorlatban. Hosszan kellene még fejtegetni különböző közgazdasági tényezőket. Mi miért van így (rosszul), és mit kellene tenni. Szerintem minden állami és társadalmi szervnek és minden állampolgárnak törekedni kellene a helyzet megváltoztatására, megjavítására.
A piacgazdaság megkezdése óta 12 év telt el, és félő, hogy újabb 12 év múlva sem konszolidálódik a helyzet.
Tíz évvel ezelőtt írtam én is cikket "A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról".* Akkor én is sok más szakemberrel együtt eufórikus hangulatban mélységesen bíztam a jelszóban: "Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny". Minden jót reméltünk. Én először arra vágytam, hogy évtizedek múlván egy kereskedő elfogadja a köszönésemet, amikor belépek a boltjába. Ezt még mindig nem sikerült elérnem. Az eladó változatlan boldogsággal mondja: "nincs!". Még örül is neki, mert mosolyog (vagy röhög rajtam).
De azt is reméltük, hogy a vállalkozók és kereskedők egymással versenyezni fognak. Ki megbízhatóbb, ki olcsóbb stb. Ezt sem értük el. Úgy látszik, a szolgáltatás terjedelme, részaránya a nemzetgazdaságban még mindig nem elégséges. Legalább húsz százalékkal nagyobb túlkínálatnak kellene lenni, hogy a valóban alkalmatlan vállalkozók elbukjanak a versenyben.
4. Sajnos a kulturált és olcsóbb szolgáltatás elsősorban a pénzéhes harácsolási vehemencia miatt nem valósult meg. Szinte zavartalanul folytatódik a fosztogatás. E témáról újságcikkek százai jelentek meg, magas tisztviselők nyilatkoztak róla össze-vissza. Láthatóan fogalmuk sincs a dolgokról. Keresik a jogi alapot az anomáliák elleni fellépésre, de nem találják. Eszükbe sem jut, hogy elsősorban a gazdasági élet alkotmányához, a civilisztika alaptörvényéhez: a Polgári Törvénykönyvhöz kellene fordulni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
