Jelen tanulmány megírása során a 2010-es választások következtében visszavezetett járási rendszert igyekszem vizsgálni. Kitérek arra, hogy milyen változásokon ment keresztül létrejötte óta, valamint arra, hogy mivel magyarázhatóak a járási rendszert ért folyamatos változások. Ugyanakkor érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy a változások milyen reakciókat eredményeztek. A hivatkozott kérdéskörök feldolgozását elsősorban a 2015-ben, illetve a 2019-ben megjelenő jogszabályváltozások tükrében igyekszem vizsgálni.
Ahhoz, hogy a hivatkozott változások elemzése megtörténhessen, véleményem szerint nélkülözhetetlen néhány gondolatot szentelnünk a magyarországi járási rendszer visszavezetésének történetére. Jelen tanulmányban nem kívánom nagyon mélyen elemezni a történelmi közelmúltat, tekintettel arra, hogy korábban ebben a témában már számos kiváló tanulmány látott napvilágot.
Szeretnék a 2010. évet követő választásoknak és annak hatásainak szentelni néhány gondolatot. Korábbi tanulmányomban már érintettem a 2010. évi választásokat, és annak eredményeképpen a közigazgatás nagymértékű átalakításának folyamatát. Azonban itt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Kormány felhatalmazást kapott a választások eredményeképpen arra, hogy gyökeres átszervezést eszközöljön közigazgatásunkon.
Nem mehetünk el szó nélkül a Magyary Zoltán nevével fémjelzett Közigazgatás-fejlesztési Program (a továbbiakban: Magyary Program) mellett sem. Figyelemmel a Magyary Program terjedelmességére, illetve jelentőségére, ugyanakkor szem előtt tartva jelen tanulmány terjedelmi korlátait, arra törekszem, hogy a Magyary Program sajátosságai is - a teljesség igénye nélkül - bemutatásra kerüljenek.[1],[2]
• A Magyary Program, ahogyan a neve is sugallja, nem tekinthető egy merev tervnek, hanem annál inkább egy értelmezési keretnek, amely célokat tűz ki, beavatkozási területeket jelöl ki, valamint meghatározza a szükséges intézkedéseket.
• A Magyary Programban megfogalmazott közigazgatás-fejlesztést, a közigazgatásunk egészére kell érteni, ezért a fejlesztés során végrehajtandó beavatkozásokat fontos megítélni abból a szempontból, hogy az várhatóan milyen hatásokat vált ki a rendszer egészét tekintve. Tulajdonképpen itt visszaköszön az az elv, hogy a közigazgatás hatékony működéséhez elengedhetetlen a "megfelelő szervezeti struktúra". Emiatt is fontos, hogy a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóbb legyen.
• Kiemelkedő jelentőségű tulajdonsága a közérthetőség. A közérthetőség az egész Magyary Programot áthatja, hiszen célja volt az is, hogy a közigazgatás bonyolultnak nevezhető rendszere átáthatóbbá váljon. Ezáltal közelebb kerülhetnek hozzá a közigazgatás művelői és az ügyfelekké váló állampolgárok is.
• A Magyary Program által a személyzet fogalma kiterjesztő értelmezést kap. A személyzet alatt nemcsak a közigazgatás személyi állományát érti, hanem a hivatásos szolgálati állományt is ide sorolja.[3] Továbbá e fogalom alá sorolja mindazokat, akik "bármilyen jogviszony keretében", rendszeresen és személyesen közigazgatási feladatokat látnak el.[4]
• Meghatározott céljai között szerepel a "hatékony nemzeti közigazgatás" megteremtése.[5]
Az, hogy mit tekinthetünk a közigazgatás szempontjából hatékonynak, szintén nehezen határozható meg. A Magyary Program alapján a hatékonyság az alábbi elemek figyelembevételével könnyebben értelmezhető: eredményesség, gazdaságosság, hatásosság, biztonságosság, felügyelhetőség, alkalmazkodás.[6]
• A Magyary Program értelmében négy beavatkozási terület kerül kiemelésre - szervezet, feladat, eljárás és személyzet -, amelyek által átláthatóbbá válik a közigazgatás rendszere.[7]
A járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontja kimondja, hogy a Kormány szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.
A Korm. határozat értelmében megszülettek azon elvek, amelyeket a járások kialakításánál figyelembe kellett venni.[8]
• A hivatkozott elvek alapján meghatározásra került a járások kialakításának időpontja, azaz 2013. január 1. napja.
• A járások visszavezetése következtében olyan alsó szintű államigazgatási egység kialakítását irányozta elő a Korm. határozat, ahol a járási feladatokat méretgazdaságosan tudják ellátni.
• Fontos volt figyelembe venni a járások kialakítása során a településszerkezeti különbségeket, valamint bizonyos nagytérségi sajátosságokat is.
• Azt gondolom, különösen fontos elvként került meghatározásra az, hogy a járási rendszer visszavezetése eredményezze a települések[9] fejlődését, ugyanakkor amennyiben a lehetőségek engedik, úgy a hátrányos helyzetű térségek is kerüljenek felzárkóztatásra.
• A járások területi kialakítását illetően a cél az volt, hogy legyen meg a területi összhang. Tulajdonképpen ez alatt azt kell értenünk, hogy az adott járás területe vegye figyelembe a más állami, államigazgatási területi egységek, illetékességi területek összhangját.[10] Továbbá fontos szempont volt a kialakítás kapcsán az is, hogy a járások területe igazodjon metszés nélkül a megyei határokhoz.
• A járásszékhely tekintetében elvárásként fogalmazódott meg, hogy olyan települést válasszanak, ahol az államigazgatási struktúra már kialakításra
- 12/13 -
került. Nagy hangsúlyt helyezett a jogalkotó arra, hogy a járás teljes lakosságát tekintve, mindenki számára hasonló feltételek mellett váljon elérhetővé az adott székhely. A székhely kijelölésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a székhelytelepüléstől legtávolabb eső település távolsága se haladja meg a harminc kilométert, valamint szem előtt kell tartani a közlekedési infrastruktúra adta lehetőségeket is. Továbbá fontos elvként fogalmazódott meg, hogy a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a település elhelyezkedését és az adott településen kiépített igazgatási infrastruktúra fejlettségét.
• Az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatok ellátását - a járások tekintetében - szervezeti szinten is el kell egymástól választani.
• A Korm. határozat alapján a járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek, s ezek a hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei legyenek.
• A Korm. határozat kimondja, hogy a járási hivatalok és a kerületi hivatalok kialakítása az államigazgatási feladatokat ellátó szervek[11] bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történjen.
• A járási és kerületi hivatalok szervezeti egységeként járási kormányablakok működjenek. Ezek a kormányablakok azt szolgálják, hogy az ügyfél számára könnyen - gyorsan, egyszerűen - elérhetővé váljon a hivatali ügyintézés lehetősége.
• Amennyiben adott önkormányzati feladatok átminősülésre kerülnek államigazgatási feladatokká, úgy az ellátásukhoz[12] szükségszerű költségvetési forrásokat, valamint szervezeti kapacitásokat az államigazgatási keretben kell biztosítani. Továbbá nélkülözhetetlen rendelkezni a feladatátadással kapcsolatos vagyon tulajdonjogi tekintetében is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
