Megrendelés

Darai Péter: A pénzkövetelés biztosítása az adóeljárásban I. (CH, 2015/7., 12-14. o.)

Az állami adóhatóság legfőbb feladata a központi költségvetés bevételeinek biztosítása, akár állami kényszer, a végrehajtási eljárás útján is. A 22/2013. (VII. 19.) számú határozatában már az Alkotmánybíróság is rámutatott arra, hogy a bírósági (hatósági) határozatok teljesíthetősége és hatékonysága a végrehajtási struktúrától függ; annak erőtlensége a bírósági és hatósági döntések tekintélyének romlásához és a végrehajtást kérő jogainak sérelméhez vezethet. "...A végrehajtási jognak kellő egyensúlyokat és garanciákat szükséges tartalmaznia ahhoz, hogy mind az adós, mind a végrehajtást kérő érdeke megfelelően érvényesülhessen, illetve a törvénysértő végrehajtási cselekmények megelőzhetőek, kiküszö­bölhetők és hatékonyan orvosolhatóak legyenek...". Idézett döntés a végrehajtási eljárással összefüggő jogkérdésben született, ugyanakkor előfordulnak olyan esetek, amikor az adóhatóság még nincsen adókötelezettséget megállapító jogerős, egyszersmind végrehajtható okirat birtokában, amely lehetőséget nyújtana a tartozás behajtására. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) lehetőséget nyújt arra is, hogy az adóhatóság a követelés beszedhetőségét a végrehajtási eljárás megindítása előtt biztosítsa. Ezt hivatott elérni a jogalkotó az Art. 149. §-ában részletezett jogintézménnyel; alábbi cikkemben ezen szabályokat szeretném - a gazdasági társaságokra vetítve - vázlatosan áttekinteni.

- 12/13 -

A végrehajtható döntés hiánya

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 191-193/A. §-ai rögzítik a pénzkövetelés biztosításának szabályait[1], viszont az adóeljárásban a hivatkozott törvény csak mögöttes jogszabályként alkalmazandó (Art. 144. §-a), az intézkedést az Art. önállóan szabályozza. Az Art. 149. § (1) bekezdése értelmében amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a pénzkövetelés biztosítását. A jogszabályhely (2) bekezdése szerint a biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a) a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem végrehajtható b) végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.

Mindenekelőtt szükségesnek tartom leszögezni - ugyanis ez a gyakorlatban sok félreértésre ad okot -, hogy a biztosítási intézkedés keretei között folytatott eljárás, illetve az adóhatóság által e körben alkalmazott végrehajtói intézkedések nem minősülnek kielégítési végrehajtásnak. A biztosítási intézkedés célja egy olyan szituáció megteremtése, amely biztosítja azt, hogy egy későbbi időpontban - a marasztalást megállapító döntés jogerőre emelkedését követően - az adóhatóság a követelését beszedhesse. A biztosítási intézkedés elrendelésének - mint negatív kritérium - tehát kifejezetten alapfeltétele a jogerős és végrehajtható döntés hiánya.[2] Ugyanakkor az Art. 149. § (3) bekezdése alapján biztosítási intézkedés csak egy fizetési kötelezettséget megállapító határozat (végzés) kiadmányozását követően rendelhető el, vagyis szükséges egy marasztalást tartalmazó adóhatósági döntés, mely jellemzően bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálat következményeként kerül realizálásra [Ez a legfőbb különbség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29/A. §-ában szabályozott ideiglenes biztosítási intézkedés és jelen cikkben tárgyalt jogintézmény között. Hivatkozott jogszabályhely ugyanis azt rögzíti, hogy ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított 5 napon belül az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti. Más megfogalmazásban az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése az érdemi döntéshozatalt is nélkülözi. Ugyanakkor az Art. 2015. január 1. napjától hatályos 5. § (2b) bekezdése szerint az adóhatóság a Ket. szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.].

Az Art. már hivatkozott első fordulata szerint a biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, amikor a döntés még nem jogerős. Az Art. 136. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadott döntést kiadmányozó adóhatóság a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül felterjeszti a felettes szervhez, kivéve, ha a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti [Art. 137. § (2) bekezdése]. A jogszabály 138. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap. Az elsőfokú határozat jogerőre emelkedéséig az említett ügytípusban tehát a határozat kiadmányozásától számítva 30 + 15 + 60 nap telhet el - ide nem értve a másodfokú ügyintézési határidő meghosszabbításának az Art. 5/A. § (1) bekezdésében szabályozott 30 napos lehetőségét -, vagyis elvileg 105 nap áll nyitva az elsőfokú adóhatóság rendelkezésére a biztosítási intézkedés elrendelésére.[3]

Az Art. rendelkezésének második fordulata szerint a biztosítási intézkedés elrendelhető akkor is, ha a már jogerős döntés még nem végrehajtható. Az elsőfokú

- 13/14 -

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére