Are. tv. 33. § A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül hivatalból elutasítja,
a) ha a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg az e törvényben meghatározott feltételeknek,
b) a 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben,
c) ha az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, de a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak történő áttétel - az ennek megállapításához szükséges adatok hiánya miatt - nem lehetséges,
d) ha az adós vagy - meghatalmazás hiányában az adóstárs - belföldi idézési címmel nem rendelkezik,
e) ha az adósnak a kérelmében megadott idézési címen a 21. § (1) és (2) bekezdés szerinti felhívásokat nem lehetett kézbesíteni,
f) ha az adósságrendezési eljárásra a magyar bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kizárt,
g) ha az adós nem kezdeményezte a főhitelezőnél az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezést,
h) ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett ellen belföldön vagy külföldön már van folyamatban adósságrendezésre irányuló eljárás,
i) ha az adósnak, adóstársnak nincs perbeli cselekvőképessége és a kérelmet nem törvényes képviselője útján nyújtotta be,
j) ha az adós, adóstárs a bírósági eljárás illetékét a felhívásban meghatározott határidőre nem fizette meg,
k) ha az adós vagy adóstárs vagyonát bűnügyi zárlat alá vonták,
l) ha az adós vagy az adóstárs a 7-8. § értelmében adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nem jogosult.
A hivatalból történő elutasítás legtöbb esete különösebb magyarázatot nem igényel, ennek ellenére vegyük végig az eseteket. Az okokat nézve látszik, hogy több esetben a Pp. 130. §-ában szabályozott, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetei szerepelnek, de természetesen a legtöbb ok speciális, ehhez az eljáráshoz kapcsolódik.
Ad a) Hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése: nem igényel magyarázatot.
Ad b) 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetek:
- a főhitelező bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye, tekintettel az olyan, a 25. § (4) bekezdése szerint bejelentett és igazolt hitelezői követelésre, amelynek bejelentését az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor, illetve a bíróságon kívüli adósságrendezés alatt elmulasztotta, vagy
- a főhitelező vagy a hitelezők bármelyike a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára bejelenti, hogy az adós, adóstárs az e törvényben vagy az adósságrendezési megállapodásban vállalt kötelezettségeit felhívás ellenére 30 nap múlva sem teljesíti.
Ezekben az esetekben bíróságon kívüli szakaszban a felek megállapodtak, ezt követően merülnek fel a fenti tények. Amennyiben igaz a bejelentés, a bíróságnak különösebb mérlegelési lehetősége nincs, olyan tényhelyzet van, amely nem orvosolható. Amennyiben kiderül, hogy téves a bejelentés, tehát a tények nem felelnek meg a bejelentésben foglaltaknak, akkor a bíróság nem szünteti meg az eljárást. A bíróságnak tehát minden esetben alaposan vizsgálni kell az állított bejelentés valóságtartalmát.
Ad c) Az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, de a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak történő áttétel - az ennek megállapításához szükséges adatok hiánya miatt - nem lehetséges: nehezen elképzelhető helyzet, a Pp. is tartalmaz ugyanilyen előírást.
Az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik, a hatáskör kérdése akkor merülhet fel, ha a törvényszékhez nyújtják be a kérelmet. Az illetékességet az Are. tv. 36. § (1) bek. szabályozza, kimondva, hogy az eljárásra az adós lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. Azt nem mondja ki a törvény, hogy a kérelem bírósághoz történő benyújtása idején fennálló lakcím a döntő, de a polgári perekben a bírói gyakorlatban ez nem jelent gondot, ez ebben az eljárásban is követhető.
Ad d) Az adós vagy - meghatalmazás hiányában az adóstárs - belföldi idézési címmel nem rendelkezik. Miután az adós és az adóstárs csak együtt adhatja be a kérelmet, ez a helyzet vagy az eljárás elején bekövetkezik, vagy később, már a főhitelezői eljárás menetében lesz elérhetetlen valamelyik kérelmező. Kizárni nem lehet az ilyen helyzetet, a jóhiszemű fél jár rosszul ebben az esetben. Nagyon sokan dolgoznak külföldön, ez a helyzet a polgári perekben is gondot okoz.
Ad e) Az adósnak a kérelmében megadott idézési címen a 21. § (1) és (2) bekezdés szerinti felhívásokat nem lehetett kézbesíteni. A fenti két bekezdés a következő:
Are. tv. 21. § (1) bek. Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes - a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztőrészlet összegéről. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.
- 6/7 -
(2) bek. Ha az adós az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.
A fenti esetekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy az eljárás ezen szakában a főhitelező előtt nem folyik olyan hatósági eljárás, amelynek során alkalmazni lehet a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó előírásokat. A kézbesítés részletes feltételeit a 2013. január 1. napjától hatályos, a Postáról szóló 2012. évi CLIX. törvény, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet szabályozza. Meg kell különböztetni a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat az egyéb iratok kézbesítésétől. A hivatalos iratok kézbesítéseknél a bíróságok esetében még figyelembe kell venni a Büsz. 35. § és a 4/2002. OIT szabályzat 47. § előírásait. Külföldi kézbesítésnél az 1393/2007/EK rendelet is alkalmazandó, amely az EU tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági iratok kézbesítéséről rendelkezik. (Lásd erről részletesen Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai Polgári Eljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest 2009. 283-296. old.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
