Csák Csilla a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája című, 275 oldal terjedelmű kötete 2013-ban jelent meg a Miskolci Egyetem gondozásában. A választott téma aktualitása aligha vitatható, ha visszatekintünk az elmúlt években a médiában is szerepet kapó különféle, a környezetet érintő károsításokra - gondoljunk csak az ajkai timföldgyártó vörösiszap-tárolójában vagy a fukusimai atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenségre.
A környezetjogon belül a felelősség kérdése talán az a témakör, amelyik a leginkább szembeötlő a hétköznapi ember számára, hiszen egy-egy környezethasználatra, illetve annak környezetre gyakorolt negatív hatására csak akkor figyelünk fel, amikor már bekövetkezett a katasztrófa és felelősségi előírások alkalmazása válik indokolttá. Nyilvánvaló - ahogyan a környezetjogászok gyakran élnek e fordulattal -, hogy nem állítható minden környezethasználó mellé környezetvédelmi hatóság. E jogterületen a jogalkotó az előírások megállapításával elsősorban az önkéntes jogkövetésre apellál. Amennyiben ez elmarad, illetve ennek környezetileg káros következményei keletkeznek, lépnek be a felelősségi szabályok. Ezen felelősségi szabályok komplexek, mert a környezetjogban egy környezethasználatra több jogterület felelősségi szabályai alkalmazandók, így a környezetjogi felelősség mellett a közigazgatási, polgári jogi, büntetőjogi, valamint szabálysértési felelősségi formák jelennek meg. A szerző nem foglalkozik valamennyi felelősségi szabállyal, hanem - ahogy a cím is utal rá - a környezeti felelősség polgári jogi vetületének vizsgálatát helyezi középpontjába, s azt dolgozza fel monografikus jelleggel.
A kötet tagolása áttekinthető, hét fő részből áll, nem számítva a járulékos elemeket (rövidítések jegyzéke, bevezetés, zárszó stb.). A bevezető rész után egy alapozó fejezettel találkozunk, amely általánosságban szól a felelősségről. Ennek keretében megismerkedhetünk a polgári jog és a környezetjog kapcsolatával, a jogellenesség-felróhatóság fogalomkörével, az okozati összefüggés mibenlétével, valamint az egyetemleges felelősség jogintézményével.
A következő fejezetben a kárral, valamint a környezeti kárral foglalkozik a szerző. Rögzíti, hogy a környezeti kár meghatározásával nem találkozunk a Polgári Törvénykönyvben, ezért az általános kárfogalomból kiindulva bontja ki, hogy mit is tekinthetünk környezeti kárnak, egyúttal utalva a szakirodalomban fellelhető azon megállapításra, miszerint a környezeti terhelések jelentős hányadát a jelenlegi hagyományos kárfelelősségi rendszerek nem tekintik megtérítendő kárnak. Itt olyan terhelésekre kell gondolni, mint pl. a zaj- és rezgésártalom stb. révén okozott idegrendszeri megbetegedés, rossz közérzet. Természetesen utal a szerző az újabb bírói gyakorlatban megjelenő azon tendenciára, amelynek keretében ezt a hiányosságot kívánják orvosolni, és példaként említi az ún. Zeolit-ügyet, amelyre később több helyen is visszautal.
A harmadik fő gondolati egységet jelentő fejezetben a személyek polgári jogi védelmével találkozhatunk. Az első gondolatra talán kakukktojásnak tűnő téma itteni elhelyezése szükségszerű, tekintettel arra, hogy a környezetben okozott károk végső soron mindig valamely emberi jogot, illetve személyhez fűződő jogot is érintenek, illetve sértenek. A szerző említi, hogy a Ptk. személyiségi jogi jogsértések körében alkalmazott példálózó jellegű felsorolásában nem szereplő alapvető jogok esetén a bíróság esetenként vizsgálja, hogy azok személyiségi jogként is értelmezhetőek-e. Így rögzíthető, hogy egy környezettel összefüggő jogsértés azon túl, hogy alapjogi sérelmet (pl. élethez való jog vagy egészséges környezethez való jog) jelent, megnyilvánulhat személyiséghez fűződő jogsérelemként is.
A következő gondolati kör a környezetjogban megjelenő dologi jogi jogintézmények felvázolásával foglalkozik. A szomszédjogi szabályok megsértése gyakran zajjal, füsttel, szaghatásokkal, stb. valósul meg. A jogsértők gyakori hivatkozási alapja, hogy tevékenységüket engedély birtokában végzik. A bírói gyakorlat ezzel szemben különbséget tesz közigazgatási jogszerűség és polgári jogi jogellenesség között. Ez azt jelenti, hogy önmagában a jogszabályoknak, vagy önálló hatósági aktusoknak megfelelő tevékenység gyakorlása nem zárja ki azt, hogy az a Ptk. szomszédjogi szabályozását sértse. A szerző ezen - bírói gyakorlatra alapozott - következtetéseit a különböző bírói fórumok (Legfelsőbb Bíróság, ítélőtáblák, megyei bíróságok) döntéseinek sokaságával támasztja alá.
A kötet talán legizgalmasabb fejezete a környezetjogi biztosítékok rendszere. A fejezet gondolatmenete világos, tiszta, az olvasót az az érzés keríti hatalmába, hogy nem tudja letenni a könyvet. A környezetjogi biztosítékok a környezetjog egyik legaktuálisabb kérdéskörét jelentik. A jogellenes magatartások súlyos következményekkel és magas anyagi teherrel járhatnak. A gazdálkodó szervezetek tevékenységük során gyakran
- 121/122 -
halmoznak fel olyan ún. környezeti terheket, amelyek orvoslására nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi forrás. Ha egyes tevékenységek során olyan környezeti károk keletkeznek, amelynek megtérítésére senki sem kötelezhető - vagy mert nincs kitől, vagy mert nincs miből -, akkor végső soron a terhet az állam viseli. Az állami helytállás forrása a központi költségvetés, melynek keretei szűkösek, az összes igényelt kártétel töredékét fedezi csupán.
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan pénzügyi biztosítéki rendszer, ami az esetlegesen felmerülő helyzetek megoldására jelentene garanciát, azonban megfogalmazódott az igény az unió szintjén is ennek kezelésére, ennek jogszabályi formát öltő megnyilvánulása a környezeti felelősségről szóló ún. ELD-irányelv. Ennek hazai jogrendre való hatásával is foglalkozik a szerző, külön kitérve a kötelező biztosítéki rendszer kiépítésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
