A közjegyzői okiratok közvetlen bírósági végrehajtásának feltételeit a Vht. 21. §-a és a Ktv. 112. §-a egyezően állapítja meg. Az ezen jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő közjegyzői okirat - általában - alkalmas is a kívánt joghatás elérésére, azt a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.
Az eljáró közjegyzőnek azonban az okirat elkészítésén túl esetlegesen tájékoztatni is kell a feleket a végrehajtás módját illetően. A jogosultat arról, hogy miként és hol indítsa a végrehajtási eljárást, a kötelezettet pedig arról, hogy milyen jogorvoslatokkal élhet, ha megalapozatlannak tartja az ellene indult végrehajtási eljárást.
A közjegyzői okirat végrehajtása, mint minden más végrehajtási eljárás kérelemre indul, a kérelmet az erre rendszeresített és bármelyik bíróságon beszerezhető 503. számú formanyomtatványon kell előterjeszteni, mellékelve a közjegyzői okiratot. A nyomtatvány pontos és minél teljesebb kitöltése a végrehajtást kérő feladata és egyben érdeke is, mert a végrehajtó ezen adatok ismeretében tudja a végrehajtást hatékonyan és eredményesen foganatosítani. Minimálisan közölni kell az adós nevét (cégnevét), születési idejét, anyja nevét, cégjegyzékszámát. A végrehajtást segítheti, ha a közjegyzői okirat minél több adatot tartalmaz az adósról (cégjegyzékszámot, adószámot, bankszámlaszámot, munkahelyet).
A bankszámlaszám azért is jelentős, mert a Vht. módosítás nagyobb hangsúlyt helyez a követelések pénzforgalmi úton történő behajtására, melyek eredménytelensége esetén indulhat csak bírósági végrehajtás.
A Vht. módosítás ide vonatkozó rendelkezéseinek 2001. szeptember 1-jei hatályba lépését követően lehetőség lesz, hogy ún. "előzetes eljárásban" a végrehajtó tájékoztassa a végrehajtást kérőt a végrehajtó kamara által az adósról illetve, adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás adatairól, valamint a közhiteles nyilvántartásokban szereplő, az adós végrehajtás alá vonható jövedelmére, vagyonára vonatkozó adatokról. Lehetőség lesz továbbá "az adósra vonatkozó adatok végrehajtó általi beszerzésére" is. Ennek keretében a végrehajtó beszerzi az adós lakóhelyére, székhelyére, telephelyére, munkahelyére, jövedelmére, végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira, bankszámlájára, gazdasági társaságban fennálló érdekeltségére vonatkozó adatokat.
A végrehajtás megindításakor rendszerint egy végrehajtási lapot kell megfelelő példányszámban kitölteni (legalább 5 példányban), több végrehajtási lap kitöltésére két esetben kerülhet sor, ha több végrehajtást kérő van és a követelésnek az egyes jogosultakra eső része pontosan meghatározott. A másik eset, ha több adóssal szemben áll fenn ugyanazon követelés (ez esetben az esetleges egyetemlegességet is fel kell tüntetni).
A végrehajtási záradékolásra az adós lakóhelye, illetőleg székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti helyi bíróságnak van hatásköre, illetékessége. A Pp. 129. § (1) bek. alapján a bíróságnak át kell tennie a végrehajtási lapot az illetékes bíróságra, ha azt nem ott nyújtották be. 2001. szeptember 1. után a végrehajtási kérelmet az illetékes végrehajtónál is be lehet nyújtani, aki továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.
A végrehajtási lap benyújtásakor a követelés vagy követelésrész 1%-ának megfelelő, de legalább 2000 Ft legfeljebb 100 000 Ft illetéket kell leróni. Ezzel azonban a végrehajtást kérő fizetési kötelezettségei nem érnek véget. A végrehajtás során felmerülő költségeket a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli, ha a törvény másképp nem rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosultnak esetleg soha meg nem térülő kiadást okoz a végrehajtó részére fizetett költségelőleg, azonban sikeres végrehajtás esetén az adóstól ez az összeg is behajtásra kerül.
Ha az eljárás megindulását követően az adós véleménye szerint tartozása nem áll fenn, okirattal - ami nem feltétlen kell, hogy közokirat legyen - kell valószínűsítenie, hogy tartozása már nem áll fenn, illetve a követelés alaptalan. Ezt a bejelentést a megfelelő okirattal alátámasztva a végrehajtónál kell megtenni, aki 15 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel a végrehajtást kérőt. Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését elismeri és a felmerült költségeket megfizeti, a végrehajtás befejeződik. Gyakoribb azonban, hogy a végrehajtást kérő nem ismeri el teljes mértékben az adós teljesítését (a felek között általában az összegszerűségben van vita). Ilyen esetekben a vita a később részletezett végrehajtási perekben oldható meg.
A végrehajtási eljárásban az "ügy ura" a végrehajtást kérő személy, akinek erre tekintettel több lehetősége van a már folyamatban lévő eljárás befolyásolására. A végrehajtást foganatosító bíróság köteles az eljárást felfüggeszteni vagy megszüntetni illetőleg korlátozni, ha a végrehajtást kérő ezt kérelmezi. Az eljáró bíróságnak ez esetben csak arra kell tekintettel lennie, hogy ez másnak a jogát ne sértse.
A végrehajtás felfüggesztésére az adós kérelmére csak kivételesen, és csak akkor van lehetőség, ha az adós a méltányolható körülményt igazolja, és az eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal. A bírói gyakorlat azonban szinte kizárólag csak "vis major" (pl. természeti csapás) esetén függesztette fel az eljárást az adós kérelmére. A Vht. módosítást követően a törvény nevesíti a méltányolható körülményeket, így az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, valamint az adóst is sújtó természeti katasztrófát.
Jelentős módosítás, hogy amennyiben nem a zálogjogosult a végrehajtást kérő, a zálogjogosultnak a végrehajtás megindulásáról való tudomásszerzésétől számított 8 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a bíróság három munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást, illetve a bíróság soron kívül megállapítja a kielégítési jog megnyíltát és engedélyezi, hogy a zálogjogosult - ha nem ő indította a végrehajtási eljárást - bekapcsolódjék, amennyiben a zálogjoggal biztosított követelés nem vitatott. Nem lehet vitatottnak tekinteni a zálogjogot, ha közokiratba foglalták a jogalapot és az összegszerűséget.
Természetesen utóbbi lehetőségekkel a zálogjogosult csak akkor tud élni, ha a közhiteles nyilvántartásokban a zálogjoga feltüntetésre került, és a végrehajtó a foglalás után értesítette. (A módosítás hatályba lépését követően ez kötelezettsége is a végrehajtónak.)
Ha jogorvoslattal éltek a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, ami azonban csak lehetőség a bíróság számára és nem kötelezettség, ennek megfelelően a gyakorlatban ritkán él vele. Ha az eljárás felfüggesztése mellett dönt a bíróság, ennek hatálya a határozat meghozatalával beáll, így a végrehajtót is soron kívül - telefonon, faxon - értesítenie kell.
A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő. Abban az esetben, ha végrehajtási költséget és az illetéket nem fizették meg - ennek nincs helye. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtást akkor szünteti meg, illetve korlátozza, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta.
A végrehajtási jog az alapjául szolgáló követeléssel együtt évül el. Az elévülést azonban csak kérelemre kell figyelembe venni. Hivatalból csak abban az esetben, ha az alapkövetelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.
A végrehajtási jogorvoslatok körében kiemelendő, hogy csak a bírósági határozatokkal szembeni jogorvoslatoknak van halasztó hatálya, míg a végrehajtó és a kényszercselekménynél esetlegesen eljáró rendőrség intézkedésével szemben nincs. A bíróság határozataival intézkedéseivel szemben ugyanakkor nemcsak a felek, de az ügyész is élhet jogorvoslattal.
A végrehajtás bírósági elrendelésével szembeni jogorvoslat. Akkor van helye, ha a bíróság a közjegyzői okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal. Ezzel a jogorvoslattal a végrehajtást elrendelő bíróságnál élhet az adós, illetve a végrehajtást kérő, de bíróság a végrehajtó jelentése alapján is törölheti a záradékot. A záradék törlésére irányuló kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a végrehajtható okirat kiállításának valamely törvényi feltétele nem állt fenn a végrehajtás elrendelésekor. Ilyen hiba lehet, ha a közjegyzői okirat nem vagy nem pontosan tartalmazza a Vht. 21. §-ában foglalt feltételeket (hiba a kötelezetti teljesítés módjának meghatározásának körében, fordul elő) és így nem lehetséges az okirat bírósági végrehajtása.
A végrehajtás foganatosításához kapcsolódó sajátos jogorvoslat a végrehajtási kifogás, amely a végrehajtó - és csak a végrehajtó - törvénysértő intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása miatt lehet előterjeszteni. A kifogást mind az adós, mind a végrehajtást kérő benyújthatja a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A törvény az intézkedéstől számított 15 napos szubjektív és 1 éves objektív határidőt állapít meg. A kifogás sajátossága, hogy nem illetékköteles jogorvoslat, és nincs halasztó hatálya az intézkedésre. Amennyiben eredménnyel jár, a bíróság a végrehajtó intézkedését felfüggeszti vagy őt más eljárásra utasítja.
Ha az adós a végrehajtást sérelmesnek tartja és a végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség a végrehajtás korlátozására vagy megszüntetésére, pert kell indítania a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt a végrehajtást kérő ellen. Ezen perekre a helyi bíróságoknak van hatásköre, ugyanakkor kizárólagos illetékesség érvényesül; az a bíróság lesz illetékes, amelyik a végrehajtást elrendelte.
A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján indult végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per indításának a Pp. 369. § alapján az alábbi esetekben van helye:
- a követelés érvényesen nem jött létre,
- a követelés egészen, vagy részben megszűnt,
- a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott és az időtartama nem járt le,
- az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
A perindítás lehetőségeinek viszonylag széles köre azért lehetséges, mert az okirat végrehajtási záradékolását megelőzően nem folyt le olyan eljárás, amelyben a felek nyilatkozataikat előadták volna, illetve azokat a bíróság értékelhette volna. A fenti perindítási okok közül az elsőt kell kiemelni, mivel a többi esetben "egyszerűen" eldönthető a jogvita.
Az első esetben a bíróság gyakorlatilag lefolytat egy kontradiktórius eljárást, amelyben azt vizsgálja, amit egy peres eljárásban vizsgált volna, ha a jogosult záradékolási kérelem helyett peres eljárásban érvényesítette volna igényét - így gyakorlatilag a követelés jogosságáról dönt. Természetesen ebben a perben a perbeli helyzetek felcserélődnek, hisz az adós lesz a felperes míg a jogosult értelemszerűen alperesi pozícióba kerül. Az adós mint felperes itt hivatkozhat az érvénytelenségi okokra és arra is, hogy az okirat, amit végrehajtási záradékkal láttak el, alakilag hibás. (Ez esetben, ha nyilvánvaló az alaki hiba, a végrehajtási záradék törlését célszerűbb kérni, tekintve, hogy gyorsabb, egyszerűbb és nem utolsósorban olcsóbb).
A bírósági tapasztalatok szerint a végrehajtás elrendelhetősége szempontjából sokat javultak a közjegyzői okiratok. A bíróságok megítélése szerinti hibák abból is fakadnak, hogy a bíróság a felekkel már csak akkor találkozik, amikor konfliktus van a felek közt. A közjegyzői okiratokat érintő végrehajtás megszüntetése iránti perekben a bírósági gyakorlat szerint magánszemélyek közti - kölcsönügyletek okoznak problémát. Az adós általában azért kéri az ellene folyó végrehajtás megszüntetését, mert a szerződés elkészítésekor őt "megtévesztették". Ez a kötelezetti védekezés az okiratot készítő közjegyző számára elkerülhetetlen, hisz az adós mindenképp ki akar térni az ellene folyó eljárás elől. A közjegyzői okirat "támadhatósága" a magánkölcsönök szerződésbe foglalásakor a felek alapos kikérdezésével (milyen célt szolgál a kölcsön? az adós teljesítőképes-e?), illetve tájékoztatásával csökkenthető. Az ügylettel kapcsolatban a feleknek adott tájékoztatás részletesen belefoglalható az okiratba, célszerű rögzíteni, hogy a pénz átadása megtörtént-e már vagy csak ezután történik, illetve egyáltalán milyen módon kerül sor rá. Fontos annak rögzítése is, hogy a visszafizetés miképp, milyen igazolás mellett történik.
A közjegyző a leggondosabb eljárás esetén is csak az ügyfelek, által előadottakat foglalhatja közokiratba, akik közt ekkor még "szent a béke" és azonos az érdekük, hogy a jogviszony minél előbb közokiratban kerüljön rögzítésre. Ennek érdekében fontos körülményeket is elhallgatnak, illetve másképp adnak elő. Mindezek figyelembevétele mellett is még mindig vannak visszatérő hibák, például egyes okiratokból, kimarad az "egy törlesztő részlet fizetésének elmulasztása esetén a teljes tartozás esedékessé, s egyben lejárttá tehető a hitelező által" tartalmú tagmondat - természetesen ezt jogszabály kötelezően nem írja elő, a felek megállapodásának kérdése, de nem árt ezt is előre tisztázni - ami jelentősen megnehezíti a végrehajtást a hitelező számára. Vitára adhat okot a végrehajtási eljárásban a "törvényes kamat" megfogalmazás, amely ebben a formában mind két fél számára már mást jelenthet a végrehajtás során, mint a szerződés megkötésekor, ilyenkor is célszerű a jogszabályt rögzíteni, amiben a felek megállapodtak. A betéti társaságok, illetve ezek képviselőinek (beltag) tartozáselismerő nyilatkozatai is sok problémát okozhatnak. Sokszor nem egyértelműen kerül megfogalmazásra, hogy a beltag a nyilatkozatot csak a bt. nevében, vagy mint magánszemély is teszi; ez a mögöttes felelősség szempontjából félreérthető.
A végrehajtás bonyolult, összetett eljárás, ismerete azonban része kell, hogy legyen a hatékony és jó minőségű közjegyzői munkának, mindezekre tekintettel a módosított végrehajtási eljárás fenti rövid, vázlatos, közjegyzői szempontból történt bemutatása segítséget nyújthat ennek elősegítéséhez. ■
Visszaugrás
