A bevándorláspolitikáról szóló döntésnek tagállami jogkörben kell maradnia az Európai Unióban - hangoztatta az igazságügyi miniszter Debrecenben. Trócsányi László leszögezte: ezért is tartja szükségesnek, hogy a tagállamok őszinte dialógust folytassanak polgáraikkal erről a kérdésről. Az igazságügyi tárca, Debrecen önkormányzata és a Magyarországi Református Egyház az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából - Nemzeti szuverenitásunk alapkérdései címmel - rendezett konferenciát a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában. Trócsányi László felszólalásában elemezte a szuverenitás fogalmát, annak történelmi kialakulását. A bevándorlással összefüggésben leszögezte: elfogadhatatlan, hogy ne a szuverén állam döntsön az idegenek befogadásáról. Utalt arra is, hogy csökkenti az államok szuverenitását, ha eladósodnak, mert ilyenkor a hitelezők dönthetnek helyettük. Hozzátette: emiatt nem szabad olyan költségvetést elfogadni, amely növeli az államadósságot.
Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben vizsgálta a szuverenitás kérdését. Minden külpolitika alapja az az értékvilág, amelyben hiszünk. Például a nemzetiségi kisebbségi jogok elismerése és szavatolása - mondta. Az egykori diplomata hozzátette: ma drogbárók, embercsempészek, terrorista szervezetek veszélyeztetik az államok szuverenitását. A szuverenitás soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. A magyarok számára az első világháború óta a nemzet tágabb fogalom, mint az állam - zárta előadását Martonyi János.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az alkotmányozás folyamatát tekintette át 1990-től, és részletesen ismertette az alaptörvényt. Leszögezte: a 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény kiállta az idők próbáját. A népszavazás szabályozásáról szólva jogosnak nevezte, hogy 50 százalék feletti részvétel esetében érvényes csak a referendum, mivel a parlamenti választásokon 61 százalék felett volt a részvétel. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy bővítették az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök jogkörét. Európai uniós tagságunkból adódóan elválaszthatatlan a szuverenitás és a szubszidiaritás, amelyeknek egyszerre kell érvényesülniük - tette hozzá.
Szapáry György volt washingtoni nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója arról beszélt, hogy Magyarország nem tud teljesen független maradni a globalizált világban, de jó pénzügypolitikával képes megőrizni szuverenitása jelentős részét.
Magyarország 2010-től önfinanszírozással, kamatcsökkentéssel, jó gazdaságpolitikával csökkentette pénzügyi függőségét - jelentette ki.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a technikai globalizáció és a szuverenitás összefüggéseire világított rá. Elmondta, hogy egyes területek technológiája messze az államhatárokon túl hat. Ilyen például a nukleáris és a géntechnológia vagy az internet. A legfontosabb, hogy az egyes tagállamok megegyezzenek, a technikai globalizáció ne korlátozza a szuverenitást - közölte.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: az alkotmány korántsem végleges, a későbbiekben meg lehet majd változtatni.
Magyarország alaptörvénye élő keret, amely kifej ezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett konferencián, 2016. május 6-án Esztergomban. Völner Pál az IM rendezvényét megnyitó beszédében hangsúlyozta: "Magyarország szuverenitása nem oldódhat fel teljes egészében az európai uniós jogrendben, "jogi berendezkedésünk elsődleges referenciapontja az alaptörvény".
Az alaptörvény rögzíti, hogy a nemzetközi jog hazai érvényesülésének alapja és háttere is a nemzeti szuverenitás. A nemzetközi szerződések érvényessége és alkalmazhatósága az alaptörvényen alapul, és "az állami szuverenitás szempontjából legfontosabb döntéseket csak mi magunk hozhatjuk meg" - fogalmazott az államtitkár. Szólt arról is, hogy az alaptörvény szellemiségében "tudatosan és vállaltan" épít a történelmi alkotmányfejlődés vívmányaira és "nemzeti identitásuk közös értékeire". Mindemellett modern, 21. századi alkotmány,
- 30/31 -
amely tudatában van a globális kihívásoknak, és adekvát megoldásokat kíván adni azokra. Hozzátette: az organikus alkotmányfejlődésre épülő szemlélet egyáltalán nem tekinthető egyedinek az európai alkotmányok sorában. Azok az alkotmányok, amelyek tételesen tartalmazzák a történeti hagyományokra hivatkozást, elsősorban a nemzeti szuverenitás és a területi autonómia körében utalnak rá, mint például a német, a spanyol vagy francia alkotmány. A másik modell legitimációs eszközként hivatkozik a történeti örökségre, illetve a nemzeti hagyományokra. Ez a megoldás található a visegrádi négyek alkotmányaiban - mondta az államtitkár.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Kodifikáció és legitimáció az egyházban címmel megtartott előadásában kiemelte, a katolikus egyház saját jogrendje "szakrális jellegű fegyelmi rendszer", amelynek írásba foglalása a történelem során különböző lépésekben és műfajokban történt, hivatalosan pedig csak 1917-ben foglalták össze és hirdették ki. Ismertetése szerint a kánonjog első kodifikációja idején a törvényhozó célja nem új jogrendszer alkotása volt, hanem "a már létező jog gyakorlatias és világos szerkezetű összefoglalása". Erdő Péter szólt arról, hogy a régebbi kánonjogi kézikönyvek szerzői vizsgálták azt is, hogyan minősül jogforrásnak a tradíció az egyházon belül. Gyakran háromfajta tradíciót különböztettek meg: az isteni hagyományt, mely magától Krisztustól eredő parancsokat tartalmaz, amelyeket azonban az apostolok "hirdettek ki"; az apostoli hagyományt, amely az apostoloktól adott parancsokat tartalmaz és az egyházi hagyományt, amely olyan nem írott szabályokat tartalmaz, amelyeket az egyházi hatóság vezetett be. Az isteni hagyomány parancsait az egyházi hatóság nem változtathatja meg, ezért azoknak még egyházi törvénybe foglalásra sincs szükségük ahhoz, hogy az egyházi jogban kötelező erejük legyen. A szorosan vett apostoli hagyomány szabályai viszont amennyiben emberi jogot tartalmaznak, módosíthatók, ám ez a valóságban a legritkább esetben történik meg - tette hozzá a bíboros.
Hamza Gábor egyetemi tanár előadásában mások mellett arról beszélt, hogy a konstitúció fogalma mint terminus technicus csak a 18. század utolsó harmadában jelent meg Franciaországban. Cicero alapvető jelentőségű munkájában, a De re publicában sem szerepel az alkotmány szó, helyette a rem publicam constituere kifejezést használja, amelynek jelentése: a köz ügyét megteremteni, létrehozni. Erre nyúlik vissza az alkotmány fogalma és az alkotmányozási elvek is -mutatott rá, hozzátéve, ennek a magyar alaptörvény vonatkozásában is komoly, eddig nem hangsúlyozott jelentősége van. A cicerói alkotmányjogi gondolkodás lényege, hogy az államot nem az intézmények teszik állammá, hanem az, hogy az alaptörvény szövegében "kifejezésre jutnak bizonyos elvek". Ilyen elv, hogy az alkotmánynak konszenzuson kell alapulnia, valamint meg kell jelenjen benne "a közügy szolgálata" és a közjó fogalma.
Kukorelli István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró az alkotmánybíráskodás előzményeiről tartott előadásában kiemelte: az alkotmánybíráskodási igény Magyarországon nagyon későn fogalmazódott meg, a kommunista diktatúra idején pedig a hatalom egységességének elve kizárta a létrejöttét. Az alkotmánybíráskodásnak a magyar politikai közgondolkodásban sincs sok előzménye. Az első mű Kossuth Lajos 1851-ben írt alkotmánytervezete, amelyben javasolja, hogy "állíttassék fel alkotmányőrszék", amely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi, és vagy kijelenti, hogy alkotmányosak, vagy visszaküldi a törvényhozóknak. Tagjai a törvényhozás tagjai nem lehetnek, elmozdíthatatlanok és lemondás esetén sem viselhetnek kormánykinevezéstől függő hivatalt - írta. Kukorelli István elmondta: a következő nagy gondolkodó, aki fölvetette az alkotmánybíróság intézményét, Bibó István volt 1956-ban, aki szerint nem létezhet párt, amely "az alkotmányosság klasszikus alapértékeit nem fogadja el", efelett pedig a legfelső bíróság, illetve az alkotmánybíróság őrködik.
A rangos szakmai eseményt először rendezték meg Magyarországon a FIDE határozata alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara és a FIDE Magyar Egyesületének együttműködésével. A (Fédération Internationale pour le Droit Européen) FIDE 1961-ben Brüsszelben jött létre, hogy a közösségi és tagállami jog kölcsönhatását kutatassa. A FIDE munkája elsősorban a nemzeti tagszervezetekben zajlik, emellett a kezdetektől minden második évben az egyik nemzeti szervezet a házigazdája a FIDE kongresszusainak. A FIDE egyik legfontosabb eseménye a kétévente más-más tagállamban megrendezett kongresszus, amelyet az Európai Unió is elismer és támogat. A Kongresszuson megvitatott témák hagyományosan egy olyan uniós intézményi-alkotmányos, egy belső piaci és egy versenyjogi kérdést ölelnek fel, mely mind a jogtudomány, mind a gyakorló jogászság érdeklődésére számot tart.
A kongresszus előadói és résztvevői az európai jogtudomány legnevesebb képviselői, az Európai Unió Bíróságának bírái, főtanácsnokai, valamint az EU intézményei (Parlament, Tanács, Bizottság) jogi szolgálatainak tisztségviselői, illetve természetesen a tagállamok jogalkalmazó szerveinek vezető képviselői, a legnagyobb egyetemek oktatói voltak. A tanácskozáson részt vett Trócsányi László igazságügyi miniszter, Darák Péter a Kúria elnöke, a 2015-2016-os években a FIDE soros elnöke; Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke; Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának igazgatója; Varga Zs. András, a PPKE dékánja és Bándi Gyula egyetemi tanár. Előadás tartott többek között Martonyi János professzor, volt külügyminiszter, és köszöntötte a kongresszus résztvevőit Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár, a PPKE rektora megnyitójában hangsúlyozta a Ius Commune Europae,
- 31/32 -
egy új európai jogrend kialakításának szükségességét, amelynek egyik példája lehet az európai magánjog kodifikálásának lehetősége, mint olyan terület, amelyben az integráció iránti igények, illetve a nemzeti jogrendek sajátosságainak megőrzése együtt mutatkozik meg.
Trócsányi László úgy vélte, az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Ahogy az alkotmányos identitás tisztelete nem lehet abszolút, úgy az uniós jog elsőbbsége is korlátokba ütközik, éppen a tagállamok alkotmányos identitásának védelme miatt - fejtette ki. Trócsányi László kitért az uniós jog elsődlegességének abszolút és korlátozott értelmezésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxemburgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben. Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet, pedig a bírósági gyakorlatban kidolgozott más elvek esetén ezt megtették. Ezt az összetett problémát még a Lisszaboni Szerződés sem oldotta meg végérvényesen, mert az uniós jog elsőbbségének elve ellenállást váltott ki egyes alkotmánybíróságok részéről, és a francia, valamint a holland népszavazás is elvetette az európai alkotmányos szerződést. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter. Trócsányi László szerint ez a tartózkodás, ellenállás az uniós jog elsőbbségének korlátlan érvényesítésével szemben azon alapul, hogy létezik egy bizonyos alkotmányos mag, amelyről egyetlen állam sem mondhat le, mert szuverenitásának részét képezi.
Az uniós jognak megkülönböztetett fontossága van a kelet-közép-európai országok és jogászaik számára - mondta a Kúria elnöke. Darák Péter kiemelte: a régió országaiban a demokratikus átmenet és a piacgazdaság megteremtése során már a rendszerváltás előtti években is alapvető referencia volt a közösségi jog.
A FIDE Magyar Tagozata a 2016-os budapesti kongresszus javasolt fő kérdéseiként az európai bankuniót, az uniós versenyjog magánfelek általi, illetve kollektív igényeinek érvényesítését, valamint a hatáskörök és szabályozási feladatoknak az Európai Unió és annak tagállamai közötti megosztását jelölte meg. Mindezek mellett a kongresszus első és utolsó napján plenáris előadásokban tárgyalták az európai integrációval kapcsolatos legfontosabb kérdéseket - 2016-ban ezek az európai jog tényleges identitásának kérdései, az EU külkapcsolatai voltak, ezen belül is különös figyelmet szenteltek az ún. TTIP-nek (az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő szabad kereskedelmi egyezmény tervezetének). Május 19-én délután, illetve május 20-án délelőtt és délután került sor a három fő téma részletes tárgyalására. Ennek előkészítése során az egyes témák általános jelentéstevői kérdőíveket fogalmaztak meg, amelyekre nemzeti jelentéstevők válaszoltak. Az általános jelentéstevők előzetesen összesített jelentéseket tettek közzé, és ezekhez még az ún. intézményi jelentéstevők - az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezető szakemberei - által írt jelentések is csatlakoztak.
A kongresszus zárásaként, a plenáris előadásokat követően a FIDE portugál szervezete vette át az elnökséget a következő két évre, mint a XXVIII. Kongresszus házigazdája. A kongresszus eredményeit Varga Zs. András, a PPKE JÁK dékánja összegezte. Zárszavában kiemelte, hogy Európa jövője, az "egység a sokféleségben" biztosítja Magyarország jövőjét is. Századokon át más nemzetek között és más nemzetekkel együtt éltünk, és közben hordoztuk alkotmányos identitásunkat. Ez az identitás tette lehetővé, hogy túléljük a 16-17. századi iszlám hódítást. Utalt arra, hogy amikor az egyetemet Pázmány Péter megalapította, Magyarország zöme megszállás alatt volt - Buda és Pest is. Végül a résztvevők figyelmébe ajánlotta Szent II. János Pál pápa Santiago de Compostellában több mint harminc éve elhangzott szavait: "Európa: Találd meg önmagad!... Légy önmagad! Fedezd fel kezdeted. Lehelj életet gyökereidbe. Lelki egységedet más vallások és a szabadság iránt tanúsított teljes tisztelet légkörében építsd újra... Lehetsz még a civilizáció világítótornya és a világ haladásának motorja".
A magyar alkotmány követendő példa Európában, tekintve, hogy jó néhány országban nemhogy önálló fejezetként, de egyáltalán nincs említve az ügyészség az alkotmányban -mondta a legfőbb ügyész 2016. június 10-én Székesfehérváron, az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt, amely megteremtette a magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig ezen folyamat betetőzésének tekinthető. Polt Péter megjegyezte, hogy az ügyészség nem külön hatalmi ág, az Alkotmánybíróság 2004-es megfogalmazása szerint azonban önálló alkotmányos tényező. Az önállóság nem más, minthogy a végrehajtó- és törvényhozó hatalomtól a szervezet független, nem tartozik politikai felelősséggel sem ezeknek - fűzte hozzá. Kiemelte: az alaptörvény legalább annyi időre "kijelölte az utat", mint az 1871-es törvény tette. Az alkotmány alkalmas arra, hogy az ügyészség célját elérje, vagyis "a büntetőeljárás sikerének, az anyagi igazság megvalósíthatóságának és ezzel a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen".
- 32/33 -
Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem egy közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik. Elmondta: az Országgyűlés ma már nemcsak a határon belül élő magyaroktól nyert mandátumot, hanem a határon túli magyaroktól is, ezért mind a 15 millió magyar felé kötelezettségei vannak. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy Antall József idején erkölcsi kötelesség volt a 15 millió magyar ügyét képviselni, ma már jogi kötelesség. Tuzson Bence közölte, hogy a sztálinista alapokon nyugvó alkotmányt a rendszerváltáskor átírták, de átmeneti jellege megmaradt: nem tartalmazott értékeket, nem azokra épült, csak működési keretrendszer volt. Az új alaptörvény értékekre épül, a működési mellett az alapvető értelmezési kereteket is megadja.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy - a múltat nem feledve - a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén - tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy "a jog a bírói értelmezés útján válik élővé, e nélkül a törvény csak paragrafusok halmaza". Hozzátette: nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentését és a bíróknak a társadalmi valóságtól nem elrugaszkodva, a közjó érdekében kell folytatni munkájukat.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi kar alkotmányjogi helyzetét vizsgálva rámutatott: a bíróság és az ügyészség önálló fejezetként szerepel az alaptörvényben, az ügyvéd szó azonban nincs benne. Mint mondta, ennek ellenére az ügyvédi tevékenység szorosan összefügg az alapjogokkal, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az ügyvédek nélkülözhetetlenek.
Vízkelety Mariann az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy már az Aranybulla korában is érvényesült a hatalom korlátozottsága, amely képes volt évszázadokon keresztül a stabilitást és a szabadságot biztosítani. A hatalom megosztásának elve és gyakorlata vonzó társadalmat képes tartósan fenntartani azokkal szemben, ahol a hatalom egységének, korlátlanságának elve érvényesül - fogalmazott. Rámutatott, a hatalmi ágak elválasztása ma Magyarországon minden kétséget kizáróan szilárd talajon áll.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, a konferencia levezető elnöke kijelentette: Székesfehérvárnak különleges helye van a királyi városok között és a magyar alkotmányfejlődés kiindulópontja az Aranybulla és a törvénylátó napok miatt.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester szerint az alaptörvény egy olyan keret, ami nélkül egy modern társadalom nem működhetne, hiszen a közös történelmi értékek mellett a jelenre és a jövőre is kihatással van.
Balogh Elemér jogtörténész professzor, az Alkotmánybíróság volt tagja előadásában kifejtette: az Aranybullából és az abban lefektetett, évenkénti székesfehérvári törvénylátó napokból fejlődött ki az Országgyűlés.
Répássy Róbert (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a törvényhozás és a bíróságok közötti kapcsolatról szólva kiemelte: a törvényhozó hatalom közvetlenül a néptől kapja a felhatalmazást, míg a bírói hatalom forrása csak közvetetten vezethető vissza a népre. A magyar törvényhozók négyévente számot adnak arról, miként dolgoztak, a bíróknak azonban nem kell tartaniuk ettől, kizárólag a törvényeken alapuló döntéshozatal a feladatuk.
Zárszavában L. Simon László a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselőknek nem szabad egyes bírói döntéseket bírálni, mert az "a demokrácia minőségét jelzi". Úgy vélte, jó minőségű demokráciához magas színvonalon működő igazságszolgáltatás szükséges, ezeket az alaptörvény biztosítja. ■
Visszaugrás
