A digitalizálódó, technológiai fejlődéssel folyamatosan változó munka világában egyre nagyobb kihívást jelent - az elmélet és a gyakorlat számára is -, hogy a meglévő munkajogi kereteket hogyan lehet alkalmazni az újszerű folyamatokra. Jelen írás a vállalati gyakorlatban egyre inkább elterjedő - BYOD (Bring Your Own Device) néven is ismert - a saját eszközök munkahelyi használatára vonatkozó munkajogi kérdéseket járja körül. A tanulmány ezzel eligazodási támpontokat nyújt mind a gyakorló jogászok, mind az emberi erőforrás területén dolgozó szakemberek számára az esetleges megoldások alkalmazásához.
1. Bevezetés
2. A BYOD jelentése
3. A BYOD munkajogi alapjai
4. A BYOD egyes munkajogi kockázatai
4.1. Költségtérítés
4.2. Munkaidő
4.3. A munkáltató kárfelelőssége
4.4. A munkavállaló kárfelelőssége
4.5. Adatvédelem, munkáltatói ellenőrzés - a munkáltatói kontroll csorbulása?
4.6. Véget ér a munkaviszony - Hogyan tovább?
5. Összegzés, javaslatok
A Bring Your Own Device (vagyis "hozd a saját eszközödet", továbbiakban: BYOD) - mind jobban elterjedő - vállalati gyakorlata során az alapprobléma olyan technológiai eszköz munkahelyi - illetve munkavégzésre való - használatából ered, amely a munkavállaló tulajdonában van.
Ismeretes, hogy a technológia fejlődésével a munka világában is alapvető változásokat hozott a digitalizáció, ezzel rengeteg kihívást generálva a munkajogi szabályozás számára is. A digitalizáció tágabb értelemben véve hatással van a munkahelyek számára, mennyiségére is, hiszen az innovációval meglévő munkakörök szűnhetnek meg, ugyanakkor újak is létrejöhetnek. Mindemellett az alapvető munkajogi kategóriák újraértelmezése is szükségessé válhat: kit tekinthetünk munkavállalónak, munkáltatónak az ún. gig-economyban (lásd Uber-jelenség, crowdwork stb.)? Hogyan illeszthetők be az újszerű digitális folyamatok a munkaviszony működésének mindennapjaiba (például elektronikus dokumentumok megítélése, közösségi oldalak munkáltató általi ellenőrzése stb.)? Egyáltalán létezhet-e a munkaviszony a maga tiszta formájában az online világban, amikor is már nem a munkavégzési helynek, a munkaidőnek, a munkáltatói utasításnak és ellenőrzésnek van meghatározó jelentősége, és a munkafeladatok egyre inkább feladatközpontúvá válnak (lásd "TaskRabbit"; HITs - Human Intelligence Tasks stb.)?
A munkajogviszonyra jellemző minősítő jegyek[1] közül a munkaeszköz munkáltató általi biztosítása hagyományosan meghatározó szerepet tölt be a jogviszony jellegének értékelésénél, minősítésénél. Újabban azonban - amikorra általánossá vált, hogy szinte mindenki (akár több) számítógéppel, laptoppal, tablettel, okos telefonnal rendelkezik - a munkáltató már nem feltétlenül biztosítja az említett munkaeszközöket. Annak az elsőre egyszerűnek tűnő jelenségnek, hogy a munkavállaló saját informatikai eszközén dolgozik (otthon vagy a munkahelyén), számos munkajogi vonatkozása van. Jelen írásban e problémák áttekintő feltérképezésére kerül sor.
A BYOD alapvetően két módon valósulhat meg: egyrészt ha a munkavállaló "önszántából" (akár a munkáltató tudta nélkül) használja például a saját eszközét munkavégzésre, másrészt akként, hogy a munkáltató - policy jelleggel - "kötelezi" a munkavállalót arra, hogy saját maga biztosítsa a munkavégzés eszközét. A következőekben főként a második - mind gyakoribb - esetkör, vagyis a "munkáltatói kötelezés" kerül górcső alá (különösen gyakori a BYOD az ún. start-up cégek esetén).
- 40/41 -
| USA | EGYESÜLT KIRÁLYSÁG | KANADA | BRAZÍLIA | OROSZORSZÁG | INDIA | KÍNA | |
| ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP | 47% | 38% | 47% | 56% | 10% | 55% | 54% |
| LAPTOP | 41% | 32% | 41% | 57% | 7% | 68% | 56% |
| HAGYOMÁNYOS MOBILTELEFON | 33% | 29% | 27% | 50% | 36% | 84% | 78% |
| "OKOSTELEFON" | 55% | 38% | 47% | 71% | 5% | 85% | 76% |
A BYOD alkalmazásának - a később tárgyalandó rizikók mellett - számos pozitívuma lehet. Munkáltatói oldalról személve a kérdést, a BYOD versenyképességi tényező lehet, azaz vitathatatlan a költségmegtakarítás lehetősége, hiszen a munkáltatónak nem kell beszereznie azon eszközöket, amelyeket a munkavállaló saját maga biztosít, valamint a vállalat nem, vagy csak részben fizet az eszköz üzemeltetéséért. Emellett egyre nagyobb szerepe van az "immateriális előnyöknek", mint például a munkahely által ígért és nyújtott flexibilitás foka, amely alapján a munkavállalók megítélhetik a munkáltatót és - egyre inkább - ezen értékek mentén is választanak munkahelyet. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül az esetleges negatívumokat sem, amelyek közül talán a legfontosabb a szenzitív, céges adatok feletti munkáltatói kontroll elvesztése.
A munkavállalók oldaláról pedig megemlíthető az a praktikum, hogy nem kell a céges laptopot, telefont stb. állandó jelleggel hordozni, hanem bárhonnan lehet munkát végezni saját eszközről. Az, hogy ezt az utolsó szempontot pozitívumként, avagy negatívumként értékeljük, persze nehezebb kérdés, ugyanis ezzel még inkább összemosódhat a munka és a magánélet.
A Markets&Markets felmérése szerint Észak-Amerikában a legelterjedtebb a BYOD alkalmazása (36%), és a kutatások szerint ez 50%-ra fog emelkedni 2017 végére. A munkát végző személyek több mint 67%-a használja a saját eszközét a munkában. Mindemellett 2013-tól kezdve a vállalatok 60%-ának "BYOD-barát" gyakorlata van.[2] Ahogy ezekből a számadatokból is kitűnik, nemzetközi szinten egyre inkább bevett gyakorlat a BYOD alkalmazása. Hazánkban a kezdeti tartózkodást követően egyre elterjedtebb, hogy a cégek ezzel szisztematikusan foglalkoznak. Számos olyan üzleti szolgáltatással találkozhatunk például a tanácsadópiacon, amely segítséget ajánl a legmegfelelőbb BYOD-stratégiák és szabályzati pillérek megalkotására (sokszor figyelmen kívül hagyva a munkajogi szempontokat).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
