Ahhoz, hogy Európa mesterséges intelligenciája valóban versenyképes
legyen, mindent vissza kellene vonni - Európába kellene mennünk,
törölni mindenki telefonját és internetét, és mindent elölről kezdeni.[1]
Napjaink egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő területe a mesterséges intelligencia (MI). Mivel az élet számos területén felhasználhatjuk, kutatása, fejlesztése elsőrendű fontosságú annak érdekében, hogy a jövőbeni kihívásokra megfelelő válaszokat adhassunk. Ugyanakkor hatalmas vita folyik arról, hogy az MI milyen hatással lesz az emberi társadalomra, elősegíti fejlődését, javítja az emberi élet minőségét, vagy lerombolja azt? Felhasználhatjuk mankóként, amely felment minket a gondolkodás alól, vagy olyan segédként, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabban és kreatívabban használjuk az agyunkat, de lehet akár olyan eszköz is, amely rabságban tart és minden pillanatunkat, cselekedetünket ellenőriz.
Éppen ezért elengedhetetlenül fontos a terület szabályozása, ami számos kérdést vet fel az adatvédelemtől egészen az MI felhasználási területekig. A cikk az eddigi szabályozási kezdeményezéseket kívánja bemutatni, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetének[2] ismertetésével, valamint ennek összehasonlításával a már létező kínai és amerikai jogszabályokkal.
Az MI minden félreértés és misztifikáció ellenére csak egy tanulásra és alkalmazkodásra képes számítógépes program, olyan feladatok elvégzésére, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnek, mint például a tanulás és a döntéshozatal. Jelenleg kizárólag gyenge MI-k léteznek, azaz programok, melyek intelligensnek látszó viselkedést mutatnak, olyanok azonban, amelyek az emberivel azonos intelligenciát mutatnának - erős MI -, jelenleg nincsenek. Ezek a szoftverek számos területen kerülnek felhasználásra, például játékokban, fordítóprogramokban, beszédfelismerő rendszerekben, tőzsdei robotokban vagy egészségügyi szakértői rendszerekben. MI-t használnak az olyan személyi asszisztensek, mint az Amazon Alexa vagy az Apple Siri, beépülve a mindennapi életünkbe. De MI-t használnak katonai alkalmazások is, többek között olyan drónok, amelyek arcfelismerő szoftvereket futtatnak célpontjaik felismerése érdekében.[3]
Az Európai Unióban is felismerték, hogy az MI kutatása, fejlesztése a jövő gazdaságának alapja, ami nélkül nem beszélhetünk a jövőben sikeres európai projektről. Azonban több olyan probléma is fennáll, amelyek megoldása nélkül az Európa nem érhet el komolyabb eredményeket ezen a területen. A két legfontosabb megoldandó kérdés az Unió versenyhátránya kutatás-fejlesztés és finanszírozás területén, a másik a szabályozás problémája. Az első kérdést részletesen bemutattam korábbi cikkemben.[4] Ezen a területen azóta sem történt kedvező változás, sőt a Brexit bekövetkeztével a hátrány csak nőtt. A terület vezető befektetője a 2021-es adatok alapján továbbra is az Egyesült Államok, több anyagi eszközt invesztálva az MI kutatás-fejlesztésébe, mint a következő két helyezett. A második helyen ahogy 2012 óta mindig Kína áll, amely robusztus infrastruktúrájával és ambiciózus kormányzati stratégiájával támogatja az MI-technológiák elterjedését, de számos tényezőben elmarad az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Királyság továbbra is a harmadik helyen található, köszönhetően a kiváló hazai kutatói állományának és az erős AI startup környezetnek, a következő európai ország a nyolcadik helyen álló Hollandia.[5] A lemaradás nemcsak a befektetések nagyságában mutatkozik meg, hanem további tényezők tekintetében is.
A szabályozás problémája az MI felhasználásának lehetséges árnyoldalaihoz kapcsolódik. Az MI mintafelismerő képessége folytán alkalmas különböző osztályozások elvégzésére, e lehetőséget széles körben alkalmazzák a foglalkoztatás, a biztosítási jog és a marketing területén, valamint a közigazgatásban és a büntető igazságszolgáltatásban. Az ezen területeken használt algoritmusok közül sokról kimutatták, hogy olyan ajánlásokat és döntéseket tesznek, amelyek hátrányosan érintik a marginalizált közösségeket, kedvezőtlenül döntenek a kisebbségek vonatkozásában. A Florida Állam által használt COMPAS rendszer kétszer olyan valószínűséggel jelölte meg a fekete bőrű vádlottakat visszaeső bűnözőként, mint a fehér bőrűeket. A hosszabb időintervallumú vizsgálat során megállapították, hogy a program által kalkulált pontszámok nem voltak megbízhatóak az erőszakos bűncselekmények előrejelzésében: az erőszakos bűncselekmények elkövetésére jósolt személyeknek csak 20 százaléka követett el ténylegesen erőszakos bűncselekményt. A bűncselekmények teljes körét figyelembe véve, beleértve a vétségeket is, a korreláció magasabbnak, de nem túlságosan pontosnak bizonyult.[6]
- 6/7 -
A helyzet meglehetősen bonyolult, mivel a szabályozásnak meg kell teremtenie azt a környezetet, ahol az MI-vel kapcsolatos beruházások megtérülnek és Európa ledolgozhatja versenyhátrányát, ugyanakkor ki kell védenie az olyan kedvezőtlen hatásokat, amelyek a felhasználók alapvető jogaiban következhetnek be. Mindezeken túlmenően az egységes piacon érvényesülő szabályoknak ki kell hatniuk a világ egészére is. Annak érdekében, hogy választ adjunk arra a kérdésre, megvalósíthatóak-e a fenti kívánalmak, a versenytársak szabályozásait, illetve erre irányuló terveit célszerű először áttekinteni.
A Kínai Kommunista Párt 19. kongresszusán Xi Jinping kínai elnök elsődleges fontosságú célként jelölte meg a reálgazdaság és a fejlett technológiák - így például a mesterséges intelligencia - fejlesztésének és az ezekben az Egyesült Államokkal szemben mutatkozó versenyhátrány megszüntetésének szükségességét. Ennek megfelelően Kína egy olyan stratégiát kívánt megalkotni, amely lehetővé teszi, hogy 2030-ra világelső legyen az MI területén, mely cél érdekében a területet egy 150 milliárd dollár értékű iparággá fejleszti ugyanilyen nagyságrendű összeg befektetésével, és azt is, hogy az ország vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia etikai normáinak és szabványainak meghatározásában.
A fenti célnak megfelelően 2017. június 8. napján a kínai államtanács közzétette az ország mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó stratégiáját, "Új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési terv" címmel
.[7] A terv először áttekinti az MI-vel kapcsolatos stratégiai helyzetet megállapítva, hogy közel hatvanévnyi fejlődés után az MI evolúciója új szakaszba lépett. Az olyan új technológiák, mint a mobilinternet, a big data, a szuperszámítástechnika, a szenzorhálózatok, az agytudomány és az új felhasználási területek például, a határokon átnyúló integráció, az ember-gép együttműködés, a nyílt tömegintelligencia és az autonóm vezérlés, új stratégiát igényelnek a különböző társadalmi és gazdasági területeken, mivel az MI a jövőt vezető stratégiai technológia, amely a gazdaság új motorja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
