A fenti cím megfogalmazásának oka a korábbi, hasonló szándékú anyagoktól való jelentősen eltérő tartalom, mivel most, február végén a domináns külső tényezők további jelenléte (Covid-vírus) és új, drámai körülmények sajnálatos belépése (háborús helyzet a szomszédban) - a dolgok természetes rendjéből következően - várhatóan átírják a gazdasági magatartási szabályokat.
Ebből szorosan következik, hogy a központi, állami és a helyi, települési adók érintettségében az év első felében érdemi változás nem következik be, adóbevételi többlet nem, vagy csak csekély mértékben jelenhet meg, az állam támogatási kényszere és lehetősége nem feltétlen jut el az önkormányzatok működésének, fejlesztési szándékának megvalósításához. A korábbi cikkben említetteknek megfelelően - december végi adatokra támaszkodva - makroszintű adatok és különböző szakmai források szerint a 6-8%-os GDP-növekedés realitása még most is jól közelíti a valóságot, azonban a 3,5-5%-os inflációs növekedés alacsonynak tűnik, egyes becslések szerint a korábbi számmal szemben ennek mértéke 10% körül mutat reális képet. A szintén becsült, de felméréseken alapuló 1,6-2%-os reálkereset-emelkedést a fentiekben leírt, optimizmusra okot nem adó két tényező megállíthatja, illetve negatívan befolyásolhatja. Hasonló szerepet tölt be az árfolyamszint változása, a jelenlegi szakaszban a forint gyengülése indokoltnak tűnik, remélhetően hosszú időt nem vesz igénybe a javulás tendencia bekövetkezése. Nem feltétlen a hozzáadott értéknek, hanem a fentiekben vázolt tendenciáknak megfelelési kényszerben lévő bankok kamattérképe is változik, mind a nyújtott hitelek, mind a bankbetétek esetében is. A konjunkturális lehetőséget hitelből finanszírozó vállalkozások mozgáskörlete adott helyzetben hosszabb ideig tartó megtérüléssel járhat; tehát emelkedő kockázatot mutat. Az árfolyamhelyzetre visszatérve az export-import mérlege jelen kitettség mellett csak az év második felében lehet kedvezőbb. Itt érdemes még megemlíteni, hogy az állam által meghatározott, korábbi anyagokban már többször említett személyi jövedelemadót érintő mentesség, kedvezmények biztosítása minden bizonnyal javít a belső kereslet helyzetén, továbbá a helyi adókötelezettség jelen adótételei még néhány hónapig fennmaradnak.
Az év második hónapjának végén nehéz azt feltételezni, hogy a két nagy problémát okozó külső tényezők közül a koronavírus-probléma a nyár végéig megszűnik. Amennyiben ez bekövetkezik, jelentős munkaerő-kapacitás tér vissza a munkahelyére, erőteljes piaci kereslet-kínálati aránnyal visszaállhat a konjunkturális helyzet, növekedhet a vásárlóerő. Továbbá kedvezőbb lesz az adófizetési morál az adóalany és a vevő oldalán egyaránt, reális fizetőképes kereslet várható. A sajnálatosan drámai háborús viszonyok, tragédiákba torkolló viszályok megléte miatt azonban az előbbiekben vázolt, enyhén optimistának becsült néhány hónapos időszak elhúzódása a belső és külső gazdasági rendet alapvetően befolyásolja, erőteljesen rontja, kényszerűen átalakítja.
Jelenleg nem várható a magyar adóztatási rendszerben sem a központi, sem a helyi adók érintettségében olyan változás, amely a már elfogadott makro- és mikroszintű költségvetéseket jelentősen befolyásolja. Itt kell megemlíteni azt a kiemelkedő, meghatározó eseményt is, hogy az országgyűlési képviselők választása április 3-án történik. Annak ismeretében, hogy a majdani képviselő-testület összetétele hogyan alakul, mikor és milyen szándékkal kíván adóztatással foglalkozni, érdemes visszatérni a helyi önkormányzati, települési adóztatásra.
A települési önkormányzatok már jellemzően elfogadták a tárgyévi költségvetést, ismerik a bevételi-kiadási előirányzatokat, a mozgásszabályokat. A helyi adók működésének ismerete hasznos lehet országos szinten is, amelyből következtetések vonhatók le, esetleg saját viszonylatban is alkalmazásra érdemesek. Itt statisztikai adathalmaz ismeretében célszerű elemzést készíteni, amely a különböző helyi adónemek országos telítettségű, de a kiválasztott minta nagysága alapján - akár települési, akár járási vagy megyei, megyei jogú városi stb. nagyságrendet vizsgálva -, helyi adónemenként minősíti a működést, tényszámok alapján összehasonlítja az elhatározás szerint kiválasztott intervallumon belüli adatokat. Érdemi viszonyítási alapot legalább három évi adathalmaz alapján lehet képezni, amelyet a már korábban említett aktuális külső és belső körülmények miatt indokoltnak tűnik áttekinteni. Konkrét tények alapján, adónemenként az elemzés alapját az alábbi tényezők képezhetik:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
