A kereskedelmi szoftverek elsődleges (ám nem egyetlen) jellemzője, hogy kizárólag ellenérték fejében szerezhető használati jog. Ezen speciális jellemző alapján a szoftverpiac által megfogalmazott igények hamar szükségessé tették, hogy egyes termékek - tipikusan azok, amelyeket üzleti vállalkozások, gazdálkodó szervezetek használnak - elérhetőek legyenek eltérő licencfeltételekkel, aszerint, hogy a felhasználó mennyi szoftvert kíván az adott alkalommal beszerezni. Minél nagyobb mennyiségű a beszerzés, annál több jogosultságot vagy kötelezettség alóli mentesítést tartalmaz a szoftver-licenc. Ez a mennyiségi licencelés alapvető értelme. Emellett azonban, ahogy erre piaci igény mutatkozott, újabb licencelési konstrukciók jelentek meg. Ezek még több kedvezményt (vagy kötelezettségek alóli mentesülést) nyújtanak a termék egy példányban való, "dobozos" licencfeltételek szerinti beszerzéséhez képest, ám ellenszolgáltatásként a licencelő olyan szerződéses kötelezettségeket vállal magára, melyben előre meghatározza a jövőbeni szoftverbeszerzései alakulását, vagy ennek egy részét. Ezek a szerződések már tulajdonképpen több évre szóló tervet jelentenek, amely tervben szereplő beszerzési limitekhez a licencelő az általa elért kedvezmények fejében kötve van. A mennyiségi licenc-konstrukciókat elsősorban az a tény hívta életre, hogy a szoftverlicenc-szerződések a gyártó által előre meghatározott blankettaszerződések. A piaci környezetnek viszont szüksége volt arra, hogy ne csak egyféle felhasználási feltételrendszer szerint lehessen egy adott terméket használni. A mennyiségi konstrukciók még nem jelentenek teljesen szabadon megkötött, mindkét fél által befolyásolható tartalmú szerződéseket, de a beruházóknak így már legalább választási lehetőségeik alakultak ki az adott termék felhasználási feltételeire nézve.
A fentiek alapján tehát mennyiségi licenc-konstrukciónak kell tekinteni minden olyan licencelési konstrukciót, amelyben meghatározott mennyiségű termék beszerzése esetén a gyártó eltérő licencelési feltételeket határoz meg, mint amely az egy példányban, önállóan beszerzett termék tekintetében irányadó.
Az egyes kedvezmények számbavételét előtt fontos kiemelni, hogy az egyes mennyiségi licenc-konstrukciók az itt bemutatott kedvezményeknek csak egy részét tartalmazzák (egyes konstrukciók többet, mások kevesebbet), illetve egyes kedvezmények csak a mennyiségi konstrukción belül külön igénybevett szolgáltatáscsomag részeként érhetők el. E szolgáltatáscsomagok általában előfizetéses rendszerűek, a legtöbb esetben verziókövetést és technikai támogatást nyújtanak, de tartalmazhatnak egyéb szolgáltatásokat is.
A továbbiakban az egyes kedvezmény-típusok négy csoportba sorolva kerülnek bemutatásra.
Az árkedvezmény a mennyiségi licencelés mozgatórugója, az erre irányuló igény váltotta ki a mennyiségi licenctípusok létrejöttét. A kedvezményt általában egy sávosan növekvő kedvezményrendszer alkalmazásával határozzák meg. Ez egy pontrendszer segítségével történik, amelyben vagy minden termék egy pontot ér, vagy minden elérhető termék egy meghatározott pontértékkel rendelkezik (így differenciálásra nyílik mód az értékesebb vagy keresettebb termékek tekintetében). A beszerezni kíván termékek ára aztán annak alapján kerül meghatározásra, hogy a megrendelt termékekhez kapcsolódó pontértékek alapján mely ársávot éri el a megrendelő. Gyakran alkalmazott megoldás, hogy a gyártók a termékeiket több csoportba osztják be (product pool), és mindegyik csoportban külön kell teljesíteni a meghatározott minimális rendeléseket, illetve különböző árszinteket lehet elérni.
A legtöbb esetben nem csak az elérhető termékekhez, hanem a mennyiségi konstrukcióban elérhető egyéb szolgáltatásokhoz (emelt szintű technikai támogatás, a verziókövetés meghosszabbítása, stb.) is meghatározott pontértékeket rendelnek.
A kedvezmény lehet egyszeri vagy maradandó, ez utóbbi esetben a további rendelések is az első rendelés által meghatározott árszinten lehetségesek (további beszerzésre vonatkozó árkedvezmény).
Amennyiben a szerződést meghatározott időre kötötték, lehetőség nyílik arra is, hogy a megrendelő a szerződés időtartamára előre meghatározza a megrendelésre kerülő szoftverek mennyiségét, így ennek alapján állapítják meg az ellenérték összegét, amelyet a megrendelő a szerződés időtartama szerint egyenletesen elosztva (tipikusan 3 évre, évenként) köteles megfizetni. A konkrét megrendelések eltérése az előre meghatározottól (és ennek alapján a módosított ellenérték) évente kerül elszámolásra. A konstrukció előnye a megrendelő számára a pontosan, előre tervezhető költségek alakulása. További előny, hogy az ár előre - meghatározott valutanemben - rögzített, így a beszerző védve van az árfolyam-ingadozásokból vagy más okból eredő áremelésektől, így az utolsó évben is az induló év árain szerzi be a szoftvereket. Az ilyen jellegű szerződések esetében gyakori kikötés, hogy a szoftver felhasználási joga a szerződés időtartamára csak feltételesen kerül a megrendelőhöz, a végleges felhasználási jog csak a szerződés lejártával (a teljes ellenérték megfizetésével) száll át. Amennyiben a megrendelő a szerződésből annak lejárta előtt kíván kilépni, úgy a szoftverek felhasználási jogát elveszti.
Amennyiben az adott licencelési konstrukció meghatározott időtartamra szól, lehetőség nyílik arra, hogy a további rendelések alapján az elért árszint is növekedjen. A meghatározott időtartamra szóló konstrukciókat a legtöbb esetben 1-3 évre kötik, a szerződés lejártakor automatikus meghosszabbítással (amennyiben a felek eltérő akaratukat nem jelzik, és a meghosszabbodáshoz szükséges feltételek teljesülnek). Az aktuális árszint újrakalkulálása történhet évente, negyedévente vagy minden vásárlás után automatikusan.
Az ilyen konstrukciókban legtöbbször
- 17/18 -
kötelező minimális utánrendelési korlát meghatározására kerül sor. Ennek nem teljesítése esetén a megrendelő visszaeshet egy vagy több árszint-kategóriát, sőt ez egyes konstrukciókban a kedvezményes beszerzésre vonatkozó jogosultság megszűnését is eredményezheti. Ebben az esetben a kedvezmény újbóli eléréséhez a megrendelő kénytelen újból a meghatározott kezdő megrendelésnek megfelelő mennyiségű szoftvert beszerezni. Az árszintek közötti fel- és lefelé történő mozgás pontos szabályait a gyártók - gyakran igen bonyolult módon - szabályozzák.
A leányvállalatok bevonása a mennyiségi licencszerződések hatálya alá jelentős könnyebbséget jelent az adott cég (cégcsoport) számára, mert ezáltal a kisebb, a meghatározott kezdő rendelési minimumokat teljesíteni nem tudó leányvállalatok is a közösen elért árszinten tehetnek beszerzéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
