Közjegyzői munkánk során nap, mint nap találkozunk olyan helyzetekkel, amikor az ügyfél nem "okiratképes", a hagyatéki tárgyaláson nem tud, nem képes nyilatkozatot tenni. Sokan koruknál fogva vagy egészségi állapotukból adódóan képtelenek ügyeik önálló vitelére. Rokonok, hozzátartozók gyakran tehetetlenül állnak szemben az időskorral, illetve egy hirtelen baleset vagy váratlan betegség folytán előállt helyzettel. Ilyen esetekben a gondokság alá helyezés, eseti gondnok rendelés megemlítése is gyakran ellenérzetet vált ki a hozzátartozókból, nem ritkán a közjegyző iránt is, aki - ellentétben velük - nem "érti", hogy a vele szemben ülő ügyfél tényleg azt akarja, amit a hozzátartozók a közjegyző felé közvetítenek.
Számos európai országban évtizedek óta elterjedt módja belátási képesség csökkenése esetére, a megfelelő időben történő önrendelkezés. Az emberek még cselekvőképességük teljes birtokában előzetesen rendelkeznek arra az esetre, ha belátóképességük már nem megfelelő, hogy helyettük, egy általuk meghatalmazott személy járjon el. Egyre gyakoribb, hogy nem csak az idősek, hanem a fiatalok is előre gondoskodnak egy esetlegesen bekövetkező váratlan helyzetre, teszik ezt legtöbben abban a reményben, hogy e nyilatkozatukra sohasem lesz szükség.[1]
Németországban az ún. utolsó életszakaszra vagy cselekvőképtelen állapot esetére szóló előzetes rendelkezéseknek három különböző fajtája terjedt el, amelyet általában egy okiratba, leggyakrabban közjegyzői okiratba foglalnak. Ezek közé tartozik a Vorsorgevollmacht, melynek magyarul elterjedt fordítása az előzetes jognyilatkozat, de ahogy a nevében is szerepel a meghatalmazás megjelölés és ténylegesen a meghatalmazás egyik fajtájáról van szó, jelen tanulmányomban erre az előzetes meghatalmazás elnevezést fogom használni. A másik ilyen rendelkezés a Patientenverfügung, azaz betegség esetére történő nyilatkozat, amely egészségügyi törvényünkhöz hasonlóan személyesen megtehető orvosi ellátás igénybevételéről, vagy annak visszautasítására vonatkozó nyilatkozatokat tartalmaz. Míg a harmadik a Betreuungsverfügung avagy gondoknevezésre irányuló nyilatkozat, melynek leginkább hazánkban az új Ptk. hatálybalépésével bevezetett előzetes jognyilatkozat jogintézménye felel meg. Ezen három nyilatkozat egy közjegyzői okiratba történő
- 62/63 -
foglalásakor a Vorsorgeerklärungen, azaz előzetes nyilatkozatok megnevezést, vagy egyszerűen mintegy gyűjtőnévként is elterjedt Vorsogevollmacht elnevezést használják. A meghatalmazás legtöbb esetben a meghatalmazó halálát követően is hatályban marad, ami nem jelent egyben örökösnevezést, de ezáltal a meghatalmazottnak lehetősége van a folyamatban lévő ügyek intézésére. Tanulmányom célja a Vorsorgevollmacht jogintézményének bemutatása, annak is elsősorban közjegyzői okiratba foglalt változata.
A német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, továbbiakban: BGB) negyedik, Családjogi könyvében, a gondnokságot szabályozó részben (Titel 2 Rechtliche Betreuung), helyezkedik el az előzetes meghatalmazásra utaló szakasz, a gondnok személyére tett írásbeli javaslattal együtt (BGB 1901C §. Schriftliche Betreuungswünsche, Vorsorgevollmacht). E szakasz szerint az előzetes meghatalmazás egy okirat, melyben az érintett ügyeinek vitelére meghatalmaz egy másik személyt.[2]
Ahogy a BGB-ben való elhelyezkedésből is látszik - miszerint azt nem az Általános rész Képviselet és Meghatalmazás (Titel 5 Vertretung und Vollmacht) című fejezete tartalmazza - rendkívül szoros az előzetes meghatalmazás és a gondnokság közötti kapcsolat. Ezt a viszonyrendszert a szubszidiaritás és a szükségesség jellemzi. A BGB 1896 § (1) bekezdése szerint, ha egy nagykorú személy, fizikai betegség vagy testi, szellemi, illetve lelki fogyatékosság miatt ügyei vitelére teljesen vagy részben képtelen, a bíróság kérelemre vagy hivatalból gondnokot rendel ki. A bíróság csak azon ügyek vitelére rendel ki gondnokot, amelyekre szükséges. A BGB 1896 § (2) bekezdése kimondja, hogy mindaddig nem szükséges gondnok kirendelése, amíg egy nagykorú személy ügyeinek vitele meghatalmazott útján éppen olyan jól ellátható, mint egy gondnok révén.[3] A gondnokot kirendelő bíróság (Betreuungsgericht) alapvetően csak meghatározott feladatok ellátására rendel ki gondnokot (pl. egészségügyi ellátás igénybevételének szükségessége esetén, tartózkodási hely megválasztását érintő ügyekben, vagyoni ügyek vitelére), amelyek intézése során az érdekelt támogatásra szorul. A bíróság a gondnok kirendelése előtt mindig köteles megvizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e egy érvényes előzetes meghatalmazás. Mindaddig, amíg egy előzetes meghatalmazás rendelkezésre áll, a bíróság gondnokrendelése kizárt. A jogalkotó ezzel egyértelműen az emberek öngondoskodása mellett döntött, az állami gondoskodással szemben.[4] Amennyiben mégis sor kerül a gondnok kirendelésére,
- 63/64 -
a bonyolult ügyek intézése, összetett döntések meghozatala szinte lehetetlenné válik, mivel számos döntés meghozatalához a kirendelő bíróság előzetes jóváhagyása is szükséges, amit gyakran nem vagy csak egy nagyon hosszadalmas eljárást követően ad meg.[5]
Az előzetes meghatalmazás az általános meghatalmazás jogintézményéhez áll a legközelebb, annak egyik fajtájaként is szokták említeni.[6] Mind az általános, mind az előzetes meghatalmazás esetében a meghatalmazó, összes ügyei vitelére - korlátozás nélkül - meghatalmaz egy harmadik személyt, hogy helyette és nevében eljárjon. Gyakran egy okiratba is foglalják az általános és az előzetes meghatalmazást,[7] mégis érdemes elhatárolni a meghatalmazás e két fajtáját.
Általános meghatalmazás készítésére leginkább időhiány vagy a személyes megjelenés korlátozottsága miatt kerül sor, míg az előzetes meghatalmazás egy későbbiekben bekövetkező cselekvőképtelenség esetére szól.[8] A meghatalmazás, annak megalkotásától érvényes, ami egyaránt igaz az általános, és az előzetes meghatalmazásra is, ugyanakkor az előzetes meghatalmazás csak akkor "lép hatályba", amikor az érintett személy ügyeinek vitelére, érdekeinek érvényesítésére átmenetileg, vagy végérvényesen már nem képes. Harmadrészt az előzetes meghatalmazás nemcsak vagyoni ügyekre terjed ki, hanem a meghatalmazó személyét érintő ügyek vitelére is (pl. orvosi ellátásra, otthonba történő elhelyezésre stb.).
Érdemes itt pár gondolat erejéig kitérni a számunkra teljesen idegen, de Németországban általánosan elterjedt ún. halálon túlnyúló (transmortale Vollmacht/ Vollmacht über den Tod hinaus), illetve a halál bekövetkezése utáni meghatalmazásra (postmortale Vollmacht/Vollmacht nur nach dem Tod). Ahogy az elnevezésből is kiderül, az első esetben egy olyan meghatalmazásról van szó, amely a meghatalmazó életében, illetve a halálát követően is érvényes, míg a második esetben kizárólag a meghatalmazó halálát követően lép hatályba a meghatalmazás (a halotti anyakönyvi kivonat felmutatásával).
Az előzetes meghatalmazás elsősorban a meghatalmazó életében történő képviseletre szól, mégis gyakori elvárás, hogy a meghatalmazott közvetlenül a haláleset után is eljárhasson, a temetést, folyamatban lévő ügyeket intézhesse, nem utolsósorban a vállalkozással kapcsolatos sürgős teendőket ellátása, mivel az öröklési rend igazolására szolgáló öröklési bizonyítvány/igazolás (Erbschein) kiállítása hónapokat vehet igénybe. A meghatalmazott ilyen esetekben az örökös, illetve az örökösök képviseletében jár el és a hagyaték terhére vállal kötelezettségeket.[9] A meghatalmazással a hagyatéki vagyon tekintetében
- 64/65 -
ingyenes szerződéseket is köthet, sőt kiskorú örökösök esetén az illetékes bíróság jóváhagyása nélkül is eljárhat.[10] A pénzintézetek is kötelesek a meghatalmazást elfogadni, hiszen ha késlekednek, és az örökösök hozzájáruló nyilatkozatát is megkövetelik, egy esetleges kártérítési igényt vonnak magukra. Általánosan elfogadott, hogy meghatalmazó halála után a szokásos számlavezetéssel kapcsolatos teendőket, temetéshez szükséges kiadásokat rendezik a meghatalmazással, de az nem terjed ki a számla megszüntetésre vagy átalakítására.[11]
Annak ellenére, hogy a BGB 672 § és 168 §-ában foglaltak szerint a meghatalmazás kétség esetén a halálon túl is érvényes[12] - az OLG Hamm (Tartományi Legfelsőbb Bíróság - Hamm) határozata szerint az előzetes meghatalmazás, ha a meghatalmazó az okiratban nem rendelkezik annak időbeli hatályáról, a meghatalmazó halálával megszűnik.[13] Az OLG München (Tartományi Legfelsőbb Bíróság - München) egy határozatában megerősítette ezt és kimondta ahhoz, hogy a meghatalmazás a halálon túl is hatályban maradjon, annak a meghatalmazás rendelkezéseiből egyértelműen ki kell tűnnie.[14]
A meghatalmazás - főszabály szerint - nincs alakisághoz kötve, létrejöhet szóban, írásban, akár ráutaló magatartással. A BGB 167 § (2) bekezdése szerint nem követelmény, hogy a meghatalmazás abban az alakban jöjjön létre, amilyen alakot az annak felhasználása során létrejövő jogügylet megkíván.
A szóbeli meghatalmazás gyakorlati jelentősége elhanyagolható, minimum követelményként lehet megfogalmazni a meghatalmazás írásba foglalását, a későbbi bizonyíthatóság érdekében. Az írásbeli alak alatt a BGB 126 § (1) és (4) bekezdései szerint a saját kezűleg írt és aláírt, a közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott okiratot, valamint a közjegyzői okiratot kell érteni.
Németországban az ún. közokiratkényszer miatt sok esetben a saját kezűleg írt és aláírt forma sem elegendő, mivel ahhoz, hogy egy meghatalmazott ingatlan-nyilvántartási vagy cégeljárást érintő ügyek intézése során is eljárhasson, szükséges a közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott vagy közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás.[15] A banki ügyek intézése is megkívánja a legalább közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott okiratot. A BGB 492 § (4) bekezdése szerint, fogyasztói kölcsönszerződés megkötéséhez felhasználni kívánt meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kölcsönszerződés lényeges elemeit, míg egy közjegyzői
- 65/66 -
okiratba foglalt meghatalmazás esetén ez nem követelmény.[16] Ez alapján egy közjegyzői okiratba foglalt általános meghatalmazással, vagy előzetes meghatalmazással a meghatalmazott a meghatalmazó nevében fogyasztói kölcsönszerződés megkötésére is jogosult.
Előzetes meghatalmazás és gondnoknevezést tartalmazó nyilatkozat esetén 2005. év július óta lehetséges az ún. hatósági aláíráshitelesítés.[17] Ez a hatóság (Betreuungsbehörde) által történő aláíráshitelesítés egyenértékű a közjegyzői aláíráshitelesítéssel. Bírósági határozat[18] is kimondta, hogy a földhivatal előtti eljárás során ugyanúgy el kell fogadni, mint a közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott meghatalmazást. A kedvező díja ellenére (10,- EUR, szemben a közjegyzői aláíráshitelesítéssel, ami 20-70,- EUR között van) ugyanakkor ritkán veszik igénybe ezt a szolgáltatást.[19]
A közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott okiratokat és a közokiratot lényegében mindenhol elfogadják, megítélésük mégsem egységes. Az aláíráshitelesítéssel ellátott meghatalmazás lényegesen olcsóbb, korlátozott száma miatt visszavonása egyszerűbb, illetve ugyanezen ok miatt az okirattal történő visszaélés is nehezebb. A hátránya is annak korlátozott számában rejlik, hiszen ha elvész, vagy egy földhivatali eljárás során az iratokhoz becsatolják, illetve a pénzintézetben leadásra kerül az egyetlen eredeti példány, a további képviselet nem lehetséges.[20]
A közokirat készítése lényegesen költségesebb, hiszen annak díja az ügyfél teljes vagyona[21] alapján kerül meghatározásra, mégis a közokirati forma a legelterjedtebb, mely - annak széleskörű felhasználhatóságon kívül - a közjegyzői okiratba foglalt jogügyletek előnyeit is magában hordozza. Németországban az okirat elkészítését megelőzően szinte minden alkalommal egy megbeszélésre kerül sor, gyakran nem a közjegyzővel, hanem egyik dolgozójával, mely során az okirat tartalmát, a nyilatkozatok jogkövetkezményeit átbeszélik. A tervezet elektronikus úton az ügyfél részére megküldésre kerül, melyre észrevételeket tehet. A közjegyzői okirat aláírására ezt követően kap az ügyfél időpontot, amikor a közjegyző immáron személyesen elmagyarázza a jogügylet lényegét, jogi következményeit[22]. Az okiratot a közjegyző az ügyfél előtt felolvassa, majd azt az ügyfél a közjegyző előtt jóváhagyólag aláírja. Ez a "többlépcsős" eljárás[23] biztosítja, hogy a meghatalmazó átfogó tájékoztatást kap a jogügyletről és később alig hivatkoznak arra, hogy nem voltak tisztában nyilatkozatuk megtételekor annak tartalmával, jelentőségével. A magas bizonyító erőn kívül nagy előnye közjegyzői okiratnak, annak "rugalmassága", hiszen a közjegyzői okirat eredeti aláírt példánya a közjegyző őrizetében marad, és bármikor
- 66/67 -
a későbbiekben is lehet hiteles kiadmányt vagy hiteles másolatot készíteni, kérni róla. Azt, hogy kinek és mikor lehet kiadmányokat kiadni, az az okiratban is szabályozható.
Talán egyértelműnek tűnik, mégis fontos megjegyezni, hogy a meghatalmazónak a meghatalmazás készítésekor cselekvőképességgel kell rendelkeznie.[24] Az ügyfél cselekvőképességét a német közjegyzői törvény (Beurkundungsgesetz - BeurkG) 11 §-a szerint közokirat készítésénél minden alkalommal köteles a közjegyző vizsgálni. Előzetes meghatalmazás készítése esetén, amennyiben orvosi igazolás is rendelkezésre áll, lehetősége van a közjegyzőnek azt az okirathoz fűzni, amit természetesen az okiratról kiállított hiteles kiadmányokhoz vagy másolatokhoz is hozzáfűznek.[25]
Jelen pontban a közjegyzői okiratba foglalt előzetes meghatalmazás tartalmi elemeire, rendelkezéseire térnék ki, elsősorban Michael Becker drezdai közjegyző irodájában szerzett személyes tapasztalatokra támaszkodva.
Szerkezeti felépítése szerint négy fő részre lehet osztani: a meghatalmazott személyének megnevezésére, a vagyoni és személyes ügyekre vonatkozó rendelkezésekre, a meghatalmazó-meghatalmazott, illetve a meghatalmazottak egymás közötti viszonyát rendező rendelkezésekre és végül a betegség esetére, gondnoknevezésre szóló rendelkezésekre.
Az előzetes meghatalmazás legfontosabb eleme a meghatalmazott személyének megfelelő kiválasztása, hiszen a meghatalmazás a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti bizalmi viszonyon áll vagy bukik.[26] Sokan azért nem készítenek előzetes meghatalmazást, mert nem ismernek, vagy már nem él a környezetükben olyan személy, akivel szemben ez a bizalmi viszony fennáll. A meghatalmazottat ugyanis - nem úgy, mint a gondnokot - nem felügyeli az erre illetékes bíróság, ami a meghatalmazást kockázatossá teszi.[27]
A meghatalmazott személyének kiválasztásakor fontos szempont, hogy a meghatalmazottnak alkalmasnak kell lennie a képviselet ellátására, hiszen a gondnokrendelés szubszidiaritása csak akkor tud érvényesülni, ha a meghatalmazott ugyanolyan jól ellátja a feladatait, mint egy bíróság által kirendelt gondnok. Amennyiben a meghatalmazott személye alkalmatlan a feladat ellátására, a gondnokrendelés elkerülhetetlen. Ennek vizsgálatára csak objektív szempontok állnak rendelkezésre, mint a meghatalmazó érdekeinek konkrét megsértése vagy például egy cselekvőképtelen személy alkalmatlan a meghatalmazotti feladatok ellátására.[28]
- 67/68 -
Az okiratban általában - sorrendiség meghatározása mellett - több személyt is neveznek meghatalmazottként, főleg közeli hozzátartókat, esetleg a meghatalmazóhoz közel álló barátot. Bevett szokás, hogy házastársak ugyanazon okiratban kölcsönösen egymást nevezik meghatalmazottjuknak és gyermeküket, gyermekeiket pedig megjelölik, arra az esetre, ha házastársuk már nem tudna eljárni. Abban az esetben, ha a meghatalmazó több meghatalmazottat nem tud megnevezni, fontos legalább arra kitérni, hogy a meghatalmazott saját akadályoztatása esetén jogosult maga helyett - legalább a vagyoni ügyek tekintetében - másik személyt meghatalmazni.[29]
Vitatott ugyanakkor, hogy érvényesen lehet-e meghatalmazottként megjelölni olyan személyt, aki azon intézmény vagy otthon dolgozója, amelyben a meghatalmazó elhelyezésre került, vagy amelynek a lakója, és akivel függő vagy egyéb rászorultsági viszonyban áll. Ilyen személyeket ugyanis a BGB 1897 § (3) bekezdése szerint gondnokul kirendelni tilos. A BGB 1896 § (3) bekezdése utalást tesz arra, hogy a meghatalmazottak sem tartozhatnak ehhez a személyi körhöz. Ilyen helyzetekben mégsem kötelező a gondnokrendelés, ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy az nem ellentétes a meghatalmazó érdekeivel. Egyes esetekben mégis semmis lehet az ilyen meghatalmazás, például, ha az otthon rutinszerűen és széles körben alkalmazza ezt a megoldást, illetve az otthon az intézménybe történő felvételt is ettől teszi függővé.[30]
A meghatalmazott személyének meghatározása után a képviselet tartalmára, a vagyonkezelésre, illetve a személyes gondoskodást érintő ügyekre térnek ki az okiratban. Főszabályként az előzetes meghatalmazás, csakúgy, mint egy általános meghatalmazás minden vagyonjogi ügyre kiterjed, mégis bizonyos jogügyletek megerősítésképpen vagy éppen megszorító jelleggel kiemelésre kerülnek. Ilyen a meghatalmazó ingatlanának értékesítésére, megterhelésére, bérbeadására, ajándékozására vonatkozó rendelkezések, vagy a banki ügyek intézésére vonatkozó rendelkezések (pl. köthet-e a meghatalmazott fogyasztói kölcsönszerződést, rendelkezhet-e a bankszámlája, befektetései felett), néha külön kiemelésre kerül a peres, nemperes eljárásokban történő képviselet ellátása, hivatalok előtt történő eljárás stb. A vagyonjogi rendelkezések között minden esetben megtalálható az ún. önszerződésre, azaz az In-sich-Geschäft jogintézményre történő utalás. A BGB 181 §-a kimondja az önszerződés tilalmát: a meghatalmazott mindaddig nem köthet szerződést saját és az általa képviselt személy nevében, illetve meghatalmazottként és egyúttal a harmadik személy képviselőjeként is, amíg ez a korlátozás fenn áll. A gyakorlatban a meghatalmazók - szinte minden esetben - megadják az önszerződés tilalma alól történő felmentést, mivel ellenkező esetben nagymértékben meg lenne kötve a hozzátartozók keze. A felmentés ugyanakkor visszaélésekhez vezethet, ezért célszerű az ilyen ügyleteket (pl. a meghatalmazó ingatlanának meghatalmazott részére történő ajándékozása) együttes képviselethez (Gesamtvertretung) kötni. Kivételt jelent ez alól a kötöttség alól a meghatalmazotti tevékenység ellátása során felmerülő, azzal kapcsolatos költségek, kiadások
- 68/69 -
megtérítése, melyre nem terjed ki az önszerződés tilalma. A meghatalmazott javára történő banki átutalásnál nincs szükség a felmentésre, mivel a jogviszony egyik oldalán a meghatalmazott által képviselt meghatalmazó áll, míg a másik oldalon a bank.[31] Ilyen banki utalásoknál nem kell a meghatalmazottnak megindokolnia, hogy költségei megtérítésére vagy jogosulatlan ajándékozásra kerül sor.
Ahhoz ugyanakkor, hogy valóban elkerülhető legyen a gondnokrendelés, egy előzetes meghatalmazásnak mindazon területre ki kell terjednie, amelyek egy gondnok feladatai lennének, ezért a vagyonkezelés mellett különös jelentőséggel bír a személyes ügyek intézésének részletes szabályozása. A BGB 1998-ban történt átdolgozás óta nyert elismerést, hogy a személyes gondoskodást igénylő ügyekben is megengedett a képviselet, amennyiben erre a meghatalmazás konkrétan kiterjed. Ebben az esetben a szóbeli vagy ráutaló magatartással létrejött meghatalmazás, illetve egy absztrakt módon megfogalmazott általános meghatalmazás nem elengedő,[32] alapvető követelmény az írásbeli alak és a kifejezetten ilyen ügyekre vonatkozó felhatalmazás (BGB 1904 § (5) bek, 1906 § (5) bek.). Ezen rendelkezések keretében fontos felhatalmazni a képviselőt arra, hogy a BGB 1904 § (1)-(4) bekezdéseiben szabályozott orvosi intézkedések esetén a hozzájáruló vagy éppen azt megtagadó, elutasító nyilatkozatot megtehesse. Ugyanez vonatkozik a szabadságkorlátozó, illetve az elhelyezés (tartózkodási hely megválasztása) kérdésében történő intézkedések meghozatalára (BGB 1906 § (1)-(4)bek.), amennyiben otthonban vagy egyéb intézményben történő elhelyezés szükségessé válik. Ellenkező esetben a meghatalmazott csakúgy, mint a gondnok az orvosi ellátás igénybevételéről, vagy annak visszautasításról és a tartózkodási hely megválasztásáról csak a bíróság előzetes jóváhagyásával dönthet.[33]
A kizárólag személyesen intézhető ügyek (höchstpersönliche Rechtsgeschäfte) esetén természetesen kizárt a képviselet, mint például házasságkötés (BGB 1311§), bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése (LPartG 1§ (1) bek.), végrendelet készítése (BGB §2064), öröklési szerződés kötése (BGB 2274§), megtámadása (BGB 2282§ (1) bek.) vagy felmondása (BGB 2296§), a közös végrendelet visszavonása (BGB 2271, 2296§), a választásokon való részvétel, a közjegyzői titoktartási kötelezettség alóli felmentés vagy a még az ember életben történő szervadományozás (TransplantG 8§).[34]
Az előzetes meghatalmazás nem azonnal, hanem egy a jövőben bekövetkező esemény hatására, a meghatalmazó belátási képességének csökkenése esetén lép hatályba. Ez a megszorítás azonban kizárólag a meghatalmazó és a meghatalmazott között lévő ún. belső jogviszonyban érvényesül. Külső, harmadik személyek felé korlátlanul, feltétel nélkül kell, hogy érvényes legyen az előzetes meghatalmazás, hiszen egy feltételhez (mint például "ha ügyeim vitelére már nem vagyok képes" vagy "cselekvőképtelenségem esetére"
- 69/70 -
kitétel[35]) kötött meghatalmazás a gyakorlatban nem lenne alkalmazható.[36] Ebben a részben kerül szabályozásra a meghatalmazottak egymás közötti viszonyát rendező, az együttes képviseletre, illetve az ellenőrzési joggal felruházott meghatalmazottra vonatkozó szabályok is, melyről a későbbiekben lesz még szó.
A betegség esetére szóló nyilatkozat önállóan, illetve az előzetes meghatalmazás részeként is készíthető. Ezzel az érintett előzetesen kinyilváníthatja, hogy milyen orvosi ellátásban kíván részesülni, ha már nem lenne abban az helyzetben, hogy azt személyesen megtegye.[37] Ilyen rendelkezést kizárólag nagykorú és ún. hozzájáruló nyilatkozat tételére képes (Einwilligungsfähig) személy tehet.[38] Hozzájáruló nyilatkozat tételére képes az, aki a természetes belátási- és cselekvésirányítási képessége (Einsichts- und Steuerungsfähigkeit) birtokában van, aki képes egy orvosi beavatkozás módját, jelentését, jelentőségét és kockázatát megérteni és képes akaratát ennek mérlegelésével kinyilvánítani.[39] Ennek a belátási képességnek a nyilatkozat készítésekor fenn kell állnia és az írásbeli alak is kötelező.
Ezt a nyilatkozatot azért célszerű az előzetes meghatalmazás keretein belül megtenni, mert ebben az esetben a meghatalmazott gondoskodik arról, hogy a beteg által korábban kinyilvánítottak teljesüljenek, míg amennyiben önállóan készítenek ilyen nyilatkozatot, úgy ez egy kirendelt gondnok feladata lesz.[40] A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof-BGH) egyik határozatában[41] kimondta, hogy betegség esetére szóló rendelkezés (Patientenverfügung) és előzetes meghatalmazás (Vorsorgevollmacht) is szükséges ahhoz, hogy egy meghatalmazott döntési helyzetben legyen, visszautasíthassa az életfenntartó beavatkozásokat.
A nyilatkozat felhasználásakor a "címzetteknek" azaz az orvosnak, ápolónak, de elsősorban a meghatalmazottnak vagy a gondnoknak azt kell vizsgálnia, hogy a nyilatkozat alakilag a megfelelő formában jött-e létre, fenn áll-e az az élethelyzet, amelyre a rendelkezés vonatkozik, és nem ütközik törvényi tilalomba, azaz nem vonták vissza és nincs arra utaló jel, hogy az külső nyomás vagy fenyegetés hatására jött létre. Ezt követően a meghatalmazott az orvossal közösen dönt arról, hogy milyen orvosi kezelések szükségesek, amelyek összhangban állnak a beteg által korábban kinyilvánítottakkal.
Mivel a meghatalmazottnak és az orvosnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy fenn áll-e az az élethelyzet, amire a nyilatkozat vonatkozik, ezért fontos az egyértelmű és pontos megfogalmazás (pl. haldoklás, tartós kóma, visszafordíthatatlan eszméletlenség állapota, akut életveszély, demencia). Ilyen helyzetek fennállása esetére rendelkezhet a beteg a konkrét orvosi ellátások, mint például a mesterséges táplálás vagy az újraélesztés
- 70/71 -
visszautasításáról, gyógyszerek, antibiotikum adásának kizárásáról, a vérátömlesztés elutasításáról vagy éppen a palliatív kezelés megengedhetőségéről. Amennyiben fény derül egy gyógyíthatatlan, egészségügyi ellátás mellett is, rövid időn belül halálhoz vezető betegségre, akkor ajánlott, a betegség tükrében, a már meglévő nyilatkozat aktualizálása.[42]
A Patientenverfügung keretében a szervadományozásra is ki lehet térni, mely főleg fiatalok esetében bír jelentőséggel. Az agyhalál állapotában, amikor a szívmegállás még nem következik be, lélegeztetéssel a vérkeringést mesterségesen 12-72 óráig fenn lehet tartani, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervek felhasználhatók legyenek.[43]
Sokan azon a véleményen vannak, hogy az ilyen beavatkozás, azaz a vérkeringés mesterséges fenntartása életfenntartó intézkedésnek minősül, mellyel a beteg életfenntartó kezelés visszautasítására tett nyilatkozata ellen vétenek és ezzel a transzplantáció lehetőségét kizárják. Ez ellen mások úgy érvelnek, hogy a transzplantációra a halál bekövetkezte után kerül sor, amire a betegség esetére szóló nyilatkozat rendelkezései már nem terjednek ki. Emiatt a jogi bizonytalanság miatt sok szervadományozás nem valósul meg. Pont a téma érzékenysége miatt fontos, hogy egymás mellett szabályozásra kerüljön a Patientenverfügung és a szervadományozás is.[44] Erre az esetre nagyon jó, ha rendelkeznek az emberek a Németországban elterjedt ún. "szervadományozó igazolvánnyal", amely alapján előkereshető a beteg előzetesen tett nyilatkozata, ami világossá teszi döntését. Amennyiben a paciens életében nem rendelkezett a szervadományozásról, a közeli hozzátartozók jogosultak dönteni a szervkivételről.[45]
Általánosan elterjedt, hogy az előzetes meghatalmazás részeként a gondnoknevezést tartalmazó előzetes nyilatkozatban az ügyfél egyúttal javaslatot tesz a gondnok személyére, amennyiben mégis elkerülhetetlenné válna a gondnokrendelés. Így biztosítani lehet, hogy ha a meghatalmazás valamiért mégsem "elegendő", a meghatalmazott legyen gondnokul kirendelve.[46] A BGH döntése[47] szerint, azon feladatok ellátására szükséges a gondnokrendelés, amelyekre nem terjed az előzetes meghatalmazás pl. peres képviselet.
Ez a nyilatkozat önállóan is megtehető, nincs alakisághoz kötve, de a bizonyíthatóság szempontjából fontos az írásbeli forma, illetve itt is lehetőség van a hatósági aláíráshitelesítésre. Cselekvőképesség megléte sem kötelező feltétel az ilyen nyilatkozat megtételéhez, mivel a kívánság, illetve a javaslat (Betreuungswünsche BGB 1901c §) nem számít
- 71/72 -
akaratnyilvánításnak.[48] Nem kötelező elem a nyilatkozatban egy gondnok személyének megnevezése, egyes személyek kizárásról is szólhat a nyilatkozat. A bíróság kötve van a nyilatkozathoz, azt a gondnokrendelés során mindenképpen figyelembe kell vennie.
Sokszor az okirat elkészítése előtt, a megbeszélés alkalmával derül ki, hogy nincs meg a kellő bizalom a leendő meghatalmazott iránt, ami alapfeltétel egy előzetes meghatalmazás elkészítéséhez, ilyenkor előtérbe kerül a gondnoknevezés intézménye, amivel az esetleges kockázat elkerülhető. A bírósági kontroll mindenképp lecsökkenti a visszaélés lehetőségét. A meghatalmazás és gondnoknevezés kombinálása is lehetséges a közjegyzői okiratban, pl. a házastársak egymást jelölik meg meghatalmazottként és a leszármazóra tesznek gondnoki rendelkezést, arra az esetre, ha a házastárs már nem tud meghatalmazottként eljárni.[49]
Az előzetes meghatalmazás eltemettetésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhat. A közjegyző tanácsára az idősebb ügyfelek szívesen tesznek ilyen jellegű rendelkezéseket, hiszen mire egy végrendelet előkerül, vagy annak kihirdetésére sor kerül, az örökhagyó eltemetése a legtöbb esetben már megtörtént.
Ahogy az eddigiekből is látni lehetett, egy minden ügy vitelére kiterjedő meghatalmazás sok kockázatot is rejt magában, különös tekintettel arra, hogy azt cselekvőképtelenség esetén visszavonni már nem lehet. A meghatalmazó és a meghatalmazott között fennálló bizalmi viszony nagyon sérülékeny, és ez a megelőlegezett bizalom gyakran visszaéléshez vezethet. Ennek elkerülésére, megfékezésre, illetve csökkentésére sokféle eszköz áll rendelkezésre, azonban a királyi utat nagyon nehéz megtalálni.[50]
Egyik ilyen eszköz az együttes képviselet (Gesamtvertretung), amikor legalább két meghatalmazott együttesen járhat el. Lehetőség van arra, hogy kizárólag a vagyonkezelést érintő ügyek intézéséhez rendelnek együttes képviseletet, míg a személyes ügyekben pl. a házastárs egyedül is eljárhat. Fontos ugyanakkor rendezni, hogy amennyiben nincs egyetértés a két meghatalmazott között, kinek a döntését kell figyelembe venni.[51]
A visszaélés elkerülését szolgálhatja az is, ha két külön okiratba foglalják a vagyonjogi, illetve a személyi ügyekre szóló meghatalmazást. Ezzel a megoldással egy hirtelen orvosi beavatkozás szükségessége esetén jól jöhet a "kéznél lévő" meghatalmazás, míg a vagyonjogi ügyekre vonatkozó meghatalmazás kiadmányát kizárólag akkor adja ki a közjegyző, ha igazolják (orvosi igazolás útján) a meghatalmazó cselekvőképtelen állapotát vagy azt, hogy szükségessé vált a gondnokrendelés.[52]
Lehetséges egy ellenőrzési joggal felruházott meghatalmazott ún. Kontrollbevollmäch-
- 72/73 -
tigter nevezése is. Az ilyen joggal felruházott meghatalmazott feladata lehet például a bankszámla feletti rendelkezés ellenőrzése, vagy amennyiben a meghatalmazott nem a meghatalmazó érdekében jár el akár a meghatalmazás visszavonása és kárigény érvényesítse.
A visszaélések elkerülése érdekében megoldást jelenthet a meghatalmazás kiadmányának biztonságos őrzése. Akár a közjegyző, akár egy, a meghatalmazó által megbízott személy őrzésében is lehet a meghatalmazás. Mindaddig, amíg a meghatalmazott nincs az eredeti meghatalmazás, vagy annak kiadmányának birtokában nem tudja a képviseleti jogát gyakorolni és nem tud a meghatalmazással visszaélni.
Szélsőséges esetekben, ha a meghatalmazott megsérti kötelezettségeit a bíróság is rendelhet ki egy ellenőrzési joggal felruházott gondnokot, aki szükség esetén a meghatalmazást vissza is tudja vonni, amennyiben a meghatalmazó érdekeit csak így lehet megvédeni (BGB 1896 § (3) bek.).
A meghatalmazást a meghatalmazó életében bármikor visszavonhatja (BGB 671 § (1) bek.),[53] méghozzá alaki kötöttségek nélkül. A visszavonás jogáról történő lemondás semmis. A meghatalmazás visszavonásakor a meghatalmazónak, csakúgy, mint annak létrejöttekor cselekvőképesnek kell lennie, betegség esetére tett rendelkezések esetén elegendő, ha belátási képességgel (Einwilligungsfähig) rendelkezik. Több meghatalmazott esetén az egyik meghatalmazott is visszavonhatja a meghatalmazást, amennyiben az okiratban erre felhatalmazták,[54] illetve ahogy az előző pontban említettem a bíróság által kirendelt gondnok is visszavonhatja.
A meghatalmazó halála után is érvényes meghatalmazás esetén az örökös (több örökös esetén az örökösök együttesen - Erbengemeinschaft, vagy külön-külön, mindenki magára vonatkozóan), valamint a végrendeleti végrehajtó jogosult a meghatalmazás visszavonására. Amennyiben az örökösök nem vonják vissza a meghatalmazást, a meghatalmazott által kötött jogügyletekért az örökösöket akár teljes vagyoni felelősség is terhelhet.[55]
Az OLG Hamm[56] döntése szerint, amennyiben az egyedüli örökös a meghatalmazott, a meghatalmazás konfúzió miatt hatályát veszti, mivel a továbbiakban nincs különbség a képviselt és a képviselő személyében, hiszen senki sem tud saját maga képviseletében eljárni.[57] A konkrét esetben a földhivatal megkövetelte az öröklési bizonyítvány benyújtását, a meghatalmazás ellenére. Az OLG Hamm ezen döntését sok kritika érte, hiszen az örökhagyó éppen azért készített egy a halála után is érvényes meghatalmazást, hogy folyamatban lévő ügyei intézése megvalósulhasson az öröklési bizonyítvány felmutatása nélkül. Éppen abban az esetben, mikor az egyedüli örökös lett meghatalmazottként megnevezve, nem indokolt a meghatalmazás korlátozása.[58]
- 73/74 -
Nemcsak idősebbek, hanem fiatalok, 30-as, 40-es éveikben járók, is egyre gyakrabban készítenek előzetes meghatalmazást. Michael Schumacher síbalesete felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy számukra is fontos lehet az előzetes nyilatkozatok meghozatala.[59] Az ő esetükben az időskori demencia kevés szerepet játszik, ilyenkor más jellegű kérdések kerülnek előtérbe pl. súlyos, halálos kimenetelű megbetegedések, közlekedési vagy sportbalesetek, illetve az ennek következményeként fellépő agyhalál vagy tartós kóma állapota. A fiatalok egyre tudatosabban néznek szembe az olyan kérdésekkel is, mint a szervadományozás, a kiskorú gyermekeik részére történő gyámnevezés, illetve gyakran gondoskodnak arról, hogy vállalkozásaik ne maradjanak kompetens döntéshozó személy nélkül, hiszen ott fokozottabban szükséges a gyors döntések meghozatala (Unternehmervorsorgevollmacht).[60] Fiatal szülőket foglalkoztat a kérdés, hogy ki viseli a gondját kiskorú gyermekeiknek, ha szülői felügyeleti jogukat már nem tudják személyesen gyakorolni. Sok gyermeknek manapság nincsenek nagynénjei, nagybácsijai, mivel szülei egyedüli gyermekek. Előzetes meghatalmazás készítésekor jellemzően a gyám személyére is tesznek javaslatot a felelős szülők (Vormundbenennung). Nem feltétel, de ésszerű lehet a választás indoklása is. Lehetséges persze, hogy valaki nem gyámot nevez, hanem valakit kizár a gyámul rendelhetők köréből, itt még nagyobb jelentőséggel bír az indokolás. Fontos megkülönböztetni a gyámnevezést az úgynevezett Sorgerechtsvollmacht-tól, amikor a szülői felügyeleti jog gyakorlását a szülő csak időlegesen engedi át, anélkül hogy azt feladná. Az ilyen meghatalmazás tartós külföldi munkavállalás esetén jön szóba, de egy haláleset vagy tartós cselekvőképtelen állapot esetén nem elegendő.[61]
Élettársaknál még nagyobb jelentősége van az előzetes meghatalmazásnak. Még ha jogilag nem is alátámasztott, mégis sokkal több információt adnak ki házastársaknak, mint élettársak részére. Gondnokrendelés és elhelyezési eljárások során részvételi joguk van a házastársaknak, bejegyzett élettársaknak, és meghatalmazottaknak, de az élettársak részére ez nem biztosított. Élettársaknál célszerű a meghatalmazást egymás javára megtenni.[62]
- 74/75 -
A szubszidiaritás minél hatékonyabb érvényesülése érdekében a német közjegyzői törvény[63] előírta egy központi nyilvántartás létrehozását a német Szövetségi Közjegyzői Kamara részére. A Közjegyzői Kamara 2005. március 1-je óta elektronikus úton vezeti az előzetes meghatalmazások központi nyilvántartását. A központi nyilvántartásban nemcsak a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazásokat tartják nyilván, hanem magánszemélyeknek is lehetőségük van az írásbeli formában létrejött meghatalmazásokat rögzíteni a központi nyilvántartás honlapján kitölthető formanyomtatványon keresztül.
Ez a nyilvántartás nem az okiratokat kezeli, hanem a meghatalmazó, meghatalmazott személyes adatait, az okirat számát, annak fellehetőségét tartalmazza, illetve azt, hogy az okirat részeként szerepel-e benne gondnok személyére vonatkozó előzetes nyilatkozat (Betreuungsverfügung), illetve betegség esetére vonatkozó rendelkezés (Patientenverfügung). A kizárólag gondnoknevezésre vonatkozó előzetes nyilatkozatot is nyilvántartásba lehet venni. A betegség esetére vonatkozó rendelkezések (Patientenverfügung) regisztrálása önállóan nem lehetséges[64], csak az előzetes meghatalmazással összefüggésben, illetve 2009. szeptember 01-jétől lehetséges a gondnoknevezésről szóló előzetes nyilatkozattal együtt is.
Adatvédelmi okokból a meghatalmazott beleegyezése nélkül nem lehetséges a meghatalmazott személyes adatainak nyilvántartásba vétele. A meghatalmazott, amennyiben korábban nem járult hozzá adatai rögzítéséhez, a Közjegyzői Kamarától kap tájékoztatást arról, hogy mely adatai kerültek nyilvántartásba vételre. Amennyiben a meghatalmazott ezzel nem ért egyet, lehetősége van az ún. visszavonás jogával élni, és ebben az esetben törlik adatait a nyilvántartásból.[65]
A közjegyző, az okirat készítése során köteles a nyilvántartásba vétel lehetőségére a felhívni az ügyfél figyelmet.[66] A gyakorlatban minden előzetes nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okirat bekerül ebbe a nyilvántartásba, természetesen elektronikus úton. Havonta több mint 20.000 megkeresés érkezik a központi nyilvántartáshoz, az elmúlt 10 évben a bejegyzések száma meghaladta a 3.3 milliót. A Kamara évente körülbelül négyszázezer kérelmet rögzít. Minden 10 regisztrációból 9 közjegyzőtől származik és a meghatalmazások háromnegyede betegség esetére, illetve gondnoknevezésre vonatkozó előzetes jognyilatkozatot is tartalmaz. Évente több mint 220.000 megkeresés érkezik a gondnokot kirendelő bíróságoktól és mintegy 10%-ban pozitív a lekérdezés eredménye. Ezáltal a nyilvántartás bevezetése óta több, mint 100.000 esetben elkerülhető volt a gondnokrendelés.[67]
Jelenleg kizárólag a gondnokot kirendelő bíróságok (Betreuungsgericht) jogosultak a nyilvántartásból adatokat lekérdezni, de egyre nagyobb az igény arra, hogy az orvosok
- 75/76 -
részére is biztosítva legyen a betekintés joga. Az orvosok egyelőre a bíróságokon keresztül tudnak információhoz jutni, amikor a beteg elveszti a képességét az orvosi beavatkozásokhoz elengedhetetlen beleegyező nyilatkozat megtételéhez és szükségessé válik a gondnokrendelés. A Kamara törekvése, hogy az orvosok számára is biztosított legyen a nyilvántartásba történő betekintés joga, melynek szükségességét Kamara képviselői már az igazságügyminisztérium képviselőivel is megvitatták.[68]
Az előzetes meghatalmazás regisztrációjának díja, amennyiben az a közjegyzőn keresztül történik - ez kedvezőbb díj, mint ha a magányszemély közvetlenül regisztrál - 8,50 EUR. A díj egy meghatalmazott adatainak rögzítését tartalmazza, minden további meghatalmazott rögzítésének díja 2,50 EUR.[69]
A 2009. január 1-jén hatályba lépett felnőttek nemzetközi védelméről szóló, Hágában, 2000. január 13. napján kelt egyezmény (továbbiakban: hágai egyezmény), amelyről a múlt század végén zajlottak a tárgyalások, azzal a céllal jött létre, hogy kielégítse a XXI. század mobil népességének igényeit, valamint reagáljon az Európában és a világ számos országában bekövetkező demográfiai változásokra.[70]
Ez az egyezmény lehetővé teszi a "meghatalmazás" vagy ehhez hasonló jogintézmények azon szerződő államok általi elismerését, amelyek ilyen jogintézménnyel nem rendelkeznek és így a felnőttek biztosak lehetnek abban, hogy más szerződő államokban is tiszteletben fogják tartani az ügyei vitelével kapcsolatban korábban tett rendelkezéseit. Amennyiben egy felnőtt személy cselekvőképtelensége esetére előre rendelkezett saját gondozásáról és/vagy képviseletéről, az új tartózkodási helye szerinti országban meg kell oldani e rendelkezések érvényességének problémáját.[71] Az egyezmény értelmében a felnőtt meghatározhatja, hogy melyik jogot alkalmazzák az őt képviselő személy által gyakorolt hatáskörök meglétére, kiterjedésére, módosítására és megszüntetésére.[72] Ezért is nagyon fontos, hogy a közjegyzői okirat minden esetben kitérjen az alkalmazandó jog kérdésére.
Ezidáig az alábbi államok írták alá és/vagy ratifikálták az egyezményt: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia,
- 76/77 -
Írország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Monaco, Olaszország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németország, Svájc.[73]
A segítségre szoruló felnőttek határokon átnyúló jogi védelme nagyon fontos lenne, de a kötelező jogi erejű európai szintű szabályozás egyelőre hiányzik. A hágai egyezményt a tagállamok közül is csak néhányan erősítették meg, ezért az európai szintű szabályozás egyik, talán első lépése, a hágai egyezmény tagállamok által történő megerősítése lenne.[74]
Magyarország hágai egyezményhez való csatlakozása előkészítése már folyamatban van, ugyanakkor a 2018. január 1-jén hatályba lépett nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 19. §-a, a hágai egyezménnyel összhangban kimondja, hogy nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy érdekeinek védelmére való képességének hiánya esetére tett jognyilatkozatának létrejöttére, érvényességére, terjedelmére, módosítására és visszavonására (...) a jognyilatkozat keletkezésekor fennálló szokásos tartózkodási hely szerinti állam joga alkalmazandó. A törvény indoklása szerint "e szabály alapján el kell "fogadni" az érintett által a képviseletének az ellátására szóló, az érdekeinek védelmére való alkalmatlanság esetére valamely más jog alapján adott meghatalmazást akkor is, ha a magyar jogban ilyen nem létezik; ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem gördíthető akadály az ilyen alapon létrejött képviselet gyakorlása útjába. E tekintetben a közrendi klauzula, illetve az imperatív rendelkezések szabnak határt."
* * *
Európában a népesség elöregedésével, illetve az élettartam növekedésével a megbetegedések száma is egyre növekszik. Egyre nagyobb az igény arra, hogy mindenki saját maga gondoskodhasson arról, hogy időskorára, valamint belátási képességének csökkenése esetén, ki képviselje személyét és vagyonát érintő kérdésekben. Ugyanilyen igény az is, hogy az emberek e rendelkezését külföldön is tiszteletben tartsák, hiszen az idősebb korosztály erősödő mobilitásának köszönhetően a nyugdíjkorhatár elérésével sokan külföldön telepednek le, illetve sok külföldi hazánkban telepedik le.
Az új nemzetközi magánjogi törvény hatályba lépésével, illetve hazánk felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. évi hágai egyezményhez közeljövőben történő csatlakozásával közjegyzői munkánk során is előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy egy-egy ügyfél, egy a tanulmányban bemutatott meghatalmazással igazolja képviseleti jogát. Felkészülten kell szembe néznünk az ilyen és ehhez hasonló Európa számos országában elfogadott meghatalmazással, annak ellenére, hogy ezt a fajta képviseletet jogrendszerünk nem ismeri. Véleményem szerint a képviselet ezen formája, egy fejlett polgári társadalomban, teret adva a nagykorú személyek önrendelkezésének, az idő előrehaladtával hazánkban is elkerülhetetlenné válik. Nem utolsó szempont az is, hogy egy ilyen "előre gondoskodó csomaggal" (Vorsorgepaket) - a cselekvőképesség érintetlenül hagyása mellett - vagyoni és egyéb ügyeink intézése folyamatos tud maradni, és nem egy idegen, hanem egy általunk személyesen is jól ismert, bizalmunkkal felruházott személy gondoskodik rólunk amennyiben erre már önállóan nem lennénk képesek. ■
JEGYZETEK
[1] Dr. Thomas Renner, Vorsorgevollmacht, Patientenverfügung. In: dr. Christof Münch, Familienrecht in der Notar- und Gestaltungspraxis. München 2016 2. Auflage (a továbbiakban: Renner) 865. oldal 8.
[2] BGB § 1901C Schriftliche Betreuungswünsche, Vorsorgevollmacht.
Wer ein Schriftstück besitzt, in dem jemand für den Fall seiner Betreuung Vorschläge zur Auswahl des Betreuers oder Wünsche zur Wahrnehmung der Betreuung geäußert hat, hat es unverzüglich an das Betreuungsgericht abzuliefern, nachdem er von der Einleitung eines Verfahrens über die Bestellung eines Betreuers Kenntnis erlangt hat. Ebenso hat der Besitzer das Betreuungsgericht über Schriftstücke, in denen der Betroffene eine andere Person mit der Wahrnehmung seiner Angelegenheiten bevollmächtigt hat, zu unterrichten. Das Betreuungsgericht kann die Vorlage einer Abschrift verlangen.
[3] Rolf Schmidt, Familienrecht Ehe - Verwandtschaft - Vormundschaft - Betreuung und Plflegeschaft. Verlag Schmidt, Rolf 2014 2. Auflage (továbbiakban: Schmidt) 242. oldal 691.
[4] Renner 865. oldal 10.
[5] Dr. Ansgar Beckervordersandfort, Gestaltungen zum Erhalt des Familienvermögens. Zerb Verlag GmbH, Bonn 2016 1. Auflage (a továbbiakban: Beckervordersandfort) 106. oldal 1.
[6] http://www.stc-flensburg.de/aktuelles/18-aktuelles/informationen-fuer-sie-recherchiert/41-vorsorgevollmacht-generalvollmacht-bankvollmacht. (letöltve 2017. szeptember 15. napján).
[7] Dr. Frank Eckert, Dr. Ludwig Kroiß, Erbrecht. Verlag Nomos 2012 2. Auflage 334. oldal.
[8] Beckervordersandfort 108. oldal 8.
[9] Dr. Dietmar Kurze, Vorbemerkungen zu den §§ 164-181. In: Dr. Wolfgang Burandt, Dieter Rojahn, Erbrecht. Verlag C.H. Beck oHG 2. Auflage 2014. (a továbbiakban: Kurze) 3. oldal.
[10] Michael Rudolf, Jan Bittler, Vorsorgevollmacht, Betreuungsverfügung, Patientenverfügung. Deutscher Anwaltverlag, Bonn 2000 (a továbbiakban: Rudolf/Bittler) 30. oldal 45.
[11] Rudolf/Bittler 31. oldal 49.
[12] Kathrin Leßniak/Martin Jurkat, 6. Kapitel: Vorsorgevollmacht/Patienten- und Betreuungsverfügung. In: Bernd Bös, dr. Jens Neie, Helmut Strangmüller, Martin Jurkat, Praxishandbuch für Notarfachangestellte. ZAP Verlag 2. Auflage 2014 (továbbiakban: Leßniak/Jurkat) 922. oldal 355.
[13] OLG Hamm, Beschluss vom 17.9.2002. Mitteilungen des Bayerischen Notarvereins, der Notarkasse und der Landesnotarkammer Bayern, 2/2003. Rechtsprechung 125. oldal.
[14] OLG München, Beschluss vom 7.7.2014. Deutsche Notar-Zeitschrift, Jahrgang 2014. Heft 9, September 2014 677. oldal.
[15] Grundbuchordnung (GBO) 29 §; Handelsgesetzbuch (HGB) 12 §.
[16] Renner 870. oldal 27.
[17] Betreuungsbehördengesetz (BtBG) 6 § (2) bek.
[18] OLG Dresden, Beschluss vom 4.8.2010.
[19] Renner 870. oldal 30.
[20] Kurze 10. oldal.
[21] Az ügyérték alapja az ügyfél teljes vagyonának fele (maximális ügyérték 1 millió euró), mely 15-25%-kal csökkenthető. Amennyiben az okirat csak személyes (nem vagyoni) ügyekre vonatkozik, az ügyérték 5.000,-EUR. (Leßniak/Jurkat 933. oldal 402-403) Gesetz über Kosten der freiwilligen Gerichtsbarkeit für Gerichte und Notare - GNotKG 98.§ (1)-(3) bek.
[22] A német közjegyzői törvény (Beurkundungsgesetz - BurkG) 17 §-a szerint kioktatási kötelezettsége van a közjegyzőnek.
[23] Renner 868. oldal 20.
[24] Rudolf/Bittler 20. oldal 9.
[25] Renner 869.oldal 26.
[26] Renner 866. oldal 12.
[27] Matthias Winkler, Vorsorgeverfügungen. Verlag C.H. Beck München 2007 3. Auflage 6. oldal (a továbbiakban: Winkler).
[28] Rudolf/Bittler 25. oldal 27.
[29] Leßniak/Jurkat 916. oldal 331.
[30] Rudolf/Bittler 26. oldal 31.
[31] Kurze 16-17. oldal 2.
[32] Leßniak/Jurkat 919. oldal 344.
[33] Beckervordersandfort, 113. oldal 19.
[34] Kurze 3. oldal 14.
[35] Kurze 8. oldal 5.
[36] Beckervordersandfort 111. oldal 14.
[37] Beckervordersandfort 117. oldal 32.
[38] BGB 1901a § (1) bek.
[39] Beckervordersandfort 118. oldal 36.
[40] http://www.vorsorgeregister.de/Vorsorgevollmacht/Die-Patientenverfuegung.php (letöltve 2017. július 17. napján).
[41] BGH, Beschl. v. 6.7.2016 - XII ZB 61/16 In: Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge (ZEV) 11/2016 649. oldal.
[42] BGB 1901a § (1) bek.
[43] Dr. Dietmar Kurze, Vorsorgevollmacht, Patientenverfügung und Vormundbennenung für jüngere Menschen. Zeitschrift für die Steuer- und Erbrechtspraxis - ZErb 17. Jahrgang 8. August 2015 (továbbiakban: Kurze in ZErb) 242. oldal.
[44] Kurze in ZErb 242. oldal.
[45] Transplantationgesetz (TPG) 4.§.
[46] http://www.vorsorgeregister.de/Vorsorgevollmacht/Die-Betreuungsverfuegung.php (letöltve 2017. július 17. napján).
[47] BGH, Beschl. v. 1.4.2015 - XII ZB 29/15 In: Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge (ZEV) 9/2015 536. oldal.
[48] Rudolf/Bittler 94. oldal 9.
[49] Renner 900. oldal 152.
[50] Renner 866. oldal 13.
[51] Leßniak/Jurkat 923. oldal 360.
[52] Renner 874. oldal 46.
[53] Schwab 444. oldal 960.
[54] Leßniak/Jurkat 923. oldal 360.
[55] Rudolf/Bittler 30. oldal 46.
[56] OLG Hamm Beschluss von 10.1.2013. In: DNotZ 2013, 689.
[57] Kurze 6. oldal 37.
[58] Beckervordersandfort 111-112. oldal 16.
[59] Kurze in ZErb 241. oldal.
[60] Kurze in ZErb 243. oldal.
[61] Kurze in ZErb 244. oldal.
[62] Kurze in ZErb 243. oldal.
[63] Bundesnotarotdnung 78a §.
[64] Kurze in ZErb 242. oldal.
[65] Renner 912. oldal 211.
[66] Beurkundungsgesetz 20a §.
[67] http://www.vorsorgeregister.de/1:118/Meldungen/161020_Zentrales-Vorsorgeregister-aktuell.html (letöltve 2017. augusztus 24. napján).
[68] Deutsche Notar-Zeitschrift Jahrgang 2013 Heft 8, August 2013 566. oldal.
[69] Leßniak/Jurkat 935. oldal 408.
[70] Philippe Lortie, Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia. Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága "C" Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek Jogi Ügyek A felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i hágai egyezmény Feljegyzés © Európai Unió 2012. http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201301/20130110ATT58889/20130110ATT58889HU.pdf (továbbiakban: Philippe Lortie) 3. oldal (letöltve 2017. október 28. napján).
[71] Philippe Lortie 4. oldal.
[72] Hágai egyezmény 15. cikk.
[73] https://www.hcch.net/en/instruments/conventions/status-table/?cid=71 (letöltve 2017. november 05. napján).
[74] Aktuális információkat a Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa által működtetett http://www.vulnerable-adultseurope.eu oldalon találhatunk arról, hogy az Unió 22 tagállamában milyen előzetes jognyilatkozatok tehetők a cselekvőképesség elvesztése esetére.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
