A Kúria szerint tiltott keresetváltoztatásnak minősül, ha a felperes az első tárgyalást követően megtámadási kereseti kérelem helyett megállapítási kereseti kérelmet terjeszt elő.
Ügyszám: Kúria Kfv.III.45.102/2023/7.
Címszavak: közigazgatási jog; közigazgatási per; keresetváltoztatás; kereseti kérelem; petitum
A Kfv.III.45.102/2023/7. számú eseti döntés tényállása szerint a felperes és az alperes a köztük fennállt közszolgálati jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntették és egymással elszámoltak. Az alperes ezt követően tájékoztatta a felperest, hogy bérszámfejtési hiba történt az elszámolás során, ezért felhívta a részére tévesen átutalt rekreációs juttatás visszafizetésére. A felperes ennek nem tett eleget, így az alperes fizetési felszólítást bocsátott ki.
A felperes keresetet terjesztett elő a fizetési felszólítással szemben, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az nem keletkeztet fizetési kötelezettséget. A felperes a bíróság felhívására az első tárgyalás előtt akként változtatta meg keresetét, hogy immáron a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte. A felperes ezután a második tárgyaláson ismételten keresetet változtatott akként, hogy annak megállapítását kérte, hogy a fizetési felszólításnak nincs fizetési kötelezettséget keletkeztető joghatálya.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott, és megállapította, hogy a fizetési felszólítás nem keletkeztet fizetési kötelezettséget a felperesre nézve. Ítéletének indokolásában vizsgálta, hogy a felperes jogosult volt-e a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (2) bekezdése alapján megállapítási kereset előterjesztésére. E körben a bíróság alapvető fontosságúnak tartotta azt a kérdést, hogy az alperes érvényesíthet-e jogot a felperessel szemben fizetési felszólítással anélkül, hogy igényét bírósági úton érvényesítette volna a perindítási határidőn belül. Rögzítette, hogy e kérdés eldöntése a felperes illetményjogosultságához és elszámoláshoz való jogának alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges, erre pedig a Kp. 38. § (1) bekezdés a)-e) pontjában foglalt más kereseti kérelmek nem alkalmasak, ezért a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei fennállnak. Az ügy érdemét tekintve megállapította, hogy a fizetési felszólítás nem mentesíti a munkáltatót azon kötelezettsége alól, hogy igényét a Kp. 134. § (3) bekezdésében meghatározott 90 napos határidőn belül megindított per útján érvényesítse. Ekként, ha a fizetési felszólítás 90 napig eredménytelen marad, az igény érvényesítése érdekében keresetet kell benyújtania a munkavállalóval szemben. Ennek elmaradása folytán a fizetési felszólítás nem keletkeztetett fizetési kötelezettséget a felperessel szemben.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben többek között sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 43. § (1) bekezdésébe ütköző módon helyt adott a felperes második tárgyaláson, elkésetten előterjesztett keresetváltoztatásának. Erre tekintettel a bíróság egy jogszerűtlenül megváltozatott kereset alapján hozott ítéletet.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes eredeti keresetében a Kp. 38. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megállapítási kereseti kérelmet terjesztett elő, majd az első tárgyaláson azt a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megtámadási kereseti kérelemre változtatta, végül a második tárgyaláson ismételten a Kp. 38. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megváltoztatási kereseti kérelemre változtatta petitumát. Ennek kapcsán a Kúria kiemelte, hogy a Kp. 43. § (1) bekezdésében foglalt keresetváltoztatási szabály folytán a közigazgatási perben a kereseti kérelem sem változtatható meg korlátlanul.
A perbeli esetben a felperes azzal, hogy a fizetési felszólítás joghatás kiváltására való alkalmatlanságának megállapítása helyett annak hatályon kívül helyezését kérte az első tárgyalás előtt, a megállapítási kereseti kérelemről megtámadási kereseti kérelemre tért át, azaz élt a Kp. 43. § (1) bekezdésében szabályozott keresetváltoztatás lehetőségével. A közigazgatási per során azonban a kereseti kérelmet az első tárgyalást követően - a marasztalási perre vonatkozó, Kp. 131. § (4) bekezdésében foglalt speciális szabály kivételével - már nem lehet megváltoztatni. Erre figyelemmel az alperes alappal hivatkozott arra, hogy a felperes ezt követően, a második tárgyaláson már nem módosíthatta volna újra a kereseti kérelmét a Kp. 43. § (1) bekezdésére figyelemmel.
A Kúria kiemelte, hogy a keresetváltoztatás összefüggésben van a Kp. 2. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezési elvvel, amely szerint a bíróság a közigazgatási jogvitát főszabályként a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. E rendelkezésből, valamint a Kp. 85. § (1) bekezdéséből az következik, hogy a közigazgatási perben a felperes szabja meg a bírósági vizsgálat irányát azzal, hogy megjelöli a vizsgálandó jogsérelmet, és a Kp. 38. § (1) bek-
- 158/159 -
ezdésében meghatározott kereseti kérelmek valamelyikének - vagy akár többnek - az alkalmazását kéri. Erre figyelemmel a Kúria nem fogadta el a felperes azon védekezését, miszerint a keresetváltoztatásnak az ügy érdemére nem volt kihatása.
A Kúria megállapította azt is, hogy nincs relevanciája annak, hogy az elkésetten megváltoztatott kereseti kérelem egyezik az elsőként előterjesztett kereseti kérelemmel. Szintén nem tulajdonított jelentőséget a Kúria annak, hogy a keresetváltoztatás ellen az alperes nem tiltakozott. A bíróság elmulasztotta a Kp. 71. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt pervezetési kötelezettségét, továbbá megsértette a Kp. 2. § (6) bekezdését, amikor a második tárgyaláson nem hívta fel az alperest a megváltozott kereseti kérelem körében nyilatkozattételre, hanem a tárgyalást berekesztette és ítéletet hozott.
Az új eljárásra nézve előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak a felperes jogszerűen előterjesztett kereseti kérelmét kell elbírálnia, amelyben a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte. E körben utalt arra is a Kúria, hogy a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megtámadási kereseti kérelem esetén a bíróság nincs kötve ahhoz, hogy a felperes megváltoztatást, megsemmisítést vagy hatályon kívül helyezést kér, mivel a bíróság döntési jogkörére a Kp. 90-92. §-ai konkrét rendelkezéseket tartalmaznak.
Az ügy aktualitását az adja, hogy a közigazgatási perbeli keresetváltoztatás az elmúlt időszakban a bírói gyakorlatban és a szakirodalomban is kiemelt figyelmet kapott.
A Kp. 43. § (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
